Kép: Unsplash

A jó szerencse bevonzása már az ókorban is foglalkoztatta a görögöket. Hogy semmiképpen ne maradjanak le róla, számos trükköt bevetettek, melyekből az évszázadok során hagyomány lett.

A görögök legrégebbi talizmánjai közé a természethez köthető különböző szimbólumok tartoznak, ma pedig sokan a szentek ikonjaihoz fordulnak védelemért.

A gránátalmáról például úgy tartják, hogy elűzi az ördögöt és bevonzza a jó szerencsét, különösen a karácsonyi és újévi időszakban. Hasonló hatással bír még a hagyma és a vaszilopitába rejtett pénzérme is, de hogy pontosan mit és hogyan kell csinálni, mutatjuk.

Gránátalma

Ezt a gyümölcsöt már hosszú ideje a termékenységgel, a bőséggel és a szerencsével azonosítják. A görögök, mielőtt beköltöznek új otthonaikba, a hagyomány szerint átdobnak egy gránátalmát a küszöbön. Újévkor a gránátalmatörés a bevált szokás, megalapozandó a sikeres következő esztendőt. Ennek végrehajtására általában a család legszerencsésebbnek vélt tagját választják.

Hagyma

Minden görög számára ismerős az otthonok külső részére akasztott hatalmas hagyma, mint az egészség és a gyors regeneráció jelképe, hiszen gondoljunk bele, hogy ez a zöldség akár egy évvel azután is életképes, hogy eltávolították a földből. A hagyma kihelyezését az újévre időzítették.

Érme a vaszilopitában

A vaszilopita készítésének hagyománya az ókorból ered, amikor az ünnepi kenyeret egy hosszú ünnepségsorozat végén az isteneknek ajánlották. Ilyen fesztivál volt például a Kronia, amelyet Kronosz isten tiszteletére rendeztek, és sokan süteményeket és pitéket készítettek, melyek belsejébe érmét rejtettek, aki pedig megtalálta, egész évben szerencse kísérte.