Az alábbi videóban Nikolas Raptakis és nagyon tehetséges társai acapella stílusban mutatják be a görög zene elmúlt egy évszázadát.
Kinek melyik évtized a kedvence?
Videó: Youtube
A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja
Nézd meg, milyen Görögország egyik legkülönlegesebb kávézója!
A Peloponnészoszi-félsziget igéző szépsége és változó tájai sok embert ejtettek már rabul. Vannak itt sziklás hegységek, gyönyörű vadonok, homokos partok és kristálytiszta víz.
A félsziget közepén található Arkadia azonban kiemelkedik a többi közül. Hegyes terepe és mesés környezete a régió legszebbjei közé tartozik. Különlegessége még a Vytina településtől 17 km-re, Lasta csöppnyi, hegyi falujában található kávézója, ahol a vásárló nem is igazán vásárló, hanem inkább vendég.
Az országban egyedülálló vendéglátóipari egységbe ugyanis nyugodtan besétálhat az erre járó, elkészítheti a kávéját, vagy ihat egy pohár üdítőt és megpihenhet. Végeztével elpakol maga után, majd újra útra kél (ahogy az ajtón lévő „házirend” mutatja).
A Kafeneio Ai Giorgis önkiszolgáló kávézó inkább néz ki múzeumnak, mint egy beülős helynek. Nincs egy szem felszolgáló sem, de maga a tulajdonos sem tölti itt az idejét.
A régi fényképek, a görög függetlenségi háború hőseinek portréi, az 1821-es történelmi eseményről szóló könyvek, korabeli fegyverek, a falikárpit és egyéb berendezési tárgyak egy másik korszakba repítik a vendégeket.
A fent említett kiírás - mely az ajtónál fogadja az erre járót -, üdvözli a vándorokat, beljebb tessékeli őket, és arra buzdítja mindegyikőjüket, hogy érezzék otthon magukat. Egészen addig, amíg tisztelettel adóznak a helynek. Kávé, ouzo, bor vagy csak egy pohár víz, kinek mi esik jól, egy feltétellel – fogyasztás után mindenki pakoljon el maga után.
A kiírás arra is buzdítja a vendégeket, hogy elegyedjenek szóba a helyiekkel, hogy minél jobban megismerhessék Lasta történelmét. Az Agridaki városhoz közeli falu büszke rá, hogy őrzi hagyományait.
Az itteni kávézó sok idősebb görögöt arra az időre emlékeztet, amikor még eszükbe sem jutott zárni az ajtajaikat, és a társasági élet, mint a hellén filozófia egyik fő koncepciója, virágzott.
Mindenképpen térj be ide, ha erre jársz!
Videó: Youtube
Szárnyal a turizmus Görögországban
Kép: Pixabay
A turizmus hosszú idő óta népszerű ágazata Görögországnak, ám úgy tűnik, a 2019-es év különösen szerencsés. Görög banki adatok szerint ugyanis a 2019. január-szeptemberi időszak turizmusból származó bevétele 13.6%-os emelkedést mutat az előző év ugyanezen periódusához képest.
A fenti hónapok közül az augusztus különösen eredményes volt, ekkor a tavalyihoz képest 16.1%-os bevétel növekedésről beszélhetünk, ami rekordnak számít, ez mintegy 579 millió eurót jelent.
Év közben a Thomas Cook utazási iroda csődje némi aggodalomra adott okot a görögöknél is, de szerencsére nagyobb mértékű bevételkiesés nem történt.
Az emelkedés döntő tényezője, hogy egyre több turista érkezik Görögországba az EU-n kívülről, elsősorban az USA-ból, illetve Kínából (sokan közülük Santorinin tartják a népes esküvőjüket és lakodalmukat), ők átlagban többet költenek egy nyaralás alatt. De az sem elhanyagolható, hogy a fővárosba is sokkal többen látogattak el idén, így Athén is bőven hozzájárul a remek eredményekhez.
Tudtad-e...
42. rész
Kép: Pinterest
...hogy Homérosz létezéséről a mai napig heves viták zajlanak?
Az emberiség irodalmát alapjaiban meghatározó leghíresebb művek, az Iliász és az Odüsszeia írója, Homérosz a mai napig generációk oktatását formálja, mindannyiunkét, akik a bátor és ravasz Odüsszeusz, a tragédiák sorát átélt Agamemnon és a többi görög hős történetein nőttünk fel.
De a történetmondó személye valóságos? Számtalan tudós tette és teszi fel a mai napig a kérdést, hogy egy valaha élt személyről beszélünk vagy csak egy kitalált karakterről.
Van, akik meg vannak győződve róla, hogy a fent említett művek csapatmunka eredményei, vannak, akik szerint a két munka stílusa is más.
Annyi bizonyos, hogy mindaddig, amíg valami kézzel fogható bizonyíték nem kerül elő, a „homéroszi kérdést” homály övezi és ez marad Görögország egyik legnagyobb mítosza.
Ez volt Nagy Sándor halálának igazi oka?
A történelem egyik legnagyobb alakjának életét és halálát elég sok misztikum lengi körül. Korábbi spekulációk szerint az uralkodó malária vagy tüdőgyulladás következtében hunyt el, a legújabb kutatások alapján azonban úgy tűnik, hogy Nagy Sándor halálát hasnyálmirigy problémája okozta.
Dr. Thomas Gerasimidis, a Thessalonikiben található Aristoteleio Egyetem nyugalmazott professzora 1995 óta keresi a legenda halálának valódi okát. Tanulmányában számtalan lehetőséget kizár, alapul véve a korabeli jegyzeteket, melyek az uralkodó utolsó napjainak panaszait részletezik. A konklúzió pedig az akkut hasnyálmirigy gyulladás, mely összefüggésben lehet az epekővel, illetve a túlzottan nehéz ételek és a töménytelen mennyiségű bor fogyasztásával.
A professzor és csapata alaposan kielemezte a több száz éves jegyzeteket, Arrianus, Ptolemaios, Plutarkhos, Quintus Curtius írásait, hogy minél részletesebb kórképük legyen. Annyit tudni, hogy Nagy Sándor betegsége 14 napig tartott.
„A tünetek, a hasüregi fájdalmak a tartalmas étkezések és a borfogyasztás után kezdődtek, lázzal folytatódtak, melyek fokozódásával az állapot halálhoz vezetett” – mondta dr. Gerasimidis. A kezelésnek természetesen már a tünetek jelentkezésénél hozzáláttak, bulimiás módszert alkalmazva a gyomorpanaszok enyhítésére (ez akkoriban teljesen elfogadott módszer volt hasonló helyzetben), illetve hideg fürdőt a láz enyhítésére.
A következő napokban a hidegrázás folytonossá vált, Nagy Sándor egyre fáradtabbnak érezte magát, az étkezések pedig fokozták fájdalmait. Pár nap múlva a sárgaság is felütötte a fejét, az uralkodó egyre nehezebben kommunikált, elkezdett hallucinálni.
Végül Kr.e. 323-ban, mindössze 33 évesen hunyt el a világ egyik legnagyobb hódítója.
Mit ünnepelnek a görögök október 28-án?
Kép: Twitter
Október 28. az OHI, vagyis a NEM napja, Görögország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe.
De mit ünnepelnek a görögök ezen a napon? Mi történt 1940. október 28-án, előtte és utána Görögországban?
1940-ben már javában folyt a második világháború. A hitleri Németország sikert sikerre halmozva több európai országot is elfoglalt. Mussolini irigykedve tekintett a német sikerekre, ezért fejébe vette, hogy Olaszország befolyását növeli a Balkánon.
Október 15-én az olasz vezérkar megtervezte a görögországi hadműveletet, amely gyors, meglepetésszerű támadásra alapozta a sikert. Nem is késlekedtek sokat: ekkor már felsorakozott az olasz haderő a görög-albán határ közelében.
Október 28-án, hajnali 3 óra körül, Emanuelle Grazi görögországi olasz diplomata átadta Ioannis Metaxas miniszterelnök számára az olasz diktátumot, melynek lényege az volt, hogy az olasz csapatok szabadon átvonulhatnak Görögországon keresztül, miközben a görögök az olaszok rendelkezésére bocsátanak fontos görög stratégiai pontokat. Október 28. napja azért vonult be a történelembe, mert ez volt az a nap, amikor Metaxas NEM-mel válaszolt az olasz ultimátumra, és ezzel kezdetét vette a görög-olasz háború.
Ezt követően a görögök legyőzték az olasz sereget, és ezzel véghez vitték azt, ami addig nem sikerült: magukénak tudhatták az első szövetséges győzelmet Európában, azt, ami erőt adott a további kitartásra a többi nemzetnek is.
1941. április 6-án megindultak a katonai hadműveletek: a német támadás Bulgárián és Jugoszlávián át, megkerülve a görög védvonalat, április 24-én pedig Görögország is kapitulált. Ezután következett 4 év német-olasz-bolgár megszállás.
1941 szeptemberében létrejött a Nemzeti Felszabadító Front, az EAM, s megkezdődött a szervezett ellenállás. A helyzetet nehezítette, hogy az 1940-es olasz-görög háború, valamint a megszállók fosztogatásai nyomán és a kemény tél következtében, nagy éhínség pusztított országszerte. 1941. május 30-31-ének éjjelén két diák, Aposztolosz Szandasz és Manolisz Glezosz leszedték az Akropoliszról a horogkeresztes zászlót és a helyére felhúzták a görög zászlót.
A nemzeti frontba tömörült pártok politikai szövetségének eredményeként 1944 márciusában a felszabadított területeken megalakult az ideiglenes kormány, amely végül átvette az ország politikai vezetését, a népi hadsereget, valamint Görögország bel- és külföldi képviseletének kizárólagos jogát. Fő céljai: együtt harcolni a szövetségesekkel a fasizmus ellen, biztosítani a felszabadulás után a néptömegek szabad akaratának kifejezését és a népnek megfelelő társadalmi rend létrehozását.
A görög nép kitartása méltó például szolgálhat valamennyiünk számára.
Október 28. tehát egy olyan évforduló, mely méltó jelképe a görög nemzeti öntudatnak, a bátorságnak, a kitartásnak.
Az Airbnb ismét a kalandorok kedvére tesz
Kép: Greekreporter
Nem mindennapi szállás várja az izgalmakat keresőket.
Ahogy már korábban is írtuk nektek, Görögországban is bőven van opció a nem szokványos szálláshelyek bérlésére, IDE KATTINTVA és IDE KATTINTVA mutattunk is már nektek néhányat. Most azonban egy, még az eddigieknél is különlegesebb ideiglenes otthon nyitja meg kapuit a turisták előtt.
Méghozzá krétai barlangszobák, melyek a 18. századtól egészen a 20. század közepéig szolgáltak a Hansen betegségben (leprában) szenvedők elszállásolására. Több, mint egy évtizeddel ezelőtt Manolis Giannadakis vásárolt meg ötöt ezekből az üresen álló, elhagyatott barlangokból Hrysopigi faluban. A vásárlást felújítás követte, a szobák minden kényelmet biztosító berendezést kaptak – persze itt még mindig inkább az izgalmakra vágyó csoportot megcélozva. A tulajdonos tervei szerint egy kültéri kávézóval és kinti jakuzzival is gazdagodik a közeljövőben a létesítmény.
Manolis a következő turistaszezon beköszönte előtt szeretne végezni az átalakításokkal, hogy pár hónap múlva egy teljesen rendhagyó élményben legyen része azoknak, akik kicsit jobban meg szeretnék ismerni a falu és a környék történelmét.
Zöld utat kapott az új metró Athénban
A görög főváros infrastruktúrája tovább fejlődik.
Az Állami Tanács, Görögország legmagasabb adminisztratív szerve a napokban áldását adta a 4-es metróvonal megépítésének, mely az Alsos Veikou kerületből indul és Goudi-ba tart.
Két ajánlattevő jutott el a végső körig: az egyik az Aktor, Ansaldo, Hitachi és Rail Italy konzorcium, a másik pedig az Avax, Ghella és Alstom vállalatokat magába foglaló csoport.
A projekt 12.8 km metróvonalat foglal magában, melyen 15 megállót terveznek.
A kiindulópont Alsos Veikou lesz Galatsiban, átszeli Kypselit, Exarhiát, Evangelismos-t, Panepistimioupolit, Ilisiát, majd Goudiban végződik.
Mennyi szemét!
Kép: Pixabay
Egész évben turisták milliói választják pihenésük célpontjául Görögországot. S hogy mennyi szemét marad utánuk? Egy tanulmány most erre kereste a választ.
A Görög Turisztikai Vállalatok Szövetsége által végzett kutatás kimutatja, hogy a 2018-ban Hellászban járt turisták fejenként mintegy 2 kilogrammnyi szemetet hagytak hátra. A tavalyi esztendőben több, mint 33 millió látogatója volt az országnak, így ha hozzáadjuk a görög állampolgárok által termelt szintén nem kevés hulladékot, a szám még inkább megdöbbentő, és sajnos ijesztő is.
A szövetség szerint az országnak mielőbb környezettudatosabb irányt kell vennie, és csatlakoznia a globális mozgalomhoz, hogy Földünk egy tisztább bolygó legyen.
Egy másik kutatás szerint manapság két turistából egy már a keresési feltételei közé illeszti a környezetbarát szűrőt, ha szállást keres magának (pl. megújuló energiát használó, műanyag hulladékot kevésbé termelő, szén-dioxid kibocsájtást redukáló hotelek).
Szerencsére egyre több utazó próbál lépéseket tenni afelé is, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma.
Természetesen az ország a turistákon kívül a saját lakóinak szokásaiban is változásokat szeretne elérni. Ennek értelmében a kormány 2021 júniusára teljes mértékben betiltja az egyszer használatos műanyagokat. A folyamat már 2020-ban elkezdődik, egy évvel azelőtt, hogy az EU határidő életbe lép e téren.
A hősök 2500. évfordulója
Kép: Pinterest
Méltó ünnepléssorozat vette kezdetét.
A Thermopülai és a Szalamiszi csaták 2500 éves évfordulójáról szóló megemlékezés megnyitóján Görögország köztársasági elnöke és miniszterelnöke is részt vett.
Az eseménysorozat a “Thermopülai – Szalamisz 2020” nevet viseli, és a két csata fontosságát hangsúlyozza mindamellett persze, hogy a Kr. e. 480-ban bátran harcoló hősök előtt tiszteleg.
A két meghatározó összecsapást a nyugati civilizáció kezdeteként is emlegetik, hiszen a perzsák felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy az ókori Görögország virágzásnak indult.
Az athéni Zappeion-ban tartott nyitóünnepségen Kyriakos Mitsotakis görög elnök az egység fontosságát hangsúlyozta, mely nemcsak akkor, de a mai világban is kulcsszerepet játszik. Kr. e. 480-ban is képesek voltak a különböző nézetű népek félretenni egyéni érdekeiket, hogy egy csapatot alkotva győzedelmeskedjenek, és megvédjék a szabadságukat.
“Ahogy mindig említem: túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy megosztottak legyünk. És az erre legtökéletesebb lecke immár 25 évszázados.” Az elnök még azt is hozzátette: “A Szalamiszi csata hozzásegítette népünket a perzsa uralom alól való felszabaduláshoz. Ez után pedig, a történelemben először a görög, mint egységes nemzet jelent meg, amelynek már hazája van, és amely rájött, hogy együtt semmi sem lehetetlen.”
A következő évi ünnepléssorozat nemcsak magának a történelmi eseménynek az évfordulójáról emlékezik meg, hanem az emberiség egyik döntő fordulópontjáról is.