Kép: Pixabay

Görögországban a legalacsonyabb a szaporodási ráta Európában, derül ki egy tanulmányból.

Görögország demográfiai válsággal néz szembe, mivel az országban a legalacsonyabb a népesség reprodukciós rátája Európában. A helyzet riasztó méreteket öltött, mivel több a halálozás, mint a születés.

Görögországban 2010-ben 114 766 születés állt szemben 109 084 halálozással. Egy évtized alatt azonban a számok drámaian eltolódtak. Görögország 2020-ban már csak 84 717 születésről számolt be, emellett azonban megdöbbentő számú, összesen 131 084 halálesetről. Ez a tendencia jelentős népességcsökkenéshez vezetett.

A görögországi reprodukciós ráta jelenleg az egyik legalacsonyabb a világon, 1,3 gyermek jut egy nőre. Ez jóval a 2,1 gyermek/nő stabilitási határérték alatt van. Ezekre a megdöbbentő statisztikákra Nektarios Miltiadis professzor, a Pireuszi Egyetem "egészséges és aktív öregedés Görögországban" című kutatócsoportjának vezetője hívta fel a figyelmet a Thesszaloniki Orvosi Kamara által, a 87. Thesszaloniki Nemzetközi Vásár keretében szervezett rendezvényen. Beszédében Miltiadis hangsúlyozta a görögországi demográfiai válság következményeinek kezelési fontosságát.

A görög demográfiai válság leküzdésére Nektarios azt javasolta, hogy növeljék a dolgozó nők, a huszonöt év alatti fiatalok, sőt a nyugdíjasok foglalkoztatását is. Úgy vélte, hogy az idősebbeket is ösztönözni kell a munkavállalásra, ha képesek rá, mivel a csökkenő munkaerő gazdasági kihívásokat jelent.

Miltiadis arra is rámutatott, hogy az elöregedő népesség problémája nemcsak Görögországra jellemző, hanem a nyugati és a fejlődő országokat egyaránt érinti. Az orvostudomány fejlődése, a jobb életkörülmények és az egészségesebb táplálkozási szokások hozzájárultak a várható élettartam növekedéséhez. Ez azonban kihívásokat is jelent, mivel a társadalmaknak ma már a csökkenő születési arányszám mellett elöregedő népességgel kell szembenézniük, amint azt Görögország demográfiai válsága is mutatja.

Ami a bevándorlást mint megoldást illeti, Miltiadis professzor elismerte annak lehetőségeit, de megjegyezte a kapcsolódó társadalmi problémákat is. Hangsúlyozta, hogy "szisztematikus módszerre van szükség, figyelembe véve a következő harminc év geopolitikai fejleményeit is".

A sajátos demográfiai probléma már évtizedek óta megfigyelhető Görögországban. Faye Makandasis, a diaNEOSis kutatási igazgatója 1940 óta csökkenő termékenységi mutatókat állapított meg, amelyek az elmúlt generációkból erednek. Aggodalmát fejezte ki, mondván, hogy ha a jelenlegi feltételek és tényezők változatlanok maradnak, "a görögországi népesség felére való csökkenéséről fogunk beszélni".

A termékenység csökkenéséhez és Görögország demográfiai válságához hozzájáruló tényezők között Makandasis a gyermekvállalás késleltetését jelölte meg. Kijelentette, hogy a görög nők átlagosan 30,3 évesen hozzák világra első gyermeküket.

A megoldásokat keresve a szakértők olyan országokra mutatnak rá, mint Svédország és Franciaország. Ezek az országok sikeresen növelték termékenységi rátájukat a fiatal párok társadalmi, szakmai és gazdasági támogatását célzó intézkedések bevezetésével. Ezek közé tartozik a rugalmas szülői szabadság és a gyermekvállalás pénzügyi ösztönzése.

A demográfiai válságra válaszul az Országos Társadalomkutatási Központ (EKKE) különböző intézkedéseket javasolt. Ezek közé tartozik a gyermeknevelési támogatások megerősítése, a harminc év alatti anyáknak nyújtott prémiumok, valamint az apák gyermekgondozásban való aktív részvételének ösztönzése. Emellett a szakértők javasolják a gyermekgondozási lehetőségek bővítését és az ún. segítő anyák koncepciójának bevezetését.