... hogy a görög 1 eurós érmén Pallasz Athéné, a tudás, a bölcsesség és az igazságos háború Istennőjének madara, a bagoly szerepel? A bagoly nem első ízben díszít görög pénzérmét: elsőként a Kr. e. 5. században jelent meg, a tervező célja pedig az volt, hogy az újabb bagolyábrázolással a görög történelem folytonosságát hangsúlyozza.

Görögország 2002-ben vezette be hivatalos pénzként az eurót, arról pedig, hogy az egyes pénzérméken mi szerepeljen, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke együtt döntött, mégpedig görög művészek által benyújtott lehetőségek közül választva ki a győztes tervet, amely Giorgios Stamatopoulos művész munkája.

Kép: Pixabay

Aki nem elégedett azzal, amije van, nem lenne elégedett azzal sem, amire vágyakozik.

Szókratész

Kép: Pinterest

Úgy tűnik, a népszerű termék nem esik áldozatul az amerikai elnök új adóztatási szabályainak.

A Görög Mezőgazdasági Minisztérium a napokban jelentette be, hogy a világhírű hellén sajt kivételt képez azon európai termékek csoportjából, melyekre Donald Trump új adót vet ki.

Az amerikai kormány azért tervezi az új szabályok bevezetését, mert reagálni szeretnének az Európai Unió Airbus-t támogató intézkedéseire. Ezek tükrében ugyanis az európai repülőgépgyártó cég előnyösebb helyzetbe kerül, mint amerikai vetélytársa, a Boeing.

Ezúttal a feta még kikerült az új adóval megemelt árú termékek közül. A sikert görög oldalról az érintettek egyértelműen a Külügyi és Gazdasági Minisztérium jó szervezett lépésének tudják be.

Az eredeti görög fetáról IDE KATTINTVA olvashattok többet.

A Költészet Napján fogadjátok szeretettel ezt a gyönyörű verset Melissanthitól!

Kép: Pixabay

Annak, aki az elkövetkezendő pár percben velem tart, nem kell csomagolnia és előkeresni az útlevelét; egyedüli dolog, amire szükségünk van, az a határtalan képzeleterőnk. Repítsen ez minket Kos szigetére!

A Dodekanissos szigetcsoport jeles tagja egészen a török partoknál fekszik, és képvisel mindent, ami görög: csodálatos tájak, kristálytiszta tenger, ókori emlékek és persze a határtalanul kedves hellén vendéglátás várja a turistákat.

Jogosan mondhatjuk, hogy a sziget a görög orvostudomány bölcsője, hiszen itt látott napvilágot Hippokratész, az orvostudomány atyja.

A szintén Kos nevezetű főváros (a képen) a fő kulturális központ és kikötő. Fehérre meszelt házaival megteremti az igazi hellén látképet. A településen rengeteg hotel és étterem áll a látogatók rendelkezésére, este pedig az ún. „bár utcában” lazíthat mindenki. A Mandraki kikötő bejáratnál magasodik az a johannita erőd, amelyet még a rodoszi Szent János lovagjai emeltek az 1300-as években. Az épület a meseszép Finikon sétányon átívelő hídon keresztül közelíthető meg, mellyel, ha lehet, még magasztosabbá válik a hely szelleme. A város Agorája az ókori világ egyik legnagyobbja volt. A szellős, négyszögletes tér keleti oldalán helyezkedtek el a boltok, itt gyűlt össze a város apraja-nagyja, hiszen nemcsak kereskedelmi központként funkcionált, de fontos társadalmi színtér is volt. Hogy tisztelettel adózzunk a múlt nagy nevei egyikének, keressük fel Hippokratész fáját, amely alatt a legenda szerint a tudós tanítványait oktatta! A fa maga ugyan csupán 500 éves, de valószínűleg a hajdanán itt álló fa utódja. Ha már itt járunk, ejtsük útba a Defterdar mecsetet és a török kutat is, és tegyünk egy kis kitérőt az Odeon felé is! Ha szobánk a keleti irányba néz, átláthatunk Törökországba, hiszen partjai mindössze 4 km-re húzódnak Kos-tól. Azonban ne kövessük el azt a hibát, hogy csak a nap fényénél gyönyörködünk a város szépségében! Mielőtt fejünket álomra hajtanánk, táruljon szemünk elé a kivilágított kikötő és a település megannyi fénye; garantáltan édesebb lesz az álmunk!

Mint a legtöbb szigetnél, itt is érdemes autót bérelni és úgy bebarangolni a területet. A fővárostól mindössze 4 km-re találjuk a kb. 2400 éves Asklepiont (lent a képen), melyet Hippokratész tanítványai alapítottak a mester halála után. A komplexum alsó szintje római kori termál,- és hideg vizes medencéket foglal magába, egy emelettel feljebb haladva pedig annak a római kori palotának a maradványait láthatjuk, amelyben gyógykezelése alatt például Seneca vagy Claudius császár is laktak. Még egy szinttel feljebb a „Szent teraszon” találjuk magunkat, ahol a hipnotikus kezeléstől kezdve a vallási gyakorlatokon át, meditációk zajlottak. Efelett állt egykor Apollón temploma, melyet újabb 60 lépcsőfok választ el az egykori Asklepikus templom maradványaitól. Azonban ne csak azt vegyük figyelembe, ami közvetlenül a szemünk előtt van; pásztázzuk végig a látóhatárt, hisz gyönyörű innen a panoráma!

Megéri innen az apró kitérő Zia (utolsó kép) falvacskájába. Az apró település a monostoráról és az egyedül itt kapható fahéj szirupáról híres. Ha nem sajnáljuk egy hosszabb út megtételét a vacsora elköltéséhez, fogyasszunk itt: erről a magaslatról nézve az éjszakai fényeket, minden falat jobban fog esni.

Betekintést nyerhetünk a sziget 100 évvel ezelőtti vagyonosabb életstílusba, ha ellátogatunk Antimachiaba. Itt ugyanis egy akkori múzeummá átalakított lakóház kalauzol bennünket vissza az időben.

A nagy melegben hűsöljünk egyet Pili forrásainál, ahonnan felsétálhatunk, hogy közelről vizsgáljuk meg az ókori temetkezési kamrákat.

Érdemes rövid pihenőt tenni Kardamenában, mely gyönyörű tengerpartjával és fehér kis házikóival mesebeli élményt garantál.

Kefalos felé haladva elérjük a sziget legkeskenyebb részét, itt akár jobbra, akár balra nézünk, körülvesz minket a tenger. A településre eljutva kapaszkodjunk fel a XV. században épített várromra, hogy elénk táruljon a szörfösökkel tarkított kék tenger és egy apró sziget egyvelege, amely előtt jól láthatóak a parton magasodó Agios Stefanos bazilika romjai.

Vétek lenne kihagyni az Empros Thermi hőforrást, ami a tengerből leválasztott forró termálvizes medence.

Agios Ioannis templomot és szerzetesi cellákat rejt, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tengerre.

A fakultatív kirándulások között szemezgetve érdemes fontolóra venni a Nisyros szigetére tartót, ahol az alvó vulkánon kívül engedhetjük, hogy magával ragadjon a helyi hangulat.

Másik ilyen lehetőség egy kalimnosi kiruccanás, látogatás a szivacshalászat központjába.

Köszönöm, hogy ismét velem tartottatok, és végigjártuk együtt Kos szigetét. Igaz, nem repültünk hozzá, nem cipeltünk nehéz bőröndöket, mégis talán pár pillanatra úgy érezhettük, mi is ott vagyunk. Hiszen ne feledjük, azt, ami igazán nélkülözhetetlen, nem kell becsomagolni: a képzeletünk repíthet bennünket a legmesszebbre!

Képek forrása: Pinterest

Igazán nagy megtiszteltetés, ha az UNESCO, azaz az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete valamely kincset a világörökség részének nyilvánít. Ahhoz, hogy valamilyen emlék a világörökség részévé válhasson, jelentős egyetemes értéket kell képviselnie, és meg kell felelnie az UNESCO által támasztott 10 kritérium közül legalább egynek.

Új sorozatunkban végigutazunk Görögországon és megemlékezünk azon görög helyekről, emlékekről, melyek immáron a világörökség részei.

Az Asklepios-szentély Epidauros-ban

Fotó: UNESCO

A szentély nevét Asklepios-ról kapta, aki Apollón fia volt, és a legenda szerint itt született. Asklepios gyógyító volt, s ez a szentélyre is rányomta a bélyegét, már a Kr. e. 6. századtól kezdve őriznek írásos emlékeket a helyről és az itt folyó munkáról.

A szentély Kr. e. 380-375 között épült, és a legnevezetesebb gyógyító hellyé vált a világon, ide zarándokoltak az emberek gyógyulást remélve. A diagnosztizálás egy napot vett igénybe, amelynek során a pácienseknek el kellett tölteniük egy napot az enkoimitiriában, egy nagy hálóteremben, ahol álmukban tanácsot kaptak az Istentől, hogy mit kell tenniük gyógyulásuk érdekében.

A történelem viharai a szentélyt alaposan megtépázták, Kr. e. 87-ben Lucius Cornelius Sulla kifosztotta a szentélyt, majd Kr. e. 67-ben a kalózok tettek ugyanígy. A Kr. u. második században a rómaiak alatt ismét fellendülés mutatkozott, de a gótok 395-ben ismét feldúlták a helyet. A kereszténység elterjedésével azonban újra gyógyító helyként funkcionált, egészen az 5. századig.

Fotó: Airbnb

Kétségtelenül indulhatna a világ legkülönlegesebb Airbnb szállása címért az az ágy, amit egy krétai hölgy kínál kiadásra a népszerű oldalon.

Igen, egy ágy, és felette a csillagos ég. Mindez Paleokastroban, a sziget fővárosához, Irakliohoz közel.

A tulajdonos saját kertjében kínálja a fekhelyet, mely mindössze 100 méterre fekszik a tengerparttól. Emellé persze egy közös konyha- illetve fürdőszobahasználat is biztosított.

Az ár igen kedvező, mindössze 32 EUR/éj, a későbbi félreértések végett azonban az Airbnb külön kiemeli, hogy a szálláson se légkondícionáló, se televízió nem áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha a vendég napi takarítást szeretne, az ár 41 EUR/éjre változik.

Az eddig itt járt vendégek rendkívül kedvezően nyilatkoztak a kiadóágyról. A kalandra vágyóknak mindenképpen ajánlott.

Ha még nem tudjátok, mi kerüljön hétvégén az asztalra, mutatjuk. Zöldséges-húsos, igazi görög fűszerezésű "kis cipők". Kell ennél jobb?

Akis Petretzikis receptje következik. Készítsétek el!

... hogy a görög 10 centes érmén Rigas Feraios, görög író és politikai gondolkodó, a modern görög felvilágosodás egyik vezető alakja látható, aki 1757-1798 között élt? Rigas tevékenysége során a görög állam függetlensége helyreállításának és a balkáni országok török uralom alóli felszabadításának eszméit képviselte. 

Görögország 2002-ben vezette be hivatalos pénzként az eurót, arról pedig, hogy az egyes pénzérméken ki/mi szerepeljen, a gazdasági miniszter és a jegybank elnöke együtt döntött, mégpedig görög művészek által benyújtott lehetőségek közül választva ki a győztes tervet, amely Giorgios Stamatopoulos művész munkája.