Ma ismét a görög slágerlistára pillantottunk rá, ahonnan a harmadik helyezett dalt ajánljuk figyelmetekbe. Konstantinos Argiros dala mi másról is szólhatna, mint a szerelemről.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - Κωνσταντίνος Αργυρός Tv

Kép: Pixabay

Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is, hogyha szeretsz. A legnehezebb, ha hiába szeretsz.

Anakreón

Kép: Pixabay

Görögországban a legmagasabb ugyanis az üres lakások száma Európában - derül ki az Eteron Kutatóintézet és Társadalmi Változások Intézetének jelentéséből.

A kutatás kiemeli, hogy Görögországban az üresen álló lakások többnyire a nagyvárosi központokban koncentrálódnak, és nagy szerepet játszanak abban, hogy városrészek értéktelenednek el, pedig az ilyen lakóingatlanokat szélesebb körű társadalmi szükségletek kielégítésére is ki lehetne használni.  

Az Eteron szerint az üres lakások kérdése különösen aggasztó Görögország számára. A jelentés alapján "Görögország történelmileg nagy többlettel rendelkezik lakó- és egyéb ingatlanokból, ugyanakkor nincs szociális lakásállománya és nincsenek mechanizmusai a szociális lakásépítésnek... az üres ingatlanok hasznosítása kulcsfontosságú pillére lehet a szociális lakáspolitika fejlesztésének és a lakosság akut lakásproblémái kezelésének, mind a nagyvárosi központokban, mind a kisebb városokban és településeken."

A jelentés a továbbiakban megállapítja, hogy Görögországban az üresen álló épületek kihasználatlansága nem felel meg annak a társadalmi hasznosságnak, amelyet jelenthetnének: "Bár vannak olyan szakpolitikai példák és rendelkezésre álló források, amelyeket az üresen álló épületállomány szociális szempontú hasznosítására lehetne fordítani, Görögországban nem történt [ilyen] szisztematikus hasznosítás... sem az egyes épületek és lakások szintjén, sem átfogó városrész-rehabilitációk keretében."

A Görög Statisztikai Hivatal (ELSTAT) által a 2011. évi népszámlálás során összeállított adatok szerint a 6 371 901 "normál lakásból" 897 968 üres, bérbeadás, eladás vagy bontás céljából nem használt lakást tartottak nyilván.

Ez a szám a lakóingatlanok tizennégy százalékának felel meg. Az adatokból kiderült továbbá, hogy az üresen álló lakások száma - beleértve a nyaralókat és a másodlagos lakásokat is - 2 249 813 volt, ami az ország teljes lakáskínálatának harmincöt százaléka.

Az Eteron-jelentés szerint az országszerte üresen álló ingatlanoknak csak elenyésző része van állami tulajdonban.

A Munkaügyi Minisztérium adatai (2017) szerint "a társadalombiztosítási intézmények mintegy 1120 épületet birtokolnak Görögország-szerte, amelyek 49 százaléka áll üresen."

Kép: Pixabay

A görögországi Syros szigetét a Booking.com utazói értékelései alapján a világ második legbarátságosabb úti céljának választották.

A brazil Arraial d'Ajuda városát, amely az azúrkék strandjairól híres, a legbefogadóbb úti célnak szavazták meg.

Syros után a portugáliai Viana do Castelo (harmadik), az ausztráliai Daylesford (negyedik) és a svájci Grindelwald (ötödik) következik. A legmagasabbra értékelt amerikai úti cél a Utah állambeli Moab. A város - amely filmszerű, sziklás természeti szépségéről híres - a hatodik helyen áll.

A Booking.com kifejtette, hogy díjait több mint 309 millió ellenőrzött ügyfélértékelésre alapozza, amelyek az utazási szálláshelyek, tevékenységek és közlekedési szolgáltatók vendégszeretetét, szolgáltatásait és színvonalát véleményezik. A Booking.com-on csak azok az ügyfelek hagyhatnak értékelést tapasztalataikról, akik ténylegesen megszálltak az adott szálláshelyen, autót béreltek vagy taxival utaztak.

A Booking.com szerint: "A Föld legbefogadóbb helyeinek idei listája a világ számos úti célját mutatja be. A varázslatos tengerparti városoktól kezdve az alpesi menedékhelyeken át egészen a rusztikus sivatagi gyöngyszemekig, ezek a helyszínek biztosan felkelthetik az utazási vágyat az előttünk álló évben."

Syros hosszú történelmi múltra tekint vissza, érték francia, velencei és oszmán hatások is. Itt található Ermoupoli, a Kikládok fővárosa, amely egykor az Égei-tenger kulcsfontosságú kereskedelmi kikötője volt. Ermoupoli számos múzeummal és gyönyörű építészeti emlékekkel rendelkezik. Az Ermoupoli Régészeti Múzeum - amely az ikonikus neoklasszicista városháza épületében található - Görögország egyik legrégebbi múzeuma.

Syros, amely a kereskedelem szempontjából kiváló elhelyezkedése miatt gazdag sziget volt, a II. világháború alatt és az azt követő években sokat veszített fényéből, a kereskedők gazdag házai azonban megmaradtak. És most, hogy a sziget újjászületett, a kastélyok még mindig büszkén és pompásan hirdetik a dicső múltat.

Kép: Pixabay

Az idilli tájai miatt világhírű és népszerű turisztikai célpontnak számító görög Paros szigetén minden nyáron egy nagy probléma merül fel: a parkolási lehetőségek hiánya. A nyári hónapokban a turisták elözönlik a szigetet, és mivel vagy bérlik, vagy magukkal hozzák autóikat, koordinációs problémák merülnek fel.

Magának a festői szépségű szigetnek mindössze 14 000 állandó lakosa van, és minden nyáron több mint 500 000 turista érkezik és járja be a környéket. A helyzetet tovább rontja a korlátozott ellenőrzési kapacitás, mivel az autósok gyakran túllépik az egyórás parkolási korlátozást, ami a helyiek elégedetlenségéhez és az önkormányzat bevételeinek csökkenéséhez vezet.

A probléma megoldására Paros vezetése új megoldást vezetett be, amely az Actility’s Internet of Things (IoT) technológiáját használja. A Cicicom Ltd.-vel együttműködve ez a kezdeményezés egy LoRaWAN (Long-Range Wide Area Network) alapú, parkolási érzékelőkből és adatkezelési szoftverből álló hálózat kiépítését jelenti. E technológiák célja, hogy javítsák a parkolóhelyek kihasználtságának hatékonyságát és a sziget általános parkolási élményét.

Paros lesz az első helyszín, amely részt vesz ebben a projektben, így a tech-cégek első európai intelligens szigetének nevezik.

A Cicicom, amely egy athéni székhelyű, szoftvermegoldásokkal foglalkozó vállalat, IoT-alapú mobilalkalmazásokat és felügyeleti platformokat, valamint hardvereket, például vezeték nélküli érzékelőket állít elő. Ezeket az érzékelőket nemcsak a parkoláskezelésre használják, hanem olyan területeken is alkalmazhatók, mint például az intelligens vízmérés. A Cicicom megoldása azt jelenti, hogy a Parikia kikötő közelében lévő 150 parkolóhely mindegyikét S-LG-13 eszközökkel szerelik fel.

Ezek az eszközök három érzékelőt használnak a jármű jelenlétének megerősítésére és az űrben zajló tevékenységek megfigyelésére: egy mágneses érzékelőt, egy mozgásérzékelőt és egy nanoradart. Az érzékelők LoRa rádiót használnak az adatoknak az Actility ThingPark Enterprise platformjára történő visszaküldésére, lehetővé téve a városi parkolási hatóságok számára a parkolók valós idejű felügyeletét.

A rendszerhez két mobilalkalmazás is tartozik, amelyek mind a járművezetők, mind a rendőrök segítségére hivatottak. A járművezetőket segítő alkalmazás az érzékelők adatai alapján segít megtalálni a legközelebbi szabad parkolóhelyet, GPS-vezérelt navigációt biztosít, valamint megkönnyíti a parkolással kapcsolatos fizetést és az időhosszabbítást.

A rendőrségi alkalmazást Párizsban, a parkolásért felelős rendőrök számára fejlesztették ki, amely értesíti őket az olyan szabálysértésekről, mint például a parkolási idő túllépése vagy a jogosulatlan parkolás, és a megfelelő helyre irányítja őket.

A Cicicom-érzékelő Bluetooth Low Energy (BLE) funkciója, amely érzékeli az autókban lévő BLE jelzőcédulákat, innovatív funkciót jelent. Ezek a címkék különösen hasznosak a különleges parkolási jogosultsággal rendelkező járművek, például a mozgássérült vezetők számára fenntartott járművek azonosítására. Ha egy megfelelő címkével nem rendelkező autó foglal el egy korlátozott parkolóhelyet, a rendszer az alkalmazáson keresztül riasztja a rendőrséget.

A rendszer bevezetésének első fázisa Paros-on a parkolási megoldás kiépítése, amely 150 fizetős parkolóhellyel indul, amelyek stratégiailag a kikötő és a forgalmas belvárosi területek közelében helyezkednek el. A technológia előnyei várhatóan jelentősek lesznek. Célja a bevétel növelése a parkolási díjak betartásának biztosításával, a városi rendőrség munkaidejének csökkentése és a szabálysértésekre való reagálás hatékonyságának javítása. Ez a rendszer azt ígéri, hogy megkönnyíti a parkolást mind a turisták, mind a lakosok számára, így mind a közösség, mind az autósok számára előnyös helyzetet teremt.

Kép: Pixabay

Egy új felmérés igazolta a feketével kapcsolatos napi rutint. Eszerint 10-ből több mint 8 görög iszik naponta kávét, ami megerősíti, hogy a kávékultúra virágzik az országban.

A Kapa Research közvélemény-kutató cég által a Görög Kávészövetség megbízásából készített felmérés szerint a görögök 84%-a naponta legalább egy csésze kávét fogyaszt.

De még azok közül is, akik nem szeretnek kávézni, a többség (66%) gondoskodik arról, hogy mindig legyen otthon kávé. Így, míg a résztvevők 84%-a napi rendszerességgel élvezi kedvenc italát, 95%-uk vásárol kávét.

A felmérésben részt vevők többsége naponta több mint egy kávét fogyaszt. 31%-uk egyet, 40%-uk kettőt, 22%-uk pedig hármat. Egy elenyésző, 6%-os kisebbség is legalább 4 kávét fogyaszt naponta, amint az az alábbi táblázatban látható.

A felmérés szerint 56% inkább otthon iszik kávét, 25% a munkahelyén, 18% pedig kávézókban vagy kifőzdékben.

53% válaszolta, hogy soha nem gondolt arra, hogy lemondjon a kávéról. Ugyanakkor 17%-uk igen, mégpedig egészségügyi okokból, 14%-uk pénzügyi okokból, 13%-uk pedig azért, mert a kávé álmatlanságot okoz.

Ugyanakkor a felmérés szerint a kávéfogyasztók 38%-a számára a kávéfogyasztás korlátozása otthon, a munkahelyen vagy az otthonon kívül - akár anyagi, akár más okokból - automatikusan a társas érintkezések korlátozását jelentené.

A 2023-ban végzett felmérésben az ország 13 régiójából 1003, 17 év feletti önkéntes vett részt.

A görögök évente fejenként 5,5 kilogramm kávét fogyasztanak, amivel az ország a tizenötödik helyen áll a kávéfogyasztók világranglistáján.

A modern görög társadalom talán egyik legfontosabb jellemzője, hogy a kávé nem csupán a mindennapi rutin része, hanem olyan rituálé, amely nélkül a görögök nem tudnak élni.

Görögországban a kávészünetek nagyon hosszúak lehetnek, és egy csésze kávé mellett találkozni tökéletes ürügy a beszélgetésre, pihenésre, társasjátékozásra vagy akár a hírek olvasására is. A "kávézni megyek" kifejezés általában azt jelenti, hogy találkozunk egy kis beszélgetésre.

A fiatalok körében népszerű, modernebb kávézók többféle főzési módszerrel készült kávét kínálnak. Ezzel szemben a "kafeneio" egy hagyományosabb hely, amelyet általában idősebb férfiak látogatnak.

A MICHELIN Guide Green Star in Action című videósorozata a fenntartható gasztronómia iránt elkötelezett séfek által vezetett Zöld MICHELIN-csillagos éttermeket mutatja be. Ebben az epizódban George Papazacharias-szal és Thanos Feskos-szal találkoztak a Delta étteremben, amelyet a MICHELIN Guide Athens 2 csillaggal és Zöld Csillaggal díjazott.

A két séf, miután a skandináv országokban csiszolta tudását, visszatért hazájába, hogy létrehozzák a Deltát - egy olyan éttermet, amely ötvözi a kultúrát, a gasztronómiát és a fenntarthatóságot. Munkájuk során kiemelt figyelmet fordítanak az alapanyagok eredetére, a saját konyhakertjükből és a helyi termelőktől szerezve be mindent. A fenntarthatóságot helyezik előtérbe, és egy olyan összetartó csapatot állítottak össze, ahol mindenki szavát meghallgatják. A szokásostól eltérően a Delta két főszakáccsal büszkélkedhet, ezzel is hangsúlyozva az együttműködés fontosságát.

A Görög Nemzeti Könyvtárnak és a Görög Nemzeti Operának otthont adó épület ötödik emeletén található Delta étterem kellemes meglepetést okoz az étterem kialakításával és más részletekkel is, mint például az exkluzívan kialakított bronz bárpult, a mennyezetről felfüggesztett álomszerű fák és a tengerre nyíló, lenyűgöző kilátás.

Videó: Youtube - Visit Greece

Ma a híres és közkedvelt görög énekesnő, Anna Vissi legújabb slágerét ajánljuk figyelmetekbe, melynek címe: Folt.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - PanikRecordsTube

Az Annáról szóló portrénkat IDE KATTINTVA olvashatjátok. 

Kép: Pinterest

Ahogy viselkedik az éjjeli madarak szeme a napfénnyel szemben, úgy viselkedik a mi lelkünkben az értelem mindazokkal szemben, amik a természetüknél fogva a legszembetűnőbbek.

Arisztotelész

Kép: Pixabay

Mindenki tudja, hogy Hellász a nyugati civilizáció bölcsője, a demokrácia szülőhelye, lenyűgözően szép tengerpartja van, és hogy a függetlenség napja március 25-e. Vannak azonban olyan tények, amelyekkel nincs mindenki tisztában. Nézzünk pár ilyet!

1. A Földön bányászott márvány körülbelül 7 százaléka Hellászból származik.
2. Az 1950-es években a görögök mindössze 30 százaléka tudott írni és olvasni. Ma az írástudatlanok aránya mindössze 5%.
3. Görögország a harmadik helyen áll a világon az olívaolaj-előállításbann. Az olajfák termesztése itt az ókorban kezdődött. Vannak olyan példányok is, amelyekről ismert, hogy a tizenharmadik században ültették őket, és még mindig hoznak termést.
4. Annak ellenére, hogy Hellászt a tenger veszi körül, az ország 80 százaléka hegyvidék. Az ország sajátos geomorfológiája miatt egyetlen hajózható folyója sincs.
5. A világon több mint tizenkét millió ember beszél görögül. Tízmillió görög, körülbelül egymillió ciprusi és további egymillió fős diaszpóra él külföldön, főleg az Egyesült Államokban, Ausztráliában és az EU országaiban.

Sorozatunk első részét IDE KATTINTVA találjátok.