Kép: www.greekreporter.com

A Görögország és Ciprus közötti népszerű kompjárat hosszú szünet után, május 29-én újraindul. Ciprusról érkezik a finanszírozás a közlekedési projekt életben tartására.

A Ciprus-Görögország kompjárat 2022-es indulásakor rendkívül népszerű volt, 2023-ban pedig a 30 órás út ellenére 7 407 utast és 2518 járművet szállított. Egy első osztályú, egykabinos jegy ára 73 euró személyenként egy útra, oda-vissza pedig 146 euró. A kétágyas kabinok ára 68 euró egy útra és 136 euró oda-vissza.

Az első osztályú négyágyas kabinjegyek ára 63 euró egy útra és 126 euró oda-vissza. A másodosztályú jegyek ára 50 euró egy útra és 96 euró oda-vissza. 

A tisztviselők elmondták, hogy az utazás különösen népszerű volt a diákok körében, akik nagyobb mennyiségű holmit akartak szállítani, valamint azok körében, akik nem szívesen repülnek, vagy egyszerűen csak egy hosszabb utazás luxusát szeretnék élvezni.

Tavaly májusban kezdte meg második szezonját a Ciprus-Görögország komphajó, amely Limassol kikötőjében vetett horgonyt, és 156 utassal Pireuszba indult. Marina Hatzimanoli, ciprusi hajózási miniszterhelyettes és Nikos Nikolaides, Limassol polgármestere a Daleela személyszállító komphajó fedélzetén ünnepeltek, a Scandro Holdings vállalat vezetőivel és más partnerekkel együtt.

Hatzimanoli elmondta a jelenlévőknek, hogy a komp a minisztérium prioritásai között kiemelt helyen szerepel, és bizakodását fejezte ki a második szezon sikerével kapcsolatban, amely már most elérte a hétezres foglalási határt. Nikolaides a maga részéről remélte, hogy az üzemeltetés sikere felülmúlja a 2022-es évet.

A kompon a 38 első osztályú kabin (110 utas), 68 másodosztályú kabin és 110 szabadtéri ülőhely mellett étterem, kávézó és klinika is található. Emellett akár száz jármű befogadására is alkalmas.

A járatot tavaly vezették be újra, miután az Európai Uniótól különleges engedélyt kaptak, ami lehetővé tette az állam számára, hogy támogassa az egyébként nem járt útvonalat. A kormány évi 5,5 millió eurós támogatást ajánlott fel, hogy a hajótulajdonosok érdeklődjenek a Limassol és Pireusz közötti rendszeres kompjárat üzemeltetése iránt.

A limasszoli kikötő mellett a Scandro Holding Ltd. az utazók kérésére tavaly a larnacai kikötőt is felvette az útvonalba. A Ciprusi Hírügynökségnek nyilatkozva Andreas Vyras, Larnaka polgármestere elmondta, hogy a Kition Ocean kikötőüzemeltető megállapodott a Scandro Holding kompszolgáltatóval, hogy Larnaka is szerepeljen a programban.

A Scandro Holding Ltd. végső célja Görögország és Ciprus tengeri összekötése.

Kép: Piaxabay

A méhészek Athénban tartottak gyűlést, melynek fő témája a görög méz jövője volt, melyet már régóta a világ legjobbjának tartanak.

Felszólították a görög kormányt, hogy tegyen lépéseket annak megakadályozására, hogy az importált mézet görögként adják el, és kérték, hogy segítsen a magasabb termelési költségek kezelésében.

A méhészek aggódnak a kétes minőségű, sőt hamisított méz miatt, amelyet Kínából, Mexikóból, Argentínából és máshonnan importálnak Görögországba, és végül görög mézként, rendkívül alacsony áron dobják piacra.

"Azt akarjuk, hogy különválasszák az importált és a görög mézet" - mondta az ANT1-nek nyilatkozva Giorgos Sentementes, a Messinia, Arcadia, Laconia méhészek elnöke.

Azt is szeretnék, ha a kormány eltörölné azt a törvényt, amely bizonyos időszakokban korlátozza a méhkaptárfüstölők használatát az erdőkben.

"A kérésünk az, hogy engedjék meg nekünk, hogy az erdőkben dolgozhassunk, és szüntessék meg ezeket a rendeleteket, amelyek tiltják a méhkaptárfüstölőket. Ez a legigazságtalanabb. Nem tudunk dolgozni a füstölők nélkül. Mint ahogy egy sebész sem operálhat szike nélkül" - mondta Giannis Grigoriadis, a Thesszaloniki Méhészeti Egyesület alelnöke. A méhfüstölő a méhészetben a mézelő méhek megnyugtatására használt eszköz. Úgy tervezték, hogy különböző tüzelőanyagok parázslásából füstöt termeljen.

A görögországi méhészek a közelmúltban több katasztrofális eseménnyel szembesültek, köztük az eviai erdőtüzekkel és a thesszáliai halálos árvizekkel. Egyes méhészek nomádokká váltak, és méheiket - jelentős költségek árán - más területekre szállították.

Az Európai Unió adatai szerint a 2020-2022-es időszakban körülbelül 9500 hivatásos méhész volt Görögországban, ami nagyon alacsony szám a 2017 és 2019 közötti 24 500-hoz képest.

A görög mézet évezredek óta gyűjtik finom, édes íze és gyógyító, tápláló tulajdonságai miatt.

A görög méz az ország híres biológiai sokfélesége és mérsékelt éghajlata miatt egyedülálló. A Görögországban található sokféle fa és virág teszi az országot játszótérré a méhek számára, amelyek a környezetüktől függően különböző ízű mézet termelnek.

A méhek szerves szerepet játszanak számos olyan növény beporzásában, amelyre táplálékként és más célokra támaszkodunk, és nélkülük sok növény és egész ökoszisztémák pusztulnának el. Az éghajlatváltozás hatással van a méhpopulációkra, amelyek riasztó ütemben csökkennek.

A tudósok és méhszakértők hangsúlyozzák a méhészek támogatásának és a fenntartható módon előállított méz vásárlásának fontosságát, mivel ez segít megőrizni az alapvető méhpopulációkat.

A görög mézről ITT írtunk korábban nektek.

200.részéhez érkezett népszerű sorozatunk, melyben ezúttal a népszerű görög énekesnő, Kaiti Garbi és Anastasios Rammos közös számát ajánljuk figyelmetekbe.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - PanikRecordsTube

Kép: Pixabay

Sokkal fontosabb azt tudni, milyen embert érint a betegség, mint azt, hogy milyen betegség érinti az embert.

Hippokratész

Kép: www.greekreporter.com

Az i. e. 3. században épült Kassope-i színház a Zaloggo déli lábánál található Ipiroszban, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a Preveza-félszigetre, az Ambrakiai-öbölre, a Jón-tengerre, Lefkada szigetére és az Akarnai-hegységre.

Kassope városát a Kr. e. 4. század közepén alapították a theszproták altörzsének, a kaszopaiaknak a fővárosaként. Kassope-t vagy Kasszopiát Kasszandrosznak az ipiroszi II. Alketasz ellen Kr. e. 312-ben vívott háborújában említik. A város a Kr. e. 3. században virágzott, amikor nagy középületeket építettek. Kassope érméket is vert.

Kr. e. 168-167-ben a római erők által súlyosan megrongált Kassopét Kr. e. 31-ben elhagyták, akkor a megmaradt lakosok Nikopoliszba, a régió új fővárosába települtek át. A látható maradványok között küklopszi falak, agora, színház, polgári épületek és magánházak találhatók.

Az ókori színház két sokszögletű támfallal rendelkezik, amelyeket támpillérekkel erősítettek meg. Ezek támasztják alá a koilon (az ülőhely vagy nézőtér) két végét, amelyet egy közbeeső diazoma (vízszintes járda) választ el két fő  zónára, az alsó huszonnégy sor kőülésből, a felső tizenkét sorból áll - mondja George Riginou régész.

A nézőtér tetején egy szélesebb járdát egy nyílással ellátott külső fal véd, amely valószínűleg megkönnyíti a nézők kijutását a színház felső részéből. Tizenegy lépcső osztja a színházat tíz függőleges ülőhelyzónára, a két szélén lévők fele olyan szélesek, mint a többiek.

A színház zenekara egyedülálló, mivel nem teljes kört, hanem egy félkörnél nagyobb ívet alkot. A szkéné (hátsó színpadi épület) téglalap alakú, két paraszkénia (szárny) szegélyezi, amelyek a zenekar két oldalán húzódnak, és amelyekben a proszkenion (színpad) található, amelynek homlokzatán hat oszlop áll. A színház befogadóképessége körülbelül 5.000-6.000 fő lehetett - teszi hozzá Riginou.

A Diazoma nonprofit szervezet és a Görög Nemzeti Bank (NBG) 2016-ban kampányt indított az ókori színház helyreállítására, amelynek köszönhetően sikerült összegyűjteni az összeget, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a helyszín ismét régi fényében pompázzon.

Kép: Pixabay

A túlzsúfoltság megelőzése és a napozás élvezetesebbé tétele érdekében az egyik legfontosabb változás azt írja elő, hogy a strandok nagy része napozóágymentes maradjon. A védett területeken a strand területének 85 százalékát kell megtisztítani a napozóágyaktól. A napozóágyak és a partvonal között legalább négy méteres távolságot is előírnak, hogy a vízhez való könnyű hozzáférést biztosítsák.

Az ökológiailag gazdag területeken úgynevezett "érinthetetlen strandokat" hoznak létre, ahol a napozóágyak használata teljesen tilos lesz. Az új törvény azt is előírja, hogy a strandok legalább fele továbbra is nyitva maradjon a nyilvánosság számára. Állítólag ezzel akarják megakadályozni, hogy a területeket a napernyőbérlők és a bárok elfoglalják.

Az elmúlt években egyre nagyobb aggodalomra adott okot, hogy a strandokat a szállodák és a tengerparti vállalkozások monopolizálják, korlátozva ezzel a nyilvánosságot. A koncessziók bérleti jogait is online árverésen fogják odaítélni, hogy elkerüljék az alattomos ügyleteket és növeljék az átláthatóságot.

Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök a TikTok-on osztotta meg az új szabályokról szóló híreket, részletezve, hogy e-árveréseket vezetnek be a strandolási engedély megszerzésére, hogy ellenőrizzék, ki vásárol és működtet üzleteket a szárazföldön. Kijelentette, hogy bárki, aki engedélyt szerez, konkrét kötelezettségeket és felelősséget is vállal majd a strandok higiéniai állapotának fenntartására, a fogyatékkal élők számára a hozzáférés lehetővé tételére és vízimentő alkalmazására. A törvényt ellenőrzésekkel, bírságokkal, sőt, ha szükséges, az üzletek bezárásával fogják betartatni.

A törvénytervezet megalkotása során a kormányt a környezetvédelmi szervezetek felszólították, hogy vonja vissza azokat a vitatott rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék az építkezést közvetlenül a tengerparton. Korábban a kormány bejelentette, hogy tervezik a partvonaltól számított harminc méteres minimális védelmi határérték eltörlését. A csoportok szerint más Földközi-tenger mentén fekvő országok, például Franciaország és Spanyolország a parttól 100-250 méterre lévő parti övezeteket alakítanak ki, míg Görögország ennek ellenkezőjét teszi, eltörölve a 30 méteres minimális védelmi határt.

A Földközi-tenger menti parti övezetek integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyv valamennyi aláíró országa legalább 100 méteres visszahúzódó zónákat ír elő. Ezt az Európai Unió ratifikálta, de Görögország nem. A törvényjavaslat emellett eltörli a "kis part menti területek" (5 méternél kisebb hosszúságú vagy szélességű, illetve 150 négyzetméternél kisebb területű) koncesszióba adásának tilalmát.

Kép: www.greekreporter.com

A Mykonos-tól néhány tengeri mérföldre, keletre található Tragonisi nevű lakatlan kis sziget eladó, és várhatóan 50 millió eurót ér.

A ZL Development Mykonos Golden Luxury ingatlanügynökség által közzétett hirdetés szerint a 617 hektáron elterülő Tragonisi vagy Dragonisi egészben vagy felosztva kerül értékesítésre.

A szigeten nincs zöld, csak meredek, éles kövek és csúszós kavicsok. Nyáron a turistahajók kirándulásokat szerveznek oda, mivel türkizkék vizű barlangok találhatók itt, amelyek ideálisak úszásra és búvárkodásra.

Szikláira épült a kis Panagia templom, ahol június 11-én, Szent Barnabás és Szent Bertalan napján fesztivált tartanak, amelyen csak férfiak vesznek részt.

Mykonos kozmopolita szigetként, pezsgő éjszakai élettel és luxuskínálattal vonzza a gazdag vendégeket. Azok, akik egy eldugott menedéket keresnek, Tragonisi közelségét nagyon kívánatosnak találhatják, mivel biztosítja a magánszférát, miközben közel van a pezsgéshez.

Kép: Pixabay

A Forbes 2024-es milliárdos-listáján 10 görög szerepel, a magazin szerint ebben az évben több milliárdos van, mint eddig bármikor.

A Forbes szerint ugyanis 2781 milliárdos van a világon, 141-gyel több, mint tavaly, és 26-tal több, mint a 2021-es rekord. Gazdagabbak is, mint valaha, vagyonuk összességében 14,2 billió dollárt ér, ami 2 billió dollárral több, mint 2023-ban, és 1,1 billió dollárral haladja meg a korábbi, szintén 2021-ben felállított rekordot.

Az első helyen az Egyesült Államok áll, ahol most rekordszámú, 813 milliárdos él, akiknek együttesen 5,7 billió dollár vagyonuk van. Kína továbbra is a második, 473 (Hongkonggal együtt) milliárdossal, összesen 1,7 billió dolláros értékkel, annak ellenére, hogy a gyenge fogyasztói kiadások és az ingatlanpiaci válság mintegy 300 milliárd dollárnyi vagyont semmisített meg. A harmadik helyen India áll, ahol 200 milliárdos van (ami szintén rekord).

A Forbes szerint a világ leggazdagabb embere 2024-ben Bernard Arnault lesz 233 milliárd dolláros vagyonával. A francia milliárdos felügyel 75 divat- és kozmetikai márkát, köztük a Louis Vuitton-t és a Sephora-t is magában foglaló LVMH birodalmat.

Elon Musk a második leggazdagabb a maga 195 milliárd dolláros vagyonával, Jeff Bezos pedig valamivel lemaradva követi őt 194 milliárd dollárral.

A Forbes a nettó vagyonok kiszámításához a 2024. március 8-i részvényárakat és árfolyamokat használta.

A 432. helyen álló görög milliárdosok közül Maria Angelicoussis áll a legelőkelőbb helyen 6,4 milliárd dolláros vagyonnal. Angelicoussis az Angelicoussis Group vezérigazgatója és tulajdonosa, amely egy athéni székhelyű hajózási vállalat.

A 991. helyen Aristotelis Mistakidis áll 3,3 milliárd dolláros vagyonnal. A "Telis" néven ismert görög milliárdos 2018 végén lemondott a Glencore rézüzletágának igazgatói posztjáról.

Philip Niarchos, a néhai hajómágnás, Stavros Niarchos legidősebb fia 2,8 milliárd dolláros nettó vagyonnal a harmadik helyen áll a görög milliárdosok között, őt követi George Prokopiou és családja 2,6 milliárd dolláros nettó vagyonnal. Prokopiou tulajdonában vannak a görög Dynacom, Dynagas Holding és Sea Traders hajózási cégek, valamint 42 százalékos részesedése van a tőzsdén jegyzett Dynagas LNG Partnersben.

Az 1438. helyen Konstantinos Martinos és családja áll 2,3 milliárd dolláros vagyonnal. Ő a tulajdonosa a görög Thenamaris hajózási vállalatnak, amelynek flottája 89 tartályhajóból, ömlesztettáru- és konténerszállító hajóból, valamint LNG-szállítóból áll.

A görög milliárdosok listáján Spiro Latsis következik 2,2 milliárd dolláros nettó vagyonnal, aki néhai édesapja, John S. Latsis görög hajómágnás vagyonát örökölte.

A Forbes szerint a hetedik leggazdagabb görög Vardis J. Vardinoyannis, aki néhai testvérével 1970-ben alapította meg a Motor Oil Hellas görögországi kőolajipari vállalatot, amelynek nettó vagyona 2,1 milliárd dollár.

Marianna Latsis és családja 1,8 milliárd dolláros vagyonnal követi. Marianna néhai édesapja, a görög hajómágnás John S. Latsis vagyonát örökölte testvéreivel együtt.

Az 1764. helyen Andreas Martinos és családja áll 1,8 milliárd dolláros vagyonnal. Ő a tulajdonosa a Minerva Marine görög hajózási vállalatnak, amelynek flottája 71 tartályhajóból, szárazföldi teherhajóból és konténerhajóból áll.

Athanasios Martinos 1,5 milliárd dolláros nettó vagyonnal zárja a görög milliárdosok listáját. Martinos az Eastern Mediterranean Maritime görög hajózási vállalat tulajdonosa, amely 78 tartályhajóból, ömlesztettáru- és konténerszállító hajóból álló flottával rendelkezik.

Kép: Pixabay

A már március végén 30 Celsius-fokot is elérő hőmérséklet közepette máris nagy erdőtüzekre számítanak, holott az előző évek statisztikái szerint ezek még hetekkel később kezdődnének el.

Egy 12. századi kolostor Athén közelében április 4-én, csütörtökön, tűzoltási gyakorlatnak adott otthont, amelynek során egy erdőtűz szimulációját hozták létre, amely csapdába ejtette a papságot és egy keresztelőn részt vevő csoportot.

Az önkéntesek és a tűzoltók gyorsan biztonságba helyezték az "áldozatokat" a vörös füstfelhőkön keresztül, miközben egy fölöttük zúgó drón élő videót küldött a mentésről egy nemzeti koordinációs központba.

A keresztelőn a tűzoltóság és a regionális hatóság által erre a napra felbérelt színészek játszottak, és füstfáklyákkal teremtettek tűzszerű körülményeket. A gyakorlatot, valamint több, ebben a hónapban tartandó rutint a május 1-jén hivatalosan is kezdődő tűzoltószezon előtt fokozott sürgősséggel hajtották végre.

A hőmérséklet március vége felé elérte a 30 Celsius-fokot, és már hetekkel korábban kitörtek a hatalmas erdőtüzek, mint ahogyan az várható volt.

"Az éghajlat miatt megváltoztak a körülmények. A természetben most minden száraz, és nagyon könnyen lángra kap. Fel kell tehát készülnünk" - mondta Loukia Kefalogianni, a főváros észak-attikai régiójának regionális önkormányzati helyettese.

Az erdőtüzek megnövekedett kockázatának jobb kezelése érdekében Görögország felgyorsítja egy 2,1 milliárd eurós program megvalósítását, amelynek célja a víztartályok korszerűsítése és egy mesterséges intelligencia által vezérelt érzékelőhálózat létrehozása a füst korai fázisban történő észlelésére. Az új berendezések szállítása azonban csak jövőre kezdődik, így a tervezőknek alternatívákat kell találniuk a reagálási idő csökkentésére.

Rövid távon a hatóságok egy sor megelőző intézkedésben, rugalmasabb közigazgatásban, jobb ügynökségek közötti együttműködésben - beleértve a helyi önkormányzatokat és a hadsereget - és még több fúrásban bíznak, mielőtt a forró nyári hónapok elkezdődnek.

"A maihoz hasonló gyakorlatok nagyon-nagyon hasznosak, mert az összes ügynökség kommunikál egymással és együttműködik, hogy nagyobb léptékben jobb eredményeket érjünk el" - mondta az Independentnek Hristos Symiakakis, a régió tűzoltóparancsnokának helyettese.

Görögország tavaly nyáron ismét az európai tűzvészek középpontjába került, az Európai Unió eddigi legpusztítóbb ilyen jellegű katasztrófájával. A tüzek tavaly becslések szerint 1750 négyzetkilométert (675 négyzetmérföldet) emésztettek fel. Az országba hét új, kanadai gyártmányú DHC-515 típusú tűzoltó repülőgép szállítása 2027-ben kezdődik meg, amely része egy hat tagállam által leadott szélesebb körű európai uniós megrendelésnek.

Kép: Pixabay

Nagy erdőtűzről érkeztek hírek szombaton, mely a dél-krétai Ierapetra közelében tombol.

A hatóságok elrendelték több olyan falu kiürítését, amelyet az erős szél által támogatott lángok fenyegetnek. Több tucat tűzoltó és tűzoltó helikopter próbálják megfékezni az erdőtűz terjedését.

Görögországban máris erdőtüzek törnek ki az április eleji, 30 Celsius-fokos hőmérséklet miatt, annak ellenére, hogy a tűzszezon ilyenkor még általában nem kezdődik el.

Egy 12. századi kolostor Athén közelében április 4-én tűzoltási gyakorlatnak adott otthont, amelynek során egy erdőtűz szimulációját hozták létre, amely csapdába ejtette a papságot és egy keresztelőn részt vevő csoportot.

A Meteo jelentése szerint a 2023-2024-es telet a görög történelem legmelegebbjeként jegyezték fel, felülmúlva a 2015-2016-os hasonló szezont. Görögországban a téli időszakban a maximális átlaghőmérséklet 1960 és 2024 között 1,8°C-kal emelkedett.