Ugye, hogy az ősz milyen gyönyörű tud lenni?

Képes beszámolónk következik a görög ősz milliónyi árnyalatáról.

Őszi fények Kavalában

Sárguló levelek Kastoriában

Vörös levelek Zagorohoriában

Meteorák

Szüret Krétán

Zagori levelei

Fotók: Pinterest

Két szó jutott eszembe róla, mikor beszélgettünk: született tanárnő. Nemcsak azért, mert nem elégszik meg azzal, hogy egyszerűen tanítson, hanem folyton azon gondolkodik, hogyan tehetné a görög nyelv tanulásának folyamatát a gyerekek számára minél színesebbé. Emellett viszont tisztelettel beszél mind a kollégáiról, mind a gyerekekről, maximálisan mutatva azt, hogy a cél az oktatás, és nem az alá-fölérendeltségi viszony minél erőteljesebb érzékeltetése számára. Kakukné dr. Partics Krisztivel, a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola intézményvezetőjével beszélgettünk az ő görög gyökereiről és motivációiról.

Honnan erednek a görög gyökereid?

Anyukám görög származású, de én már Budapesten születtem, itt is nőttem fel, egészen pontosan a XI. kerületben. Zugló a házasságom és a munkám miatt vált fontossá az életemben, hiszen „oda” mentem férjhez, és a korábbi munkahelyem, a Hajós Alfréd Általános Iskola is Zuglóban található.

Gyermekként mennyire volt jelen a görögség az életedben?

Két dolog volt meghatározó számomra ebben az időszakban: a görögségem az anyai nagyszüleimen keresztül, valamint a magyarságom a mindennapi életen keresztül, hiszen sokkal többet találkoztam a magyar nyelvvel az óvodában, iskolában, valamint a magyar nagyszülőknél, mint a göröggel. Ekkor a görög nagyszüleim még Budapesten laktak, s zömmel velük használtam a görög nyelvet, az anyukám nem beszélt hozzánk görögül olyan következetesen, ahogyan azt én próbálom betartani a gyerekeimnél. Emlékszem, amikor elsős koromban, miután megtanultunk írni, ki kellett tölteni egy nyomtatványt, ahol kérdezték, mi az anyanyelvem, büszkén írtam le, hogy görög. Azóta úgy mondom: „anyám nyelve”.

Egész kicsi korom óta tanítottam én mindenkit: a babaházban a babákat, amikor úszni tanultam, a lavórban úszni tanult az összes babám, amikor elsős voltam, írni-olvasni „tanítottam” a családot. Már 9 évesen is voltak „magántanítványaim”, ugyanis német szakos általános iskolába jártam, és németből nagyon szívesen korrepetáltam délutánonként az osztálytársaimat, harmadikos gimnazista koromtól kezdve pedig 9 éven át úszóoktatóként dolgoztam.

Ami aztán életed egy meghatározó részévé vált. Mikor kezdett körvonalazódni benned, hogy felnőttként mivel szeretnél majd foglalkozni?

Az elhatározás, hogy görög szakra szeretnék járni, körülbelül 13 éves koromban született meg bennem, ekkor jártunk ugyanis a húgommal a Külföldön Élő Görögök Szervezete által megrendezett görög táborban. Itt kaptam az első komoly lökést abban a tekintetben, hogy én ezt komolyan szeretném csinálni, majd a gimnázium negyedik évében már különórákra jártam Nagyné Szabó Antigónéhoz, neki köszönhetem a maximum pontos felvételimet a görög szakra. Ez 1992-ben volt, s ez volt az első olyan évfolyam az ELTE-n, amikor már nem páros szakok voltak, hanem szabadon lehetett választani a szakok párosítása tekintetében. Korábban a görög szakot a német nyelvvel párosították, én is így készültem, annak ellenére, hogy a gimnáziumban angol szakos voltam. Alternatívaként az orvosi egyetem fordult még meg a fejemben, de mindenképpen a szociális vonalam volt erős, emberekkel szerettem volna foglalkozni. Egész kicsi korom óta tanítottam én mindenkit: a babaházban a babákat, amikor úszni tanultam, a lavórban úszni tanult az összes babám, amikor elsős voltam, írni-olvasni „tanítottam” a családot. Már 9 évesen is voltak „magántanítványaim”, ugyanis német szakos általános iskolába jártam, és németből nagyon szívesen korrepetáltam délutánonként az osztálytársaimat, harmadikos gimnazista koromtól kezdve pedig 9 éven át úszóoktatóként dolgoztam. 1997-ben végeztem a görög szakon, majd - külföldi tartózkodások, ösztöndíjak és munka miatt - a német szakot 1999-ben fejeztem be.

Hol kezdtél dolgozni?

A görög nyelvet az 1995/96-os tanévben kezdtem el tanítani, az ún. vasárnapi görög iskolában, amely a Manolisz Glezosz 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola elődje volt, a német nyelvtanári diplomám megszerzését követően pedig németet is tanítottam főiskolai- és felnőttoktatás keretében. Emellett azt éreztem, szeretnék még tanulni valamit.

A jogi egyetem elvégzése után viszont a családalapítás gondolata is befészkelte magát a fejembe, s egyre inkább úgy éreztem, hogy a jogi pálya és a nagy család számomra nem egyeztethető össze.

És ekkor jött a jog…

Igen, felvételiztem a Külkereskedelmi Főiskolára és a jogra is, mindenhová felvettek, de a jog maradt a középpontban. Az motivált, hogy görögül tudó jogász kevés van az országban. A sors fintora, hogy az ügyvédi iroda, ahová a diploma után kerültem, nem foglalkozott görög nyelvvel, így az irodai munkám mellett is megtartottam a görög óráimat, hogy a görög nyelv része maradjon a mindennapjaimnak. A jogi egyetem elvégzése után viszont a családalapítás gondolata is befészkelte magát a fejembe, s egyre inkább úgy éreztem, hogy a jogi pálya és a nagy család számomra nem egyeztethető össze.

Született tanárként miért tartottad fontosnak ezt a kitérőt a jog világába?  

Imádok tanulni, így a jog igazi kihívás volt számomra, de beláttam, hogy csak gyerekek nélkül tudnék ezen a pályán jól teljesíteni. Közben a görög nyelv is egyre nagyobb teret követelt magának az életemben: az első lányom születésekor például görög tankönyvet írtam, Vangi néni felkérésére, s mire a második kislányom egy éves lett, már ismét tanítottam a görög iskolában, heti 8 órában. Azóta még egy kislányom született. Innentől kezdve viszont egyetlen porcikám se vágyott arra, hogy visszatérjek az ügyvédi irodába, azonban úgy gondolom, hogy a jogi ismereteimnek intézményvezetőként is hasznát veszem.

Azt szeretném, ha a görög iskola még nagyon sokáig jól működne, hogy a gyerekeimnek, az ő gyerekeiknek és a görög honfitársaiknak legyen hol az anyanyelvüket megtanulni, nyelvtudásukat fejleszteni.

Azt mondtad, imádsz tanítani. Összeegyeztethető ez azzal a sok adminisztratív és egyéb teendővel, ami az intézményvezetői tisztséggel szükségszerűen együtt jár?

Azt szeretném, ha az intézményvezetői létem ugyanolyan mértékben szólna a szervezési, adminisztratív és egyéb igazgatói feladatokról, mint a tanításról. Azt szeretném, ha a görög iskola még nagyon sokáig jól működne, hogy a gyerekeimnek, az ő gyerekeiknek és a görög honfitársaiknak legyen hol az anyanyelvüket megtanulni, nyelvtudásukat fejleszteni.

Milyen fontos célokat és irányvonalakat állítottál fel magadnak?

Három fontos célt emeltem ki a vezetői programomban. Mind a három cél azt szolgálja, hogy a gyerekek, akik most a görög iskolába, óvodába járnak, örömmel jöjjenek, felkeltsük az érdeklődésüket, erősítsük a görög identitástudatukat. Ehhez fontosnak tartom a nevelő-oktató munka magas színvonalának biztosítását. Úgy érzem, ez akkor lehetséges, ha mind a kollégák közötti viszony, mind az iskolai közösségi élet megerősítésre kerül. A szülőket is intenzívebben szeretném bevonni a közösségi életbe, folyamatosan tájékoztatva őket az iskolában történtekről, gyermekük fejlődéséről.

Az a fő célom, hogy egy olyan barátságos, jó hangulatú, összetartó, kommunikációra kész intézményt, úgynevezett „nyitott iskolát” hozzunk létre, ahol szívesen fogadják/fogadjuk a kezdeményezéseket, a jobbító ötleteket.

Véleményed szerint, mivel lehetne a mai görög fiatalokat motiválni, hogy a saját iskolai óráik után szívesebben jöjjenek a görög iskolába?

Erre alkalmasnak az ún. projektmódszert tartom, melynek elemei hangsúlyozottan a tanév utolsó részére kerülnének: jellemzően abban az időszakban mulasztanak többet a diákok a görög órákon, ezt a projektekkel talán ellensúlyozni lehetne. A projektek kicsúcsosodása akár egy többnapos nyelvi hétvége is lehetne. Ezekben sokkal nagyobb érdeklődéssel vesznek részt a gyerekek, felnőttek egyaránt.

Az identitás megőrzésére, dalok, táncok tanulására ugyanolyan esélyt kaphatnak a vidékiek is a nyári táborokban: ezt támasztják alá egyébként a balatoni táborokban szerzett tapasztalataink is. Nagyon szeretném, ha az említett programjainkon, a kirándulásokon, projektnapokon a vidéki diákok is aktívan részt vennének, és a nyáron kialakult barátságok élők tudnának maradni. Emellett a megfelelő tanár is kulcsfontosságú: olyan tanárt kell találni a vidéki órákra is, aki emberileg és szakmailag is megfelelő. A nemzetközi diákprogramokban, mint pl. diákcsere programok, Erasmus+, a vidéki és a budapesti diákok ugyanolyan mértékben részt vehetnének.

Fontos volna, hogy nagyobb kedvet csináljunk a görög diákoknak, hogy görög szakra jelentkezzenek az egyetemen. Nem hibáztathatók azonban, ha nem tartják ezt annyira kedvező perspektívának, hiszen ma Magyarországon a tanári pálya nem túl vonzó, sem az erkölcsi megbecsülés, sem a fizetés szempontjából.

Az a fő célom, hogy egy olyan barátságos, jó hangulatú, összetartó, kommunikációra kész intézményt, úgynevezett „nyitott iskolát” hozzunk létre, ahol szívesen fogadják/fogadjuk a kezdeményezéseket, a jobbító ötleteket.

 Köszönöm, hogy beszélgettünk!

Az iskola honlapját IDE KATTINTVA érhetitek el.

dr. Miliosz Nikolett

Az Égei-tenger északi részén fekvő Lemnos szigete igazán különleges templomot rejt. A Panagia Kakaviotissa névre keresztelt templom a Kakavos-hegy tetejére épült, Zamata település közelében található, érdekessége, hogy nem rendelkezik épített tetővel, hiszen egy barlang őrzi, s biztosítja számára a természetes fedést.

A hely lélegzetelállító szépségű, nem véletlen, hogy már a XIV. században népszerű volt az akkori szerzetesek előtt: ide vonultak el elmélkedni és imádkozni a Szűzanyához.

Fotó: Pinterest

Bármilyen furcsának is hangzik, szerte a világon találunk olyan városokat, falvakat, településeket, melyeket görög városokról, mitológiai alakokról, az antik vagy a modern kor történelmi hőseiről neveztek el.

Az USÁ-ban több, mint 100 város és falu tartozik a fent említett kategóriába. Három részes sorozatunk első részében az USA legikonikusabb görög nevű településeivel, második részében Greece városával, harmadik részében egyéb érdekességekkel foglalkozunk.

Ha elmélyülten tanulmányozzuk az USA térképét, könnyen feltűnik, hogy a nevét Pallasz Athéné után kapó görög főváros, Athén igencsak népszerű volt a névválasztás során. Athén nevű települést találhatunk ugyanis Georgia, Alabama, Ohio, Indiana, Maine, New York, Pennsylvania, Tennessee, Texas, Nyugat-Virginia, Wisconsin, Louisiana, Michigan és Illinois államokban egyaránt.

Spárta sem marad alul a versenyben, Georgia, Illinois, Kentucky, Michigan, Mississippi, New Jersey, New York, Tennessee, Virginia és Wisconsin államok döntöttek úgy, hogy településeik egyikét a katonás rendjéről ismert görög városról nevezik el.

Atlasz, a Zeusz által megbüntetett titán (ő az, akinek vállán kell tartania az egész égboltot) is nagyon népszerű volt a települések keresztelőjén.  Atlanta nevű települést találhatunk ugyanis Georgia, Idaho, Illinois, Indiana, Iowa, Kansas, Louisiana, Missouri, Nebraska, New York és Texas államokban is. Atlas nevű települést Michigan és Kansas államokban, Atlantic City-t New Jersey-ben lelhetünk fel.

A homéroszi művekben feltűnő Trója is igencsak népszerű, Alabama, Idaho, Illinois, Indiana, Iowa, Kansas, Maine, Michigan, Michigan, Missouri, Montana, New Hampshire, New York, Észak-Karolina, Ohio, Pennsylvania, Dél-Karolina, Tennessee, Texas, Vermont, Virginia és Nyugat-Virginia államokban is találhatunk Troy nevű települést.

Odüsszeusz otthonáról, Ithakáról, sőt hűséges feleségéről, Penelopéról is neveztek el településeket. Ithaca Nebraska, New York és Ohio államokban, Penelope pedig Texas-ban található.

A Narcisszus hangjába beleszerelmesedő Echo, az antik görög nimfa Louisiana, Minnesota, Oregon, Texas és Utah államokban kölcsönözte nevét településeknek.

Homéroszról is számtalan települést neveztek el: Homer található Alaska, Georgia, Illinois, Indiana, Louisiana, Nebraska, New York és Ohio államokban is.

Kréta (Crete) Illinois és Nebraska államokban, Delphi Indiana, Kentucky és New York államokban található meg.

Az Olymposz-hegyről elnevezett települések Illiois, Florida és Kalifornia államokban, Marathon New York államban, Parthenon Arkansas-ban terül el.

Kép: Pinterest

Mint minden országnak, Görögországnak is megvannak a maga érdekességei, jellegzetes vonásai, tiszteletben tartandó szabályai.

Lássuk, mit ne csináljunk, ha Görögországba megyünk!

1. Ne látogassunk alulöltözötten templomokat!

Ha szeretnénk gyönyörködni a számtalan szebbnél szebb görög templom belső kialakításában, be kell tartanunk a templomlátogatási dress code-ot. Ez azt jelenti, hogy nem illik vállat és térdet nem takaró ruhában bemenni, ha mégis ilyen ruhát viselnénk a nagy meleg miatt, hordjunk magunknál két kendőt: egyiket a vállunkra, másikat a derekunk köré kell tekernünk. Ez a szabály a nőkre mindig igaz, a férfiak esetében néhány helyen azért sokkal megengedőbbek.

2. Ne dobjuk a WC-papírt a toalettbe!

Habár Magyarországon igen furcsának tűnhet ez a szabály, sajnos a görög vízvezetékek igen keskeny átmérőjűek, ezért könnyen eldugulnak, így dobjuk a használt papírt inkább a toalett melletti kukába!

3. Ne igyunk vizet automatikusan a csapból!

Görögországban nem mindenhol iható a csapvíz, ezért legyünk nagyon körültekintőek, amikor fogyasztani akarunk belőle, érdeklődjük meg, az adott régióban milyen minőségű a csapvíz. Preferált, ha inkább ásványvizet veszünk, ám a hegyekben friss források várják a felüdülni vágyókat.

4. Ne fotózzunk katonai csomópontokat!

Görögországban nem szívesen veszik, ha katonai épületeket, alakulatokat fotózunk, egyes helyek megörökítése azonban illegálisnak is számít, ezért inkább ne kockáztassunk!

5. Ne keljünk át körültekintés nélkül a zebrán!

A görög sofőrök vezetési kultúrája legendás, Görögországban például nem számít alapvetőnek a zebrán átkelni kívánó gyalogos elsőbbsége, ezért mielőtt szeretnénk átmenni az úttesten, mindig alaposan nézzünk körül, hogy megtehetjük-e.

6. Soha ne tartózkodjunk a napon napvédelem és fejfedő nélkül a melegebb hónapokban!

Görögországban nyáron nem ritka a 40 fok feletti hőmérséklet, és az UV sugárzás is igen erős. Ezért ezekben az időszakokban a fájdalmas napégés és a napszúrás elkerülése végett folyamatosan használjunk magas faktorszámú naptejet, védjük fejünket, és ha lehet, ne a legnagyobb hőségben próbáljunk napozni vagy új helyeket felfedezni.

7. Ne nyúljunk az antik helyek látnivalóihoz!

Az országot évről évre több millió turista keresi fel, akik mind kézzel foghatóan szeretnék érezni a múlt érintését a különféle emlékműveken, múzeumokban. A görögök azonban arra kérnek mindenkit, hogy csak a szemünkkel vigyük tovább a látnivalókat, hiszen a bőr zsíros érintése árt a műemlékeknek.

8. Ne együnk amerikai gyorséttermekben!

Ha már Görögországban vagyunk, próbáljuk ki a helyi különlegességeket. Noha az ország felkészült azokra is, akik mindenhol az európai vagy amerikai gyorsétteremlánc termékeit fogyasztják, tartsuk észben, hogy egy ország ereje a gasztronómiájában is rejlik, s ebben Görögország nagyon erős.

Fotók: Pinterest

Az utazási katalógusok tele vannak Korfu, Kréta, Santorini és más ismert szigetek ajánlóival, azonban vannak olyan gyöngyszemek, amelyekről nem sokat írnak. Lássunk 5 görög szigetet, melyekre kevesebb reflektorfény vetül, ám igazi gyöngyszemek!

Te melyikre utaznál? :)

1. Alonissos

A sziget azok paradicsoma, akik szeretik a vízi sportokat, valamint szívesen merülnek el a tengeri élővilág tanulmányozásában, ugyanis gyönyörű tengerpartjai és kristálytiszta vize nemcsak fürdőzésre, de búvárkodásra is kiválóak.

2. Amorgos

Bár Amorgos neve sem hangzik sokak számára ismerősen, mégis megéri megtanulni a sziget nevét, mely nemcsak gyönyörű strandjaival csábít, de tengeri barlanggal is büszkélkedhet. A szigeten egy különleges kolostort is találhatunk, melyet a 11. században a sziklafalra építettek.

3.Gavdos

Gavdos Krétához közel nyújtózik el a tengerben, és érdekessége, hogy csak hajóval közelíthető meg. Leghíresebb látványossága Calypso barlangja.

4.Syros

Amíg ez a sziget szinte rejtve marad a külföldiek előtt, addig az athéniak kedvenc üdülőhelye. Neoklasszikus építészete és féltve őrzött épületei gyönyörűek.

5. Samos

A sziget buja növényzete, kristálytiszta vize és kiváló strandjai miatt egyre népszerűbb a turisták és a vízi sportok szerelmesei körében.

Képek: Pinterest

Nagyon boldogok vagyunk, hogy ennyire szerettek játszani, így örömmel készítettük el nektek a 6. részt.

Ha nem jutna eszetekbe a válasz, a KÉPEKRE KATTINTVA elolvashatjátok azokat.

Jó szórakozást! :)

1. Tudtad-e, hogy melyik görög mű vezeti a BBC által készített irodalmi listát, mely a világot megváltoztató alkotásokat vette górcső alá?

2.Tudtad-e, hogy az ókori görögök háza táján mely állat vette át a macska szerepét?

3., Tudtad-e, hogy mi a neve annak a görög szigetnek, amely a híres görög hajómágnás, Onassis tulajdonában volt?

4. Tudtad-e, hogy ki volt az idén 20 éves Egri Görög Önkormányzat első elnöke?

5. Tudtad-e, hogy ki az az angol színész, aki annyira szereti Görögországot, hogy Andros szigetén vásárolt magának egy házat?

6. Tudtad-e, hogy idén ki képviselte Görögországot az Eurovíziós dalfesztiválon?

7. Tudtad-e, hogy a legújabb kutatások szerint milyen előnye van a görög kávé fogyasztásának?

8. Tudtad-e, hogy milyen kedves görög szokás kapcsolódik minden hónap első napjához?

9. Tudtad-e, hogy mikortól illeti meg a görög feta sajtot eredetvédelem (vagyis nem lehet mindenféle krémfehérsajtot feta elnevezéssel ellátni)?

10. Tudtad-e, hogy hol született El Greco, a híres festő?

Képek forrása: Pinterest

Fotó: Pinterest

... hogy a legújabb kutatások a görög kávét kiáltották ki a világ legegészségesebb kávéjának? Noha folyamatos a vita a kávé pozitív-negatív hatásai mellett, amerikai kutatók megállapították, hogy minden csésze görög kávé, ami hetente elfogyasztásra kerül, 7%-kal csökkenti a szívelégtelenség, és 8%-kal a szívroham kockázatát. A jelenlegi kutatások a görög kávét tehát szívbarátnak minősítik, mivel annak összetétele és az elkészítés módja garantálja a védelmező antioxidánsok és polifenolok megfelelő arányát, arra azonban felhívják a figyelmet, hogy dacára a pozitív eredményeknek, a mértékletességre itt is ügyelni kell.