Kép: Pixabay
Görögország az éghajlatváltozás epicentrumában van, és 2024-ben az ország nemcsak a valaha feljegyzett legmelegebb évét élte át, hanem egész évben az átlagosnál magasabb napi hőmérsékletet mértek - derül ki egy új tanulmányból.
Az időjárással és éghajlattal foglalkozó görög tudományos hírportál, a Climatebook szerint a tudósok a meteorológiai adatokat elemezve megállapították, hogy Görögországban 2024-ben az átlagos hőmérséklet a napok 77 százalékában meghaladta az 1991-2020 között mért napi átlagot. Ez azt jelenti, hogy az év 366 napjából 282 napon volt emelkedés.
Görögországban 1890-ben kezdték el hivatalosan vezetni a hőmérséklet-nyilvántartást. Az elmúlt évtizedekben a tudósok az éghajlatváltozás miatt országszerte folyamatos hőmérséklet-emelkedést regisztráltak.
A Climatebook tudományos csoportja azt is megállapította, hogy a 2023-2024-es téli szezon volt a valaha mért legmelegebb Görögországban, 2024-ben pedig 0,7 Celsius-fokkal volt melegebb 2023-hoz képest.
„A Görögországban az elmúlt években tapasztalt magasabb hőmérséklet és az intenzívebb hőhullámok megerősítik azt az emelkedő [hőmérsékleti] tendenciát, amelyet már az előző évtized közepén észleltünk, és amelyről szinte biztosan feltételezhetjük, hogy a jövőben is folytatódni fog” - mondta Konstantinos Kartalis, az Athéni Egyetem professzora, az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület tagja az Athén-Macedón Hírügynökségnek.
Kartalis professzor elmagyarázza, hogy mivel a tengerszint hőmérséklete az elmúlt 40 évben szisztematikusan emelkedett a Földközi-tenger térségében, a levegő hőmérsékletének emelkedése miatt több vízgőz keletkezik, amely a légkörben marad. „Ennek eredményeként - bár ez oximoronként hangozhat, hiszen ezzel egyidejűleg a szárazság is növekszik - megnő a nagy zivatarok lehetősége, és ennek következtében az árvizek lehetősége is” - teszi hozzá.
Kartalis professzor szerint egyes régiók érzékenyebbek az új időjárási körülményekre. Az árvízveszélyes területek közé tartozik Attika egy része, Közép-Macedónia, Közép-Tesszália nagy része, kisebb területek a Peloponnészoszon, valamint olyan nagyvárosok, mint Athén és Thesszaloniki.
Hőhullámokat leginkább Krétán, a Kikládoknál és a görög szárazföld keleti részén regisztráltak, amelybe Attika és Athén is beletartozik.
Kartalis professzor arra figyelmeztet, hogy a Földközi-tenger térségében és Görögországban a kombinált szélsőséges időjárási jelenségek gyakori előfordulása „riasztást jelent a polgári védelem számára, mivel a kialakuló éghajlati viszonyok egy sor új megközelítést igényelnek a környezet és az infrastruktúra fenntarthatóságát illetően”.
A görögországi tengerek az elmúlt 40 év legmelegebb hőmérsékletét érték el idén nyáron. A három görög egyetem által végzett tanulmány szerint a víz hőmérséklete meghaladta a 28 Celsius-fokot.
A szaloniki, az égei-tengeri és a trákiai egyetem kutatói a görög tengerek hőmérsékletére vonatkozó műholdas adatokat vizsgálták 1982-től napjainkig, és arra a következtetésre jutottak, hogy az egész Égei-, a Jón- és a Krétai-tengeren az elmúlt négy évtized legmagasabb hőmérsékletét regisztrálták 2024 nyarán.
A hőmérséklet-emelkedés különösen a mélyebb vizekben, egyes területeken akár 50 méter mélyen is megmutatkozott, és ez különösen aggasztotta a tudósokat. „Ez azt jelenti, hogy egy kumulatív jelenség van működésben” - mondta az athéni hírügynökségnek Vasilis Kolovoyiannis, az Égei-tengeri Egyetem oceanográfiai és tengeri biotudományok tanszékének egyik kutatója.
