Kép: Pinterest

...hogy vízkereszt ünnepén a liturgia után az atya vízbe dobja a keresztet? A hagyomány régmúlt időkre nyúlik vissza, és a mai napig fiatal férfiak tömege ugrik a kereszt után, mert úgy tartják, hogy aki megszerzi a keresztet, szerencsés lesz egész évben. Január 6-án ér véget a 12 napból álló ünnepségsorozat, a dodekaimero, melynek harmadik, és egyben utolsó jeles ünnepe a vízkereszt (Θεοφάνεια).

Azt már korábban ITT megírtuk, hogy a görögök egyik újévi szerencsetalizmánja a gránátalma, de úgy gondoljuk, nem mehetünk el amellett sem, hogy megemlítsük: a gránátalma fogyasztása nemcsak szerencsét, de jó egészséget is hoz, és most jól elmondjuk azt is, hogy miért állítjuk ezt.

1. A gránátalma rostban gazdag magjainak igen alacsony a kalóriatartalma, így a gyümölcs kiválóan alkalmas méregtelenítésre és súlycsökkentésre is.

2.A gránátalma a benne lévő antioxidáns tartalmának köszönhetően jótékonyan védi szív- és érrendszerünket.

3. A gyümölcs gazdag C-vitaminban és K-vitaminban. Az előbbi többek között hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, a kollagén és az elasztin termelődéséhez, valamint gyorsítja a sebgyógyulást, míg az utóbbi hozzájárul a megfelelő véralvadáshoz, valamint az erős és egészséges csontozat kialakulásához.

4. A gránátalma segít a rákbetegségek megelőzésében és kezelésében, ugyanis a kutatások kimutatták, hogy a gránátalma segíti a rákos sejtek azon képességét, hogy egészséges formájukba visszatérjenek.

5. A gránátalmában található anyagok védik a májat és a vesét a toxinok káros hatásaitól, sőt, a korábban kialakult károsodások kijavításához is hozzájárulhatnak.

6.A gránátalma fogyasztása különösen jó a cukorbetegek számára, mert természetes inzulinként képes arra, hogy csökkentse a vércukorszintet.

7. A gránátalma fogyasztása növeli a hemoglobin szintet, ezért kiváló társ a vérszegénység elleni küzdelemben is.

8. A gránátalmában található hártya szárítás után teában áztatva nyugtatja az idegrendszert, segít a szorongások leküzdésében.

9. A gyümölcs aktiválja a hormonokat, így fájdalmas menstruáció, menopauza vagy fejfájás esetén is igen hatásos.

10. A gránátalma leve száj- és torokfertőtlenítő hatású, így torok- vagy garatgyulladás esetén érdemes gránátalmalével öblögetni.

Hosszasan sorolhatnánk még a gránátalma jótékony hatásait, de egy a lényeg: egyetek gránátalmát, jó sokat, és ne csak a dodekaimero idején!

Egészségetekre!

Kép: Pixabay

...hogy nem mindegy, ki lépi át először a görög házak küszöbét az új évben?

Ez a podariko, merthogy a hellének külön szóval illetik ezt a „szokást”, melynek hagyománya sok éves megfigyelésen alapul.

Eszerint pedig az először a görög otthonokba érkezők jó szerencsét, de sajnos szerencsétlenséget is hozhatnak magukkal. Így a házigazdák különös elővigyázattal tessékelik be a vendégeket. Úgy tartják, a legjobb, ha egy gyermek teszi be a lábát először, hiszen ártatlanságukkal, tiszta szívükkel és őszinteségükkel jó ómenek. Éppen ezért sokan a család legkisebb tagját küldik ki éjfél előtt pár másodperccel, hogy így hozzon szerencsét.

Amint a jó szerencsét hozó személy átlépi a ház küszöbét (lehetőleg jobb lábbal), a házigazdának rá kell lépnie valamire, ami vasból készült, így a család olyan erős és egészséges lesz, mint a vas az új esztendőben. A háziasszony puszival üdvözli a vendéget, almával, dióval és házi süteménnyel kínálja.

Amorgos szigetén (melyről bővebben IDE KATTINTVA olvashattok) mindig egy családtag lép a házba először a templomból hazatérve. Kezében egy szent ikonnal két lépést tesz a házban, miközben ezt mondja: „Isten, gyere be!”. Majd megfordul, és azt mondja: „Ördög, távozz!”. Ezt háromszor egymás után meg szokták ismételni. Az utolsónál gránátalmát dobnak a küszöbre, és boldog új évet kívánnak mindenkinek.

Január 1. napja Nagy Szent Vasziliosz napja, lássunk róla néhány érdekességet!

1. Nagy Szent Vasziliosz (Ἅγιος Βασίλειος ὁ Μέγας) 330-ban a mai Törökország területén látta meg a napvilágot, egy nagyon vallásos család gyermekeként.

2. A család olyannyira vallásos volt, hogy nemcsak Vaszilioszt, hanem  4 testvérét is szentté avatták életükben véghez vitt cselekedeteik miatt.

3. Vasziliosz eredetileg jogot és retorikát tanult, később jött csak rá, hogy nem ezekkel, hanem inkább segítségnyújtással szeretne foglalkozni.

4. Egyik testvérével, Makrinával, valamint néhány barátjával együtt Makrina birtokán kolostort hozott létre, az ott eltöltött 5 év alatt dolgozta ki azt a szerzetesi szabályzatot, ami a mai napig érvényben van az ortodox kolostorokban.

5. Vaszilioszt 362-ben szentelték pappá, 3 évvel később presbiter lett, 370-ben pedig püspökké szentelték, később mint Caesaria püspöke, Pontosz egyházmegye exarchájává és metropolitájává is vált. 

6. Nagy Szent Vasziliosz 379. január 1-jén hunyt el, sajnos nem érte meg a II. Egyetemes Zsinatot, mely lezárta az ariánus vitát, melyben ő is sokat küzdött.

7. Nagy Szent Vaszilioszról kapta a nevét a vaszilopita is, a hagyomány szerint Vasziliosz a szegényeknek gyűjtött adományokat akarta ezen a módon igazságosan elosztani.

El ne felejtsetek Vaszilopitát sütni! Tippeket IDE KATTINTVA találhattok!

Nagyon boldog, egészséges, sikeres új évet kívánunk mindenkinek!

Kép: Unsplash

A jó szerencse bevonzása már az ókorban is foglalkoztatta a görögöket. Hogy semmiképpen ne maradjanak le róla, számos trükköt bevetettek, melyekből az évszázadok során hagyomány lett.

A görögök legrégebbi talizmánjai közé a természethez köthető különböző szimbólumok tartoznak, ma pedig sokan a szentek ikonjaihoz fordulnak védelemért.

A gránátalmáról például úgy tartják, hogy elűzi az ördögöt és bevonzza a jó szerencsét, különösen a karácsonyi és újévi időszakban. Hasonló hatással bír még a hagyma és a vaszilopitába rejtett pénzérme is, de hogy pontosan mit és hogyan kell csinálni, mutatjuk.

Gránátalma

Ezt a gyümölcsöt már hosszú ideje a termékenységgel, a bőséggel és a szerencsével azonosítják. A görögök, mielőtt beköltöznek új otthonaikba, a hagyomány szerint átdobnak egy gránátalmát a küszöbön. Újévkor a gránátalmatörés a bevált szokás, megalapozandó a sikeres következő esztendőt. Ennek végrehajtására általában a család legszerencsésebbnek vélt tagját választják.

Hagyma

Minden görög számára ismerős az otthonok külső részére akasztott hatalmas hagyma, mint az egészség és a gyors regeneráció jelképe, hiszen gondoljunk bele, hogy ez a zöldség akár egy évvel azután is életképes, hogy eltávolították a földből. A hagyma kihelyezését az újévre időzítették.

Érme a vaszilopitában

A vaszilopita készítésének hagyománya az ókorból ered, amikor az ünnepi kenyeret egy hosszú ünnepségsorozat végén az isteneknek ajánlották. Ilyen fesztivál volt például a Kronia, amelyet Kronosz isten tiszteletére rendeztek, és sokan süteményeket és pitéket készítettek, melyek belsejébe érmét rejtettek, aki pedig megtalálta, egész évben szerencse kísérte.

Görögországban az újévhez kötődő kedves hagyomány a vaszilopita felszelése, melybe a háziasszonyok egy érmét rejtenek, és aki azt megtalálja a saját szeletében, szerencsés lesz egész évben.

Az alábbiakban mutatunk Nektek két kipróbált és igen nagy sikert aratott vaszilopita receptet, hogy ha szeretnétek vaszilopitát sütni, de nem tudjátok hogyan kell, vagy tanácstalanok vagytok, melyik receptet próbáljátok ki, legyen alternatíva.

A képekre kattintva találjátok a receptet. Ha van saját szuper, bevált vaszilopita receptetek, küldjétek el nekünk (egrigorog@gmail.com), és mi jól közreadjuk, természetesen az alkotó feltüntetésével.

Az édes változat

Egy sós változat

Jó alkotást kívánunk!

Kép: Pinterest - Thessaloniki

Korábban már írtunk arról, hogy a hajódíszítés dodekaimerohoz kötődő hagyománya régmúlt időkre nyúlik vissza, most lássuk a részleteket!

Leginkább a szigeteken, illetve a szárazföld partközeli területein jellemző ez a tradíció, amely az idők során ugyan sokat kopott, hiszen már szinte minden család karácsonyfát dekorál az ünnepekkor, de a fa mellett a hajódíszítés is megmaradt.

A Karavaki, vagyis a kis hajó díszítésének szokása a görög nemzet tengerrel való kapcsolatához köthető.

A hellének az ókor óta a mai napig roppant büszkék számtalan hajósukra, merész kapitányaikra, a nemzet szimbólumaira. Régen a szigetek szinte minden férfiúja hónapokra elhajózott a családjától, akik aggódva várták őket haza. A családfők gyakran hadakoztak viharral és cudar időjárással az ünnepek alatt, hogy gazdag zsákmánnyal térhessenek vissza. Ez az idő egyben imákkal teli periódus is volt, és csak akkor szakadt vége, mikor a család nőtagjai megkönnyebbülten vették észre szerettük hajójának közeledését a horizonton.

Egy másik elképzelés szerint a hajót Szent Nikolaosz ünnepén, december 6-án díszítik fel, ő ugyanis a tengerészek védőszentje.

Ami biztos, hogy nem a tradíció kialakulása a fontos, hanem hogy a szokás túlélte az évszázadokat, és a mai napig gyönyörködhetünk benne.

Kép: Pinterest

... hogy a görögök előbb díszítettek hajókat, mint fenyőfát? A fenyőállítás szokását ugyanis I. Ottó király hozta be az országba, aki 1833-ban állíttatta - saját hagyományainak megfelelően - az első karácsonyfát Görögországban.

A hajódíszítés szokása viszont régmúlt időkre tekint vissza, hiszen a görögök már évszázadok óta igen büszkék tengeri kötődésükre és kereskedő mivoltukra, így kezdték el már sok száz évvel ezelőtt annak legfőbb jelképét, a hajót díszíteni. Ma egész Görögország-szerte találkozhatunk a dodekaimero ideje alatt feldíszített hajókkal, a legnagyobb Athénban és Thessalonikiben található.