Pancsosz Jorgosz, vagy ahogy mi gyerekként hívtuk, "a Jorgosz bácsi" rendkívüli egyéniség volt, az akkor még Egri Görög Kisebbségi Önkormányzat egyik alapítója, megálmodója. Sokáig harcolt, hogy az Egerben és Eger környékén élő görög honfitársainknak is legyenek szervezett lehetőségei hagyományaink fenntartására, ápolására. Tragikusan gyorsan vesztettük el őt, 1998 és 2000 között vezette az Egri Görög Önkormányzatot. 2000-ben hunyt el Egerben.

Az alábbiakban a "Miként a madarak" című kötetben vele készült interjút olvashatjátok.

Jorgosz bácsi, nyugodj békében!

Pancsosz Jorgosz, az Egri Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke azon honfitársaink közé tartozik, akik 1948-ban kénytelenek voltak elhagyni szülőhazájukat, és még gyermekként, méghozzá a legkisebbek között Magyarországra jönni, hogy megmeneküljenek a polgárháború borzalmaitól. Alig hétéves gyermek volt, amikor Pszaradesz és a Preszpa-tó partjainak gyönyörű, ám sok szörnyűséget átélt falvainak gyermekeivel együtt a kényszerű menekülés útjára indult.

- Csak egy kis időre, ideiglenesen, amíg a veszély elmúlik, különben is itt a közelben lesztek, és gyakran találkozunk majd - vigasztalta búcsúzáskor az anyja. Es íme, a messzi távolban, Magyarországon talált menedéket, vendégszeretetet és nem „ideiglenes”, hanem új hazát, amely felnevelte. A menekült görög gyermekek számára létrehozott otthonokban végezte el az általános iskolát, majd Szegeden az Erdészeti Technikumban szerezte meg első szakmai képzettségét. Egy egri fűrészüzemben kezdett dolgozni technikusként, később az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalhoz került. Dolgozott a Heves Megyei Oktatási Igazgatóságnál, majd a Kossuth Könyvkiadó egri kirendeltségénél, és innen vonult nyugdíjba. Még a földmérőknél ismerkedett meg feleségével, Berec Erikával, akivel máig is boldog házasságban élnek. Két gyermekük közül Alexandra történelem-német szakos tanár Szegeden, Petra pedig Egerben az államigazgatás területén dolgozik tisztviselőként, és a város görög kisebbségi önkormányzatának is aktív tagja. Pancsosz munka mellett végezte el az egyetemet történelem, filozófia és politológia szakon. Az utóbbi szakterületen védte meg disszertációját A népi demokrácia és a katolikus egyház 1944-48-ban, különös tekintettel Heves megyére címmel. Szülőfaluját, szüleit csak 1981-ben láthatta viszont, azóta időnként, ahogy az anyagiak engedik, hazalátogat. 1998 októberében megalakult az Egri Görög Kisebbségi Önkormányzat, amely őt választotta elnöknek.

Pancsosz Jorgosz egyike a Görög Országos Önkormányzat februárban megválasztott tizenhárom új testületi tagjának. Meglepetésként hatott, hogy a 21 megválasztott testületi tag közül ő kapta a legtöbb szavazatot., így természetesen indokolt volt, hogy egri lakásában folytatott beszélgetésünk a megválasztásával kapcsolatos kérdésekkel indult, hogyan értékeli a választás eredményét, miben látja sikerének titkát.

- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem lepett meg a nagyarányú eredmény azokkal a jelöltekkel szemben, akik évek óta nagyon aktívan tevékenykednek, és valóban sokat tettek a magyarországi görög közösségért. És nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy nem örültem. Nagyon kellemesen érintett, mert azt éreztem, hogy a szavazatok kis egri közösségünk elismerését jelentették. Úgy érzem, hogy e megtiszteltetés nem annyira személyemnek szólt, inkább az újonnan választott városi önkormányzatnak.

- Az elektorok keveset tudtak 1998 előtt az itt folyó görög tevékenységről, a többség talán még azt sem tudta, ki az a Pancsosz Jorgosz.

- Ez csak bizonyos fokig igaz, mert nekünk is vannak barátaink, ismerőseink, még rokonaink is a görög közösségekben, akikkel kapcsolatokat tartunk, ismerik tevékenységünket, tudják, mit teszünk, mit akarunk. Hírünk, ha csak szóbelileg is, mindig átjárta a görög közösséget. Annyiban persze igaz, hogy a hivatalos görög szervezet, az Egyesület, évtizedeken át nem akarta tudomásul venni létezésünket. Ezért természetesen mi is felelősek vagyunk, nem is tudtuk miben segíthet az Egyesület, nagyon elszigetelődtünk. Az önkormányzat is csak később fedezte fel, hogy itt, Magyarország legszebb városában is élnek görögök.

- Talán ez adta az ötletet ahhoz, hogy létrehozzátok a görög önkormányzatot?

- Részben, mert maga az ötlet már régóta érlelődött. Először arra gondoltunk, hogy egy kulturális egyesületet alapítunk, ahogyan azt szegedi honfitársaink tették. Velük egyébként mindig kapcsolatban voltam. 1995-ben viszont ők is létrehozták a helyi görög önkormányzatot. Az Enimerotiko Deltióban és a Kafenióban olvashattunk azokról a tevékenységekről, amelyeket az újonnan létrejött önkormányzatok folytattak a görög közösségekben, különös tekintettel a mienkhez hasonló kisebb közösségekre, mint például Sopron vagy Szeged. Az országos önkormányzat testületi tagjaival történt véletlen találkozások során választ kaptunk az önkormányzatisággal kapcsolatos kérdéseinkre. Ők is azt javasolták, hogy alakítsuk meg a városi kisebbségi önkormányzatunkat, hiszen ehhez minden feltétel adott. Tanácsuk egybeesett szándékainkkal, így elkezdtük szervezőmunkánkat az itt élő mintegy harminc görög család körében.

- Addig az itt élő görögöknek semmiféle szervezett tevékenysége nem volt?

- Tulajdonképpen nem. Talán csak a görög nyelvoktatást említhetném, amelyet én szerveztem meg, s szakképzett nyelvtanár híján a tanítást is elvállaltam. Két, Görögországból szerzett tankönyvből tanítottam, és tanítok ma is. Hamar bebizonyosodott, hogy nagy az érdeklődés nemcsak a görögök, hanem a gyakran Görögországba látogató magyar barátaink részéről is. Oktatásunk azóta beépült a Görög Országos Önkormányzat programjába, így most külön tanfolyamunk van a görög gyerekek részére az önkormányzati görög iskola keretében, de folytatom a tanítást a magyarok számára létrehozott tanfolyamon is. Az iskolával tovább erősödött közösségünk jó híre a városban és a megyében.

- Mit emeltetek ki a választási kampányban?

- A programunkat, konkrétabban Görögországot és az itteni görög diaszpórát. Utaltunk a hagyományos rokonszenvre, amelyet városunk lakói táplálnak Görögország és a görögség iránt. Ennek több forrása van: az ókori görög kultúra, a régi magyarországi görög diaszpóra története, a személyes élmények, amelyeket görögországi utazásaikon szereztek, és nem utolsósorban azok a jó benyomások, amelyeket több évtizedes munkánkkal és magatartásunkkal mi teremtettünk meg. A választások eredményei igazolták várakozásainkat. A cigány, lengyel és görög kisebbségi önkormányzatokra leadott 18 000 szavazatból a görög képviselőjelöltek 6 894 szavazatot kaptak, annak ellenére, hogy mi vagyunk létszámban a legkisebb nemzetiség. Ezzel is bebizonyosodott, hogy városunk lakói mennyire rokonszenveznek velünk.

- Milyen részletesebb önkormányzati terveitek vannak, és hogyan fogjátok ezeket a gyakorlatban megvalósítani?

- Nincsenek gigantomán terveink. Az adott anyagi lehetőségekből indultunk ki, amelyek városunkban sem olyan nagyok. A városi önkormányzat egymillió forintot szavazott meg számunkra működési költségekre. így egy szerény, de jó programot próbáltunk készíteni. Folytatni akarjuk a görög nyelvoktatást görögöknek és magyaroknak is. Megkezdtük és folytatjuk a tíz részből álló előadássorozatot Görögország múltja, jelene és jövője címmel. Ezeket az előadásokat tudós emberek, a témák jó ismerői tartják, ezért is nagy az érdeklődés irántuk mind a görögök, mind a magyarok részéről. Idén először szerveztünk önálló ünnepi rendezvényt az 1821-es nemzeti forradalom tiszteletére, és más alkalmakból is szeretnénk hasonló rendezvényeket tartani. Terveztünk egy autóbuszos kirándulást Görögországba, hogy jobban megismerjük szépségeit, természeti és történelmi nevezetességeit, hogy szorosabbá tegyük kapcsolatainkat az óhazával. Sajnos, programunk e pontját meghiúsították a NATO bombázások Jugoszláviában. Tervezzük a régi görög diaszpóra történetének tanulmányozását városunkban és a megyében. Állandó feladataink közé tartozik, hogy kutassuk fel az Egerben és környékén élő görögöket, mert gyakran találkozunk olyan honfitársainkkal, akikről eddig nem is tudtunk. Ebben sokat segít majd, ha lesz önkormányzatunknak állandó székhelye, amelyre ígéretet kaptunk a helyi önkormányzattól. Ezt olyan klubbá akarjuk tenni, ahol gyakran fogunk találkozni, beszélgetni közös dolgainkról, gondjainkról, szervezzük munkánkat vagy tavblizunk. Itt fogjuk tartani a görögórákat és az előadásokat is. Rendszeres görög táncházat indítunk be az Ifjúsági Házban, ahol nemcsak a fiatalok, de az idősebbek is szórakozhatnak görög zene mellett, előadásokat hallhatnak, filmeket láthatnak a görög történelemről, irodalomról, hagyományainkról. Ebben az évben szervezünk egy képzőművészeti kiállítást Szidu Evdoxia festőművész alkotásaiból, őszre pedig egy filmhetet a görög filmművészet alkotásaiból. Ezekkel és más rendezvényekkel is népszerűsíteni szeretnénk a görög kultúrát városunk lakói között.

- Mindez sok kiadást is jelent. Az egymillió forintból, amit a helyi önkormányzattól kaptok, futja-e mindenre?

- Nemcsak ebből a millióból. Részt veszünk különböző pályázatokon, és megpróbálunk takarékosan gazdálkodni. A város önkormányzata magasra értékeli igyekezetünket, ezért is gondoljuk, ha lesz lehetősége, pótlólagosan is segít egyes rendezvényeink finanszírozásában. A másik forrás, amellyel csökkenteni tudjuk kiadásainkat a jóakaratunk és az energiánk. Természetesen számítunk a Görög Országos Önkormányzat segítségére is.

- És ti mivel tudtok segíteni az országos önkormányzatnak?

- Pénzt természetesen nem tudunk adni neki, de ilyen segítséget nem is várnak tőlünk. Valamit teljes biztonsággal megígérhetünk: normálisan fog működni az önkormányzatunk, teljesítjük küldetésünket. Ez a mi segítségünk, amit adhatunk.

- Ezek szavak, ahogy mondani szokták...

- De van valóságtartalmuk. Az elején mondtam, hogy milyen sokat tanultunk a többi önkormányzattól. Bízom abban, hogy mi is fogunk olyan tevékenységeket produkálni, amelyekből a többi önkormányzatnak is haszna lehet, esetleg tanulhatnak is belőle.

Az Egri Görög Önkormányzat elnöke a város megbecsült polgára. Ha jár a városban, úton-útfélen ismerősök, barátok köszöntik, megbeszélik vele fontos vagy kevésbé fontos dolgaikat. Tisztelik, becsülik, mert tudják, hogy magáénak tekinti a város ügyét ugyanúgy, ahogyan a városban élő görögök ügyét, és a Görög Országos Önkormányzat tagjaként az egész magyarországi görög közösség ügyét.

(Megjelent a Kafenio c. folyóirat 1999/3. számában,Budapesten.)