Kép: www.greekreporter.com

A Santorinin található Akrotiri késő bronzkori lelőhelyén talált tavaszi freskót tartják az európai művészettörténetben az első természeti jelenetet ábrázoló festménynek.

A liliomok szobájának freskójaként is emlegetett, a lelőhely deltakomplexumában feltárt freskó a régészek és művészettörténészek körében nagy vitát váltott ki. Az alkotás, amely a kis szoba három falát borítja, kérdéseket vetett fel a helyiség rendeltetésével kapcsolatban.

Ennél is fontosabb, hogy a képek ikonográfiai jelentése zavarba ejtette a kutatókat és a tudósokat, ami a repülő fecskék viselkedésével kapcsolatban megosztott véleményekhez vezetett.

Az akrotiri tavaszi freskó felfedezése sok mindent elárul a közép és késő bronzkori (Kr. e. 20-17. század) görög civilizációról. Akrotiri a történelem előtti időkben az Égei-tenger egyik legfontosabb központja volt. Első települései a késő neolitikumból, legalább a Kr. e. 4. évezredből származnak. A korai bronzkorban (Kr. e. 3. évezred) már volt település itt. A középső és a késő bronzkorban a település kibővült, és az Égei-tenger egyik legfontosabb városi központjává és kikötőjévé vált.

Nagy, mintegy 200 hektáros területe, kiváló városszervezése, igen fejlett szennyvíz- és vízvezeték-hálózata, díszes, magas, ékes freskódíszítéssel, gazdag bútorokkal és használati tárgyakkal rendelkező épületei előremutató fejlődésről tanúskodnak, amint azt az ásatási leletek is bizonyítják.

A tavaszi freskó, mint minden minószi falfestmény, élénk színekkel rendelkezik, a vörös és narancssárga színektől kezdve a feketén, a kéken és a lilán át a fehérig. A festékek zúzott ásványi porból készültek, és nedves vagy száraz mészvakolatra festették, amelyet a falra vittek fel. Amikor a vakolat megszáradt, egy karbonátosodásnak nevezett kémiai folyamat játszódott le, és a mész reakcióba lépett a levegőben lévő szén-dioxiddal, rögzítve a pigmentet a vakolathoz.

A tudósok azonban értetlenül állnak a tavaszi freskó madarai előtt. A fecskék udvarolnak, vagy a viselkedésük sokkal baljóslatúbb? Veszekednek vagy csak játszanak? A falfestményen látható liliomok és a színes sziklák több más értelmezésre is késztetik a nézőt. Vajon a természet körforgását szimbolizálja, ahogy a madarak a liliomból táplálkoznak? Vagy a természet tavaszi újjászületését ábrázolja, amikor a fecskék örülnek és boldogan játszanak?

Függetlenül a madarak tényleges jelentésétől, a Tavaszi freskó az európai művészettörténet első természeti jelenete marad.