Mondjuk Pireuszban!
Athén legnagyobb kikötőjében gyönyörű felvétel készült a felgyorsított időről, a naplementéről és az éj leszálltáról.
Ti szeretitek az ilyesfajta videókat?
Videó: Youtube - NitZ Photography
Mondjuk Pireuszban!
Athén legnagyobb kikötőjében gyönyörű felvétel készült a felgyorsított időről, a naplementéről és az éj leszálltáról.
Ti szeretitek az ilyesfajta videókat?
Videó: Youtube - NitZ Photography
Egy távoli görögországi területet bibliai faluvá változtattak Nicolas Cage új filmjének, a Jézus Krisztus gyermekkorát feldolgozó Az ács fiának forgatására.
Az ókori Megara városának közelében, egy hegyen fekvő helyszín egykor a város lakói számára nyújtott menedéket.
Nicolas Cage nem először jár Görögországban forgatáson, hiszen Penelope Cruzzal és Christian Bale-lel együtt a Corelli kapitány mandolinján is itt dolgozott, amelyet Kefalonia szigetén forgattak.
A Deadline szerint Az ács fia egy Egyiptomban bujkáló római család sötét történetét meséli el. A fiút, akit csak „a Fiú” néven ismernek, egy másik titokzatos gyermek kétségek közé sodorja, így fellázad gyámja, az ács ellen, felfedve a benne rejlő erőket és egy nem mindennapi sorsot. Ahogy gyakorolja hatalmát, a Fiú és családja természeti és isteni borzalmak célpontjává válik.
Az ács fiának forgatókönyvét Tamás apokrif gyermekevangéliuma ihlette. A Kr. u. 2. századból származó szöveg Jézus gyermekkorát meséli el - teszi hozzá a Deadline.
Cage játssza majd az ácsot, FKA Twigs az anyát, a fiatal Noah Jupe (legutóbb az A Quiet Place, Part II-ben láthattuk) pedig a fiút.
Az Egri Görög Önkormányzat "A Görögország - ahogy én látom" pályázatsorozat 18. részeként rajzpályázatot hirdet Heves megye óvodái, valamint általános iskolái alsó és felső tagozatos diákjai számára, amelynek témája az Akiről Athén a nevét kapta című mitológiai mese.
A rajzpályázat alapját képező részlet az Egri Görög Önkormányzat Facebook oldalán, valamint az Egri Görög Önkormányzat blogján (https://kalimeraeger.blog.hu) és honlapján (https://gorogokegerben.hu/) olvasható.
Pályázók köre: pályázhat minden Heves megyei óvodás korú gyermek, valamint minden olyan diák, aki Heves megye bármely általános iskolájának alsó tagozatán (1-4. osztály) vagy felső tagozatán (5-8. osztály) tanul, nemzetiséghez való hovatartozásra tekintet nélkül.
Pályázati feltételek:
Nyeremény: A zsűri által legjobbnak ítélt 10-10-10 (óvodás, alsós és felsős kategória) alkotás készítőjét ajándékokkal jutalmazzuk meg. A nyeremények készpénzre nem válthatók.
A rajzokat szkennelve vagy teljes méretben lefotózva a következő e-mail címre kérjük eljuttatni: egrigorog@gmail.com
A pályázatok beérkezési határideje: 2024. szeptember 18. 23:59
A be nem érkezett vagy elkésett pályázatokért az Egri Görög Önkormányzat felelősséget nem vállal.
Eredményhirdetés: 2024. szeptember 21. 18:00
Az Egri Görög Önkormányzat által rendezett Görög Ünnepen, személyesen történik. Az Egri Görög Önkormányzat minden díjazott alkotót e-mailben/telefonon értesít pályázata sikeréről. A pályázók alkotásuk beküldésével hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egri Görög Önkormányzat a pályamunkák digitalizált változatát, illetve a pályázók nevét elektronikus oldalain megjelentesse, valamint az alkotásokból egy későbbi, az Egri Görög Önkormányzat által megjelölt időpontban esetlegesen egy kiállítást szervezzen.
További információk: egrigorog@gmail.com, valamint az Egri Görög Önkormányzat honlapján, blogján és Facebook oldalán
Támogató: Magyarország Kormánya
***
TÖRTÉNET
Akiről Athén a nevét kapta
görög mitológiai mese
Történt egyszer, egy réges-régi napon, hogy a bölcsesség és a tudás istennője, Pallasz Athéné, valamint a tenger istene Poszeidón összevesztek egymással.
Nem értettek egyet ugyanis abban, hogy kinek a nevét viselje a görögök gyönyörű fővárosa.
Sokat vitatkoztak, folyton veszekedtek, jobbnál jobb érvekkel győzködték egymást, de mindhiába, csak nem jutottak eredményre.
A főisten, Zeusz segítségét kérték, találjon ki valamit, hogy eldőljön végre a kettejük közti vita.
Zeusz hosszasan gondolkodott, és azt tanácsolta a két istennek, hogy menjenek fel az Akropoliszra, mely a görög főváros közepén magasodó hegyre épített fellegvár, és mindketten hozzanak létre valamit, amivel megajándékozzák az embereket. Akinek az ajándékát pedig az emberek választják, annak nevét fogja viselni a görög főváros.
Törték is a fejüket mindketten, mire Poszeidón háromágú szigonyát a sziklába döfte, ahonnan sós víz fakadt.
Pallasz Athéné olajfát teremtett, melynek olajbogyótól roskadozó ágai finoman ringatóztak a szélben.
Az emberek számára nem volt kérdés: az olajfát választották, így a görög fővárost Pallasz Athéné után Athénnak nevezték el.
Az olajfa a mai napig rendkívül sokféleképpen használatos, termése táplál, faanyagából hajókat, házakat készítenek. Olaját lámpákba öntve világításra is használták. Leveleit összefonva a sportolóknak készítettek koszorút. Az olajfa olyan jólétet hozott a görög városállamoknak, hogy nem volt kérdés: az emberek jól döntöttek, mikor Pallasz Athéné ajándékát választották.
Olyan videót hoztunk ma Nektek, mely a görög történelem legfontosabb változásait mutatja be Kr. e. 2540-től egészen 2026-ig.
Nektek melyik volt a kedvenc görög korszakotok?
Videó: Youtube - Oliie Bye
Az Egri Görög Önkormányzat "A Görögország - ahogy én látom" pályázatsorozat 18. részeként rajzpályázatot hirdet Heves megye óvodái, valamint általános iskolái alsó és felső tagozatos diákjai számára, amelynek témája az Akiről Athén a nevét kapta című mitológiai mese.
A rajzpályázat alapját képező részlet az Egri Görög Önkormányzat Facebook oldalán, valamint az Egri Görög Önkormányzat blogján (https://kalimeraeger.blog.hu) és honlapján (https://gorogokegerben.hu/) olvasható.
Pályázók köre: pályázhat minden Heves megyei óvodás korú gyermek, valamint minden olyan diák, aki Heves megye bármely általános iskolájának alsó tagozatán (1-4. osztály) vagy felső tagozatán (5-8. osztály) tanul, nemzetiséghez való hovatartozásra tekintet nélkül.
Pályázati feltételek:
Nyeremény: A zsűri által legjobbnak ítélt 10-10-10 (óvodás, alsós és felsős kategória) alkotás készítőjét ajándékokkal jutalmazzuk meg. A nyeremények készpénzre nem válthatók.
A rajzokat szkennelve vagy teljes méretben lefotózva a következő e-mail címre kérjük eljuttatni: egrigorog@gmail.com
A pályázatok beérkezési határideje: 2024. szeptember 18. 23:59
A be nem érkezett vagy elkésett pályázatokért az Egri Görög Önkormányzat felelősséget nem vállal.
Eredményhirdetés: 2024. szeptember 21. 18:00
Az Egri Görög Önkormányzat által rendezett Görög Ünnepen, személyesen történik. Az Egri Görög Önkormányzat minden díjazott alkotót e-mailben/telefonon értesít pályázata sikeréről. A pályázók alkotásuk beküldésével hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egri Görög Önkormányzat a pályamunkák digitalizált változatát, illetve a pályázók nevét elektronikus oldalain megjelentesse, valamint az alkotásokból egy későbbi, az Egri Görög Önkormányzat által megjelölt időpontban esetlegesen egy kiállítást szervezzen.
További információk: egrigorog@gmail.com, valamint az Egri Görög Önkormányzat honlapján, blogján és Facebook oldalán
Támogató: Magyarország Kormánya
***
TÖRTÉNET
Akiről Athén a nevét kapta
görög mitológiai mese
Történt egyszer, egy réges-régi napon, hogy a bölcsesség és a tudás istennője, Pallasz Athéné, valamint a tenger istene Poszeidón összevesztek egymással.
Nem értettek egyet ugyanis abban, hogy kinek a nevét viselje a görögök gyönyörű fővárosa.
Sokat vitatkoztak, folyton veszekedtek, jobbnál jobb érvekkel győzködték egymást, de mindhiába, csak nem jutottak eredményre.
A főisten, Zeusz segítségét kérték, találjon ki valamit, hogy eldőljön végre a kettejük közti vita.
Zeusz hosszasan gondolkodott, és azt tanácsolta a két istennek, hogy menjenek fel az Akropoliszra, mely a görög főváros közepén magasodó hegyre épített fellegvár, és mindketten hozzanak létre valamit, amivel megajándékozzák az embereket. Akinek az ajándékát pedig az emberek választják, annak nevét fogja viselni a görög főváros.
Törték is a fejüket mindketten, mire Poszeidón háromágú szigonyát a sziklába döfte, ahonnan sós víz fakadt.
Pallasz Athéné olajfát teremtett, melynek olajbogyótól roskadozó ágai finoman ringatóztak a szélben.
Az emberek számára nem volt kérdés: az olajfát választották, így a görög fővárost Pallasz Athéné után Athénnak nevezték el.
Az olajfa a mai napig rendkívül sokféleképpen használatos, termése táplál, faanyagából hajókat, házakat készítenek. Olaját lámpákba öntve világításra is használták. Leveleit összefonva a sportolóknak készítettek koszorút. Az olajfa olyan jólétet hozott a görög városállamoknak, hogy nem volt kérdés: az emberek jól döntöttek, mikor Pallasz Athéné ajándékát választották.
Kép: Pixabay
A látszat nem az igazság. Ami szemünk előtt van, pusztán a láthatatlannak megjelenő képe. Első benyomásunk, érzékeink minden segítség nélkül a maguk természetességében gyenge alap ahhoz, hogy elbíráljuk, mi az igaz. S ez mégsem azt jelenti, hogy az igazság elérhetetlen számunkra.
Kép: www.greekreporter.com
Egy ritka fotó, amely Alexander Onassis-ról, a legendás mágnás, Aristotelis Onassis fiáról és az egykori görög sztárról, Zozo Sapountzakiról készült, majdnem hatvan évvel később rövid viszonyukról árulkodik.
A képet egy athéni éjszakai klubban készítette egy ismeretlen fotós, valamikor az 1960-as években. A fotó nemrég bukkant fel az Instagramon. A képen a fiatal Alexander Onassis látható, valószínűleg tizenéves kora végén.
Sapountzaki (91) népszerű show-woman, énekesnő és filmsztár volt, aki a mai napig - alkalmanként ugyan, de - fellép. Szalonikiben született, az 1950-es években költözött Athénba, és színházi színésznőként kezdett dolgozni. Néhány éven belül énekesi és színészi tehetsége, extravagáns megjelenése és feltűnő külseje miatt az athéniak „az éjszaka királynőjének” kezdték nevezni.
Az 1960-as években elhagyta a színpadot, és éjszakai klubokban kezdett dolgozni. Egy bizonyos klubban, ahol az 1960-as években fellépett, a hajómágnások, Aristotelis Onassis és riválisa, Stavros Niarchos voltak a törzsvendégek. Sapountzaki ekkor találkozott a fiatal Onassis-szal a klubban, és összebarátkozott vele. Ismeretségükről egy 2023. márciusi televíziós interjúban beszélt.
Találkozásuk idején Sapountzaki a Petalouda (Pillangó) nevű éjszakai klubban lépett fel. Hírneve és bája vonzotta oda a görög elitet. Aristotelis Onassis, Stavros Niarchos, a háromszor megválasztott miniszterelnök, Georgios Papandreou, a korábbi miniszterelnök, Sofoklis Venizelos, politikusok, üzletemberek, társasági emberek és művészek is a patrónusok közé tartoztak.
Az interjúban a híres előadóművész azt mondta, hogy az emberek fehér galambokat engedtek el a klubban a kedvéért, és gyufásdobozokat adtak át neki, amelyekben arany lírák voltak. A fiatal Alexanderrel való találkozását elmesélve Sapountzaki azt állította, hogy a fiú félénk volt, aki reszketett, amikor először megcsókolta.
„Alexander Onassis eljött a Petalouda (Pillangó) klubba, és leült az első asztalhoz. Virágokat dobált nekem, és meghívott az asztalához. Kinyitott nekem egy üveg pezsgőt, és beszélgetni kezdtünk erről-arról” - mondta Sapountzaki az interjúban.
„Azt kérdezte tőlem: Nem akarsz holnap velem ebédelni? Én pedig azt mondtam neki: Menjünk. Eljött értem a házamhoz a sofőrjével, hogy felvegyen, és elmentünk egy halétterembe. Láttam rajta, hogy szerelmes volt. Beszélt nekem a gyerekkoráról és az apjáról. Egyáltalán nem szerette (Maria) Callast. Csak az édesanyjáról (Tina Livanos) beszélt” - folytatta.
„Egyszer elment, és leveleket írt nekem, azt írta, hogy senki sem olyan, mint te. Néhányszor találkoztunk, ő még gyerek volt, így nem mentek tovább a dolgok” - mondta Sapountzaki.
A törökök azonnal ki is fejezték nemtetszésüket.
Törökország a hírek szerint sikerrel járt a „Famagusta” című, Törökország ciprusi invázióját feldolgozó tévésorozat Netflixen történő letiltását célzó kampányában.
Az ország tévéfelügyelete azt állította, hogy a Famagustát nem fogják sugározni Görögországon kívül. A sorozatot, amelyet Görögországban az év elején a MEGA TV sugárzott, szeptember 20-án mutatják be a Netflixen, de csak Görögországban.
A Netflix friss döntése a sorozat sugárzásáról heves reakciókat váltott ki Törökországban. A törökök úgy gondolják ugyanis, hogy a sorozat tiszteletlen a török történelemmel szemben, az 1974-es események pedig csak a törököket próbálták védeni a szigeten.
A ciprusi török invázió második szakaszában, 1974. augusztus 14-én török repülőgépek bombázták Famagus-tát. A török hadseregnek két napba telt, mire elfoglalta a várost, előtte Famagusta teljes ciprusi görög lakossága a környező mezőkre menekült.
A török légitámadások következtében több tucat civil halt meg, köztük turisták is.
A török ellenőrzés alatt álló ciprusi területek más részeivel ellentétben Famagusta Varosha nevű külvárosát a török hadsereg közvetlenül az elfoglalása után elkerítette, és 2020 októberéig elkerítve maradt, amikor a ciprusi török kormány állítólag újra megnyitotta néhány utcáját a látogatók előtt.