Új sorozatunkban azt szeretnénk nektek megmutatni, hogyan varázsolhattok görögös hangulatot az otthonotokban. Pár apró trükk is elég, és máris visszaköszön a hellén életérzés. Így sokkal könnyebb kivárni a következő nyaralást.

A sort egy csodaszép növénnyel kezdjük, melynek hatalmas előnye, hogy igen strapabíró, így azoknak is bátran ajánljuk, akik nem mozognak otthonosan a növénytartás világában. A leander egyszerűen mindenkinek való.

Görög kirándulásaitok alkalmával biztos ti is felfigyeltetek már erre a növényre. Van, hogy bokorként terebélyesedik, van, hogy egész erős faként (akár három méteresre is megnőhet) ontja virágait. Hellász-szerte rengeteg helyen előfordul, sokszor az autópálya középső szalagkorlátjai között is felfedezhetjük. Szimpla vagy dupla szirmú virágai rózsaszín, bordó, fehér, sárga színekben pompáznak, egészen júniustól szeptemberig. Már az ókorban is dísznövényként dekorálta környezetét, krétai ábrázolásokon már a Kr.e. 14. században megjelenik.

Az örökzöld leander jól tűri a szárazságot, de a sok vizet is (utóbbit télen csak mérsékelten). Az sem gond, ha valakinek déli fekvésű az erkélye, és a Nap hosszú órákig odatűz. Fagy előtt azonban érdemes bentre (akár a lépcsőházba) menekíteni. A tápoldatot külön meghálálja. Az elnyílt virágokat mindig távolítsuk el az ágakról!

Szaporítsa legegyszerűbben hajtatással kivitelezhető. A kb. 20 centi hosszú lemetszett, majd meleg, árnyékos helyen vízbe állított hajtások 1-2 hónap alatt gyökeret eresztenek, és ültethetőek. A legideálisabb erre a tavaszi visszametszés ideje, és érdemes akkora üveg behelyezni, amelyben az ág kivétele nélkül is tudunk 3 naponta vizet cserélni. Vigyázzunk azonban, mert levelei mérgezőek, így miután megérintettük, alaposan mossunk kezet, és a gyerekeket tartsuk távol a növénytől! A benne található oleandrin nevű glükozidát megfelelő mennyiségben fejfájást, rosszullétet okozhat.

Jó kertészkedést!

Fotó:Pixabay

A nagy melegben kimondottan jól esnek a hűs falatok, így most mutatunk Nektek pár remek ötletet, amit okvetlenül ki kell próbálnotok! Receptekért kattintsatok a képekre!

Olívaolajos fagyi a különlegességek szerelmeseinek

Ki mondta, hogy a fagylalt tudománya megáll a klasszikus csoki-vanília párosnál? Gondoljatok merészet, próbáljátok ki az olívaolajos fagyit!

Görög joghurtfagyi a hagyományos ízek kedvelőinek

Málnával, eperrel, szederrel, mangóval, barackkal vagy más gyümölccsel, mi szem-szájnak ingere. Egészséges és finom!

Frappé mindenkinek

Akár eljutunk idén Görögországba, akár nem, egy (vagy inkább több) jó hideg frappé mindenkinek jár!

Egészségetekre!

Forrás: Akis Petretzikis, saját

Képek: Pinterest, Pixabay

Kép: Pinterest

Gondolkoztál már valaha azon, hogy a népszerű Zara üzletlánc kiről kapta a nevét? Te is egy perzselő, divatos, spanyol senoritát képzeltél el gyönyörű bőrrel és mesés hajzuhataggal, mint amilyen Penelope Cruznak van? Akkor most igen meglepődsz majd!

Az eredeti személy ugyanis a név mögött nem egy igéző spanyol szépség, hanem egy szőrös, termetes görög ember. Mégpedig Zorba.

Amikor a Zara alapítója, Amancio Ortega nevet keresett az első üzletének, melyet 1975-ben nyitott La Coruña-ban, az 1964-es Zorba című film után a főhős nevével szimpatizált.

Jesus Echevarría, a Zara kommunikációs igazgatója elmondta: “Nem hiszem, hogy bármi különös ok állt a névválasztás hátterében, egyszerűen csak megtetszett neki a Zorba név. Azonban két tömbbel odébb volt egy bár, amit szintén így kereszteltek el. A hely tulajdonosa azonban aggódott, hogy zavaró lesz a két Zorba egymástól nem is olyan messze. Ekkora már készen voltak az öntőminták a betűk elkészítéséhez, így megnézték, mi hozható belőlük ki a legegyszerűbben, ami mégis más lesz. Így döntöttek a Zara mellett.”

Miliosz Katalin

Kép: Greek Reporter

A helyiek imádják Korfu őslakosát, ismerjük most meg is!

Evdokia pedig nem más, mint a sziget hatalmas, 1086 év körüli életkorra becsült olívafája, melynek csodájára messzi földről járnak. A növény életkorának megállapításához a Drezdai Műszaki Egyetem német tudósai készítettek egy tanulmányt.

A vizsgálat 2014-ben kezdődött Strongyliben Eleni Konofaou, a Hellén Hepta Szövetség alapítója és Eleni Louka biológus közreműködésével.

Konofaou már régen fel akarta hívni a fára az emberek figyelmét, de sok korábbi kísérlete kudarcba fulladt.

A vizsgálat eredményeképpen azonban Andreas Roloff és Stern Gillner megállapították, hogy Evdokia 1086 éves lehet (+/- 10 év). A növény Korfu három legnagyobb olívafájának és Európa tíz legnagyobb és legidősebb fájának egyike.

Konofaou örömmel számolt be róla, hogy iskolások, turisták egyre nagyobb számban látogatnak el Evdokiához.

 Miliosz Katalin

Igazán nagy megtiszteltetés, ha az UNESCO, azaz az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete valamely kincset a világörökség részének nyilvánít. Ahhoz, hogy valamilyen emlék a világörökség részévé válhasson, jelentős egyetemes értéket kell képviselnie, és meg kell felelnie az UNESCO által támasztott 10 kritérium közül legalább egynek.

Új sorozatunkban végigutazunk Görögországon és megemlékezünk azon görög helyekről, emlékekről, melyek immáron a világörökség részei.

Olympia

Fotó: Pixabay

Olympia története régmúlt időkre nyúlik vissza, ugyanis már az időszámításunk előtti 2. évezred végétől kultikus hellyé vált, majd az i.e. 10. században a Zeusz-kultusz központi helyszíne volt. A Főisten tiszteletére megrendezett játékokat i.e. 776 óta tartják nyilván, ekkor készült a legkorábban ismert lista a játékok nyerteseiről.

Olympia kiterjedt régészeti területe két jelentős emléket, az i.e. 470 körül épült Zeusz-templomot és az i.e. 6. század körüli Héra-templomot foglalja magába. Ezeken kívül kincsesházak, egykori sportlétesítmények is vannak a területen, mint például egy tornacsarnok és egy stadion is. Az első ásatásokra 1875-ben került sor, amelyet azóta számos másik követett.

Olympia 1989 óra a világörökség része.

Kép: Pinterest

Annak ellenére, hogy azt mondogatjuk, nem maradt a világnak már eldugott része, időről időre mégis előkerül pár kis zug, amiről nem biztos, hogy mindenki hallott.

Ilyen például a Korinthoszi-öböltől nem messze található Trizonia szigete, mely nevét állítólag az itt élő tücskök hangjáról kapta.

Hírnevét pedig annak köszönheti, hogy a híres hajómágnás, Aristotelis Onassis (akiről IDE kattintva olvashatsz bővebben) a '60-as évekbeli itt járta után meg akarta vásárolni a szigetet lakóitól. Ők azonban a hatalmas összeg ellenére visszautasították az ajánlatát, ezért a milliárdos később Skorpios szigetét varázsolta a saját, személyes édenévé.

Trizonia mindössze 2,4 négyzetkilométer, és egy valódi csoda. Amint partra száll itt az ember, elfelejti minden gondját és baját. Itt nincsenek autók, motorok, zaj és stressz sem. Van itt viszont mandula, fügekaktusz, eukaliptusz, magyal, szilva, olívafák, fenyők és cédrusok.

A sziget valóban ámulatba ejti az  itt időzőt. Mindenki gyalogosan vagy biciklin közlekedik, így a csend is garantált, illetve a levegő is friss, tiszta marad. A tenger csendes, sötétkék és kristálytiszta, arra csábít, hogy rögtön tegyünk egy hajótúrát Trizonia körül. Ezenfelül a helyiek rendkívül kedvesek.

Minas, egy helyi lakos, aki itt született és nevelkedett, el sem tudja képzelni, hogy máshol lakjon. Téli időben a szigeten mindössze 40-50 lakó található, a nyári estéken azonban kb. 600-1000 ember is összegyűlhet Trizonián. Minas azt mondja, a tél kemény, de ha van jó bor, finom étel és jó társaság, akkor minden rendben van.

Miliosz Katalin

Kép: Pinterest

Ahogy már mi is írtuk ITT, a világsztárok közül is sokan választják rendszeresen Hellászt nyaralási helyszínül. Így tett Matthew McConaughey is, immáron két egymást követő nyáron.

Kép: Pinterest - GQ

Előző évben édesanyjával, Kay McCabe-bel töltötte itt a vakációját, idén pedig másodjára tér vissza Antiparosra, ahol Tom Hanks és Rita Wilson háza található.

A Kiklád-szigetcsoporthoz tartozó Antiparos ugyan nem olyan híres, mint szomszédai, Santorini (melyről bővebben olvashatsz ITT) vagy Mykonos (melyet meglátogathatsz IDE kattintva), de tökéletes választás azoknak, akik a tömegtől kicsit távol, nyugalomban szeretnék élvezni a nyaralást. Matthew úgy jellemzi a helyet, hogy ez maga a paradicsom.

 Miliosz Katalin

Kép: Pixabay

Manapság egyre több fórumon olvashatunk a környezetszennyezés okozta globális problémákról, s egyre több helyen szembesülhetünk magunk is azzal, hogy szemét borítja a tájat, amerre járunk.

Sajnos nem kivételek ez alól a tengerek sem, egyre több katasztrófát okoz a tengerbe dobott hulladék, nem ritkán óriási fájdalmat és szenvedést okozva az ebbe beakadó vagy azt elfogyasztó tengeri élőlényeknek, melyek ennek következtében akár el is pusztulhatnak.

Sokan, sokféleképpen próbálják a figyelmet felhívni erre a problémára, ám a görög Enaleia cég egyedülálló módot választott: havonta 200 euróval honorálja, ha a görög halászok a kifogott szemetet nem dobják vissza a tengerbe, hanem összegyűjtve leadják azt.

A vállalkozás vezetője, Eleftherios Arapakis elmondta, hogy az ötletet egy, a tengerben frissen talált kólás doboz adta, melynek szavatossága 1987-ben járt le. Arapakis-t sokkolta a tény, hogy a doboz több, mint 30 éve hánykolódott a vízben, de az is, hogy senkinek nem jutott eszébe, hogy kiemelje onnan. A férfit az sem érdekli, hogy a halászok csak a pénz miatt kezdtek szemétgyűjtésbe, a hangsúly a vizek szemétmentesítésén van.

Görög halászok már régóta panaszkodnak arról, hogy hálójukban sokszor több a szemét, mint a kifogott hal, pedig egyre több lehetőség rejlik a szemét újrahasznosításában: a köteleket, hálókat és a műanyagot is új életre lehet kelteni, népszerűek például az így készült ruhák, sportcipők.

Az ENSZ környezetvédelmi szervezete a programot olyan jó ötletnek találta, hogy az bekerült a Young Champions of the Earth (a Föld fiatal bajnokai 2019) verseny döntősei közé, remélve, hogy több igazán gazdag vállalat követi Arapakis példáját, és motiválja akár egy kis pénzzel a tengerek megtisztítását.