Kép: Pixabay

Görögország 21 kezdeményezést indít 780 millió euró értékben a tengerek védelme és a part menti szennyezés elleni küzdelem érdekében - közölte Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök.

Mitsotakis ígérete az Athénban megrendezésre kerülő, "A mi óceánunk" nemzetközi konferencia előestéjén hangzott el.

Az április 15-17. között megrendezésre került "A mi óceánunk" konferencián 12 államfő, mintegy 50 miniszter és tisztviselő, valamint 120 nemzet és szervezet - köztük az ENSZ, az EU és a NATO - képviselői vettek részt.

A több ezer szigetet magában foglaló Görögország, amelynek a Földközi-tenger mentél található partvidéke a leghosszabb a részes államok közül, a múlt héten közölte, hogy a kezdeményezések részeként két tengeri park létrehozását tervezi, egyet a Jón-tengeren, egyet pedig az Égei-tengeren.

"Csendesen, de módszeresen Görögország vezető szerepet játszik a drámai éghajlati változások elleni védekezésben, amelyek bizonyítottan minden régiót és minden tevékenységet érintenek" - mondta Mitsotakis a Kathimerini című napilapban megjelent cikkben.

"A görög tengeri parkok, amelyek határait tudományos kutatások után 2025 elejéig határozzák meg, Görögország vizeinek 32 százalékát fogják lefedni" - mondta Mitsotakis.

Az Égei-tengeren létesítendő tengeri park terve irritálta a szomszédos Törökországot, amely a múlt héten azt mondta, hogy nem hajlandó elfogadni egy esetleges "befejezett tényt olyan földrajzi jellemzőkkel kapcsolatban, amelyek státusza vitatott". Válaszul Görögország azzal vádolta Törökországot, hogy "politizál egy tisztán környezetvédelmi kérdést".

Mitsotakis elmondta, hogy a folyamatban lévő egyéb kezdeményezések között szerepelnek a műanyagszennyezés visszaszorítását célzó kampányok, a védett tengeri területek megfigyelési rendszerének felállítása, mivel a tengerfeneket károsító halászati gyakorlatok betiltásra kerülnek, valamint 12 kikötőben töltőállomások építése az elektromos hajók számára.

Mitsotakis négy pilléren alapuló nemzeti stratégiát vázolt fel.

Az első célja a zöld átállás felgyorsítása, hogy Görögország fokozatosan természetes forrásokból fedezze villamosenergia-szükségletét - "idén 60%-ban, 2030-ban pedig 80%-ban. Azzal a céllal, hogy közvetlenül ezután ne csak önellátó legyen tiszta és olcsó energiából, hanem exportálni is tudja azt" - jegyezte meg.

A második pillér az ország és az állam megerősítése a természeti katasztrófák ellen, amelynek keretében erőfeszítéseket tesznek a polgári védelmi szolgálatok megszervezésére, személyzet toborzására és a legmodernebb eszközökkel való felszerelésére, valamint egy átfogó vízgazdálkodási program kidolgozására Thesszália számára.

A harmadik pillér a köz- és épített környezet rendje. "Az önkény ugyanis nemcsak a tájakat változtatja meg, és fosztja meg a polgárokat jogaiktól, de további problémákat is okoz, amelyek tovább fokozzák a katasztrófákat" - hangsúlyozta.

Az utolsó pillér a tengerek védelmére vonatkozik. "Nincs gazdasági és társadalmi jólét, ha az nincs összhangban a természettel és a környezettel. A domináns természeti elem pedig a víz volt, van és lesz. A klímaválság korában ezért megvédjük" - tette hozzá.