Kép: Pixabay

A turizmus hosszú idő óta népszerű ágazata Görögországnak, ám úgy tűnik, a 2019-es év különösen szerencsés. Görög banki adatok szerint ugyanis a 2019. január-szeptemberi időszak turizmusból származó bevétele 13.6%-os emelkedést mutat az előző év ugyanezen periódusához képest.

A fenti hónapok közül az augusztus különösen eredményes volt, ekkor a tavalyihoz képest 16.1%-os bevétel növekedésről beszélhetünk, ami rekordnak számít, ez mintegy 579 millió eurót jelent.

Év közben a Thomas Cook utazási iroda csődje némi aggodalomra adott okot a görögöknél is, de szerencsére nagyobb mértékű bevételkiesés nem történt.

Az emelkedés döntő tényezője, hogy egyre több turista érkezik Görögországba az EU-n kívülről, elsősorban az USA-ból, illetve Kínából (sokan közülük Santorinin tartják a népes esküvőjüket és lakodalmukat), ők átlagban többet költenek egy nyaralás alatt. De az sem elhanyagolható, hogy a fővárosba is sokkal többen látogattak el idén, így Athén is bőven hozzájárul a remek eredményekhez.

Kép: Pinterest

...hogy Homérosz létezéséről a mai napig heves viták zajlanak?

Az emberiség irodalmát alapjaiban meghatározó leghíresebb művek, az Iliász és az Odüsszeia írója, Homérosz a mai napig generációk oktatását formálja, mindannyiunkét, akik a bátor és ravasz Odüsszeusz, a tragédiák sorát átélt Agamemnon és a többi görög hős történetein nőttünk fel.

De a történetmondó személye valóságos? Számtalan tudós tette és teszi fel a mai napig a kérdést, hogy egy valaha élt személyről beszélünk vagy csak egy kitalált karakterről.

Van, akik meg vannak győződve róla, hogy a fent említett művek csapatmunka eredményei, vannak, akik szerint a két munka stílusa is más.

Annyi bizonyos, hogy mindaddig, amíg valami kézzel fogható bizonyíték nem kerül elő, a „homéroszi kérdést” homály övezi és ez marad Görögország egyik legnagyobb mítosza.

A történelem egyik legnagyobb alakjának életét és halálát elég sok misztikum lengi körül. Korábbi spekulációk szerint az uralkodó malária vagy tüdőgyulladás következtében hunyt el, a legújabb kutatások alapján azonban úgy tűnik, hogy Nagy Sándor halálát hasnyálmirigy problémája okozta.

Dr. Thomas Gerasimidis, a Thessalonikiben található Aristoteleio Egyetem nyugalmazott professzora 1995 óta keresi a legenda halálának valódi okát. Tanulmányában számtalan lehetőséget kizár, alapul véve a korabeli jegyzeteket, melyek az uralkodó utolsó napjainak panaszait részletezik. A konklúzió pedig az akkut hasnyálmirigy gyulladás, mely összefüggésben lehet az epekővel, illetve a túlzottan nehéz ételek és a töménytelen mennyiségű bor fogyasztásával.

A professzor és csapata alaposan kielemezte a több száz éves jegyzeteket, Arrianus, Ptolemaios, Plutarkhos, Quintus Curtius írásait, hogy minél részletesebb kórképük legyen. Annyit tudni, hogy Nagy Sándor betegsége 14 napig tartott.

„A tünetek, a hasüregi fájdalmak a tartalmas étkezések és a borfogyasztás után kezdődtek, lázzal folytatódtak, melyek fokozódásával az állapot halálhoz vezetett” – mondta dr. Gerasimidis. A kezelésnek természetesen már a tünetek jelentkezésénél hozzáláttak, bulimiás módszert alkalmazva a gyomorpanaszok enyhítésére (ez akkoriban teljesen elfogadott módszer volt hasonló helyzetben), illetve hideg fürdőt a láz enyhítésére.

A következő napokban a hidegrázás folytonossá vált, Nagy Sándor egyre fáradtabbnak érezte magát, az étkezések pedig fokozták fájdalmait. Pár nap múlva a sárgaság is felütötte a fejét, az uralkodó egyre nehezebben kommunikált, elkezdett hallucinálni.

Végül Kr.e. 323-ban, mindössze 33 évesen hunyt el a világ egyik legnagyobb hódítója.

Kép: Twitter

Október 28. az OHI, vagyis a NEM napja, Görögország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe.

De mit ünnepelnek a görögök ezen a napon? Mi történt 1940. október 28-án, előtte és utána Görögországban?

1940-ben már javában folyt a második világháború. A hitleri Németország sikert sikerre halmozva több európai országot is elfoglalt. Mussolini irigykedve tekintett a német sikerekre, ezért fejébe vette, hogy Olaszország befolyását növeli a Balkánon.

Október 15-én az olasz vezérkar megtervezte a görögországi hadműveletet, amely gyors, meglepetésszerű támadásra alapozta a sikert. Nem is késlekedtek sokat: ekkor már felsorakozott az olasz haderő a görög-albán határ közelében.

Október 28-án, hajnali 3 óra körül, Emanuelle Grazi görögországi olasz diplomata átadta Ioannis Metaxas miniszterelnök számára az olasz diktátumot, melynek lényege az volt, hogy az olasz csapatok szabadon átvonulhatnak Görögországon keresztül, miközben a görögök az olaszok rendelkezésére bocsátanak fontos görög stratégiai pontokat. Október 28. napja azért vonult be a történelembe, mert ez volt az a nap, amikor Metaxas NEM-mel válaszolt az olasz ultimátumra, és ezzel kezdetét vette a görög-olasz háború.

Ezt követően a görögök legyőzték az olasz sereget, és ezzel véghez vitték azt, ami addig nem sikerült: magukénak tudhatták az első szövetséges győzelmet Európában, azt, ami erőt adott a további kitartásra a többi nemzetnek is.

1941. április 6-án megindultak a katonai hadműveletek: a német támadás Bulgárián és Jugoszlávián át, megkerülve a görög védvonalat, április 24-én pedig Görögország is kapitulált. Ezután következett 4 év német-olasz-bolgár megszállás.

1941 szeptemberében létrejött a Nemzeti Felszabadító Front, az EAM, s megkezdődött a szervezett ellenállás. A helyzetet nehezítette, hogy az 1940-es olasz-görög háború, valamint a megszállók fosztogatásai nyomán és a kemény tél következtében, nagy éhínség pusztított országszerte. 1941. május 30-31-ének éjjelén két diák, Aposztolosz Szandasz és Manolisz Glezosz leszedték az Akropoliszról a horogkeresztes zászlót és a helyére felhúzták a görög zászlót.

A nemzeti frontba tömörült pártok politikai szövetségének eredményeként 1944 márciusában a felszabadított területeken megalakult az ideiglenes kormány, amely végül átvette az ország politikai vezetését, a népi hadsereget, valamint Görögország bel- és külföldi képviseletének kizárólagos jogát. Fő céljai: együtt harcolni a szövetségesekkel a fasizmus ellen, biztosítani a felszabadulás után a néptömegek szabad akaratának kifejezését és a népnek megfelelő társadalmi rend létrehozását.

A görög nép kitartása méltó például szolgálhat valamennyiünk számára.

Október 28. tehát egy olyan évforduló, mely méltó jelképe a görög nemzeti öntudatnak, a bátorságnak, a kitartásnak.

Kép: Greekreporter

Nem mindennapi szállás várja az izgalmakat keresőket.

Ahogy már korábban is írtuk nektek, Görögországban is bőven van opció a nem szokványos szálláshelyek bérlésére, IDE KATTINTVA és IDE KATTINTVA mutattunk is már nektek néhányat. Most azonban egy, még az eddigieknél is különlegesebb ideiglenes otthon nyitja meg kapuit a turisták előtt.

Méghozzá krétai barlangszobák, melyek a 18. századtól egészen a 20. század közepéig szolgáltak a Hansen betegségben (leprában) szenvedők elszállásolására. Több, mint egy évtizeddel ezelőtt Manolis Giannadakis vásárolt meg ötöt ezekből az üresen álló, elhagyatott barlangokból Hrysopigi faluban. A vásárlást felújítás követte, a szobák minden kényelmet biztosító berendezést kaptak – persze itt még mindig inkább az izgalmakra vágyó csoportot megcélozva. A tulajdonos tervei szerint egy kültéri kávézóval és kinti jakuzzival is gazdagodik a közeljövőben a létesítmény.

Manolis a következő turistaszezon beköszönte előtt szeretne végezni az átalakításokkal, hogy pár hónap múlva egy teljesen rendhagyó élményben legyen része azoknak, akik kicsit jobban meg szeretnék ismerni a falu és a környék történelmét.

A görög főváros infrastruktúrája tovább fejlődik.

Az Állami Tanács, Görögország legmagasabb adminisztratív szerve a napokban áldását adta a 4-es metróvonal megépítésének, mely az Alsos Veikou kerületből indul és Goudi-ba tart.

Két ajánlattevő jutott el a végső körig: az egyik az Aktor, Ansaldo, Hitachi és Rail Italy konzorcium, a másik pedig az Avax, Ghella és Alstom vállalatokat magába foglaló csoport.

A projekt 12.8 km metróvonalat foglal magában, melyen 15 megállót terveznek.

A kiindulópont Alsos Veikou lesz Galatsiban, átszeli Kypselit, Exarhiát, Evangelismos-t, Panepistimioupolit, Ilisiát, majd Goudiban végződik.

Kép: Pixabay

Egész évben turisták milliói választják pihenésük célpontjául Görögországot. S hogy mennyi szemét marad utánuk? Egy tanulmány most erre kereste a választ.

A Görög Turisztikai Vállalatok Szövetsége által végzett kutatás kimutatja, hogy a 2018-ban Hellászban járt turisták fejenként mintegy 2 kilogrammnyi szemetet hagytak hátra. A tavalyi esztendőben több, mint 33 millió látogatója volt az országnak, így ha hozzáadjuk a görög állampolgárok által termelt szintén nem kevés hulladékot, a szám még inkább megdöbbentő, és sajnos ijesztő is.

A szövetség szerint az országnak mielőbb környezettudatosabb irányt kell vennie, és csatlakoznia a globális mozgalomhoz, hogy Földünk egy tisztább bolygó legyen.

Egy másik kutatás szerint manapság két turistából egy már a keresési feltételei közé illeszti a környezetbarát szűrőt, ha szállást keres magának (pl. megújuló energiát használó, műanyag hulladékot kevésbé termelő, szén-dioxid kibocsájtást redukáló hotelek).

Szerencsére egyre több utazó próbál lépéseket tenni afelé is, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma.

Természetesen az ország a turistákon kívül a saját lakóinak szokásaiban is változásokat szeretne elérni. Ennek értelmében a kormány 2021 júniusára teljes mértékben betiltja az egyszer használatos műanyagokat. A folyamat már 2020-ban elkezdődik, egy évvel azelőtt, hogy az EU határidő életbe lép e téren.

Kép: Pinterest

Méltó ünnepléssorozat vette kezdetét.

A Thermopülai és a Szalamiszi csaták 2500 éves évfordulójáról szóló megemlékezés megnyitóján Görögország köztársasági elnöke és miniszterelnöke is részt vett.

Az eseménysorozat a “Thermopülai – Szalamisz 2020” nevet viseli, és a két csata fontosságát hangsúlyozza mindamellett persze, hogy a Kr. e. 480-ban bátran harcoló hősök előtt tiszteleg.

A két meghatározó összecsapást a nyugati civilizáció kezdeteként is emlegetik, hiszen a perzsák felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy az ókori Görögország virágzásnak indult.

Az athéni Zappeion-ban tartott nyitóünnepségen Kyriakos Mitsotakis görög elnök az egység fontosságát hangsúlyozta, mely nemcsak akkor, de a mai világban is kulcsszerepet játszik. Kr. e. 480-ban is képesek voltak a különböző nézetű népek félretenni egyéni érdekeiket, hogy egy csapatot alkotva győzedelmeskedjenek, és megvédjék a szabadságukat.

“Ahogy mindig említem: túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy megosztottak legyünk. És az erre legtökéletesebb lecke immár 25 évszázados.” Az elnök még azt is hozzátette: “A Szalamiszi csata hozzásegítette népünket a perzsa uralom alól való felszabaduláshoz. Ez után pedig, a történelemben először a görög, mint egységes nemzet jelent meg, amelynek már hazája van, és amely rájött, hogy együtt semmi sem lehetetlen.”

A következő évi ünnepléssorozat nemcsak magának a történelmi eseménynek az évfordulójáról emlékezik meg, hanem az emberiség egyik döntő fordulópontjáról is.

Kép: Pixabay

Időről időre különféle statisztikák borzolják a kedélyeket: a napokban is újabb, meglehetősen érdekes felmérés eredményei láttak napvilágot.

A Foreign Service Institute amerikai diákok körében azt vizsgálta, vajon mennyi idő szükségeltetik egy angol/amerikai anyanyelvűnek  - általános képességek mellett - egy-egy nyelv elsajátításához. A vizsgálat során - nehézségi fokozatnak megfelelően - 5 kategóriát különböztettek meg.

Az első csoportba került nyelvek középszintű elsajátításához 23-24 hét szükséges, mely időtartam alatt kb. 575-600 órát kell nyelvtanulással tölteni. Ide tartoznak például az afrikaans, a dán, a holland, a francia, az olasz, a norvég, a portugál, a román, a spanyol és a svéd nyelvek.

A második csoportba került nyelvekhez már kicsivel több idő, azaz 30 hét szükséges, ami kb. 700 nyelvvel töltött órát jelent. Ide tartozik például a német nyelv.

A harmadik csoportba tartozó nyelvek 36 hetet, vagyis megközelítőleg 900 órát igényelnek, ilyen például a maláj vagy az indonéz nyelv.

A negyedik csoport nyelvei 44 hét alatt összesen körülbelül 1100 órányi tanulással sajátíthatók el középfokon. Ide tartozik például az albán, a bolgár, a horvát, a cseh, az észt, a finn, a grúz, a héber, az izlandi, a lett,a lengyel, az orosz, a szerb, a litván, a szlovák, a szlovén, a török vagy a vietnámi. És igen, ide sorolták a magyar és a görög nyelvet is.

Az ötödik és egyben utolsó csoport nyelvei 88 hetet, vagyis mintegy 2200 órát igényelnek, ide tartozik például a koreai, a japán, a kínai, illetve az arab nyelv.

Az Intézet felhívja a nyelvtanulók figyelmét arra, hogy ez egy amerikai diákok körében végzett felmérés, ami semmiképpen sem eredményezheti azt, hogy bárki kedvét veszítse a magasabb kategóriákba sorolt nyelvek tanulása során, vagy bele se fogjon az adott nyelv elsajátításába. Nyelvérzéktől, szorgalomtól és anyanyelvtől (vagy egyéb beszélt nyelvtől) függően az idő a felsoroltaknál akár kevesebb/több is lehet. Az sem elhanyagolható szempont, hogy egyes nyelvek nagyon hasonlítanak egymásra, így egyik nyelv birtokában könnyebb boldogulni a másik nyelvvel.

Nyelvtanulásra fel!

Kép: Siros - Pixabay

Bizony október már az a hónap, amikor a falevelek színt váltanak, majd lassan elkezdenek hullani.

Nem így Görögországban, ahol az utóbbi napok a júniusiakra emlékeztetnek, a hőmérséklet magas, a nap pedig szünet nélkül süt.

Az ország partvidéke és majdnem az összes szigete továbbra is nyári időjárással bír, így azon szerencsés turisták, akik vállalták a kockázatot, hogy főszezonon kívül utazzanak, most élvezhetik a mediterrán klímát.

Ez a fajta időjárás azonban nem szokványos itt sem, ilyenkor általában már Hellászban is beköszönt a hűvösebb idő, borúsabbra fordul.

Korfun, Görögország leghűvösebb részén még most is 22 fokos a tengervíz, így nem csoda, hogy még mindig sok turista élvezi a smaragd sziget vendégszeretetét.

És vannak, akiknek csak most veszi kezdetét a nyaralás. Szállodák százai várják még vendégeiket Rodosz, Kréta, Zakinthosz, és megannyi görög sziget valamelyikén. A jó előre lefoglalt úttal rendelkezők mellé pedig csatlakoznak azok, akik a szokatlanul jó időjárást kihasználva visszamenekülnének még egy kicsit a nyárba. Ez a szezon igazán kényeztető a helyieknek és a vendégeknek egyaránt, valamint remek bizonyíték arra, hogy az utószezon is beválthatja a hozzá fűzött reményeket.