Akár magában, akár köretként, akár pitakenyérrel (recept ITT) kiváló a fava, vagyis a görögök sárgaborsóból készült püréje.

Kép: https://akispetretzikis.com

Nem hiszitek? Próbáljátok ki!

Akis Petretzikis receptje következik, akiről IDE KATTINTVA olvashattok bővebben.

Hozzávalók:

• 1 liter forrásban lévő víz
• 200 g szárított sárgaborsó
• 1 répa
• 1 hagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 6 evőkanál olívaolaj
• bors
• só
• egy csipet cukor
• 2 babérlevél
• 1,2 liter zöldség alaplé
• 1 ág rozmaring
• 1 citrom reszelt héja és leve

Elkészítés:

Forrás: https://akispetretzikis.com

Néhány hónappal ezelőtt hírül adtuk Nektek, hogy van egy nagyszerű kezdeményezés, melynek során görög szerzőktől származó, magyarra fordított (vagy bármely, eddig még fel nem olvasott más) művek felolvasásával a látássérült társaink számára hangoskönyvet tudtok készíteni akár egy egyszerű diktafon vagy okostelefon segítségével, a részleteket és a HELLE MAXIMILIANNAL készült interjút IDE vagy a KÉPRE KATTINTVA olvashatjátok el.

Most viszont arról adunk hírt, nem dicsekvésből, hanem pusztán azért, hogy ezzel ösztönözzünk mindenkit a folytatásra, hogy az Egri Görög Önkormányzat képviselője, dr. Miliosz Nikolett közreműködésével el is készült kezdeményezésünk első görög hangoskönyve, mégpedig Alkyoni Papadaki: A Hold színe című műve.

Ha nektek is van néhány szabad órátok, akár hosszabb időtartamon keresztül egy-egy szabad fél órátok, mindenképpen olvassatok fel egy (görög származású) könyvet (magyarul), hogy a látássérült társaink is élvezhessék azt, amit sajnos nekik nem áll módjukban elolvasni. Mielőtt azonban hozzáfognátok, tájékozódjatok, mely könyvekből készültek már hangoskönyvek, s melyek elevenedhetnek meg a saját hangotokon.

Ne feledjétek: ami nektek egyszerű feladat, másnak hatalmas érték!

NAGYON KÖSZÖNJÜK!!!

Egy igazi ínyencség vált elérhetővé a videójátékok kedvelői számára.

Kép: Greekreporter

A francia Ubisoft a napokban dobta piacra az “Assassin’s Creed Odyssey Discovery Tour: Ancient Greece” nevű játékot, melyben bepillantást nyerhetünk a több ezer évvel ezelőtti görög főváros életébe, sétálhatunk az utcákon, felfedezhetjük a korabeli épületeket. Az interaktív videójáték gyönyörűen kidolgozott grafikájával élethű képet fest.

A játékosok 29 régióban barangolhatnak, melyekben 300 oktató jellegű megállóban szívhatnak magukba egy kis tudást 35 avatar bőrébe bújva.

A túrák 5 különböző témában elérhetőek: mindennapi élet, filozófia, háború, híres városok és mitológia, melyek mindegyikének végén egy kvíz zárja a sort.

Az ún. leckéket olyan karakterek prezentálják, mint Leonidas, Hérodotos vagy Barnabas, aki a peloponnészoszi háború idejében volt hajóskapitány.

A játék legnagyobb előnye, hogy szórakozva tanít, amelyet nemcsak gyerekek, de felnőttek is élvezhetnek, sőt, a pedagógusok is hasznukra fordíthatják.

Beköszöntött a szeptember, vele pedig a szüret. Görögországban ez az egyik legrégibb és máig legkedveltebb mezőgazdasági tevékenység, melynek során összegyűlik a család és a barátok, és mindenki a már jól begyakorolt mozzanatait végzi. Van néhány hellén régió, ahol a bevált gyakorlat mellett néhány egyéb rituálé is színesíti a palettát. Nézzük hol, és mik ezek!

Kép: Pixabay

Az ókorban az éves szüret szent időszaknak számított, nagy ünnepség közepette végezték a munkát. Ezekben a napokban a fiatal férfiak női ruhát öltöttek, és kezükben szőlőfürtökkel versenyeztek Dionüszosz Athénban található templomától a faliroi Athena templomáig.

A mai napig régiótól függetlenül a legkedveltebb mozzanat a szőlő taposása, a patitiri.

Lefkadában a szőlőbirtok tulajdonosának felesége tölti meg az első ládát szőlővel, melyet levelekkel fed le. Ezután megnyalnak egy követ, elrejtik a ládában, a ládát pedig egy olyan helyen, amelyről csak ők tudnak.

Görögország Makedónia nevű régiójában szokás, hogy a szőlőbirtokos felesége gyapjúkötényt ad azoknak az asszonyoknak, akik munkájukkal segítik a szüretet.

Az ország több területén a tőkék egy részét érintetlenül hagyják, és Istennek ajánlják hálájuk jeléül.

A régebbi időkben Ikaria szigetén, Illés próféta ünnepén (július 20.) a borászok levágták az első termés néhány fürtjét, hogy áldást kérjenek a paptól a további jó termés érdekében.

Santorinin – melyet egyébként a világ legidősebb szőlőbirtokának tartanak, cirka 3500 éves termőterületével – az éves szüretet Vendemanak hívják. Az ünnepségre már augusztus első napjaiban megkezdik az előkészületeket.

Különös szokás, hogy mindenki, aki a présházba lépett, meg kellett, hogy birkózzon a must nem túl kellemes szagával, és hogy ez elviselhetőbb legyen, bazsalikomlevelet ragasztottak a fülük mögé.

Ami viszont Hellász minden részére igaz, és az idők során nem változott, az a hálaadás, és ünnepség, mellyel a sikeres szüret zárul.

Miliosz Katalin

Kép: Pixabay

Egy festmény egy vers - szavak nélkül, egy vers egy festmény - szavakban. A zene mindkettő.

Vangelis

Igazán nagy megtiszteltetés, ha az UNESCO, azaz az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete valamely kincset a világörökség részének nyilvánít. Ahhoz, hogy valamilyen emlék a világörökség részévé válhasson, jelentős egyetemes értéket kell képviselnie, és meg kell felelnie az UNESCO által támasztott 10 kritérium közül legalább egynek.

Új sorozatunkban végigutazunk Görögországon és megemlékezünk azon görög helyekről, emlékekről, melyek immáron a világörökség részei.

Delos

Fotó: Pixabay

Delos a Kikládok szigetcsoport tagja, Mykonos szigetétől 2,5 km-re, nyugatra helyezkedik el. A kicsinyke sziget 5 km hosszú és 1 km széles, jelenleg kulturális helyszín, jelentős öröksége és mitológiája miatt híres.

A sziget már Kr. e. 3000 előtt lakott volt, a Kr.e. 478-ban alapított Déloszi-szövetség központja. A Kr.e. 3. században különböző királyok vetélkedtek azért, hogy a szigetet szobrokkal és sztoákkal ékesítsék, ez utóbbiak oszlopsoros folyosók voltak. Jelenleg régészek és turisták kedvelt helyszíne, csak néhány itt dolgozó él a szigeten, ami egyébként lakatlan.

Délosz a mitológia miatt is jelentős: korábban ugyanis Délosz egy úszó sziget volt, ezért ide menekült el Héra elől Létó, hogy megszülje gyermekeit, Apollónt és Artemiszt, a jóslás Istenét és a vadászat Istennőjét. Később Zeusz négy gyémántoszloppal rögzítette a szigetet.

Delos 1990 óta az UNESCO Világörökség része.

Elmondjuk, miért nem csúsztál még le semmiről!

1. Mert a “party-sziget” egy teljesen másik oldalát ismerheted meg

Ha Mykonos kerül szóba, mindenki egy zenétől hangos, emberekkel tömött szigetre gondol, ahol se idő, se mód nincs a pihenésre. Azonban ahogy az időjárás mérséklődik, a tömeg is enyhül, és lehetőség nyílik a sziget kis utcáin való andalgásra, az épületek szépségének felfedezésére és a táj csodálására. Csupán annyit kell tennünk, hogy utazásunkat nem a júniustól augusztusig tartó időszakra tervezzük.

2. Mert szeptemberben gyönyörű az idő

Aggódásra semmi ok, senki nem fog fázni Mykonos-on, ha beköszönt a naptári ősz. Sőt, mi több, továbbra is a fürdőruha a megfelelő öltözet ilyentájt errefelé, a víz kellemes (kb.25 fok), a Nap hét ágra süt, a hőmérséklet 20-28 fok között változik a hónap során. Nem elhanyagolható, hogy szeptemberben még az eső is elkerüli a környéket.

3. Mert pénztárcabarát

Tudvalevő, hogy ha a főszezonon kívül utazunk, jelentős összeget spórolhatunk meg. Érdemes körültekintően nézelődni, hiszen azon felül, hogy ilyenkor már olcsóbbak a szállások, repjegyek, még néhány akcióval, különleges ajánlattal tovább tudjuk faragni a végösszeget. Arról nem is beszélve, hogy az utószezonban a helyszínen is sok leértékelésbe botolhatunk, így szuper dolgokat vásárolhatunk meg sokkal mérsékeltebb áron.

4. Mert itt semmihez sem fogható atmoszférával találkozhatsz

Ugyan a party-sziget már csendesebb, aki bulizni vágyik, bőven megtalálja rá az opciót. Az előny benne, hogy a szórakozóhelyek, mint az igen híres Paradise és Super Paradise messze nem olyan túlzsúfoltak, mint nyáron. Valódi luxusparadicsom ez, egy olyan élmény, amiben nem mindenhol lehet részünk.

Ha kíváncsi vagy, mit érdemes Mykonos-on megnézned, IDE KATTINTVA elolvashatod!

Kép: Pixabay

Miliosz Katalin

Kép: Pinterest

...hogy egy új kutatás szerint a görögök már az ókorban is igen fejlett technikával rendelkeztek, mely nagyban megkönnyítette az építkezést?

Kidolgoztak ugyanis egy emelőszerkezetet, amely alkalmas volt a nagyobb kövek megmozgatására, mindezt még azelőtt, hogy i.e. 2500-ban megépítették volna az első darut. Eddig úgy tudtuk, hogy ez utóbbi volt az első görög találmány az építkezés területén, most azonban úgy tűnik, hogy a daruk az emelőkhöz képest cirka 150 évvel később kerültek csak használtba.

Az új kutatások szerint Korinthos és Isthmia templomai is ennek segítségével készültek el a Kr.e. 7. század közepén.

Az emelőszerkezetek hasonlóak lehettek az ókori egyiptomi és asszír gépekhez, ahol a rámpákat földből és sárból tapasztották, és azokon mozgatták a súlyos kőtömböket.

Az eredeti emelőszerkezeteket a korinthosziak találták ki, és használtak a hajóépítéshez, valamint szarkofágok elhelyezéséhez. Ezt az különböztette meg a darutól, hogy nem volt orsója és emelője, ehelyett az építők egy, a váz által tartott kötélre helyezték a súlyt.

Miliosz Katalin