Kép: Pixabay

Új adót vezetett be a kormány ebben a hónapban, a súlyos erdőtüzeket és árvizeket követő újjáépítési erőfeszítések finanszírozására irányuló tervek részeként.

Az új adó pedig nem más, mint az "éghajlatvédelmi adó", amelyet a turisták a szálláshelyen, érkezéskor fizetnek. Ez az adó magasabb, mint a korábbi, ún. "ágyadó", de a pontos összeget a szálláshelyek minősítése határozza meg. 

Az apartmanokban, valamint az egy- és kétcsillagos szállodákban megszállóknak ezentúl egy euró ötven centet, míg a háromcsillagos szállodák vendégeinek három eurót kell fizetniük. A négycsillagos szállodákban való tartózkodásért az új rendszer alapján további hét eurót kell fizetni, az ötcsillagos luxusszállodákban pedig tíz euró lesz az alkalmazandó díj.

Az adó szezonális, csak a március és október közötti, forgalmas turisztikai hónapokban érvényes. Az adókat az üzemeltetők és az utazási irodák által megadott árak nem tartalmazzák majd, azokat helyben, helyi pénznemben kell megfizetni.

Grigoris Tasios, a Panhellenic Hoteliers Association elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az adóemelés elriasztja a turistákat a Görögországba látogatástól, és végső soron a bevételekre is hatással lesz. A november és február közötti holtszezonban azonban az éghajlatvédelmi adó a régi ágyadó szintjén marad.

A görög kormány közölte, hogy az új adótól 2024-re akár háromszázmillió eurós többletbevételt vár, ami megduplázza a különleges tartalékok költségvetését. Az új adó a korábbi szállásadóval ellentétben az online platformokon keresztül lefoglalt rövidtávú bérleményekre vonatkozik majd.

"A speciális tartalékok 300 millió euróról 600 millió euróra nőnek 2024-től" - mondta Mitsotakis a gazdasági prioritásokról szóló éves beszédében tavaly szeptemberben, Thessalonikiben. Mitsotakis azt is világossá tette, hogy Görögország a tűz- és árvízkatasztrófák gazdasági költségeitől függetlenül teljesíteni fogja költségvetési céljait.

Görögország történetének legsúlyosabb áradása szeptemberben tizenhét ember halálát okozta, állatok tízezrei fulladtak vízbe, és házakat, hidakat, utakat, üzleteket és mezőgazdasági területeket tett tönkre. A kormány szerint csak a vasútvonalak helyreállítása több mint százötvenmillió euróba kerül.

A Daniel vihar mintegy 140 ezer hektárt kényszerített víz alá, többek között a kelet-közép-görögországi Thesszália régióban, amely fontos tej- és gyapottermelő vidék. A régió az ország bruttó hazai termékének nagyjából öt százalékát adja.

A katasztrófák ellenére a görögországi turizmus fellendült, a tavaly januártól októberig tartó időszakban huszonhárommillió nemzetközi légi utas érkezett, ami meghaladta a 2022-es év azonos időszakának adatait.

A Görög Turisztikai Szövetség adatai szerint a tavalyi év első tíz hónapjában 2,4 millióval több utas érkezett Görögországba. A 2019-es év azonos időszakához képest a növekedés tizenkét százalékosra becsülhető.

A világ számos országában kivetik ezeket az adókat. Ausztriában, a Baleár-szigeteken, Svájcban és az Egyesült Államokban például külön fizetnek a turisták.

Kép: www.greekreporter.com

Hrysanthi Nikolopoulou főhadnagy a Görög Légierő első női F-16-os pilótája, és erre nagyon büszke is.

A férfiak által dominált munkakörben a 28 éves, észak-görögországi Piges-ből származó pilóta az együléses vadászgéppel az Égei-tenger felett repülve szerzett magának hírnevet, mikor NATO és multinacionális légi hadgyakorlatokon vett részt Európa-szerte.

"Koncentrációra és a küldetés iránti elkötelezettségre van szükség, mert az veszélyekkel jár" - mondta a To Vima című görög lapnak.

"Az F-16-os vadászgép vezetése önmagában is különleges élmény, hiszen minden egyes repülés más-más érzelmeket kelt. Mindazonáltal a környezet annyira megterhelő, hogy minden másodpercben elkötelezettnek és koncentráltnak kell lenned azzal kapcsolatban, amit csinálsz.”

Hrysanthinak, mielőtt beült az F-16-os pilótafülkéjébe, és egyedül repült, kemény kiképzésen kellett átesnie. Négy évig tanult a Görög Légierő Akadémiáján (Ikaron Akadémia), és a képzést régebbi típusú kiképzőgépeken, például a T-41-es, T-2-es és T-6-os típusokon repülve folytatta, mielőtt az F-16-osra osztották be.

"Még mindig emlékszem, amikor először ültem be az F-16-os pilótafülkéjébe az oktatómmal. Nagyon vártam már, hogy megtapasztaljam a repülés érzését és a G-erőt is" - meséli Nikolopoulou a To Vima-nak.

"Mindig is szerettem a repülést és a vadászgépeket. A középiskolában mindenféle ösztönzés nélkül - mivel a családi környezetemnek semmi köze nem volt a repüléshez - úgy döntöttem, hogy bejelentkezem az Icaron Akadémiára. Ma a legszerencsésebb embernek érzem magam, hogy ezt a szakmát űzhetem. Megtiszteltetés, és nagyon büszke vagyok arra, hogy én lehetek az első nő az F-16-osoknál, és mindent megteszek majd azért, hogy a legjobbat nyújtsam a repülős pályafutásom során, mert ez nem csak egy munka, hanem egy szolgálat" - mondja.

Arra a kérdésre, hogy találkozott-e bármilyen nehézséggel a légi harci bevetések során, szűkszavúan válaszol, óvakodva attól, hogy valami nemzetbiztonsági szempontból nem megfelelőt fedjen fel: "Minden küldetés kihívást jelent a pilóta számára, a maga sajátosságaival és követelményeivel".

Nikolopoulou azonban elárulja, hogy a legnagyobb kihívást jelentő küldetés a "scramble". Elindítani a repülőgépet, a fedélzeten lévő legénységet, a lehető leggyorsabban a levegőben lenni és alakzatba állni, hogy az ellenséges repülőgépekkel szemben védekezzenek, azokat feltartóztassák és elfogják. Ez pályafutása során többször is megtörtént, amikor török repülőgépek sértették meg a görög légteret az Égei-tenger felett.

"Mindazonáltal, mivel a légierőnél az olyan fogalmak, mint az együttműködés és a bajtársiasság összefonódnak a munkával és a küldetés teljesítésével, a férfi kollégák szinte azonnal elfogadtak. Emellett a családom a kezdetektől fogva támogatott ebben a döntésemben, és ma már nagyon büszkék rám" - mondja Nikolopoulou a To Vima című lapnak.

Nikolopoulou jelenleg a 110. vadászrepülőszázadnál szolgál a görög légvédelem szívében, Larissában.

Kép: Pixabay

A Conde Nast Traveller 2023-ban is elkészítette utazási listáját, melyen azon úti célok szerepelnek, amelyekre a legtöbbet kerestek rá a Google felületén. A legtöbbet keresett ország ennek alapján Görögország, míg a legnagyobb érdeklődésre számot tartó sziget Rodosz lett.

A lista alapja a Google saját összesítése, mely nemcsak az úti célokat, hanem valamennyi keresési előzményt számba vette. A Google nemcsak összegyűjtötte, de kontextusba is helyezte az adatokat, így figyelemmel volt az aktuális eseményekre is. Ennek alapján például Tel Aviv is népszerű úti célnak számít, már, ami az összecsapások előtti időket jelenti.

Görögország mint ország szépségéről a Conde Nast Traveler cikke így emlékezett meg: "A fehérre meszelt Mykonos szigetétől a rusztikus falvairól ismert Kefalonia dzsungelhangulatáig Görögország az az úti cél, amely folyamatosan ad."

A cikk azt ajánlja, hogy a görög kalandozást kezdjük Athénban, amely állítása szerint a világ legjobb bárjainak ad otthont, hogy ízelítőt kapjunk az ország "kulináris remekművéből". A cikk ezután arra invitálja olvasóit, hogy induljanak el egy általuk választott görög szigetre, legyen az Santorini, Korfu vagy Kréta, a Conde Nast Traveler szerint bármelyiket választjuk is, "biztosan lenyűgöző lesz".

A cikk szerint: "A görögországi szigetek közül Rodosz nagyon különleges. A tragikus erdőtüzek után, amelyek 2023 elején megtisztították a szigetet, megfosztva azt földterületének 15 százalékától, Rodosz lassan újra felépül. Látogasson el az óvárosba, ahol sikátorok labirintusa szövődik a római romok és a több generáción átívelő éttermek mellett meghúzódó bizánci templomok körül." A cikk szerint Rodosz drámai tengerparti sziklái "epikus kilátást nyújtanak a Földközi-tengerbe nyúló, púderes aranyszínű strandokra".

Hozzátette, hogy a sorban álló alpesi erdők "tökéletesek" a kora reggeli túrákhoz, amelyek "omladozó dombtetőn álló várakhoz és ősi romokhoz" vezetnek. A sziget még mindig lábadozik, de - ahogy a Conde Nast Traveller rámutat - a Rodosz támogatására indult buzgó utazók állítják, szépsége így is páratlan.

A luxusutazási márka egy listát is közzétett "a legjobb helyekről, ahová 2024-ben érdemes elutazni", ezen szintén szerepel egy görög szigetcsoport.

A cikk szerint: "Van-e jelenleg népszerűbb hely, mint a görög szigetek? Tavaly nyáron a Kikládok - egy szigetcsoport, amelyhez Mykonos, Santorini, Paros, Milos és Ios tartozik - gyönyörű kék-fehér hátterükkel uralták a közösségi média felületeit."

Kép: Pixabay

A Görög Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben Görögország lakosságának száma 10 461 627 fő volt. Ehhez képest a 2023-as 0,5%-os csökkenés a természetes halálozásokkal és a nettó migrációval szemben az alacsony születésszámnak tulajdonítható.

2023. január 1-jén Görögország népessége 10 413 982 főre csökkent, ami 0,5%-os csökkenést jelent 2022-hez képest. Ez a szám 5 090 591 férfit és 5 323 391 nőt foglal magában. A természetes fogyás 64 000 fős veszteséget jelent, ez 75 921 születést és 139 921 halálozást foglal magában Hellászban. A nettó migráció 16 355 fővel növelte a népességet.

A népesség kor szerinti összetétele az alábbiak szerint alakul: a lakosság 13,4%-a 0-14 éves. A 15-64 évesek a népesség 63,7%-át teszik ki, míg a 65 évesek és idősebbek a lakosság 22,9%-át. Az öregedési arány 171,8, amely a 65 év felettieket a 0-14 évesekhez viszonyítja. A nettó migráció 2023-ban 16 355 fővel növekedett. Ez 96 662 bevándorlót és 80 307 kivándorlót jelent.

2021-ben a nettó migráció -22 476 fő volt, kevesebb volt a bevándorló és több a kivándorló. A bevándorlási adatok Görögországban a nemzetközi vagy ideiglenes menedékjogot vagy védelmet kérőkre is kiterjednek. Ez a demográfiai változás rávilágít Görögország elöregedő népességére és ingadozó migrációs szokásaira. A népesség csökkenése számos társadalmi-gazdasági szempontot is érint. Hatással van a munkaerőpiac dinamikájára és a társadalombiztosítási rendszerekre. Emellett a várostervezésre és az egészségügyi szolgáltatásokra is.

Az elmúlt 5 évben a születési ráta Görögországban folyamatosan évi 2% fölött csökkent, a 2022 és 2023 közötti átmeneti időszak volt a legrosszabb, 2,56%-os értékkel.

A görög kormány a közelmúltban kezdeményezéseket tett a negatív migrációs egyenleg kiegyenlítésére. Az egyik ilyen intézkedés az volt, hogy munkavállalási tartózkodási engedélyt adtak a munkát kereső, be nem jelentett bevándorlóknak. Ezt a politikát azonban sokan - köztük Antonis Samaras volt miniszterelnök is - bírálták.

Miközben Görögország súlyosan szenved az alacsony születésszámtól, nem ez az egyetlen nyugati ország, amely ezzel a válsággal küzd. Olyan akadémikusok, mint Nektarios Miltiades, megfigyelték ezt a tendenciát olyan nyugati országokban is, mint Olaszország és Spanyolország.

A válságra lehetséges megoldást jelentenek olyan belpolitikai intézkedések, amelyek a gyermekes családok számára adómentességet biztosítanának, és így támogatnák a családokat.

Arra gondoltunk, hogy sorozatunk idei első részében mindenképpen arra kellene ránéznünk, hogy melyik dal vezeti a görög slágerlistát.

Ezt meg is tettük, és jelentjük, Antonis Remos áll még mindig az első helyen.

Nektek hogy tetszik a dal?

Videó: Youtube - PanikRecordsTube

Kép: Pixabay

Ha boldogságunk van, mindenünk van; ha pedig nincs, mindent elkövetünk, hogy megszerezzük.

Kép: www.greekreporter.com

A görög útlevél két helyet ugrott előre, és a legfrissebb Henley útlevélindex szerint az 5. legerősebb a világon.

Idén erősen átrendeződött a lista, amelyet a londoni székhelyű migrációs tanácsadó cég évente hirdet meg, és amely az IATA adatai alapján rangsorolja az országok útleveleit a legerősebbtől a legkevésbé erősig.

Az idei útlevélindex annyiban különbözik a tavalyitól, hogy az első helyet nem Japán foglalja el egyedül, hanem öt másik ország is csatlakozott hozzá.

Japán mellett az első helyen Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Szingapúr áll, amelyek állampolgárai vízummentesen vagy igény szerint vízummentesen utazhatnak a világ 194 célállomására. Ez kiemelkedő, ugyanis a tavalyi rekordot Japán tartotta 193-mal.

A második helyen holtversenyben Svédország, Finnország és Dél-Korea áll, az ezen útlevelekkel rendelkező állampolgárok 193 országba juthatnak be könnyedén, míg Ausztria, Írország, Hollandia és Dánia útleveleivel 192 országba.

Görögország az ötödik helyre került, két helyet javítva tavaly óta, amikor is a hetedik helyen állt. Az ország Máltával és Svájccal osztozik az ötödik helyen, a negyedik helyen pedig Belgium, Luxemburg, Norvégia és Portugália áll.

Görögország 2022-ben a nyolcadik helyen állt.

A hatodik helyen Ausztrália és Új-Zéland sorakozik, hozzájuk csatlakozik a Cseh Köztársaság és Lengyelország, míg a hetedik helyet az Egyesült Államok, Kanada és Magyarország foglalja el, ez utóbbiak útleveleivel 188 országba lehet eljutni könnyedén.

Az idei év legjelentősebb növekedése az Egyesült Arab Emírségeké, amely az elmúlt 10 év során 106 országgal bővítette listáját, így most a 11. helyen áll.

A nyolcadik helyen Észtország és Litvánia, a kilencediken Lettország, Szlovákia és Szlovénia, a 10. helyen pedig Izland áll.

A tavalyi listán a top 10-ben szereplő országok közül az USA-nak sikerült a legkisebb mértékben növelnie pontszámát a Henley Passport Indexen az elmúlt évtizedben, mivel 2013 és 2023 között mindössze 12 további célországba biztosított vízummentes hozzáférést.

Összehasonlításképpen Szingapúr 25 ponttal növelte pontszámát, és ezzel öt helyet lépett előre a rangsorban a 2013 és 2023 közötti 10 év alatt.

A Henley & Partners egy új indexet is közzétett, a Henley Openness Indexet, amely az ország külföldiek iránti nyitottsága és saját állampolgárainak utazási szabadsága közötti kapcsolatot vizsgálja.

Az index első 20 "legnyitottabb" országa - Kambodzsa kivételével - mind kis szigetország vagy afrikai állam.

12 olyan teljesen nyitott ország van, amely vízummentes vagy belépéskor kiváltható vízumot biztosít a világ 198 másik útleveles országa számára, ezek a következők: Burundi, a Comore-szigetek, Dzsibuti, Bissau-Guinea, Maldív-szigetek, Mikronézia, Mozambik, Ruanda, Szamoa, Seychelle-szigetek, Kelet-Timor és Tuvalu.

Mindig kíváncsiak vagytok arra, hogy írásaink közül melyik volt a legolvasottabb, melyik téma keltette fel a legtöbb Olvasónk figyelmét.

12 részes sorozatunkban így most annak járunk utána, mely cikkeink voltak 2023 egyes hónapjaiban a legnépszerűbbek.

December legolvasottabb cikkét IDE KATTINTVA érhetitek el.

Nektek melyik volt a kedvenc írásotok a hónapból?

Mindig kíváncsiak vagytok arra, hogy írásaink közül melyik volt a legolvasottabb, melyik téma keltette fel a legtöbb Olvasónk figyelmét.

12 részes sorozatunkban így most annak járunk utána, mely cikkeink voltak 2023 egyes hónapjaiban a legnépszerűbbek.

November legolvasottabb cikkét IDE KATTINTVA érhetitek el.

Nektek melyik volt a kedvenc írásotok a hónapból?

Mindig kíváncsiak vagytok arra, hogy írásaink közül melyik volt a legolvasottabb, melyik téma keltette fel a legtöbb Olvasónk figyelmét.

12 részes sorozatunkban így most annak járunk utána, mely cikkeink voltak 2023 egyes hónapjaiban a legnépszerűbbek.

Október legolvasottabb cikkét IDE KATTINTVA érhetitek el.

Nektek melyik volt a kedvenc írásotok a hónapból?