Fotó: Wikipedia
Örömmel tudatjuk veletek, hogy nagyszerű görög színművészünk, Papadimitriu Athina 2019-ben Jászai Mari-díjban részesült. Szívből gratulálunk neki, ahogy másik nagyszerű egri görög színművésznőnknek, a Jászai Mari-díj másik jelöltjének, Dimanopulu Afroditének, és őszintén szorítunk, hogy jövőre ő is kapja meg e rangos elismerést.
Dimanopulu Afroditével IDE KATTINTVA olvashattok egy remek beszélgetést.
Kép: Pinterest
Húsvéthoz közeledve szaporodnak a görög népszokások. Tegnap, azaz március 11. napján, a "tiszta hétfőn" kezdődött a negyvennapos böjt, mely Lázár napja előtti pénteken ér véget. A nagyböjt első hetét tiszta hétnek nevezik, ugyanis a test és a lélek megtisztulása mellett nagy gondot kell fordítani a minket körülvevő környezet megtisztítására is.
A tiszta hétfőt - ha az időjárás is engedi - a családok általában a szabadban töltik, ahol előkerülnek a finomabbnál finomabb böjti ételek. A böjti szokások eltérőek, vannak, akik keményen koplalnak, míg mások az állati eredetű ételektől és az olajtól tartják távol magukat. Kivételes alkalmakkor halat azért ehetnek a böjtölő görög családok, ennek azonban az a feltétele, hogy fogjanak is, hiszen a hagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor ördög bújik a vizekbe, és nem engedi kifogni a halat.
A lányok a tiszta hétfő előtti este sós kalácsot sütnek, annyira sósat, hogy egész éjszaka szomjazzak, hiszen aki ilyenkor megjelenik álmukban és vízzel kínálja őket, az lesz a jövendőbelijük. Annak is szerencséje lesz, aki a vacsoraasztalnál tüsszent, hiszen nagy valószínűséggel húsvétra menyasszony vagy vőlegény lesz.
A párt találni vágyó legények ilyenkor a hegyi falvakban tüzet gyújtanak, amit háromszor átugranak a szeretett leány nevét suttogva, akit szeretnének feleségül venni.
Házasodni azonban nem ajánlott ilyenkor, mert nem kíséri szerencse a böjt alatt kötött házasságokat.
Ma egy olyan videót mutatunk Nektek, melyben görög színészek humoros formában mutatják meg a német és a görög temperamentum közötti különbségeket - elsőként egy étteremben.
A videók egyébként a Kapse to Senario című görög humoros televíziós műsorban láthatók.
Fotó: Pinterest
...hogy a görög fővárosban, Athénban található Nemzeti Kert pálmafái egyáltalán nem őshonosak arrafelé? A pálmákat Amalia királyné, Ottó Király (1833-62) felesége ültettette, mivel imádta ezeket a növényeket, így kérésére 15 ezer pálmafa érkezett Olaszországból. Érdekesség, hogy sok közülük még ma is él, így aki sétálni indul a görög főváros eme üde színfoltot jelentő területére, találkozhat is velük.
Amalia királyné nemcsak a pálmafákat hozatta a Kertbe, de sok más ötlete is tükröződik annak kialakításában, innen kapta a másik nevét a hely, ezért nevezik Királyok Kertjének is.
Egy nő szépsége nem a ruhákban, amiket hord, nem az alakjában vagy a frizurájában rejlik. A nő szépségét a szemében találod, mert a szem bejárat a szívhez, ahol a szeretet lakozik.
Tegnap beszámoltunk arról, hogy melyik dal képviseli Görögországot az idei Eurovíziós Dalfesztiválon, IDE KATTINTVA megnézhetitek.
Ma azt mutatjuk be Nektek, Ciprus színeiben ki és mivel indul a megmérettetésen.
A görög vagy a ciprusi dal tetszik jobban?
Idén is lesz Eurovíziós Dalfesztivál, melynek válogatói minden országban az utóbbi hónapokban zajlottak le.
Ismerkedjünk most meg a nyertes görög dallal, mely a Tel-Avivban tartandó rendezvényen Görögországot képviseli majd, ez pedig nem más, mint a görög-kanadai származású énekesnő, Katerine Duska Better Love című dala.
Nektek hogy tetszik?
Nagyszerű ötletet találtunk nektek, igen, jól olvassátok, ilyen, ha a tzatziki és a tészta egybekel. Igazi gyorskaja, mégis minden ízében görög.
Akis Petretzikis ötlete következik.
Forrás: https://akispetretzikis.com
Hozzávalók:
Tzatziki: receptjét IDE KATTINTVA találjátok meg
Tészta:
Elkészítés:
Jó étvágyat! Kali orexi!
Forrás: https://akispetretzikis.com
Igazán nagy megtiszteltetés, ha az UNESCO, azaz az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete valamely kincset a világörökség részének nyilvánít. Ahhoz, hogy valamilyen emlék a világörökség részévé válhasson, jelentős egyetemes értéket kell képviselnie, és meg kell felelnie az UNESCO által támasztott 10 kritérium közül legalább egynek.
Új sorozatunkban végigutazunk Görögországon és megemlékezünk azon görög helyekről, emlékekről, melyek immáron a világörökség részei.
Az athéni Akropolisz
Az athéni Akropoliszt, vagyis fellegvárat nem kell bemutatni senkinek, bár jó tudni, hogy 1987-től ez az épületegyüttes is az UNESCO világörökségi listáját gazdagítja. A körülbelül 150 méteres tengerszint feletti magasságban található fellegvár építési munkálatai a Kr. e. 5. században kezdődtek meg, nagyjából akkor, mikor a perzsák i.e. 452-ben vereséget szenvedtek Periklész csapataitól.
Az Akropolisz a történelem folyamán számos vihart ért meg, a Parthenont például a Kr. u. 4. századtól kezdve keresztény templomként, majd a török időkben mecsetként használták. 1687-ben egy velencei bomba hatalmas károkat okozott benne, majd a 19. században Lord Elgin gondolta úgy, hogy szebben mutatnának nála a görög emlékek, mint saját lelőhelyükön, így többet a törökök engedélyével Londonba szállíttatott. Ezek egy része a mai napig a British Múzeumban tekinthető meg, noha a görögök szeretnék, ha végre hazatérnének ezek a kincsek.