Ha tanácstalanul állnátok a konyhában, mert a "Mi legyen ma vacsorára?" kérdésre megint "Mindegy." vagy "Nem tudom." a válasz, dobjatok össze egy jó kis strapatsadát, hogy a család elismerősen adózzon nagyszerűségetek előtt. Na meg azért, mert 10 percbe kerül és elképesztően finom.

Akis Petretzikis receptje következik, róla IDE KATTINTVA olvashattok bővebben.

Kép: https://akispetretzikis.com

Hozzávalók:

Kép: Greek Food News

...hogy nem csak a feta érdemes a világhírnévre a görög sajtok közül?

A naxosi Koronos hegyi falvacskából származó Arsenikóról úgy tartják, több, mint ezer éves története van. A szó jelentése egyébként férfi, mely erős, pikáns ízére utal.

Hagyományosan pasztőrözetlen kecske és birkatej keverékéből készítették, manapság azonban már a pasztőrözött verziója is elérhető, melyhez tehéntejet is kevernek.

Miután a tej megalvadt, kukoricaszem méretűre vágják, majd felforralják a savóban, mielőtt a henger alakú formába helyezik. A következő naptól számítva 48 óráig sós vízben áztatják, majd 30 napig érlelik.

Az Arsenikót a többi sajttól intenzív, fűszeres, ízletes karaktere különbözteti meg. A sajtot Naxos több településén, és pár másik kiklád szigeten gyártják és érlelik.

Kép: spoonflower

Ma ünneplik az európai nyelvek anyjának tartott csodaszép görög nyelvet.

Február 9-e azonban nemcsak ennek, hanem a nemzet himnuszának, a Himnusz a szabadsághoz írójának, Dionysos Solomos halálának is emléket állít.

Az ünnepség rávilágít a hellén nyelv alapvető és meghatározó szerepére az európai irodalomban és kultúrában. Mi több, a görög gazdagítja a leginkább a tudományos nyelvezetet a mai napig.

„Ez az a nyelv, melyet négyezer éve ugyanúgy beszélnek, 2800 éve ugyanazt az ábécét használják” – összegezte Georgios Babiniotis, korábbi oktatásügyi miniszter.

Az ünnepséget hivatalosan 2018-ban tartották először, miután a parlament elfogadta a kérelmet, és február 9-ét hivatalosan is a görög nyelv napjának nyilvánították.

Ebben az évben olasz földön, Nápolyban nagy ünnepséget tart a görög gyökerekkel rendelkező lakosság. Több, mint ezer gimnazistát várnak, hogy színházi előadásokkal, tánccal, zenével, koncertekkel és az Olaszországban található ókori görög műemlékek felfedezésével adózzanak a görög kultúrának.

Kép: Greekreporter - a Komotiniben épülő kórház tervei

Rendkívüli hírrel szolgált a Stavros Niarchos Alapítvány elnöke, Andreas Drakopoulos tegnap: az Alapítvány összesen 420 millió eurót szán a görög egészségügy fejlesztésére, melynek keretében három új kórházat építenek és számos görög egészségügyi kezdeményezést támogatnak.

Az örömteli bejelentésre a Stavros Niarchos Alapítvány Kulturális Központjában Prokopis Pavlopoulos köztársasági elnök és Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök jelenlétében került sor, ahol Drakopoulos a pontos terveket is ismertette: az egyik kórház Komotiniben épül, melyet 2024-ig kell befejezni, a másik kórház építési munkálatait Spártában kezdik meg, és 2025-ben tervezik befejezni, míg a harmadik kórház egy gyermekkórház lesz Thessalonikiben, melyet 2024-ben adnak át.

Drakopolous kihangsúlyozta, hogy nem magánkórházakról van szó, azok elkészültük után a görög egészségügyi rendszer részét képezik majd, függetlenségük csak adminisztratív jellegű.

A gyermekkórházat a világhírű olasz építész, Renzo Piano tervezte, aki sok természetes fényt és barátságos kialakítást álmodott meg az intézménynek.

A Stavros Niarchos Alapítvány mindezeken felül 2 repülőt és 2 mentőhelikoptert is adományoz a 143 mentőautó mellett a görög egészségügynek. A nagylelkű segítség azonban itt sem áll meg, hiszen számos kórház részesül az Alapítvány által vásárolt egészségügyi eszközökből, illetve az egészségügyi oktatás fejlesztésébe is invesztálnak a tervek szerint.

Kép: Eurovision.tv

Hosszas válogatás után kiderült, ki képviseli Görögországot az Eurovíziós Dalfesztivál 2020-as mezőnyében, Rotterdamban.

A görögök választása a 17 éves Stefania Liberakakis-ra esett, aki a görög mellett holland gyökerekkel is rendelkezik.

Stefaniának fiatal kora ellenére nem idegen a versengés, hiszen 2016-ban a Kisses nevű lányformációval Hollandiát képviselte az Eurovíziós Dalfesztivál junior változatában.

Stefania május 14-én lép színpadra a Superg!rl nevű dallal, melyet be is mutatunk nektek, amint elkészül a hivatalos videóklip.

Kép: Pinterest

Csaknem három évtizede küzd Görögország azért, hogy a British Múzeumba került nemzeti kincseit visszakapja.

A kérdés mostanság nem is lehetne aktuálisabb, hiszen Nagy-Britannia január 31-én kilépett az Európai Unióból, így Görögország mindenképpen számít arra, hogy a tagállamok támogatják jogos követelését.

Lina Mendoni görög kulturális miniszter Athénban beszélt arról, hogy évtizedek óta folyik a küzdelem a görög kincsekért, melyeket a British Múzeum nem akar visszaadni, holott a korábban támasztott érvük - miszerint Görögországnak nincs méltó helye azok tárolására - az Új Akropolisz Múzeum felépítésével 2011-ben végleg megdőlt.

A miniszter asszony kiemelte: a görögök készek arra, hogy egy ideiglenes tárlat berendezéséhez szükséges kulturális anyagot bocsássanak a British Múzeum rendelkezésére, ellensúlyozva a görög kincsek visszaszolgáltatását, de hangsúlyozta, hogy a probléma megoldása most már tényleg nem tűr halasztást.

Kép: Pinterest

...hogy Görögországban még mindig hagyománya van a parázsló hamun lépkedésnek?

Thessalonikitől nem messze, Langadas városában a napokban ünnepelték meg az Anastenaria nevet viselő hagyományt, mikoris több százan szánják rá magukat, hogy izzó szénszőnyegen sétáljanak végig.

A tradíció a balkáni háborút (1911-12) követően Thrákiából idetelepült emberekhez köthető. A hagyomány kialakulása azonban ma már a feledés homályába veszett.

A mítoszt ismerők úgy tartják, hogy a rituálé a Fekete-tenger mellett található Kosti falvához köthető, ahol a 13. században szörnyű tűzvész tombolt, melynek a Szent Konstantin templom is áldozatul esett.  A falubeliek állították, hogy ahogy az épületet a lángok nyaldosták, sírást hallottak bentről, és úgy gondolták, hogy a szent ikonok kértek így segítséget. Többen neki is iramodtak, és csodák csodájára, sérülés nélkül sétáltak ki az ikonokkal a kezükben.

Mások szerint azonban az ókori thrákiai Dionysios hagyományból eredeztethető, melyet később - az ortodox egyház elismerését keresve - kereszténynek vallottak.

A tradíció egyébként még Bulgáriában is él, sőt, az Anastenaria felkerült az UNESCO kulturális örökségének listájára.