Kép: Pixabay

A túlzsúfoltság megelőzése és a napozás élvezetesebbé tétele érdekében az egyik legfontosabb változás azt írja elő, hogy a strandok nagy része napozóágymentes maradjon. A védett területeken a strand területének 85 százalékát kell megtisztítani a napozóágyaktól. A napozóágyak és a partvonal között legalább négy méteres távolságot is előírnak, hogy a vízhez való könnyű hozzáférést biztosítsák.

Az ökológiailag gazdag területeken úgynevezett "érinthetetlen strandokat" hoznak létre, ahol a napozóágyak használata teljesen tilos lesz. Az új törvény azt is előírja, hogy a strandok legalább fele továbbra is nyitva maradjon a nyilvánosság számára. Állítólag ezzel akarják megakadályozni, hogy a területeket a napernyőbérlők és a bárok elfoglalják.

Az elmúlt években egyre nagyobb aggodalomra adott okot, hogy a strandokat a szállodák és a tengerparti vállalkozások monopolizálják, korlátozva ezzel a nyilvánosságot. A koncessziók bérleti jogait is online árverésen fogják odaítélni, hogy elkerüljék az alattomos ügyleteket és növeljék az átláthatóságot.

Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök a TikTok-on osztotta meg az új szabályokról szóló híreket, részletezve, hogy e-árveréseket vezetnek be a strandolási engedély megszerzésére, hogy ellenőrizzék, ki vásárol és működtet üzleteket a szárazföldön. Kijelentette, hogy bárki, aki engedélyt szerez, konkrét kötelezettségeket és felelősséget is vállal majd a strandok higiéniai állapotának fenntartására, a fogyatékkal élők számára a hozzáférés lehetővé tételére és vízimentő alkalmazására. A törvényt ellenőrzésekkel, bírságokkal, sőt, ha szükséges, az üzletek bezárásával fogják betartatni.

A törvénytervezet megalkotása során a kormányt a környezetvédelmi szervezetek felszólították, hogy vonja vissza azokat a vitatott rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék az építkezést közvetlenül a tengerparton. Korábban a kormány bejelentette, hogy tervezik a partvonaltól számított harminc méteres minimális védelmi határérték eltörlését. A csoportok szerint más Földközi-tenger mentén fekvő országok, például Franciaország és Spanyolország a parttól 100-250 méterre lévő parti övezeteket alakítanak ki, míg Görögország ennek ellenkezőjét teszi, eltörölve a 30 méteres minimális védelmi határt.

A Földközi-tenger menti parti övezetek integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyv valamennyi aláíró országa legalább 100 méteres visszahúzódó zónákat ír elő. Ezt az Európai Unió ratifikálta, de Görögország nem. A törvényjavaslat emellett eltörli a "kis part menti területek" (5 méternél kisebb hosszúságú vagy szélességű, illetve 150 négyzetméternél kisebb területű) koncesszióba adásának tilalmát.