Kép: Pinterest

A görög hatóságok bejelentették, hogy a Korinthoszi-csatorna, amely a Jón-tengeren található Korinthoszi-öblöt köti össze az Égei-tengeren található Szaroniki-öböllel, csütörtökön újra megnyitotta kapuit a nyári időszakra, és szeptemberig így is marad.

A Korinthoszi-csatorna helyreállításának második szakasza a múlt héten ért véget a 2020 novemberében, valamint 2021 januárjában és februárjában bekövetkezett katasztrofális földcsuszamlásokat követően. Október 1-jétől a munkálatok az utolsó szakaszba lépnek, és a becslések szerint 2024 februárjában a csatorna visszatérhet a normál, 24 órás működéshez.

A csatorna 2022 októberében zárt be a tengeri forgalom előtt, miután a nyári időszak alatt megszakítás nélkül és biztonságosan működött, és az elmúlt húsz év legjobb teljesítményét hozta.

"Ez bizonyítja a csatorna működésének fontosságát, valamint a tengeri forgalom, a turizmus növekedése és a térség felértékelődése szempontjából betöltött döntő szerepét" - közölte akkor a Korinthoszi-csatorna Társaság. A csatorna 2022. július 4-i újranyitásának napjától kezdve hetven különböző országból 6 001 hajó haladt keresztül rajta.

A Korinthoszi-csatorna földcsuszamlások miatti lezárása katasztrofális hatással volt a görögországi közlekedésre és turizmusra.

2021 februárjában egy földomlás miatt a hatóságok kénytelenek voltak szüneteltetni a csatorna működését. A helyreállítás megkezdődött, de júliusban újabb földcsuszamlások miatt a munkálatok teljesen leálltak. Ez a helyzet még komolyabb volt, ugyanis a Peloponnészosz oldaláról hatalmas sziklák zuhantak a vízbe.

A Korinthoszi-csatornáról ITT olvashattok bővebben.

EGÖ

EGÖ

Ma Sakis Rouvas legújabb dalát mutatjuk meg Nektek, melynek címe: Ta Kaka Paidia, azaz A rossz gyerekek.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - Sakis Rouvas

Kép: Pixabay

Nem kell szívesen fogadni azok barátságát, akik régi barátaiknál többre becsülnek minket, míg újak vagyunk; meg kell gondolnunk, hogy ha fölöttünk is eljár az idő, másokkal barátkoznak össze, és azokat fogják többre tartani.

Aiszóposz

Kép: Pixabay

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint Görögország a második helyen áll azon mutató vonatkozásában, amely a világ országainak 2022 végi napenergia-termelési potenciálját tükrözi.

A lista élén Spanyolország áll több mint 19 százalékkal, őt Görögország és Chile követi 17,5, illetve 17 százalékkal, maga mögött hagyva Hollandiát és a korábbi bajnok Ausztráliát, egyenként 15 százalékot meghaladó arányokkal.

Görögország egy helyet javított az előző évi indexhez képest, amikor 13,6 százalékot ért el.

Azóta az ország további 1,4 GW kapacitást telepített, és a jelentés szerint azon kilenc ország közé tartozik, ahol a fotovoltaikus energiaellátás elterjedtsége meghaladja a 10 százalékot, szemben a 2021-es 7 százalékkal. A vonatkozó uniós átlag ma 8,7 százalékon áll, és összességében a világ villamosenergia-szükségletének 6,2 százalékát teszi ki.

Az IEA szakértői úgy vélik, hogy a zöld fellendülési tervek és a jobb szabályozás messze túlszárnyalhatja ezt az iparágat a jelenlegi telepítési trendeken, melyek megfelelnek a Párizsi Klímaegyezménynek.

Görögország az elmúlt években nagy beruházásokat hajtott végre, ami a megújuló energiát illeti, Tilos és Halki szigetei önellátóvá váltak a görög szigetközösségek zöld gazdaság, energiaautonómia, digitális innováció és ökológiai mobilitás modelljévé történő átalakítására irányuló folyamatos erőfeszítések keretében.

2022 októberében fontos mérföldkőhöz érkezett a megújuló energiaforrások felhasználása, amikor a független villamosenergia-átviteli szolgáltató (IPTO) szerint az egész ország történetében először sikerült teljes egészében megújuló energiával működnie.

Kép: www.greekreporter.com

A Santorinin található Akrotiri késő bronzkori lelőhelyén talált tavaszi freskót tartják az európai művészettörténetben az első természeti jelenetet ábrázoló festménynek.

A liliomok szobájának freskójaként is emlegetett, a lelőhely deltakomplexumában feltárt freskó a régészek és művészettörténészek körében nagy vitát váltott ki. Az alkotás, amely a kis szoba három falát borítja, kérdéseket vetett fel a helyiség rendeltetésével kapcsolatban.

Ennél is fontosabb, hogy a képek ikonográfiai jelentése zavarba ejtette a kutatókat és a tudósokat, ami a repülő fecskék viselkedésével kapcsolatban megosztott véleményekhez vezetett.

Az akrotiri tavaszi freskó felfedezése sok mindent elárul a közép és késő bronzkori (Kr. e. 20-17. század) görög civilizációról. Akrotiri a történelem előtti időkben az Égei-tenger egyik legfontosabb központja volt. Első települései a késő neolitikumból, legalább a Kr. e. 4. évezredből származnak. A korai bronzkorban (Kr. e. 3. évezred) már volt település itt. A középső és a késő bronzkorban a település kibővült, és az Égei-tenger egyik legfontosabb városi központjává és kikötőjévé vált.

Nagy, mintegy 200 hektáros területe, kiváló városszervezése, igen fejlett szennyvíz- és vízvezeték-hálózata, díszes, magas, ékes freskódíszítéssel, gazdag bútorokkal és használati tárgyakkal rendelkező épületei előremutató fejlődésről tanúskodnak, amint azt az ásatási leletek is bizonyítják.

A tavaszi freskó, mint minden minószi falfestmény, élénk színekkel rendelkezik, a vörös és narancssárga színektől kezdve a feketén, a kéken és a lilán át a fehérig. A festékek zúzott ásványi porból készültek, és nedves vagy száraz mészvakolatra festették, amelyet a falra vittek fel. Amikor a vakolat megszáradt, egy karbonátosodásnak nevezett kémiai folyamat játszódott le, és a mész reakcióba lépett a levegőben lévő szén-dioxiddal, rögzítve a pigmentet a vakolathoz.

A tudósok azonban értetlenül állnak a tavaszi freskó madarai előtt. A fecskék udvarolnak, vagy a viselkedésük sokkal baljóslatúbb? Veszekednek vagy csak játszanak? A falfestményen látható liliomok és a színes sziklák több más értelmezésre is késztetik a nézőt. Vajon a természet körforgását szimbolizálja, ahogy a madarak a liliomból táplálkoznak? Vagy a természet tavaszi újjászületését ábrázolja, amikor a fecskék örülnek és boldogan játszanak?

Függetlenül a madarak tényleges jelentésétől, a Tavaszi freskó az európai művészettörténet első természeti jelenete marad.

Kép: www.greekreporter.com

Katerina Sakellaropoulou görög elnök Ioannis Sarmas magas rangú bírót nevezte ki átmeneti miniszterelnökké a várhatóan június 25-én tartandó új választásokig.

Sarmas-t, a Számvevőszék elnökét azután nevezték ki, hogy a parlamentben az öt nagy politikai párt vezetőivel folytatott megbeszélésen megerősítették, hogy a vasárnapi választásokat követően nincs lehetőség koalíciós kormányalakításra.

A 66 éves bíró köszönetet mondott az elnöknek, és kijelentette: "Alkotmányos és állampolgári kötelességem, hogy elvállaljam a tisztséget”. A görögországi Kos szigetén született Sarmas az athéni és párizsi jogi tanulmányok, valamint a doktori fokozat megszerzése után bírói pályát futott be.

Az összes szavazatot összeszámolva hétfőn az Új Demokrácia párt 40,79%-ot szerzett, ami kétszerese a fő ellenzéki SYRIZA 20,07%-ának. A harmadik helyen a szocialista PASOK végzett 11,46%-kal, majd a Görög Kommunista Párt következett 7,23%-kal. A szélsőjobboldali, populista Görög Megoldás párt az ötödik helyen végzett 4,45%-kal.

Kyriakos Mitsotakis leköszönő miniszterelnök új választásokat írt ki június 25-re, miután pártja az elmúlt évek legnagyobb választási győzelmét aratta, de öt mandátum még így is hiányzott ahhoz, hogy egypárti kormányt tudjon alakítani.

"Kötelességemnek tartom, hogy a lehető leggyorsabban átlépjem az egyszerű arányos képviselet akadályát, és hajlandó vagyok ma délután visszaadni a próbamandátumot, hogy választásokat tartsunk, lehetőleg június 25-én" - mondta Mitsotakis a Sakellaropoulou-val folytatott hétfői találkozóján.

Kedden Alexis Tsipras, a legnagyobb ellenzéki párt, a SYRIZA vezetője és Nikos Androulakis, a szociáldemokrata PASOK vezetője visszautasította a mandátumokat, hangsúlyozva, hogy nem tudnak koalíciós kormányt alakítani.

Athénnak megannyi arca van, s ha éppen arra tervezitek nyári szabadságotokat, csak bátorítani tudunk Benneteket, hogy minél több oldalát ismerjétek meg a görög fővárosnak.

Videó: Youtube - Exploropia

Kép: www.greekreporter.com

Egy görög milliárdos család három hatalmas, 230 láb hosszú Admiral GC-Force 70 típusú szuperjachtot rendelt. Az eladást az IYC és a The Italian Seag Group (TISG) jelentette be.

Magáról az ügyletről csak kevés részletet lehet tudni, és a szóban forgó gazdag görög család kiléte sem ismert.

A szuperjachtok tágas belső és fedélzeti terekkel rendelkeznek, bőséges üvegfelülettel borítják majd, hogy a belső terek sok napfényt kapjanak, és természetesen a formatervezés is elegáns és fényűző lesz.

Bár a három luxushajót megvásárló gazdag görög családról keveset tudni, a szuperjachtok néhány specifikációja nyilvánosan ismert.

Az Admiral GC-Force 70 motoros jachtot a TISG házon belüli tervezőstúdiója, a Centro Stile tervezte. Minden hajó kifinomult dizájnjáról, tágas kültéri területeiről és az üvegelemek lenyűgöző beépítéséről ismert. Ez utóbbi részlet rengeteg napfényt enged be a hajó belső tereibe.

Az Admiral GC-Force 70 jachtok elkészültük után hét luxus vendégkabinnal és tíz legénységi kabinnal lesznek felszerelve. A három új jacht átadási dátuma 2026, 2027 és 2028.