Korábban már írtunk róla, hogy a görög kalandák, azaz a dodekaimeróhoz (a görög 12 napos ünnepkör, mely a karácsonnyal kezdődik és a vízkereszttel végződik) kapcsolódó énekek szerves részei a görög ünnepi időszaknak.
Ma egy kalandát hoztunk Nektek.
Áldott ünnepeket mindenkinek!
Kép: news.gr
- Giagia, ma este a kalikandzaroszokról mesélj! - kérte Eleni a nagymamáját lefekvés előtt.
- Ó, ez egy nagyon régi történet! - kezdte Maria mama. - Egyszer volt, hol nem volt, még az Olimposz hegyen is túl, Görögországban, mélyen a föld alatt élnek a kalikandzaroszok. Apró, zöld vagy fekete színű, ráncos bőrű manók, akik egész évben azzal foglalatoskodnak, hogy az Élet Fájának törzsét fűrészelik. Ám akármilyen szorgosan is dolgoznak, csak nem akar a munkájuknak vége szakadni. Napról napra manókezek sokasága feszül neki a vastag törzsnek, fúrják, faragják, fűrészelik, ám mire a végére érnének, minden évben elérkezik a dodekaimero tizenkét napja, a karácsony után az újév, majd a vízkereszt, mikor felfüggesztik a munkát, előbújnak a föld alól, hogy a halandókat bosszantsák. Kifürkészik, hogy az emberek mikor nem tartózkodnak otthon, a kéményeken keresztül bemásznak a házakba, mert imádnak rosszalkodni. Felborítják a bútorokat, megeszik az ennivalót, összetörik a tányérokat, s mikor végeznek, örömükben táncra perdülnek. Imádják a palacsintát. Az emberek, hogy távol tartsák őket az otthonuktól, szentelt vizet tartanak házaikban, s folyamatosan törekednek arra, hogy a tűz ne aludjon ki ezen időszakban a családi tűzhelyen. Emlékszel még arra a finom spenótra, amit a szpanakopitába tettünk?
- Igen! - felelte Eleni, és a spenótos pitára gondolt, ami a kedvenc ételei közé tartozott.
- A manókat távoltartó tűznek varázsereje van, a hamut kiszórtuk Dimitrisz papával a kertbe, abban a földben növekedtek a zöldségeink. Ám a kalikandzaroszok nemcsak a tűztől félnek, a bazsalikommal átkötött fakeresztet sem szeretik, ahogy a Kefalonia szigetén szokásos tömjénégetés is nagyon piszkálja az orrukat. A kis manók éjszakai lények, de nem kell félned tőlük, csak akkor merészkednek elő, ha senki sincs otthon, nem kedvelik az emberek társaságát. Az a hír járja róluk, hogy csak kettőig tudnak számolni, a hármas szám kiejtésével ugyanis megsemmisítik magukat, ezért sokan tésztaszűrőt helyeznek a küszöbükre, mert a manók kíváncsiak, tudni akarják, hány lyuk van rajta, így nem bírják ki, hogy ne számolják meg. Mire azonban a hármas szám kihagyásával a végére érnének, reggel lesz, amikor kénytelenek elrejtőzni. Vízkeresztkor pedig a szentelt víz visszazavarja őket a föld alá, az otthonukba, ahol döbbenten látják, hogy az Élet Fája újra ép törzzsel várja őket. Ekkor újult erővel kezdenek neki a fűrészelésnek, egész évben a dodekaimero három ünnepére várva. De most már aludj, mert holnap kálándákat énekeltek a barátnőiddel. Biztos kapsz megint sok édességet és magot a szomszédoktól. - kívánt jó éjszakát Maria mama az unokájának. Miután betakargatta Elenit, kinézett az ablakon. A kavargó hóesés ezüstössé tette a tájat, a házak ablakaiból meleg fény szűrődött ki, s Maria mama azt kívánta, legyen mindenkinek békés, áldott, boldog karácsonya!
dr. Miliosz Nikolett
Kép: Akis Petretzikis
Ahogy arról már írtunk, Görögországnak is megvannak a maga jellegzetes ünnepi süteményei (IDE KATTINTVA nagyszerű recepteket olvashattok), de van valami, ami nélkül sok családban elképzelhetetlen a karácsonyi menü.
A Hristopsomo, vagyis Krisztus kenyere már évszázadok óta a görög ünnepek része. Hagyományosan szenteste készítik el, és karácsony napján szolgálják fel, mikor az egész család összegyűlt. Úgy tartják, az édes kenyér áldást hoz az egész rokonságnak az ünnepek alatt.
A Hristopsomo tésztáját két részre osztják. A nagyobbik alkotja a kenyér alapját, a valamivel kisebből pedig egy nagy keresztet formáznak, valamint egyéb más, szimbolikus formát alakítanak ki. Utóbbiak gyakran a családra jellemző minták, például ha halkereskedő famíliáról van szó, a tészta tetején halacskák díszelegnek.
A régi, mezőgazdaság orientáltabb időkben a kenyeret gyakran virágokkal, levelekkel, gyümölcsökkel tarkították, és így reménykedtek a jó termésben és a gazdag állatállományban.
A Hristopsomo és egyben a kereszt közepére diót helyeznek, ami az életet és a termékenységet szimbolizálja. A dió héja barlangként is értelmezhető, utalva ezzel az akolra, ahol Jézus született.
Manapság ennek a hagyományos ételnek az elkészítése igazi keringőre felkérés a pékek számára, akik nem győznek szebbnél szebb alkotásokat létrehozni.
Kép: visitgreece.gr
Görögország, mint téli úti cél? Naná!
Való igaz, hogy Hellász nem a karácsonyi vásáros, nyüzsgős téli turistacélpontok közé tartozik. Illetve csak tartozott.
Ebben az évben ugyanis Trikala városa 1 millió turistát vár az országból, illetve külföldről a Manók malma elnevezésű – az ország legnagyobb ingyenes - tematikus parkjába.
A történet azonban nem most, hanem már 2011-ben elkezdődött, a görög gazdasági krízis csúcsán, amikor Trikala vezetősége úgy döntött, hogy előrukkol valami kis csodával, ami jobb kedvre deríti a lakosokat ezeken a nehéz napokon.
A park azóta is minden évben megnyitja kapuit, hogy emberek ezreinek nyújtsanak gondtalan szórakozást.
Ahogy a hivatalos honlapon olvashatjuk: 2011. december 9-én a Mikulás átváltoztatta a Matsopoulos malmot Görögország legnagyobb karácsonyi tematikus parkjává, a Manók malmává.
Az elhagyatott malom kéményei újra pöfékelni kezdtek, és a park azóta is azon munkálkodik, hogy gyerkőcöknek és felnőtteknek is felejthetetlen pillanatokat szerezzen.
Kép: Greekreporter
Az amerikai CNN hírcsatorna a közönség elég tárta a világ legszebb utcáiról készült rangsort, amelyek között egy hellén is szerepel.
Méghozzá a kozmopolita Mykonos (melyről IDE KATTINTVA olvashattok bővebben) egyik kis sikátoráról van szó, mely biztos sokatoknak visszaköszönt már az internetről. A sziget igen népszerű nyaralási célpont, de kellemes klímájának köszönhetően az elő-, illetve az utószezon is forgalmas itt.
A szűk kis utcácskát fehérre meszelt házikók szegélyezik, melyek falait piros, kék és sárga zsalugáterek díszítik, ezzel is extra hangulatot kölcsönözve a helynek. Még az út köveinek rései is fehér színben pompáznak, a boltok, kávézók, szuvenírboltok mellett pedig csodaszép bougainvillea-k lógnak alá. A fotósok igazi kánaánja.
Korábban már elmondtuk nektek, miért érdemes Mykonosra utazni (IDE KATTINTVA feleleveníthetitek), íme eggyel több ok, hogy ellátogassatok ide.
Kép: Greekreporter
...ami előtt még a geológusok is tanácstalanul állnak.
A Peloponnészoszi-félszigeten található Argolis-nál két hatalmas kráter töri meg a tájat, melyek kialakulását illetően a tudósoknak is csak feltételezéseik vannak.
Az óriás lyukakat felülnézetből lehet leginkább megcsodálni. A nyugati kráter 215 méter átmérőjű, a keleti még nagyobb, 230 méteres, és lenyűgöző látványt nyújtanak.
A szakemberek véleménye megoszlik a földrajzi jelenség kialakulásával kapcsolatban. Egyesek úgy gondolják, hogy egy barlang teteje omolhatott be, ám a közelben nem találhatóak földalatti járatok, ha mégis, azokat méretüknél fogva bizonyára megtalálták volna. Mások szerint a két hatalmas üreget meteorbecsapódások okozhatták.
A csöndet errefelé csak a madarak csiripelése töri meg, akik menedéket találnak a kráterekben kialakult növényzetben.
Rohamléptekben közeledik a dodekaimero, azaz a 12 napos ünnepi időszak, így arra gondoltunk, hogy felhívjuk a figyelmeteket három remekbe szabott, fantasztikus görög ünnepi sütire.
Ha a nagy klasszikust, a kourabiedes-t próbálnátok ki, kattintsatok a képre a receptért:
Ha a mézes ízvilágú melomakarona a kedvencetek, a képre kattintva megtaláljátok a receptet:
Ha pedig valami nagyon-nagyon narancsosra vágytok, süssetek portokalopitát. Kattintsatok a képre a receptért!
Jó sütést, kellemes ünnepi készülődést mindenkinek!
Kép: Elijah M. Henderson
Korábban már beszámoltunk róla ITT, hogy Santorinin évek óta nagy probléma a szamaragolás kérdése, hiszen a sokszor igencsak túlsúlyos turistákat vivő szamarak és öszvérek komoly fizikai sérüléseket szenvednek a fakultatív program során.
A görög kormány 100 kg-ban határozta meg a szamár- és öszvérháton vihető turisták súlyát, azonban a Mötley Crüe zenésze, Tommy Lee, aki nem mellesleg Athénban született, a szamaragolás betiltásáért írt levelet egy görög parlamenti képviselőnek.
Tommy Lee a Makis Voridis-nek írt levelében hangsúlyozta, hogy bárhová megy is a Mötley Crüe turnézni a világban, ő büszkén hangoztatja görög örökségét, ám nem tud egyetérteni azzal a gyakorlattal, hogy a görögök taxinak használják a szamarakat és az öszvéreket a túlsúlyos turisták és a náluk lévő táskák számára. Beszámolt arról, hogy még mindig kísérti Santorinin tett látogatásának emléke, ahol szemtanúja volt az állatok szenvedésének, így kéri, hogy a görög kormány tiltsa meg a szamarak és az öszvérek ilyen módon történő kihasználását.