Mi, itt a Kalimera Eger!-nél mindig büszkék vagyunk arra, ha cikkeink nyomán nagyszerű kezdeményezések születnek, vagy tőlünk függetlenül született kiváló gondolatok, ötletek szárba szökkenésében segédkezhetünk. Most is egy ilyen következik.
Helle Maximilian 25 éves, az ELTE Újgörög szakos hallgatója. Nem görög származású, de egészen fiatalon magával ragadta a görög kultúra, mely azóta is életének szerves része. Eddig a pillanatig úgy gondolhatnánk, nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen többen is járnak ebben a cipőben, csakhogy Maximilian látássérült, s az a nagyszerű ötlete támadt, hogy elvinné a görög kultúrát oda, ahová természetes módon annak nem minden részlete ér el: a vakok és a látássérültek világába, azáltal, hogy önkéntes felolvasókat toboroz többek közt magyarul megjelent görög (vonatkozású) művek felolvasása céljából. Kezdeményezése a Bodor Tibor Kulturális Egyesület - ahol alelnökként dolgozik - projektjének szerves része, de meséljen minderről ő maga: Helle Maximiliannal beszélgettem.
Mit tudhatunk rólad?
Helle Maximilian vagyok, 1994 januárjában születtem. Jelenleg az ELTE Újgörög szakára járok. Elég kicsi koromban kezdtem el "falni" a könyveket, elsősorban a Braille írással készült és a hangoskönyv formájúakat, bár inkább a hangoskönyveket preferáltam.
A bevezetőben elhangzott, hogy nem vagy görög származású, mégis magával ragadott a görög kultúra világa. Mikor találkoztatok?
Nagyon érdekes a kérdés, ez egy tündérmese igazából. 2007-ben egy akkori barátom, ismerősöm mutatott nekem a youtube-on görög számokat, amelyekbe beleszerettem. Másfél-két évig hallgattam őket, nagyon tetszettek, de nem tudtam, hogy miről szólnak, ám nem sokkal később rátaláltam egy görög közösségre, a hellasz.hu dalfordítással foglalkozó részlegére. Stratos, aki a vezetője volt ennek a csoportnak, nagyon jó barátom lett. Felvettem vele a kapcsolatot, és mondtam neki, hogy nagyon tetszenek ezek a dalok, olyannyira, hogy görögül is szeretnék megtanulni. Kutattam az interneten, s megtaláltam a kedvenc görög dalaimhoz tartozó angol tükörfordításokat, és mivel angolul erős középfokon beszélek, elkezdtem magyarra fordítani őket. Ez hozta magával azt, hogy először csak egy-két görög szót értettem meg, aztán egy-két mondatrészt, majd végül egész mondatokat. Amikor bekerültem az ELTE Újgörög szakára, az első félévem úgy telt el – azon túl, hogy nagy szeretettel fogadtak -, hogy akadálymentesítettem a könyveimet, amiket kaptam, és részben az akkori, fordításokból szerzett tudásommal négyes alapvizsgát tettem. Azóta sem bántam meg, hogy odamentem, életem egyik legszebb időszaka köthető ehhez a néhány évhez.
Ma már több, mint 600 fordításom van, ami egyrészt egyfajta önkifejező eszköz, másrészt pedig nyelvgyakorlásnak is kiváló. Megismertem sok görögországi vak és látássérült embert, szeretek velük beszélgetni.
Milyen lehetőségei vannak a látássérült embereknek az írott tartalom megismerésére?
Nagyon fontos kiemelni, hogy a látássérült embereknek jelenleg háromféle lehetősége van könyvet olvasni: az első a pontírás (Braille írásrendszer), a második a számítógépes felolvasó szoftverrel felolvasott könyv verzió, ezek általában word vagy txt formátumban készülnek, amit egy számítógépre feltelepített ingyenes vagy fizetős felolvasó szoftverrel (képernyőfelolvasó) lehet felolvastatni. Ennek egy viszonylag emberközeli, bár szintetikus hangja van, hiszen mégiscsak egy szoftverről beszélünk. Ezt főképp akkor szoktuk használni, ha az embernek olyan gyors felolvasásra van szüksége, hogy nincs idő vagy mód hangoskönyv készítésére, vagy arra, hogy kinyomtassuk azt pontírásban. Ilyen eset például, ha az ember útközben a vizsgájára menet még tanulni akar, vagy csak elolvasni egy receptet az internetről. Szépirodalmi művekhez minőségbeli szempontból kevésbé alkalmazható, ámbár egyébként sokan szeretik, főleg azok a látássérültek, akik napi szinten használják ezeket a szoftvereket. A harmadik dolog, amit én a legjobban szeretek, a hangoskönyv, amit emberi hangon felolvasva lehet előállítani.
Milyen régre nyúlnak vissza a hangoskönyv gyökerei?
A hangoskönyv a '60-as évektől kezdett elterjedni Magyarországon. A '70-es évektől kezdve a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) stúdiójában gyártottak hangoskönyveket, az azt megelőző kb. tíz-tizenöt évben pedig az akkori főtitkár lakásán készültek a felolvasások, kevésbé jó körülmények között. Az MVGYOSZ hangoskönyvtár állománya kezdetben orsós szalagra, majd magnókazettára készült, később tértek át a digitális rögzítésre.
Hangoskönyvek készítése céljából jött létre az Egyesületetek is...
Igen, a Bodor Tibor Kulturális Egyesület. Azért fontos megemlíteni Bodor Tibor nevét, mert ő egymaga közel 9000 órányi hangoskönyvet olvasott fel látássérülteknek. Amikor néhány évvel ezelőtt a facebookon elindítottam a kezdeményezést, miszerint önkéntes felolvasókat keresünk hangoskönyvek készítésére, megtalált Bodor Tibor egyik unokája, Puskás Kata Szidónia, vele, valamint más látó és látássérült emberrel közösen,egy célért dolgozva hoztuk létre a Bodor Tibor Kulturális Egyesületet. 2018 januárjában alakultunk meg, és az első egy év során az MVGYOSZ 100 éves évfordulója alkalmából leadtunk 150 hangoskönyvet, reméljük ez tovább fog bővülni.
A Bodor Tibor Kulturális Egyesület kifejezetten hangoskönyvek készítésére specializálódik, vagy foglalkoztok más jellegű programokkal is?
Fontos számunkra, hogy minél több látássérült embert próbáljunk meg fizetett alkalmazottként foglalkoztatni, erre folyamatosan keresünk támogatókat, akik az anyagi források megteremtésében segítenek. Kulturális programjaink is vannak, most lesz egy különleges koncertünk február 13-án, Szalóki Ági művésznővel Karádi Katalin dalokat játszunk teljes sötétségben. A rendezvényre a Duna Palotában kerül sor, a jegyek értékesítése már elkezdődött. Korábban is volt már egy koncertünk ugyanilyen technikával, de szerveztünk már divatbemutatót is. A honlapunk most készül, de a facebookon már megtalálhattok bennünket. E-mail címünk: hangkolcsonzo@gmail.com, ha valakinek bármilyen kérdése, észrevétele van, itt megtalál bennünket.
Beszéljünk most az új kezdeményezésről, amely miatt ez az interjú is született!
Inkább azt mondanám, hogy ez egy részprojektje annak: mivel én magam is újgörög szakos hallgató vagyok, arra gondoltam, az eddigieken túl és azok mellett készüljenek hangoskönyvek olyan görög művekből is, melyeket magyar nyelvre is lefordítottak. Ezzel egyrészt a jövőbeli újgörög szakos hallgatóknak szeretnék segíteni, másfelől pedig, azok a látássérült emberek, akik szeretnének az újgörög kultúrával vagy akár a nyelvvel megismerkedni, ezen hangoskönyveken keresztül lehetőséget kapnának erre.
Ezen az alprojekten keresztül milyen könyvek felolvasása jöhet szóba?
Olyan magyar nyelvű könyvekről van szó, melyek görög szerzők művei, vagy valamilyen görög vonatkozásuk van, mely utal a görög kultúrára, görög történelemre, görög hagyományokra.
Nyilván itt nem azokra a könyvekre gondolok, amelyekben a főhősnő Athénban nyaral, hanem olyanokra, amelyek görög értékeket hordoznak.
Hogyan zajlik a kiválasztási folyamat?
Van egy meghatározott próbaszövegünk, ami Antoine de Saint Exupéry legismertebb műve, A kis herceg 13. fejezete, ennek egy részét kell felolvasni, onnan, hogy "A negyedik bolygó az üzletemberé volt.", egészen addig, hogy: "Semmit. Birtoklom őket."
Ez a szövegrészlet mindennek az alapja, ez alapján döntjük el, hogy valaki alkalmas-e vagy sem. Azoktól, akik görög vonatkozású könyveket szeretnének felolvasni nekünk, pluszban szeretnénk, ha egy magyar nyelvű, görög vonatkozású - szabadon választott - könyvből is küldenének nekünk egy-két oldalt felolvasva. Ha pedig valaki görög nyelvkönyvet olvasna fel nekünk, az e-mailben jelezze azt, hogy kifejezetten görög nyelvkönyvet szeretne felolvasni. Neki egy általunk meghatározott görög-magyar nyelvű oldalt küldünk, amit szintén felolvasva vissza kell küldeni, ez esetükben még a felvételi része. Fontos, hogy mindenki, aki ehhez a kezdeményezéshez szeretne csatlakozni, az e-mailben, amit nekünk küld, írja bele, hogy valamely magyarországi görög médiafelület által talált ránk, és hogy rá nyugodtan számíthatunk pl. a görögség kultúráját felölelő kötetek felolvastatásánál. Természetesen, ha bármilyen magyar nyelven elérhető kötetet is felolvasna, akkor is szeretettel fogadjuk.
Ki lehet felolvasó?
Bárki, aki két kritériumnak megfelel: az első, hogy nincs semmilyen beszédhibája, a másik pedig, hogy nem monoton hangon olvas. Tisztában vagyunk vele, hogy nem színészek olvasnak fel nekünk, de az volna a kérésünk, hogy aki ilyet vállal, próbáljon játszani egy kicsit a hangjával, próbáljon egyfajta karakterábrázolást adni. Érdemes Bodor Tibor felolvasásaiba belehallgatni, az kiváló útmutatás lehet mindenkinek. Nem kell megijedni, akit kiválasztunk, minden információval ellátjuk.
A görög vonatkozású kötetek esetében van még egy kritérium, az, hogy a kiválasztottak ne mozogjanak idegenül a görög nyelv világában. Esetükben olyan emberekre számítunk, akiknek nem okoz gondot egy-egy görög név vagy helyszín, görög szó helyes kiejtése, illetve azok esetében, akik görög nyelvkönyvet olvasnak fel nekünk, már komolyabb görög tudás szükséges.
Hogyan készüljenek el a felvételek?
A próbaanyagot, majd később a könyvet felvenni szinte bármivel lehet, akár egy okostelefonnal is, az alap hangrögzítő alkalmazások erre tökéletesek. Remek megoldás még egy digitális diktafon vagy egy számítógéphez csatolt mikrofon és fejhallgató is. Ha valakinek profibb eszköze van, az még jobb, de nem elvárás. Az elkészült felvételt aztán el kell küldeni nekünk a hangkolcsonzo@gmail.com e-mail címre, és mi kiértékeljük. Nagyon fontos, hogy a felvételek elkészítésére egy csendes helyet válasszunk, pl. ne csörömpöljön 5 percenként a háttérben a villamos.
Milyen kiterjesztés jó nektek?
Gyakorlatilag a legismertebbek: MP3, WMA, M4A, WAV, ezek az általános formátumok.
Ahogy kitértünk rá, az együttműködésünk a görög vonatkozású művekre vonatkozik, de ha valaki mást olvasna fel, azt is lehet?
Természetesen, ha bárkinek, aki rajtatok keresztül talál ránk és megfelelt a felvételin, más témájú könyvet lenne kedve felolvasni számunkra - és még nincs meg a hangoskönyvtárban -, szívesen fogadjuk. A sikeres felvételi után erről minden felolvasónkkal külön egyeztetünk.
Mennyi időt adtok egy könyv felolvasására?
A felolvasás önkéntes alapon működik, így az elkészülési időbe mi nem szólunk bele, azt mindig a felolvasó határozza meg. Szerződést is kötünk a felolvasóinkkal, arra az esetre, ha a szerzők kifogást emelnének a felolvasás ellen, akkor az Egyesület vállalja az ezzel kapcsolatos eljárást, a felolvasót nem érheti semmi baj. Bár ilyen eset még nem fordult elő, azért sem, mert a hangoskönyvek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, azok kizárólag a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Bodor Tibor hangoskönyvtára számára készülnek.
Akkor nem is férhet hozzá akárki...
Egyáltalán nem, sőt, harmadik fél számára sem terjeszthetőek. Ehhez az állományhoz csak a látássérült személyek férnek hozzá egy alkalmazáson keresztül, melybe csak az regisztrálhat, aki igazolja a látássérült mivoltát.
Köszönöm, hogy beszélgettünk!
LEGYÉL TE IS FELOLVASÓ!
Jelentkezés és bővebb információ: hangkolcsonzo@gmail.com
vagy
https://www.facebook.com/Bodor-Tibor-Kulturális-Egyesület-194001821173298/
Összefoglalva: kötelező felvételi mindenkinek a megjelölt részlet A kis hercegből PLUSZ
--> aki görög vonatkozású könyvet olvasna fel, az küldjön 1-2 oldalnyi felolvasott anyagot is egy általa választott görög vonatkozású könyvből a hangkolcsonzo@gmail.com e-mail címre, amelyben jelezze, hogy görög vonatkozású művek felolvasására is jelentkezik,
--> aki görög nyelvkönyvet is olvasna, jelezze az e-mailben, hogy nyelvkönyv felolvasásra jelentkezik, így Maximilianéktől kap egy meghatározott görög-magyar szöveget, amit szintén fel kell olvasnia, és be kell küldenie.
Aki megfelelt a felvételin, megkap minden további információt, a könyv kiválasztása ezek után történik.
Köszönjük!
dr. Miliosz Nikolett
Képek: Pinterest, Pixabay, Facebook, Antoine de Saint Exupéry: A kis herceg
