Nagyon izgatottak vagyunk, ugyanis a Kaláka Fesztivál ugyanolyan elkötelezett idén az élőzenés minőségi görög programok iránt, mint mi vagyunk, ezért büszkén prezentáljuk, hogy 2019. június 30-án (vasárnap) 16 órától az egri Érsekkertben a Palio Buzuki görög zenekar játszik, és az Ellinizmosz tánccsoport mutat be görög táncokat!
Gyertek, remek lesz!
Ha Athén, akkor Akropolisz, melynek kövei évezredek titkait őrzik.
1. A Kariatidák
A Kariatidák, vagyis a női alakokat formázó oszlopok az Erektheion szentély előcsarnokát díszítik, és valamikor Kr.e. 421-406 között készültek. Ma már az Akropoliszon csak replikák találhatók, az eredeti női szobrok nagy része az Akropolisz Múzeumban pihen, védve a szmogtól és egyéb környezeti ártalmaktól, míg egy közülük a British Múzeumban várja, hogy végre "hazaengedjék".
2. Pallasz Athéné temploma
A Pallasz Athénének emelt templom, vagyis a Parthenon az Akropolisz legjellegzetesebb, ikonikus épülete, melyben hajdanán Pallasz Athéné 12 méter magas, elefántcsontból és aranyozott üvegből készült szobra kapott helyett kezében Nikével, a győzelem Istennőjével. A szobrot a híres szobrász, Pheidiasz készítette. A szobor ma már nem létezik, hátramaradt darabjaiból következtetnek a szobor eredeti alakjára és méreteire.
3. Az Akropolisz görög zászlaja
A görög nemzeti lobogó az Akropolisz hátsó részén, az egykor kilátótoronyként, ma kilátópontként funkcionáló erődrészen helyezkedik el. A zászlóra nagyon ügyelnek, minden nap ünnepélyes ceremónia keretein belül vonják fel és eresztik le, görög katonák közreműködésével. A zászlónak helyet adó kilátópontról remek fényképek készíthetők a görög fővárosról.
4. Korhű restauráció
A Parthenon eredetileg körülbelül 70.000 különálló márványdarabból készült, melyek a Pentelikon-hegységből származnak. A restauráció során ugyanazon helyről ugyanazt az anyagot használják, de arra gondosan ügyelnek, hogy látványos maradjon, hol történik pótlás, és mi maradt meg eredeti formájában.
5. Az Akropolisz méretei
Az Akropolisz jelentése fellegvár, méretei pedig lenyűgözőek: az ovális terület 350 méter hosszú és 150 méter széles.
Képek: Pixabay, Pinterest
... hogy a görög 1 centes érmén egy háromevezős gálya képe szerepel az ókori Athénból?
Görögország 2002-ben vezette be hivatalos pénzként az eurót, arról pedig, hogy az egyes pénzérméken mi szerepeljen, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke együtt döntött, mégpedig görög művészek által benyújtott lehetőségek közül választva ki a győztes tervet, amely Giorgios Stamatopoulos művész munkája.
Jó étvágyat! Kali orexi!
Képek: Pixabay, Pinterest, www.akispetretzikis.com, Kép: thegreekglutton.com
Igazán nagy megtiszteltetés, ha az UNESCO, azaz az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete valamely kincset a világörökség részének nyilvánít. Ahhoz, hogy valamilyen emlék a világörökség részévé válhasson, jelentős egyetemes értéket kell képviselnie, és meg kell felelnie az UNESCO által támasztott 10 kritérium közül legalább egynek.
Új sorozatunkban végigutazunk Görögországon és megemlékezünk azon görög helyekről, emlékekről, melyek immáron a világörökség részei.
Meteorák
Kép: Pixabay
A világon egyedülálló Meteorák 1988-ban került fel a Világörökség listájára, szó szerint lenyűgöző élmény. Kialakulását időszámításunk előtt körülbelül 50 millió évre vezetik vissza, amikor még víz borította ezt a területet. A vízben rengeteg hordalék halmozódott fel, amely összetételének köszönhetően betonkemény sziklákká alakult át. Később a tenger visszahúzódott, viszont a 100-150 méter magas hordalékkúpok megmaradtak.
Az első magányos remeték a 11. században telepedtek meg a sziklák barlangjaiban, az első kolostorok pedig a 14. században jöttek létre itt. A Meteorákon összesen huszonnégy kolostor található, melyek egyenként 600 évnél idősebbek – a környék ennek köszönhetően igen híres zarándokhellyé vált. A kolostorok közül ma már csak nagyon keveset használnak valójában a szerzetesek. 1920-ig ezeket az épületeket csak létrákon lehetett megközelíteni, nem ritkán hálót használtak az ember- és élelemszállításhoz, a kolostorok is hálók segítségével épültek fel.
A szerzetesek életét az önsanyargatás, a világtól való elhatárolódás és a hosszú imádkozások jellemezték. Szigorúan tiltották a nőkkel való bárminemű érintkezést. A szerzetesek minden munkát saját maguk végeztek el, teljes mértékben az önellátásra rendezkedtek be.
Igazi kötelező látványosság, ha Görögországban jár az ember, figyeljünk az öltözékre, tiszteljük meg a helyet vállat és térdet takaró öltözékkel. Ha nem így teszünk, a bejáratnál kapunk egy kendőt, mellyel kötelezően pótolnunk kell ezt a hiányosságot, bár a férfiakkal megengedőbbek.
Fotó: Pinterest
Amikor kiejtjük a szánkon, hogy pizza, mindenki egy vékony tésztán nyugvó, gazdag feltéttel rendelkező, nyúlós sajttól szeletelhetetlen csodára és persze Olaszországra gondol.
Most azonban össze kell, hogy kuszáljunk mindent, amit eddig a pizzáról tudtál, ugyanis a pizza gyökerei nem Olaszországból, hanem az ókori Görögországból erednek.
Az ókori Hellászban ugyanis már ismeretes volt a plakous nevezetű étel, mely valójában a pizza őse. A plakous úgy készült, hogy a vékony tésztát meglocsolták egy kevéske olívaolajjal, megszórták fűszerekkel, hagymával, sajttal, majd agyagedényben megsütötték.
Később aztán a rómaiak, akik számos görög szokást, hagyományt átvettek, fantáziát láttak a plakous-ban is, s elkezdték készíteni a saját verziójukat, mely aztán az idők előrehaladtával pizza néven vált ismertté. Ugyan az olaszok a pizza gyökereit Nápolyba helyezik, ahol az étel a kevésbé tehetős rétegek eledele volt, nem nehéz elképzelni, hogy a koncepció már korábban is létezett.
Kép: Pixabay
Bizonyos tekintetben mi valamennyien az ókori Görögország fiai és lányai vagyunk.
A mai alkalommal a népszerű görög énekes, Sakis Rouvas legújabb számát mutatjuk nektek.
Sakis Rouvas-ról IDE KATTINTVA olvashattok bővebben.
Hogy tetszik?
Forrás: Youtube
Képek: Pinterest, Pixabay
Fotó: https://en.uoa.gr
Már korábban szóltunk róla, hogy a görög gasztronómia jelentős szerepet játszik a görögök magas átlagéletkorának elérésében, az olívabogyónak immáron papírja is van róla.
Az Athéni Kapodistrian Egyetem kutatása alapján ugyanis az olívabogyó (de kiváltképp a kalamatai) segít csökkenteni az úgynevezett rossz koleszterinszintet, valamint segít erősíteni azoknak az embereknek az immunrendszerét, akik beépítik az olívabogyót a diétájukba.
A Kapodistrian Egyetem a athéni Katonai Kórházzal együttműködve, 60 önkéntes részvételével végezte a kutatást, kifejezetten a kalamatai olívabogyóra koncentrálva. Az olívabogyót tartalmazó diéta legszembetűnőbb eredménye az volt, hogy az önkéntesek rossz koleszterinszintjét csökkentette, míg az úgynevezett jó koleszterinszintjét emelte.
A tudósok most azt tervezik, hogy továbbviszik a kutatást, és több olyan embert vonnak be, akiknek nem kielégítőek az egészségügyi eredményei. Távlati céljuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek számát csökkentsék.