Kép: www.greekreporter.com

Elon Muskot láthatóan rabul ejtette az Iliász története, ahogy az X-en, (korábban Twitteren) írta:"a legjobb történet".

"A hihetetlenül magával ragadó történetet, az Iliászt arra szánták, hogy meghallgattassék, úgyhogy tegyetek így" - írta vasárnap egy bejegyzésben a techmogul, megismételve a tíz nappal ezelőtti ajánlást, amelyet követőinek tett, hogy inkább a hangoskönyvet részesítsék előnyben.

A posztjába Musk a Wolfgang Petersen által rendezett és David Benioff által írt 2004-es Trója című filmből származó klipet is beillesztett, melyben "Priamosz könnyes szemmel könyörög Akhilleusznak szeretett fia testének visszaszolgáltatásáért" - írja a képaláírásban.

Priamosz Trója utolsó királya volt. Homérosz a trójai háború idején Priamoszt idős, erőtlen, de jóságos férfiként írta le, aki még Helénát, Párisz feleségét sem hibáztatta a háborúból eredő személyes veszteségeiért.

A konfliktus utolsó évében Priamosz 13 fiát látta meghalni: a görög harcos Akhilleusz egy nap alatt megölte Polydoroszt, Lükónt és Hektort. Hektor halála, amely Trója reményeinek végét jelentette, a király lelkét is megtörte. Priamoszt atyai szeretete arra késztette, hogy dacoljon Akhilleusz kegyetlen haragjával, és váltságdíjat kérjen Hektor holttestéért. Akhilleusz, tiszteletben tartva az öregember érzéseit és előre látva saját apja bánatát, visszaadta a holttestet. Amikor Trója elesett, Neoptolemosz, Akhilleusz fia oltáron mészárolta le az öreg királyt.

Egy másik bejegyzésében, amelyben a Penguin Classic sorozatból származó angol nyelvű homéroszi eposzra mutató link is szerepelt, Musk az Iliászt "a valaha volt legjobb történetnek" nevezte.

Kép: Pixabay

Ahogy azt az év elején megírtuk, a meseszép régió UNESCO-világörökségi lista várományosa lett. Mostanra pedig a döntés is megszületett.

A görögországi Zagori régió, amely a Zagorohoria néven ismert kis kőfalvakat foglalja magában, kedden felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A bejelentés a Világörökség Bizottság 45. ülésszakán történt, amely a szaúd-arábiai Rijádban került megrendezésre.

A Görögország északnyugati részén, a Pindos-hegységben található Zagori egy lenyűgöző természeti táj, 46 faluból álló, hihetetlenül jól megőrzött hálózattal, nemzeti parkokkal, kolostorral, folyókkal és vízesésekkel.

A távoli és hegyvidéki Zagori hagyományos kőből épült falvai, amelyek Görögország legjobban megőrzött hagyományos települései közé tartoznak, olyan kivételes természeti szépségű területen találhatók, mint a Vikos-szurdok és a Voidomatis-folyó.

"Ez az első alkalom, hogy Görögországban egy olyan kulturális területet sorolnak a jegyzékbe, amely modern kulturális örökségünk kiemelkedő példáját foglalja magában" - mondta Lina Mendoni kulturális miniszter.

"Az összes eddigi görög lista az ókori Görögországhoz vagy Bizánchoz kapcsolódik" - tette hozzá.

Zagori jelölését a görög kulturális minisztérium terjesztette elő 2022-ben, és ez volt az ország első jelölése ebben a bizonyos kategóriában.

A dosszié kiterjedt jelentéseket tartalmazott Zagori biodiverzitásáról, állat- és növényvilágáról, valamint az ottani egyedülálló természeti környezetről, a folyókról, az egyedülálló geológiai képződményekről és a Vikos-szurdokról. Utóbbi a görögországi természeti világ egyik csodája, amelyet szédítő sziklái és lenyűgöző magassága miatt "görög Grand Canyon"-ként emlegetnek. Bár mélységében nem vetekszik az amerikai változatával, amely több mint hatezer láb mély, a Vikos-szurdok az ország egyik legszebb és legzöldebb szurdoka, mélysége meghaladja a 490 métert.

Az 1060 méteres magasságban fekvő, nemzeti műemléknek számító Monodendri Zagori egyik legfestőibb faluja. Gyönyörű, kétszintes kúriáknak és szűk utcáknak ad otthont, amelyek a falu kőudvarain haladnak át. A Szent Paraskevi kolostor már messziről megcsodálható, a központi térről induló sziklás ösvény pedig a Vikos-szurdokba vezet.

Az UNESCO a Pindos-hegység falvainak listázási leírásában azt írja, hogy a Pindos-hegység északnyugat-görögországi távoli vidéki táján fekvő, Zagorohoria néven ismert kis kőfalvak a Pindos-hegység északi részének nyugati lejtői mentén húzódnak.

"Ezek a hagyományos falvak, amelyek jellemzően egy platánfát tartalmazó központi tér köré szerveződnek, és amelyeket a helyi közösségek által fenntartott szent erdők vesznek körül, a hegyvidéki domborzathoz igazodó hagyományos építészetet mutatnak be. A falvakat összekötő kőíves hidak, macskaköves utak és kőlépcsők hálózata olyan rendszert alkotott, amely a Voïdomatis-folyó medencéjének közösségeit összekötő politikai és társadalmi egységként szolgált" - írja az UNESCO.

Az UNESCO szerint a kultúrtájak a természet és az emberiség együttes alkotásai, amelyek az emberek és a természeti környezetük közötti hosszú és bensőséges kapcsolatot fejezik ki.

Zagoriról bővebben itt olvashattok:.

A Vikos-szurdokról IDE KATTINTVA találtok érdekességeket.

Giorgos Kagais egy 92 éves görög "pappou" Rodoszról, aki lenyűgöző tengeri ugrásával szerzett internetes hírnevet. A hatméteres ugródeszkáról való merész ugrásáról készült videó több mint 1,2 millió lájkot kapott az Instagramon.

Giorgos, aki 77 éve minden nap gyakorolja a búvárkodást, nemrég megosztotta a görög médiával hosszú életének és életfilozófiájának titkait. Szerinte a hosszú és egészséges élet receptje magában foglalja a rendszeres testmozgást és a pozitív gondolkodásmód fenntartását. Nagyra értékeli édesanyja bölcsességét, különösen azt a tanácsát, hogy kerülje a túlgondolkozást. Kagais megjegyezte egyértelmű életfilozófiáját, amelyet a felesleges stressz elkerülése jellemez. Hisz a helyes táplálkozásban és abban, hogy nem engedi, hogy a negatív hatások megzavarják a nyugalmát. Az ő szavaival élve: "Ha van egy ember, aki felzaklat, szabadulj meg tőle".

Hétéves kora óta kötődik a tengerhez, ekkor tanult meg úszni. Tizenöt éves korában már elkezdett trambulinról ugrálni - számol be a média. Ez a képessége végül felkeltette a turisták figyelmét, ami arra késztette őket, hogy dokumentálják figyelemre méltó merüléseit.

Napi rutinjához tartozik egy kora reggeli kirándulás a tengerpartra, majd úszás és vacsora egy helyi étteremben. A hazautazás fárasztó lehet, de Kagais továbbra is ragaszkodik a napi rutinjához. Minden egyes nap, az időjárástól függetlenül, kimegy a tengerre egy reggeli úszásra és egy kilenc merülésből álló sorozatra: három alacsony platformról, három magasabb platformról, kettő még magasabbról, majd egy utolsó merülés. Ez a rutin évtizedek óta az edzésprogramja.

Kagais teljes életet élt, tizenkilenc évet töltött Ausztráliában, és az ott eltöltött idő alatt különböző pozíciókban dolgozott. Az alkohollal kapcsolatban sajátos álláspontja van, miszerint az ivás közbeni felállás megelőzi a részegséget. Bár Kagais korábban házas volt, három éve megözvegyült, és nincs gyermeke.

A görög férfi lenyűgöző merüléséről készült videó nemcsak figyelemre méltó fizikai képességeit mutatja be, hanem tartós életkedvéről is tanúskodik. Története sokakat megérintett, emlékeztetve őket arra, hogy vállalják a kalandot és éljék az életet a legteljesebben.

Kép: Pixabay

Már, ami a turizmust illeti.

A görögországi turizmus 2023-ban rekordokat fog dönteni, annak ellenére, hogy a tüzek okozta problémák miatt turisták ezrei kényszerültek elmenekülni Rodoszról, az ország egyik legnépszerűbb úti céljáról.

A Görög Turisztikai Szövetség INSETE nevű intézete által közzétett adatok szerint az idén január és augusztus között az országba látogatók hivatalos száma 2022-hez és a koronavírus-járvány előtti utolsó, 2019-es évhez képest emelkedett.

2023 augusztusában például 4,2 millióan érkeztek nemzetközi légi úton, ami 2022 augusztusához képest 5,0%-os, 2019 augusztusához képest pedig 9,5%-os növekedést jelent.

A 2023. január-augusztus közötti időszakban 17,4 millió nemzetközi légi érkezést regisztráltak, ami meghaladja a 2022. január-augusztusi szintet, és 12,4%-os / +1,9 millió érkezést mutat. A 2019. január-augusztusi időszakhoz képest a növekedés 11%-osra becsülhető.

Annak ellenére, hogy a Kikládokba érkező turisták száma enyhe csökkenést mutatott, a többi népszerű úti cél esetében a teljesítmény bőven ellensúlyozta a veszteségeket.

Az INSETE szerint a január-augusztusi időszakban:

• a Kikládokra 1 millió nemzetközi légi utas érkezett, ami 6,8%-os csökkenést mutat a 2022-es év azonos időszakához képest.
• a Peloponnészoszi-félszigeten 146 ezer érkezést regisztráltak, ami 5,2%-os csökkenést mutat.
• Krétán a nemzetközi légi érkezések száma elérte a 3,7 milliót, ami 5,8%-os növekedést jelent.
• a dodekaniszoszi repülőtereken a nemzetközi légi érkezések száma elérte a 2,9 milliót, ami 2,9%-os növekedést eredményezett.
• a Jón-szigetek földrajzi egységében 7,4%-os növekedést regisztráltak, 2,8 millió nemzetközi légi érkezés mellett.

A január és július közötti időszakban az idegenforgalmi bevételek 20,2%-os növekedést mutattak a 2022-es év hasonló időszakához képest, és 10 321 millió eurót tettek ki. A 2019-es év azonos időszakához képest 13,2%-os növekedést regisztráltak.

A Németországból származó bevételek 7,0%-kal 1716 millió euróra, míg a Franciaországból származó bevételek +23,9%-kal 782 millió euróra nőttek.

Ami az EU-27-en kívüli országokat illet, az Egyesült Királyságból származó bevételek 11,9%-kal, 1620 millió euróra emelkedtek. Az Egyesült Államokból származó bevételek 33,8%-kal 738 millió euróra, míg az Oroszországból származó bevételek 13,7%-kal 22 millió euróra nőttek.

Görögország nyeri a 2023-as szezonra szóló turisztikai fogadást - közölték az ágazat képviselői az AMNA-nak adott nyilatkozataikban, hozzátéve, hogy a 2019-ben regisztrált 18,2 milliárd eurós ágazati bevételt meg fogják haladni.

A Görög Nemzeti Turisztikai Szervezet (GNTO) főtitkára, Dimitris Fragakis elmondta: "Az ágazatra nemzetközileg jellemző strukturális problémák (pl. munkaerőhiány, inflációs nyomás), de a Görögországban váratlan tényezők, például a tűzvészek ellenére is rendkívül jól alakul a turisztikai év."

"A 2023-as év az első "normális" év a görög turizmus számára, három rendkívül nehéz év után. Ennek fényében kell megítélnünk a turizmus idei teljesítményét is".

A 2023-as idegenforgalmi számokra összpontosítva Fragakis kijelentette: "Az egész országban növekedtek a légi úton érkezők számai, de az utazási bevételek is, legalábbis az év első felében, amelyre vonatkozóan konkrét adatokkal rendelkezünk. A július és az augusztus is ennek megfelelően mozgott, mivel Görögország bebizonyította, hogy a világ egyik legnépszerűbb nyaralási célpontja. Következésképpen ez egy nagyon jó év ... de mindenesetre az év végén tisztább képet kapunk majd".

Mai zenei ajánlónkban Giorgos Kakosaios Szombat este című számát ajánljuk figyelmetekbe, mely jelenleg a görög slágerlista 9. helyén áll.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - PanikRecordsTube

Kép: Pixabay

Buta ember minden szóra magánkívül van.

Hérakleitosz

Kép: Pixabay

A görög repülőterek forgalma 2023-ban soha nem látott magasságokban szárnyal, az elmúlt két hónap pusztító tűzvészei és halálos áradásai ellenére - közölte az Athén-Macedón Hírügynökség (AMNA).

Az eddigi adatok alapján Richardos Lambiris, az athéni nemzetközi repülőtér elnöke és Alexander Zinell, a Fraport Greece vezérigazgatója előrejelzése szerint 2023 várhatóan a legjobb év lesz az utasforgalom szempontjából.

Az előrejelzés alapja az év első nyolc hónapjában valamennyi görög repülőtér magas forgalmi száma. Ezek közé tartozik az athéni nemzetközi repülőtér, a Görög Polgári Légiközlekedési Hatóság által kezelt huszonnégy repülőtér és a Fraport Greece által kezelt tizennégy regionális repülőtér.

A görög repülőterek forgalma nőtt a 2019-2022 közötti megfelelő nyolc hónapos időszakhoz képest, és a szeptemberi hónap is rekordot jelentett. Pontos számokban mérve az év első nyolc hónapjában a görög repülőtér forgalmában a külföldi és belföldi utasok érkezése és indulása összesen 50 152 145 fő volt, míg 2022-ben ez a szám 43 788 675, 2019-ben pedig 44 895 202 fő volt. Százalékosan nézve 2022-hez képest 14,5 százalékos, 2019-hez képest pedig 11,7 százalékos utasforgalom-növekedés várható. Csak az athéni nemzetközi repülőtér és a tizennégy Fraport Greece repülőtér forgalmát tekintve, nyolc hónap alatt átlépte a negyvenmilliós utasszámot.

Az athéni nemzetközi repülőtér 18 668 442 látogatót fogadott januártól augusztusig, míg a tizennégy regionális repülőtéren 24 106 822 utas szállt le, ami összesen 42 775 264 belföldi és nemzetközi utazót jelent. Csak a nemzetközi látogatók száma 31 999 447 volt a nyolc hónapos időszakban, ebből 12 796 657 az AIA-n, 19 202 790 pedig a Fraport Greece által üzemeltetett regionális repülőtereken.

"Ha a jó teljesítmény ilyen ütemben folytatódik, akkor az idei év rekordév lesz az athéni repülőtér számára, felülmúlva a 2019-es történelmi teljesítményt" - mondta az AIA elnöke a 6. Infrastruktúra és Közlekedési Konferencián.

Lampiris olyan számadatokat mutatott be, amelyek megerősítik a görög repülőtér forgalmának kedvező alakulását. Az AIA 2019-ben 25,58 millió utast regisztrált. Az adatok szerint idén augusztusra ez a szám elérte a 18,7 millió utast, míg 2019 azonos időszakában 17,3 millió volt.

"Voltak olyan napok, amikor 102 ezer utas fordult meg az AIA terminálján, ami a jelenlegi adatok alapján lenyűgöző szám" - mondta.

Az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Olaszországból, Izraelből, Ciprusról, Kanadából, Spanyolországból, Ausztriából és Németországból érkező utasok azok, akik túlnyomórészt felelősek az athéni nemzetközi repülőtér megnövekedett forgalmáért. Jelzésképpen az év első nyolc hónapjában az Ausztriából érkező utasok száma mintegy negyvenöt százalékkal, az amerikai utasoké pedig hatvanhárom százalékkal nőtt a 2019-es év hasonló időszakához képest.

Kép: www.greekreporter.com

Közép-Görögország egyes részeit kevesebb mint egy hónapon belül másodszor is elöntötte a víz. Az "Elias" vihar özönvízszerű esőzésekkel és zivatarokkal sújtja az országot.

A legsúlyosabban érintett területek a thesszáliai Volos városa és Evia északi része.

Volos lakosai nem tudnak közlekedni, mivel a csapadék elöntötte az utakat, pincéket, otthonokat és üzleteket. A felhőszakadás azzal is fenyeget, hogy ismét veszélyes szintre emeli a Krafsidonas folyó vizét, ahogyan a legutóbbi "Daniel" névre keresztelt vihar idején is.

A jelentések szerint több tucat ember rekedt az elárasztott házakban vagy autóikban, és a mentők nehezen tudják megközelíteni őket. Eddig 15 autós és gyalogos került ki a veszélyhelyzetből.

A Volos külvárosához tartozó Pelion-hegység területén, ahol az előző vihar emberéleteket követelt és az infrastruktúra nagymértékben megrongálódott, a zivatar heves esőzéseket hozott, és a víz özönvízszerűen zúdul le.

A volos-i önkormányzat közleményben szólította fel a lakosokat, hogy tartsák be a rendőrségi kijárási tilalmat és kövessék a rendőrségi utasításokat, lehetővé téve a munkások számára, hogy akadálytalanul dolgozhassanak.

Evia szigetét szerdán szintén súlyosan érintette a vihar. A sziget déli és északi részét összekötő főútvonalat egy földcsuszamlás zárta el az északi Derveninél, míg a villanyvezetékekre dőlt fák áramkimaradásokat és vízellátási problémákat okoztak több területen.

Ötven tűzoltó huszonnyolc tűzoltóautóval, valamint két erdészeti műveleti egység (EMODE) és egy sürgősségi mentőcsoport (EMAK) munkatársai segítették a csapdába esett emberek kimentését, illetve az árvíz kiszivattyúzását. Több földcsuszamlást jelentettek az észak-eviai Istiea és Pefki falvakból is, ahol emberek rekedtek a szakadó esővíz miatt.

Egy meteorológiai állomás Istieában szerda reggel óta több mint 230 000 köbméter vizet regisztrált 0,1 hektáron. 

Mantoudi faluban a víz több mint egy méter mélyen áll az utcákon, miközben a hegyekből veszélyes törmelék került a területre. Psahna faluban szintén az áradások veszélyeztették a lakosokat.

"Az Elias időjárási front az egész közép-görögországi régióban intenzív, a jelenségek Eviában könyörtelenül intenzívek" - közölte Fanis Spanos regionális kormányzó az Athén-Macedóniai Hírügynökséggel (AMNA).

A többszáz villámcsapással járó vihar szerdán a kora reggeli órákban csapott le Athénra.

Az újabb időjárási front a szeptember elején Thesszáliát sújtó Daniel vihar utáni halálos árvizeket követi. Úgy tudni, hogy legalább 17 ember halt meg az áradásokban, miközben a régió mezőgazdasági termelése súlyosan károsodott.

EGÖ

Kép: Pixabay

A The Times szerint Görögország nagyszerű őszi úti cél: ilyenkor leginkább a turisták által ismert turisztikai központoktól távol eső helyeket érdemes felkeresni.

"A szárazföld partjaitól a számtalan kisebb-nagyobb sziget homokos strandjáig és öbléig Görögország végtelen számú partszakasszal büszkélkedhet. Azoknak a látogatóknak, akik készek elkalandozni a bevett turista-célpontoktól, szinte végtelen lehetőségük van felejthetetlen élményekre" - olvasható a brit újságcikkben.

Az Ios szigetén található Mylopotas strandjának kékeszöld vizéről készült képpel indító cikkben a The Times olyan görög őszi úti célokat ajánl, mint Hios a hűsítő merülésekhez és Lipsi a kitaposott ösvényekről letérő kalandokhoz.

De ott van még Astypalaia a kalózok búvóhelyeivel, Kréta az "ezüstös" strandjaival, Skopelos az elszigetelt nyaralás szerelmeseinek, a varázslatos Attika, Antiparos a családi pillanatokért, Naxos pedig a nagy tömegek nélküli szigetélményért.

A cikk ide sorolja még az álomszép Koufonisia és a zöldellő Skiathos szigetét is. A lista erős jón preferenciát mutat: Ithaka, Kefalonia, Antipaxos, Lefkada és Zakynthos, mind-mind olyan szigetek, amelyekről a cikk írója elismerően nyilatkozik.

Megemlítésre került a cikkben még a világi Mykonos is, amely ősszel csendesebb, Tinos, az itt űzhető vízi sportokért, a gyönyörű Alonissos, Messinia a "geometrikus szépségű" partjaival és a mesés Ios.

Akik pedig ezek között a helyek között még mindig nem találtak maguknak szimpatikusat, próbálják ki az egyedülálló Elafonisos-t, a bájos Kea-t, vagy a lenyűgöző Ipiros és Karpathos tájait. A fentiek mind ideális őszi úti célok Görögországban.