A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja

Kalimera Eger!

Görögország több ezer új kamerával küzd a közúti balesetek ellen

2025. április 14. - kalimeraeger

 kozlekedes_b_pb.jpg

Kép: Pixabay

A görög kormány bejelentette, hogy 2026-ig 1388 kamera telepítését tervezi országszerte, hogy felvegye a harcot az évente több száz halálos áldozatot követelő közúti balesetek ellen.

2023-ban Görögország-szerte 621 ember vesztette életét közlekedési balesetekben. A kormány új kezdeményezésének célja, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a halálos és súlyos sérülések számát.

A kezdeti terv szerint 2025 nyaráig 388 kamerát telepítenek az Athént körülvevő régióban, Attikában, a legforgalmasabb utakra és a legveszélyesebb csomópontokra összpontosítva. Az Attikában telepítendő kamerák beszerzésére vonatkozó pályázati eljárás már lezárult, és a becslések szerint mintegy 18,8 millió euróba (19,88 millió dollár) kerül, amelyet részben az Európai Unió finanszíroz.

„Sajnos az emberi erőforrások nem tudnak reagálni az utakon tapasztalható minden bűnös magatartásra. A megoldás (a balesetek csökkentésére) az intelligens rendfenntartásban és az új technológiai eszközök, például a kamerák használatában rejlik” - mondta Mihalis Hrisohoidis miniszter a kormány terveinekk bemutatásakor.

A további 1000 kamerát egy későbbi időpontban szerelik fel országszerte, először a második legnagyobb görög város, Thessaloniki környékén.

A kamerák a nap 24 órájában, a hét minden napján működnek majd, és a sebességtúllépést, a piros lámpánál tanúsított magatartást, valamint a zebrán való parkolást és a vezetés közbeni telefonhasználatot ellenőrzik. A bukósisak és a biztonsági öv viselését is ellenőrzik majd. Az adatokat azonnal továbbítják a rendőrségnek ellenőrzésre, és ha a szabálysértés beigazolódik, az autósok SMS-t kapnak.

Az új rendszer egy olyan egységes platformot is tartalmaz majd, amely lehetővé teszi, hogy a bírságokat közvetlenül az elkövetők mobiltelefonjára küldjék, és azok ellen digitálisan is be lehet nyújtani kifogásokat.

Dimitris Papastergiou, a digitális kormányzásért felelős miniszter egy nemrégiben adott interjúban a SKAI TV-nek nyilatkozva elmondta, hogy „a kamerák egy meglévő hiányt fognak pótolni, mert szégyen egy olyan állam számára, amelynek vadonatúj autópályái vannak, hogy naponta két ember hal meg - nem az autópályákon, hanem a városokban”.

Az ELSTAT, a görög statisztikai hivatal és a görög rendőrség adatai szerint Görögország a 27 európai ország közül a 23. helyen áll a halálos közúti balesetek számát tekintve. Konkrétan egymillió lakosra 60 haláleset jut, míg az uniós átlag 46 haláleset egymillió lakosra.

Bulgária, Románia, Lettország és Horvátország az a négy ország, amelyik rosszabbul áll Görögországnál, míg Svédországban és Dániában a legbiztonságosabbak az utak, ahol egymillió lakosra 22, illetve 27 haláleset jut.

A rendőrség 2023-ban 11 201 közúti balesetet regisztrált. Ez 6,8 százalékkal több volt, mint 2022 azonos időszakában. A halálos balesetek száma azonban 5 százalékkal csökkent, 2023-ban 621 halálesetet regisztráltak. Ez a 2022-es 654-hez képest csökkenést jelentett. A helyzetet szemléltetendő, Görögország lakossága körülbelül 10,3 millió fő.

Görögország első "15 perces városrésze"

hellinikon_gr.jpg

Kép: www.greekreporter.com

A Hellinikon - Európa legnagyobb városrehabilitációs vállalkozása - a görögországi Athénon belül egy 15 perces városrész létrehozását tűzte ki célul.

Ez a várostervezési koncepció olyan városrészeket kíván létrehozni, ahol minden alapvető szolgáltatás - például a munkahelyek, az oktatási intézmények, az egészségügyi ellátás, az üzletek, a parkok és a szabadidős tevékenységek - 15 perc sétával vagy kerékpárral elérhető az emberek otthonától.

A LAMDA Development ambiciózus elképzelése szerint a fejlesztés keretein belül számos új lakóingatlan-projekt épül, köztük a „Little Athens”, amelynek első szakaszában mintegy 1115 új lakóingatlan kerül az értékesítési piacra. A fejlesztés része a környék első 50 méter magas lakóépülete, a Park Rise, amelyet az elismert építésziroda, a Bjarke Ingels Group (BIG) tervezett.

A Hellinikon Park nagyobb lesz, mint a londoni Hyde Park és a New York-i Central Park.

A parkban lesz egy Olimpiai tér, amely Görögország olimpiai örökségét ünnepli majd, valamint egy amfiteátrum, amelyet rendezvények és koncertek megtartására lehet majd használni.

A park emellett szabadtéri művészeti galériaként is szolgál majd, ahol modern művészeti és szobrászati alkotások, különösen görög művészek művei lesznek láthatóak.

Jelentős számú új szálláshelyet, valamint tematikus turisztikai helyszíneket is biztosít majd, amelyek várhatóan legalább 1 millió új turistát vonzanak, miközben jelentősen csökkentik a szezonalitást, és ezzel egyidejűleg növelik a turisták átlagos athéni tartózkodását és költését.

A folyamatban lévő projekt a fejlesztés befejezéséig várhatóan 2,4 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, és ugyanezen időszak alatt összesen több mint 14 milliárd euró adóbevételt jelent a görög államnak - állítja a LAMDA Development.

Bár a fejlesztés egy egészen új irányvonalat képvisel, kritika is megfogalmazódott vele szemben.

A kritikusok szerint ugyanis a luxuslakások, a kaszinók és az előkelő létesítmények elsősorban a tehetős lakosokat és turistákat szolgálják ki. Ez ellentétben áll a Hellinikonnak a különböző népességcsoportok egyenlő hozzáférésére helyezett hangsúlyával.

A kritikusok azt is megfogalmazták, hogy a Hellinikont bár úgy tervezték, hogy egy önálló kerület legyen, hatalmas mérete és ambiciózus kiterjedése miatt inkább egy specializált csomópont, mint egy valóban lokalizált közösség, ahol a lakosok a mindennapi szükségletüket ki tudják elégíteni.

Görögország a legolcsóbb európai luxusnyaralóhely

luxusszallasok_b_pb.jpg

Kép: Pixabay

Görögország a legolcsóbb európai luxusnyaralóhely az amerikaiak számára - derül ki egy új felmérésből, amely felsorolja a 20 legjobb európai úti célt, amely a lehető leggazdaságosabb módon biztosítja az ötcsillagos fényűzést.

A Kinglike Conscierge, egy ciprusi székhelyű luxus utazási iroda közzétette az Európai Költségvetési Luxus Utazási Indexet, amely a 20 legnépszerűbb európai országot rangsorolja, ahol a luxusutazóknak csak kisebb vagyont kell elkölteniük ahhoz, hogy élvezzék az 5 csillagos szállást, hogy Michelin-csillagos éttermekben vacsorázzanak vagy spa-kezelésekkel kényeztessék magukat.

A lista élén Görögország áll, mint a legjobb úti cél a fényűző, mégis "költséghatékony" nyaraláshoz, mindössze 1329 dollárért, ami 200 dollárral kevesebb, mint legközelebbi riválisa, Spanyolország 1529 dollárral, amelyet Németország követ 1638 dollárral. A Görögországra vonatkozó átlagos, becsült ár tartalmazza az egyhetes tartózkodást egy ötcsillagos szálláshelyen (467 dollár), a business osztályú repülőjegyet (620 dollár a New York-i JFK-ről az adott időpontokra), egy spa kezelést (102 dollár) és egy Michelin-csillagos étkezést (140 dollár). Természetesen ezek nem átlagos árak, mindenből a lehető legolcsóbb verzióval számoltak.

A Kinglike Conscierge szerint Görögország „Európa egyik legálomszerűbb helyszíne, lenyűgöző fehérhomokos strandjaival, kristálytiszta vizével és kék kupolás templomaival. Emellett arról is ismert, hogy a legősibb nevezetességekkel és ínycsiklandó mediterrán konyhával rendelkezik”.

A Kerkini-tó fenséges hattyúi

hattyu_pb.jpg

Kép: Pixabay

Minden évben több tucat vándorló hattyú érkezik Észak-Európából az észak-görögországi Kerkini-tóhoz a téli hónapokra. A fenséges madarak hat hónapra teszik otthonukká a Serres városától mintegy 50 kilométerre fekvő tavat.

A Kerkini-tó egy mesterséges víztározó a görögországi Közép-Makedóniában, amelyet 1932-ben hoztak létre, majd 1980-ban alakítottak át a korábban rendkívül kiterjedt mocsárvidék helyén. Mára a terület Görögország egyik legjelentősebb madármegfigyelő helyévé vált, mivel az Égei-tenger, a Balkán, a Fekete-tenger, a magyar sztyeppék és a tengeren túlra tartó madarak vonulási útvonala mentén fekszik.

A Kerkini Nemzeti Park általános koordinátora, Theodoros Naziridis nemrégiben elmondta, hogy a tavat három hattyúfajta lakja. Ezek közé tartoznak a tundrai hattyúk, amelyek állománya az elmúlt években jelentősen megnőtt Görögországban a korábbi évtizedekhez képest, valamint a károgó hattyúk és a néma hattyúk.

„Ezek kis populációk, és a madarakat onnan ismerjük fel, hogy gyűrűk vagy nyakörvek vannak rajtuk, amelyek információt tartalmaznak a Kerkini-tóhoz való utazásukról” - mondta az athéni-makedóniai hírügynökségnek.

Ezek voltak 2024 legjobb görög borai

dwwa_pb.jpg

Kép: Pixabay

A Decanter World Wine Awards (DWWA) a világ legnagyobb és legbefolyásosabb borversenye, mely szigorú bírálati eljárása és világszínvonalú bírálói miatt emelkedik ki a sok megmérettetés közül.

A görög borok a DWWA versenyén 2024-ben kiemelkedően teljesítettek.

A görög retsina, a Kechris Tear of the Pine, amelyet fenyőgyantával készítettek, elnyerte a rangos Best in Show díjat, így egyike lett annak az 50 bornak, mely ilyen kitüntetést kapott.

Andrew Jefford, a DWWA társelnöke elmondta: őket is meglepte, hogy egy retsina is szerepel a díjazottak között.

A retsina - amelyet úgy készítenek, hogy az erjedés során kis mennyiségű aleppói fenyőgyantát adnak a fehér (vagy néha a rozé) borokhoz - már évezredek óta létezik. A stílus valószínűleg a boros amforák lezárásaként alakult ki, amikor azokat a Földközi-tengeren szállították. A bornak fenyőfás, sós, zamatos ízt adott - ami nyilvánvalóan ízlett az embereknek, mivel a stílus évszázadokon át fennmaradt. Ennek ellenére a retsinát nem sokra becsülték, mivel úgy vélték, hogy gyantás íze „elfedi” a rossz minőségű bort.

A DWWA szerint nem a retsina az egyetlen görög sikertörténet. Az Assyrtiko szőlőből készült borok, különösen azok a santorini borok, ahonnan ez a szőlőfajta származik, különös elismerést kaptak a bírálóktól.

Két kiemelkedő bor (Gavalas Winery, Natural Ferment, Santorini 2022 és a Tselepos Canava Chrissou Vielles Vignes, Santorini 2021) platina díjat kapott, mindkettőnek 97 pontot ítéltek oda.

Emellett az Estate Argyros két santorini bora - az enyhén pácolt Cuvée Evdemon 2020 és az Assyrtiko 2022 - aranyat kapott 96, illetve 95 ponttal.

A DWWA szerint 2024 legjobb görög borai:

Kechris, Tear of the Pine, Retsina 2022

Gavalas Pincészet, Természetes Erjesztés, Santorini 2022

Tselepos, Canava Chrissou Vieilles Vignes, Santorini 2021

Estate Argyros, Cuvée Evdemon, Santorini 2020

Estate Argyros, Assyrtiko, Santorini 2022

Artemis Karamolegos, Vinsanto, Santorini 2010

Vajon milyen lesz az idei nyár Görögországban?

idojaras_pb.jpg

Kép: Pixabay

A klímaváltozás miatt egyre melegebbek a nyarak Görögországban, olyannyira, hogy a július és az augusztus már-már szinte elviselhetetlenné válik a nagyvárosok betondzsungelében.

Tavaly a Görögországot elérő hőhullám már június első hetében rekordot döntött, amikor is a hőmérséklet meghaladta a korábban mért 39 Celsius-fokot. Ezt az értéket akkor az attikai régióban, Elefsina térségében, valamint a közép-görögországi Thivában mérték, de Evia szigetén sem volt hűvösebb.

A tudósok egyre több súlyos és rendszeres hőhullámokkal járó forró nyárra figyelmeztetnek Görögországban.

„A szélsőséges időjárás - amely egyre gyakrabban fordul elő melegedő éghajlatunkban - jelentős hatással van az emberi egészségre, az ökoszisztémákra, a gazdaságra, a mezőgazdaságra, az energia- és vízellátásra” - mondta a Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Prof. Petteri Taalas.

„Fokoznunk kell az erőfeszítéseket, hogy segítsük a társadalmat alkalmazkodni ahhoz, ami sajnos az új normává válik” - tette hozzá.

A professzor emellett hangsúlyozta az üvegházhatású gázok kibocsátásának minél gyorsabb és drasztikusabb csökkentése sürgősségét is.

Tavaly a nyárhoz hasonlóan az ősz is szokatlanul meleg volt Görögországban, amely az utószezont nyaralási időpontként választók számára kedvezett.

Az előrejelzések idén is hasonlóak, így arra kérik az utazókat, hogy ennek megfelelően tervezzék útjaikat, hiszen a legnagyobb hőség idején a nevezetességek lezárására is lehet számítani.

Látványos visszatérés

bear-838688_1280.jpg

Kép: Pixabay

Görögország medvéi felébredtek téli álmukból.

Közel három hónapos mély alvás után az észak-görögországi menedékhelyükön élő barnamedvék felébredtek téli álmukból, és ismét aktívak, jelezve a tavasz érkezését az ország egyik leghidegebb régiójában.

Az Arkturos medvemenhely újra életre kelt, miután - mint minden évben - a téli hónapokra bezárták. Ilyenkor ugyanis a medvék téli álmot alszanak, és nem szabad őket zavarni. A menhely most újra megnyitotta kapuit a látogatók előtt, akik megfigyelhetik a medvéket és megismerkedhetnek viselkedésükkel.

A tavasz beköszöntével minden medve másképp reagált az ébredésre. Patrick és legjobb barátja, Louiza játszani és hemperegni kezdett a megmaradt hóban, míg Duke azonnal beugrott a medencébe. George fára mászott, hogy felülről lássa a világot, Sandy pedig szokásához hűen utolsóként bújt elő a barlangjából. Mira pedig kissé zavartan nézett ki, úgy tűnt, mintha még mindig az ébredéssel küszködne.

Az Arkturos menhelyet az Arkturos, egy 1992-ben alapított nonprofit környezetvédelmi szervezet működteti, amely Görögország vadvilágának védelmén dolgozik, és a barnamedvék, farkasok és hiúzok védelmére összpontosít. A medvemenhely létfontosságú központ a medvék megmentésére és rehabilitációjára, amelyek közül sokan a vadonban sérültek meg, vagy fogságban tartott medvék. Amellett, hogy biztonságos menedéket nyújt a vadonban nem túlélő állatoknak, az Arkturos környezetvédelmi oktatással, tudományos kutatással és élőhelyvédelemmel is foglalkozik.

süti beállítások módosítása