Kép: Pixabay
A legnagyobb kincs a lélek bölcsessége. Csak éppen nagyon sokba kerül.
A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja
Görögország részlegesen megnyitotta az Amphipolis-i sírt
Kép: www.greekreporter.com
9 évvel a feltárása után korlátozva, de látogatható a műemlék.
Kezdetnek tudósok, kutatók, oktatók, utazásszervezők és Serres regionális egységének helyi közigazgatási munkatársai ötfős csoportokban, egy őr vagy régész kíséretében kaptak lehetőséget, hogy meglátogassák a Kasta sír belsejét és megcsodálják annak díszítését.
Lina Mendoni kulturális miniszter szerint - aki ellátogatott a helyszínre -, a látogatók a műemlék több részletét is csodaszép állapotban tekinthetik meg, hiszen a márványt újraillesztették, a bejáratnál álló szfinxeket és a Kariatidákat szépen restaurálták.
Ezeken kívül a látogatók bizonyos távolságból a temetkezési árkot is megszemlélhetik, amely méretében és felépítésében is lenyűgöző.
A temetkezési emlékmű 2027-ben nyílik majd meg a nagyközönség előtt, a tervezetthez viszonyított öt éves késéssel, ekkora készül el ugyanis az összes szükséges infrastruktúra, a környező terület helyreállítása és regenerálása.
Az Amphipolis-sír a valaha felfedezett legnagyobb temetkezési hely Görögországban, ehhez képest II. Macedón Fülöp, Nagy Sándor atyjának verginai sírhelye eltörpül.
Mérete és építési költsége miatt kezdetben úgy hitték, Nagy Sándor sírhelye lehet, ezt azonban a szakértők később elvetették, mivel a rendelkezésre álló történelmi feljegyzések szerint a nagy hódító végső nyughelye az egyiptomi Alexandriában van. Van, aki úgy véli, hogy a sírt Nagy Sándor legkedvesebb barátjának, Hephaistionnak építették, mások szerint az anyja nyugszik itt.
Újabb görög UNESCO-kérelem
A görög Kulturális- és Sportminisztérium újabb hivatalos kérelmet adott be az UNESCO-hoz.
Ezúttal egy ősi, még a kereszténység előtti áldást szeretnének az UNESCO szellemi, kulturális örökségének listáján látni.
A szertartás, melynek gyökerei Görögországba vezetnek, szorosan kapcsolódott a termékenységhez, a mezőgazdasághoz és a termények betakarításához. Habár a szertartást eredetileg az ókori Hellász pogány isteneinek a tiszteletére tartották, a hagyomány a hiedelmek változásával fejlődött, és a keresztény szentek tiszteletére alakult át.
A 19. századig a Görögország-szerte ünnepelt szokást jellemzően a polysporia nevű étel elkészítése fémjelezte, amely vegyes hüvelyesekből és gabonából állt, levesként vagy salátaként került az asztalra. Az elmúlt időszakban ez a régi szokás feléledt, a reneszánszát éli.
A hagyomány szerint az ételt november 21-re készítik el, hogy így ünnepeljék meg Mária Istennek való szentelését a jeruzsálemi templomban – az orthodox keresztény hit szerint. Úgy tartják, a felszentelés után Mária családja babot és gabonát osztott a várakozó tömegnek, melyet sokan a polysporia összetevőjének vélnek.
A görög Kulturális- és Sportminisztérium szerint az Elefsina „Adrahti” Folklór Egyesület komoly erőfeszítéseket tett a szokás újjáélesztésére, méghozzá ott, ahol ez sok ezer évvel ezelőtt gyakorlat volt.
Leleplezték az első fotókat Angelina Jolie-ról Maria Callas szerepében
Kép: www.greekreporter.com
Megjelent az első két kép Angelina Jolie-ról, aki a híres díva, Maria Callas szerepében látható majd a Pablo Larrain által készített Maria című életrajzi filmben.
A film igaz történeteken alapul, és a világ legnagyobb operaénekesnője életének viharos, gyönyörű és tragikus történetét meséli majd el, újraélve és újragondolva az 1970-es évek Párizsában töltött utolsó napjait.
Mivel a független produkció aláírta a SAG-AFTRA ideiglenes megállapodását, a forgatás most kezdődik, és nyolc héten keresztül zajlik majd Párizsban, Görögországban, Budapesten és Milánóban.
Jolie mellett Pierfrancesco Favino (Adagio, Kolibri), Alba Rohrwacher (La Chimera, Éhes szívek), Haluk Bilginer (Téli álom), Kodi Smit-McPhee (A kutya hatalma, Elvis) és Valeria Golino (Egy lángoló hölgy portréja, Caos Calmo) is szerepel a stáblistán.
"Hihetetlenül izgatott vagyok, hogy elkezdődhet a Maria című film forgatása, amely reményeim szerint világszerte megismerteti majd a közönséggel Maria Callas figyelemre méltó életét és munkásságát, köszönhetően Steven Knight csodálatos forgatókönyvének, az egész stáb munkájának, és különösen Angelina briliáns alakításának és rendkívüli felkészültségének" - mondta Larrain, aki nemrég mutatta be Velencében El Conde című sötét horror-vígjátékát.
A producerek szerint Jolie jelmezei a filmben a Callas által viselt eredeti ruhadarabokon alapulnak.
A produkció konzultált állatvédő csoportokkal, köztük a PETA-val is a filmben viselt, Massimo Cantini Parrini jelmeztervező archív gyűjteményéből származó vintage szőrmedarabok felhasználásával kapcsolatban. A konzultáció eredményeképpen tudatos döntés született arról, hogy nem használnak vagy szereznek be új szőrmét.
Maria Callas életéről az alábbi linkeken olvashattok bővebben:
Demográfiai válság Görögországban?
Kép: Pixabay
Görögországban a legalacsonyabb a szaporodási ráta Európában, derül ki egy tanulmányból.
Görögország demográfiai válsággal néz szembe, mivel az országban a legalacsonyabb a népesség reprodukciós rátája Európában. A helyzet riasztó méreteket öltött, mivel több a halálozás, mint a születés.
Görögországban 2010-ben 114 766 születés állt szemben 109 084 halálozással. Egy évtized alatt azonban a számok drámaian eltolódtak. Görögország 2020-ban már csak 84 717 születésről számolt be, emellett azonban megdöbbentő számú, összesen 131 084 halálesetről. Ez a tendencia jelentős népességcsökkenéshez vezetett.
A görögországi reprodukciós ráta jelenleg az egyik legalacsonyabb a világon, 1,3 gyermek jut egy nőre. Ez jóval a 2,1 gyermek/nő stabilitási határérték alatt van. Ezekre a megdöbbentő statisztikákra Nektarios Miltiadis professzor, a Pireuszi Egyetem "egészséges és aktív öregedés Görögországban" című kutatócsoportjának vezetője hívta fel a figyelmet a Thesszaloniki Orvosi Kamara által, a 87. Thesszaloniki Nemzetközi Vásár keretében szervezett rendezvényen. Beszédében Miltiadis hangsúlyozta a görögországi demográfiai válság következményeinek kezelési fontosságát.
A görög demográfiai válság leküzdésére Nektarios azt javasolta, hogy növeljék a dolgozó nők, a huszonöt év alatti fiatalok, sőt a nyugdíjasok foglalkoztatását is. Úgy vélte, hogy az idősebbeket is ösztönözni kell a munkavállalásra, ha képesek rá, mivel a csökkenő munkaerő gazdasági kihívásokat jelent.
Miltiadis arra is rámutatott, hogy az elöregedő népesség problémája nemcsak Görögországra jellemző, hanem a nyugati és a fejlődő országokat egyaránt érinti. Az orvostudomány fejlődése, a jobb életkörülmények és az egészségesebb táplálkozási szokások hozzájárultak a várható élettartam növekedéséhez. Ez azonban kihívásokat is jelent, mivel a társadalmaknak ma már a csökkenő születési arányszám mellett elöregedő népességgel kell szembenézniük, amint azt Görögország demográfiai válsága is mutatja.
Ami a bevándorlást mint megoldást illeti, Miltiadis professzor elismerte annak lehetőségeit, de megjegyezte a kapcsolódó társadalmi problémákat is. Hangsúlyozta, hogy "szisztematikus módszerre van szükség, figyelembe véve a következő harminc év geopolitikai fejleményeit is".
A sajátos demográfiai probléma már évtizedek óta megfigyelhető Görögországban. Faye Makandasis, a diaNEOSis kutatási igazgatója 1940 óta csökkenő termékenységi mutatókat állapított meg, amelyek az elmúlt generációkból erednek. Aggodalmát fejezte ki, mondván, hogy ha a jelenlegi feltételek és tényezők változatlanok maradnak, "a görögországi népesség felére való csökkenéséről fogunk beszélni".
A termékenység csökkenéséhez és Görögország demográfiai válságához hozzájáruló tényezők között Makandasis a gyermekvállalás késleltetését jelölte meg. Kijelentette, hogy a görög nők átlagosan 30,3 évesen hozzák világra első gyermeküket.
A megoldásokat keresve a szakértők olyan országokra mutatnak rá, mint Svédország és Franciaország. Ezek az országok sikeresen növelték termékenységi rátájukat a fiatal párok társadalmi, szakmai és gazdasági támogatását célzó intézkedések bevezetésével. Ezek közé tartozik a rugalmas szülői szabadság és a gyermekvállalás pénzügyi ösztönzése.
A demográfiai válságra válaszul az Országos Társadalomkutatási Központ (EKKE) különböző intézkedéseket javasolt. Ezek közé tartozik a gyermeknevelési támogatások megerősítése, a harminc év alatti anyáknak nyújtott prémiumok, valamint az apák gyermekgondozásban való aktív részvételének ösztönzése. Emellett a szakértők javasolják a gyermekgondozási lehetőségek bővítését és az ún. segítő anyák koncepciójának bevezetését.
Az olívaolaj luxuscikké válik
Kép: Pixabay
Az olívaolaj, amely Görögországban a kultúra és a konyha alapvető része, az egekbe szökő árak miatt luxuscikké kezd válni - mondta el az egyik legnagyobb görög olajbogyó-termelői szövetség elnöke.
Az olívaolaj nagykereskedelmi ára Krétán, az ország egyik legnagyobb olívaolaj-termelő régiójában jelenleg 8,40 euró körül van literenként, ami azt jelenti, hogy kiskereskedelmi ára télen 12-15 euró körül lenne - mondta Myron Hiletzakis, az iraklioni mezőgazdasági szövetkezet (EASH) alelnöke az OpenTV nagy televíziónak.
Az ERT közszolgálati televíziónak nyilatkozva szintén azzal érvelt, hogy az ország olívaolaj-termelésének 80 százalékát exportálják, és ez áll az egekbe szökő belföldi árak mögött is. Kifogásolta, hogy a görög hatóságok nem látták előre a termelés visszaesését, mint Törökország, amely betiltotta az exportot.
Elemzők szerint az olívaolaj drágulásának oka a magas áfa, az időjárási viszonyok és a természeti katasztrófák, a magas termelési költségek és a munkaerőhiány, valamint a kereskedők nyerészkedése is.
Az olívaolaj árának emelkedése a termelés csökkenésének köszönhető, és valamennyi mediterrán országban jellemző. Ez Spanyolországban, a világ vezető olívaolaj-termelőjénél kezdődött.
Görögország és Olaszország a második és harmadik legnagyobb olívaolaj-termelők a Nemzetközi Olívaolaj Tanács szerint, amely egy olyan kormányközi szervezet, amelynek tagjai a világ olívaolaj-termelésének több mint kilencvennyolc százalékát adják.
Görög zene mindenkinek - 178. rész
Mai zenei ajánlónkban Giorgos Sabanis legújabb számára hívjuk fel a figyelmeteket.
Nektek hogy tetszik?
Videó: Youtube - Cobalt Music
Bölcs görög gondolatok - 183. rész
Kép: Pixabay
A mi feladatunk nem az, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy felkészüljünk rá.
Periklész
A Santorini vulkán alatt növekvő magma valós fenyegetést jelent
Kép: Pixabay
A görögországi Santorini szigetének egyik tenger alatti vulkánján egy eddig soha nem látott, növekvő magmakamra található, amely a következő 150 évben újabb hatalmas kitörést okozhat - derült ki egy friss tanulmányból.
A Kolumbo vulkán mintegy 7 kilométerre Santorinitől, 1640 láb (500 méter) mélyen, az óceán felszíne alatt fekszik. A Koulumbo, valamint a Santorini, Thirasia és Aspronisi által alkotott körkörös kerület szinte közepén fekvő Nea Kameni és a szomszédos Palea Kameni szigetecske az égei-tengeri vulkáni ív legaktívabb részének számít.
A Geochemistry, Geophysics, Geosystems című folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült, hogy a Kolumbo vulkán alatt növekvő, eddig fel nem fedezett magmakamra újabb kitöréshez vezethet.
Egy nemzetközi szakértői csoport szerint az ezzel járó veszély attól függ, hogy jelenleg mennyi mozgó magma van sekélyen a vulkán alatt. Megjegyzik továbbá, hogy az eddig alkalmazott tomográfiai módszerek viszonylag alacsony felbontásúak, és csak a legnagyobb olvadt kőzettestekről adnak elmosódott képet. "Különösen nehezen tudnak különbséget tenni a mozgó magma és a szorosan csomagolt ásványszemcsék között szétterülő olvadék között".
A tanulmány egy új generációs tomográfiai módszert kombinál ellenőrzött tengeri hangforrások rendkívül sűrű tengerfenékfelvételeivel, mondják a tudósok.
"Ez a legmodernebb kísérlet a Kolumbo vulkánnál, Santorini partjainál lehetővé tette számunkra, hogy egy olyan mozgó magma-tömeget fedezzünk fel, amely a legutóbbi, i.sz. 1650-ben bekövetkezett kitörés óta évente átlagosan 4 × 106 m3 -rel növekszik. Ez a sebesség elég nagy ahhoz, hogy ellensúlyozza a lehűlés és a kristályosodás hatását".
A tanulmány szerint "a Kolumbo komoly veszélyt jelent, és megérdemli a valós idejű megfigyelő létesítményt".
Nem ez az első eset, hogy a tudósok a Santorini vulkán újabb kitörésének veszélyére figyelmeztetnek.
A Santorini vulkanikus sziget új geomorfológiai térképének elkészítésében együttműködő tudósok egy csoportja által nemrégiben készített tanulmány szerint a kozmopolita szigeten "magas a vulkanikus és szeizmikus eredetű veszélyek kockázata".
A Volcano Discovery weboldal szerint: "Vannak (egyelőre csekély) jelei annak, hogy a Santorini vulkán a közeljövőben (hónapoktól évekig) felébredhet. Megjósolni, hogy HA, és ha igen, MIKOR lesz pontosan újabb kitörés, lehetetlen - a vulkánok kiszámíthatatlanok, és mindig is azok maradnak".
"Az azonban egészen biztos, hogy a vulkán a jövőben újra ki fog törni, mivel egy aktív példányról van szó, és messze nem aludt még ki" - számolt be a Volcano Discovery.
A vulkán az elmúlt kétezer évben kilencszer tört ki, az utolsó robbanás 1950-ben történt. A sziget történetének legpusztítóbb kitörésére 3666 évvel ezelőtt került sor. A robbanás azonnali véget vetett a szigeten virágzó gazdag minószi civilizációnak, és arra figyelmeztetett, hogy még ma is megismétlődhet az elképzelhetetlen.
Elon Musk szerint az Iliász minden idők megjobb története
Kép: www.greekreporter.com
Elon Muskot láthatóan rabul ejtette az Iliász története, ahogy az X-en, (korábban Twitteren) írta:"a legjobb történet".
"A hihetetlenül magával ragadó történetet, az Iliászt arra szánták, hogy meghallgattassék, úgyhogy tegyetek így" - írta vasárnap egy bejegyzésben a techmogul, megismételve a tíz nappal ezelőtti ajánlást, amelyet követőinek tett, hogy inkább a hangoskönyvet részesítsék előnyben.
A posztjába Musk a Wolfgang Petersen által rendezett és David Benioff által írt 2004-es Trója című filmből származó klipet is beillesztett, melyben "Priamosz könnyes szemmel könyörög Akhilleusznak szeretett fia testének visszaszolgáltatásáért" - írja a képaláírásban.
Priamosz Trója utolsó királya volt. Homérosz a trójai háború idején Priamoszt idős, erőtlen, de jóságos férfiként írta le, aki még Helénát, Párisz feleségét sem hibáztatta a háborúból eredő személyes veszteségeiért.
A konfliktus utolsó évében Priamosz 13 fiát látta meghalni: a görög harcos Akhilleusz egy nap alatt megölte Polydoroszt, Lükónt és Hektort. Hektor halála, amely Trója reményeinek végét jelentette, a király lelkét is megtörte. Priamoszt atyai szeretete arra késztette, hogy dacoljon Akhilleusz kegyetlen haragjával, és váltságdíjat kérjen Hektor holttestéért. Akhilleusz, tiszteletben tartva az öregember érzéseit és előre látva saját apja bánatát, visszaadta a holttestet. Amikor Trója elesett, Neoptolemosz, Akhilleusz fia oltáron mészárolta le az öreg királyt.
Egy másik bejegyzésében, amelyben a Penguin Classic sorozatból származó angol nyelvű homéroszi eposzra mutató link is szerepelt, Musk az Iliászt "a valaha volt legjobb történetnek" nevezte.