Kép: Pixabay

Bár Görögország a világ egyik leglátogatottabb úti célja, a turisták általában az ország néhány pontján gyűlnek össze: leginkább Athénban, Mykonos-on és Santorini-n. Mivel azonban egyre több utazó merészkedik le a kitaposott ösvényekről, Görögország néhány feltörekvő úti célja egyre nagyobb turistaforgalmat bonyolít le.

A Kiklád-szigetek valószínűleg egy ideig még megtartják a nemzetközi sziget-turizmus legnagyobb részét. Sok utazó azonban megpróbál némileg más élményeket szerezni, kevésbé ismert úti célokat felkeresni, vagy akár megnézni, milyen Görögország télen. 

A Greek Reporter iparági bennfentesekkel beszélt, akik rámutattak számos gyorsan növekvő úti célra a több mint 200 görög szigeten és a szárazföldön. Minisorozatunkban ezeket mutatjuk be.

Kréta: Görögország legnagyobb szigete

A második helyen a feltörekvő görögországi úti célok között Kréta, az ország legnagyobb szigete szerepel. Kréta Görögország - sőt, egész Európa - legdélebbi pontján fekszik, és több szempontból is különbözik a legtöbb görög szigettől. Először is, a krétai kultúra teljesen egyedi, és saját büszke történelmet hordoz. Másodszor, a sziget olyan nagy, hogy kiválóan alkalmas autós kirándulásokhoz, és gyönyörű túrák és szurdokok várják a természetjáró utazókat az ország belsejében.

A Marketing Greece szerint Kréta "a kultúra, az ételek, a hegyi tevékenységek és a tengeri kalandok csodálatos keverékét, valamint egyedülálló életmódot kínál az utazóknak". Bár Kréta egyes pontjai mindig is népszerűek voltak a brit turisták körében - például Malia városa -, a sziget többi része egyre szélesebb körben vonzza az utazókat. Kréta két nagyvárosa, Hania és Rethymno minden évben sok görög és külföldi turistát fogad.

Krétáról bővebben itt írtunk Nektek.

Ki ne szeretné Görögország csodáit felülről is megszemlélni? Hogy ezen kíváncsiságnak is eleget tegyünk, ma egy olyan videót hoztunk Nektek, amely a görög szigetvilág titkaiba enged magaslati betekintést. 

Láttátok már valamelyik szigetet felülről? Hogy tetszett?

Videó: Youtube - Polychronis Drone

Kép: www.greekreporter.com

Tizenegy év után május közepén, a kiterjedt restaurálási munkálatok befejezését követően újra megnyitja kapuit a nagyközönség előtt Thassos ókori színháza, amely Görögország egyik legrégebbi ilyen épülete.

A színházat a római kori állapotába állították vissza, és teljesen a sziget kőbányáiban bányászott híres fehér márvánnyal burkolták be.

A Kr. e. 4. században Thassos ókori városától (a sziget jelenlegi fővárosa, Limenas) keletre, egy domb lejtőjén épült ókori színház, amely páratlan kilátást nyújt a tengerre, több mint egy évszázaddal az első felfedezése után új korszakra készül.

A thassos-i színház legrégebbi építési szakasza a hellenisztikus korszak elejére (i. e. negyedik század vége - i. e. harmadik század első negyede) nyúlik vissza. A színház márványhomlokzatú színpadépület volt. Az üléssorok egyszerű márványtömbökből készültek.

A Kr. u. 1. századtól a színházat állatvadászatok és gladiátorviadalok rendezésére használták. A színház arénává való átalakítására a Severusok római dinasztiája idején (Kr. u. 2. század vége - 3. század eleje) került sor.

A monumentális színház helyreállítása talán az egyik legnehezebb technikai projekt volt, amelyet a Kavala-Thassos-i Régiségek Ephorátusa az elmúlt években végzett.

A színház üregét az alapjaitól kezdve feltárták, hogy helyreállítsák a múltbeli károkat, megoldást találjanak a statikai problémákra, és befejezzék azt a fontos infrastruktúrális munkát, amely biztosítja a színház modern, kulturális és művészeti eseményeknek otthont adó térként való működését.

„Az üreg helyreállítási munkálatai rendkívül problematikusnak és az eredetileg tervezettnél sokkal kiterjedtebbnek bizonyultak” - magyarázta az Athén-Macedóniai Hírügynökségnek (AMNA) nyilatkozva a projekt vezetője, Konstantina Panousis régész.

„Amivel Thassos ókori színházában kellett megbirkóznunk, az nagy kihívást jelentett, különösen a márványellátás szempontjából... Az ókori padok anyagának elemzése megmutatta nekünk az ókorban használt márvány típusát és összetételét, és ennek alapján hasonló márványt rendeltünk a sziget egyik kőbányájából” - tette hozzá.

2013-ig, amikor a színházat végleg bezárták a restaurálási munkálatok megkezdése miatt, a színházi ülések fából készültek, és fém emelvényeken nyugodtak, amelyeket az 1990-es években szereltek fel.

A sziget korábbi polgármestere, Kostas Hadjiemmanouil azt mondja, hogy az eredménnyel igazolva érzi magát. „Úgy érzem, hogy megnyertem egy személyes fogadást, és teljesítettem egy Thassos-nak tett kötelezettségvállalásomat, amikor 2010-ben megígértem, hogy kidobom a sziget ősi színházának korhadt rétegelt lemezét, és teljesen fehér thassos-i márványra cserélem.”

Lefteris Kyriakidis jelenlegi polgármester szerint az ókori színház megnyitása a látogatók előtt nagyon fontos fejlemény, és megjegyzi, hogy az önkormányzat rendezvényeket kíván ott tartani, amikor a körülmények lehetővé teszik.

Kép: www.greekreporter.com

48 millió eurós árcédulájával egy, az Akropoliszra panorámával rendelkező ház az egyik legdrágább ingatlan Athénban.

A Sotheby's szerint a "Majestic" Athén egyik legikonikusabb utcájában, a Dionysiou Areopagitou utcában található, amely akár szimbolikus magánvillaként, művészeti galériaként vagy privát klubként is használható. Rendkívüli kilátással rendelkezik a Parthenonra és az Akropoliszra, de más jelentős kulturális helyszín és műemlék is található a közelében.

A luxus ingatlanügynökség szerint ez a markáns saroképület építészetileg is egyedülálló.

Az összesen öt emeletes épület földszintjén két nagyobb kereskedelmi ingatlan található, amelyek mindegyike közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az alagsorhoz, valamint helyet foglal itt egy 40 négyzetméteres lakás is.

Az első emeleten négy lakás található, 45 négyzetmétertől 115 négyzetméterig, míg a második és a harmadik emeleten két-két lakás került kialakításra, 160 négyzetmétertől 175 négyzetméterig. A negyedik emeleten egy tágas, 279 négyzetméteres lakás található, míg az ötödik emeleten egy hasonló méretű lakás, mely közvetlen kijárattal rendelkezik a tetőkertre.

A belső terek pompásak, a márvány és a fa az egész ingatlanban hozzájárul a pazar hangulathoz - írja a Sotheby's. Az íves márványlépcső és a tömör fa- és vaskorlát lenyűgöző látványt nyújt az extravagáns épület központjában. A város központjában található oázis, a tetőkert remek hely a pihenésre, miközben 180 fokos kilátás nyílik Athénra, a Nemzeti Kerttől egészen a tengerig.

A pompás neoklasszikus kúriák, az új Akropolisz Múzeum és Herodes Attikus Színház által körülvett Majestic az athéni kulturális élet epicentrumában található.

Az ingatlan vásárlója jogosult a görög Arany Vízum Programra - teszi hozzá a Sotheby's.

Az athéni lakásárak ugrásszerűen emelkednek, így a görög főváros Európa egyik legforróbb ingatlanpiacává vált - jelentette nemrég a Bloomberg.

Az emelkedést részben a görög adósságválság hosszú, lassú lecsengése okozta. Több százezer lakás került jogi útvesztőbe, ami ritkítja a piacot, és gyorsabban hajtja fel az árakat Athénban, mint bármely más európai nagyvárosban.

Kép: Pixabay

Április 16. és 26. között az olimpiai láng bejárja Görögországot.

A fáklyaváltó programja:

Az első napon, április 16-án, kedden a fáklyafutás az ókori Olimpiából indul, majd Amaliada, Ilida, Andravida, Gastouni, Pyrgos, Zaharo, Filiatra és Pylos városokba tart.

A második napon, április 17-én, szerdán, Pylos-ból indulva a fáklyaváltó eléri Methonit, Spártát, Tegeát, Tripolit, Mükénét, Nafpliont, Nemeát és Pireus-t.

Pireus kikötőjéből április 18-án, csütörtökön a lángot komppal szállítják Krétára, majd légi úton Kastellorizo szigetére. Ugyanezen a napon visszatér Krétára, hogy folytassa a stafétát Agios Nikolaos, Knossos, Heraklion, Rethymno és Hania városokba. Az olimpiai láng az éjszaka folyamán visszatér Pireus-ba.

A negyedik napon, április 19-én, pénteken a lángok Santorini, Naxos és Paros szigetére repülnek, majd visszatérnek Athénba.

Április 20-án, szombaton a váltó az Akropoliszról indul, majd Delphi, Lamia és Volos felé veszi az irányt.

A hatodik napon, április 21-én, vasárnap az olimpiai váltó Volos-ból indul Thessaloniki felé, Larissa, Trikala, Kalambaka és Meteora városokon keresztül.

A hetedik napon Thessalonikiből az olimpiai lángot az ókori Philipi, Kavala, Xanthi, Komotini és Alexandroupolis településekre viszik.

A nyolcadik napon, április 23-án, kedden a láng Eleftheroupolis, Veria, Vergina, Aegai és Ioannina városokba utazik.

Ionaninából a kilencedik napon a váltó Igoumenitsa kikötőjébe és Korfu szigetére utazik tovább.

Április 25-én, csütörtökön Korfuról indul, majd Messolongi, Patra és Korinthos felé veszi az irányt.

Végül, a tizenegyedik napon, április 26-án, pénteken az olimpiai lángot az 1896-os első modern olimpiai játékok helyszínén, a teljes egészében márványból épült athéni Panathinaikos Stadionban tartott ünnepségen adják át a Párizs 2024 szervezőinek.

Az ünnepségen Nana Mouskouri, a 89 éves, világszerte nagy népszerűségnek örvendő görög énekesnő lép fel.

Április 27-én a láng Franciaországba indul a 19. századi, háromárbocos Belem bárka fedélzetén, amelyet mindössze néhány héttel az 1896-os athéni játékok után bocsátottak vízre.

Ma a népszerű görög énekes, Antonis Remos legújabb slágerét mutatjuk.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube . PanikRecordsTube

Kép: Pixabay

A leggonoszabb ember kétségkívül az, aki magának is, másnak is rosszat tesz; a legjobb viszont nem az, aki az erényt csak önmagával, hanem aki mással szemben is gyakorolja; ez az igazi nehéz feladat.

Arisztotelész

Kép: www.greekreporter.com

Az olimpiai lángot, az olimpiai játékok szimbólumát kedden gyújtották meg az ókori Olimpiában, és ezzel megkezdte hosszú útját Párizsba, a nyári olimpiai játékok helyszínére.

Az ünnepségen mintegy 600 méltóság vett részt, élükön Katerina Sakellaropoulou görög elnökkel és Thomas Bach-hal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökével.

A szertartás során színésznők az ókori papnők szerepében egy parabolikus csiszolt tükör segítségével életre keltették az olimpiai lángot Olimpiában, ahol a játékok i. e. 776-ban megszülettek.

Az olimpiai lángot Mary Mina papnő viszi a Dimitris Papadimitriou által komponált zenére, az Artemis Ignatiou koreográfus által inspirált és rendezett koreográfiában, amelyet 35 papnő és 15 kórustag ad elő. Az előadók jelmezeit a nemzetközileg elismert tervező, Mary Katrantzou készítette.

Az olimpiai himnuszt a sikeres mezzoszoprán, Joyce DiDonato énekelte, a ceremóniamester pedig a neves újságíró, Nikos Aliagas volt.

Az olimpiai lángot Mary Mina papnő adta át az aranyérmes Stefanos Douskos-nak, hogy megkezdődjön a fáklyafutás görög földön, amely 11 napig, április 26-ig tart.

Az olimpiai lángról bővebben ITT olvashattok.

Kép: Pixabay

Görögország 21 kezdeményezést indít 780 millió euró értékben a tengerek védelme és a part menti szennyezés elleni küzdelem érdekében - közölte Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök.

Mitsotakis ígérete az Athénban megrendezésre kerülő, "A mi óceánunk" nemzetközi konferencia előestéjén hangzott el.

Az április 15-17. között megrendezésre került "A mi óceánunk" konferencián 12 államfő, mintegy 50 miniszter és tisztviselő, valamint 120 nemzet és szervezet - köztük az ENSZ, az EU és a NATO - képviselői vettek részt.

A több ezer szigetet magában foglaló Görögország, amelynek a Földközi-tenger mentél található partvidéke a leghosszabb a részes államok közül, a múlt héten közölte, hogy a kezdeményezések részeként két tengeri park létrehozását tervezi, egyet a Jón-tengeren, egyet pedig az Égei-tengeren.

"Csendesen, de módszeresen Görögország vezető szerepet játszik a drámai éghajlati változások elleni védekezésben, amelyek bizonyítottan minden régiót és minden tevékenységet érintenek" - mondta Mitsotakis a Kathimerini című napilapban megjelent cikkben.

"A görög tengeri parkok, amelyek határait tudományos kutatások után 2025 elejéig határozzák meg, Görögország vizeinek 32 százalékát fogják lefedni" - mondta Mitsotakis.

Az Égei-tengeren létesítendő tengeri park terve irritálta a szomszédos Törökországot, amely a múlt héten azt mondta, hogy nem hajlandó elfogadni egy esetleges "befejezett tényt olyan földrajzi jellemzőkkel kapcsolatban, amelyek státusza vitatott". Válaszul Görögország azzal vádolta Törökországot, hogy "politizál egy tisztán környezetvédelmi kérdést".

Mitsotakis elmondta, hogy a folyamatban lévő egyéb kezdeményezések között szerepelnek a műanyagszennyezés visszaszorítását célzó kampányok, a védett tengeri területek megfigyelési rendszerének felállítása, mivel a tengerfeneket károsító halászati gyakorlatok betiltásra kerülnek, valamint 12 kikötőben töltőállomások építése az elektromos hajók számára.

Mitsotakis négy pilléren alapuló nemzeti stratégiát vázolt fel.

Az első célja a zöld átállás felgyorsítása, hogy Görögország fokozatosan természetes forrásokból fedezze villamosenergia-szükségletét - "idén 60%-ban, 2030-ban pedig 80%-ban. Azzal a céllal, hogy közvetlenül ezután ne csak önellátó legyen tiszta és olcsó energiából, hanem exportálni is tudja azt" - jegyezte meg.

A második pillér az ország és az állam megerősítése a természeti katasztrófák ellen, amelynek keretében erőfeszítéseket tesznek a polgári védelmi szolgálatok megszervezésére, személyzet toborzására és a legmodernebb eszközökkel való felszerelésére, valamint egy átfogó vízgazdálkodási program kidolgozására Thesszália számára.

A harmadik pillér a köz- és épített környezet rendje. "Az önkény ugyanis nemcsak a tájakat változtatja meg, és fosztja meg a polgárokat jogaiktól, de további problémákat is okoz, amelyek tovább fokozzák a katasztrófákat" - hangsúlyozta.

Az utolsó pillér a tengerek védelmére vonatkozik. "Nincs gazdasági és társadalmi jólét, ha az nincs összhangban a természettel és a környezettel. A domináns természeti elem pedig a víz volt, van és lesz. A klímaválság korában ezért megvédjük" - tette hozzá.

Kép: Pixabay

Bár Görögország a világ egyik leglátogatottabb úti célja, a turisták általában az ország néhány pontján gyűlnek össze: leginkább Athénban, Mykonos-on és Santorini-n. Mivel azonban egyre több utazó merészkedik le a kitaposott ösvényekről, Görögország néhány feltörekvő úti célja egyre nagyobb turistaforgalmat bonyolít le.

A Kiklád-szigetek valószínűleg egy ideig még megtartják a nemzetközi sziget-turizmus legnagyobb részét. Sok utazó azonban megpróbál némileg más élményeket szerezni, kevésbé ismert úti célokat felkeresni, vagy akár megnézni, milyen Görögország télen. 

A Greek Reporter iparági bennfentesekkel beszélt, akik rámutattak számos gyorsan növekvő úti célra a több mint 200 görög szigeten és a szárazföldön. Minisorozatunkban ezeket mutatjuk be.

Peloponnészosz: Feltörekvő úti cél Görögországban

Ioanna Dretta, a Marketing Greece munkatársa rámutatott, hogy a Peloponnészosz Görögország egyik leggyorsabban növekvő régiója a nemzetközi turizmus szempontjából. Olyan "változatos természeti tájakat, olyan jelentős kulturális nevezetességeket (ókori Epidaurosz, ókori Olympia és Mükéné) ötvöz, amelyeket vétek lenne kihagyni, valamint ideális a kirándulásokhoz is". Az általában a turizmus radarján kívül eső régiók, köztük a sziklás Mani-félsziget, Nafplio történelmi városa és Monemvasia várvárosa fellendülőben vannak. A Peloponnészosz megőrizte kisvárosainak nagyfokú hitelességét, ami sok utazót csábít a régióiba. A félsziget emellett kitűnő, helyben termesztett ínyencségekkel is rendelkezik, amit ma már sok turista értékel.

Peloponnészoszról ITT írtunk bővebben.