A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja

Kalimera Eger!

Az olívaolaj luxuscikké válik

2023. október 09. - kalimeraeger

olivaolaj_12_pb_1.jpg

Kép: Pixabay

Az olívaolaj, amely Görögországban a kultúra és a konyha alapvető része, az egekbe szökő árak miatt luxuscikké kezd válni - mondta el az egyik legnagyobb görög olajbogyó-termelői szövetség elnöke.

Az olívaolaj nagykereskedelmi ára Krétán, az ország egyik legnagyobb olívaolaj-termelő régiójában jelenleg 8,40 euró körül van literenként, ami azt jelenti, hogy kiskereskedelmi ára télen 12-15 euró körül lenne - mondta Myron Hiletzakis, az iraklioni mezőgazdasági szövetkezet (EASH) alelnöke az OpenTV nagy televíziónak.

Az ERT közszolgálati televíziónak nyilatkozva szintén azzal érvelt, hogy az ország olívaolaj-termelésének 80 százalékát exportálják, és ez áll az egekbe szökő belföldi árak mögött is. Kifogásolta, hogy a görög hatóságok nem látták előre a termelés visszaesését, mint Törökország, amely betiltotta az exportot.

Elemzők szerint az olívaolaj drágulásának oka a magas áfa, az időjárási viszonyok és a természeti katasztrófák, a magas termelési költségek és a munkaerőhiány, valamint a kereskedők nyerészkedése is.

Az olívaolaj árának emelkedése a termelés csökkenésének köszönhető, és valamennyi mediterrán országban jellemző. Ez Spanyolországban, a világ vezető olívaolaj-termelőjénél kezdődött.

Görögország és Olaszország a második és harmadik legnagyobb olívaolaj-termelők a Nemzetközi Olívaolaj Tanács szerint, amely egy olyan kormányközi szervezet, amelynek tagjai a világ olívaolaj-termelésének több mint kilencvennyolc százalékát adják.

A Santorini vulkán alatt növekvő magma valós fenyegetést jelent

santorini_meleg_pb_2.jpg

Kép: Pixabay

A görögországi Santorini szigetének egyik tenger alatti vulkánján egy eddig soha nem látott, növekvő magmakamra található, amely a következő 150 évben újabb hatalmas kitörést okozhat - derült ki egy friss tanulmányból.

A Kolumbo vulkán mintegy 7 kilométerre Santorinitől, 1640 láb (500 méter) mélyen, az óceán felszíne alatt fekszik. A Koulumbo, valamint a Santorini, Thirasia és Aspronisi által alkotott körkörös kerület szinte közepén fekvő Nea Kameni és a szomszédos Palea Kameni szigetecske az égei-tengeri vulkáni ív legaktívabb részének számít.

A Geochemistry, Geophysics, Geosystems című folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült, hogy a Kolumbo vulkán alatt növekvő, eddig fel nem fedezett magmakamra újabb kitöréshez vezethet.

Egy nemzetközi szakértői csoport szerint az ezzel járó veszély attól függ, hogy jelenleg mennyi mozgó magma van sekélyen a vulkán alatt. Megjegyzik továbbá, hogy az eddig alkalmazott tomográfiai módszerek viszonylag alacsony felbontásúak, és csak a legnagyobb olvadt kőzettestekről adnak elmosódott képet. "Különösen nehezen tudnak különbséget tenni a mozgó magma és a szorosan csomagolt ásványszemcsék között szétterülő olvadék között".

A tanulmány egy új generációs tomográfiai módszert kombinál ellenőrzött tengeri hangforrások rendkívül sűrű tengerfenékfelvételeivel, mondják a tudósok.

"Ez a legmodernebb kísérlet a Kolumbo vulkánnál, Santorini partjainál lehetővé tette számunkra, hogy egy olyan mozgó magma-tömeget fedezzünk fel, amely a legutóbbi, i.sz. 1650-ben bekövetkezett kitörés óta évente átlagosan 4 × 106 m3 -rel növekszik. Ez a sebesség elég nagy ahhoz, hogy ellensúlyozza a lehűlés és a kristályosodás hatását".

A tanulmány szerint "a Kolumbo komoly veszélyt jelent, és megérdemli a valós idejű megfigyelő létesítményt".

Nem ez az első eset, hogy a tudósok a Santorini vulkán újabb kitörésének veszélyére figyelmeztetnek.

A Santorini vulkanikus sziget új geomorfológiai térképének elkészítésében együttműködő tudósok egy csoportja által nemrégiben készített tanulmány szerint a kozmopolita szigeten "magas a vulkanikus és szeizmikus eredetű veszélyek kockázata".

A Volcano Discovery weboldal szerint: "Vannak (egyelőre csekély) jelei annak, hogy a Santorini vulkán a közeljövőben (hónapoktól évekig) felébredhet. Megjósolni, hogy HA, és ha igen, MIKOR lesz pontosan újabb kitörés, lehetetlen - a vulkánok kiszámíthatatlanok, és mindig is azok maradnak".

"Az azonban egészen biztos, hogy a vulkán a jövőben újra ki fog törni, mivel egy aktív példányról van szó, és messze nem aludt még ki" - számolt be a Volcano Discovery.

A vulkán az elmúlt kétezer évben kilencszer tört ki, az utolsó robbanás 1950-ben történt. A sziget történetének legpusztítóbb kitörésére 3666 évvel ezelőtt került sor. A robbanás azonnali véget vetett a szigeten virágzó gazdag minószi civilizációnak, és arra figyelmeztetett, hogy még ma is megismétlődhet az elképzelhetetlen.

Elon Musk szerint az Iliász minden idők megjobb története

Kép: www.greekreporter.com

Elon Muskot láthatóan rabul ejtette az Iliász története, ahogy az X-en, (korábban Twitteren) írta:"a legjobb történet".

"A hihetetlenül magával ragadó történetet, az Iliászt arra szánták, hogy meghallgattassék, úgyhogy tegyetek így" - írta vasárnap egy bejegyzésben a techmogul, megismételve a tíz nappal ezelőtti ajánlást, amelyet követőinek tett, hogy inkább a hangoskönyvet részesítsék előnyben.

A posztjába Musk a Wolfgang Petersen által rendezett és David Benioff által írt 2004-es Trója című filmből származó klipet is beillesztett, melyben "Priamosz könnyes szemmel könyörög Akhilleusznak szeretett fia testének visszaszolgáltatásáért" - írja a képaláírásban.

Priamosz Trója utolsó királya volt. Homérosz a trójai háború idején Priamoszt idős, erőtlen, de jóságos férfiként írta le, aki még Helénát, Párisz feleségét sem hibáztatta a háborúból eredő személyes veszteségeiért.

A konfliktus utolsó évében Priamosz 13 fiát látta meghalni: a görög harcos Akhilleusz egy nap alatt megölte Polydoroszt, Lükónt és Hektort. Hektor halála, amely Trója reményeinek végét jelentette, a király lelkét is megtörte. Priamoszt atyai szeretete arra késztette, hogy dacoljon Akhilleusz kegyetlen haragjával, és váltságdíjat kérjen Hektor holttestéért. Akhilleusz, tiszteletben tartva az öregember érzéseit és előre látva saját apja bánatát, visszaadta a holttestet. Amikor Trója elesett, Neoptolemosz, Akhilleusz fia oltáron mészárolta le az öreg királyt.

Egy másik bejegyzésében, amelyben a Penguin Classic sorozatból származó angol nyelvű homéroszi eposzra mutató link is szerepelt, Musk az Iliászt "a valaha volt legjobb történetnek" nevezte.

Az UNESCO döntött Zagorival kapcsolatban

zagori_8_pb_1.jpg

Kép: Pixabay

Ahogy azt az év elején megírtuk, a meseszép régió UNESCO-világörökségi lista várományosa lett. Mostanra pedig a döntés is megszületett.

A görögországi Zagori régió, amely a Zagorohoria néven ismert kis kőfalvakat foglalja magában, kedden felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A bejelentés a Világörökség Bizottság 45. ülésszakán történt, amely a szaúd-arábiai Rijádban került megrendezésre.

A Görögország északnyugati részén, a Pindos-hegységben található Zagori egy lenyűgöző természeti táj, 46 faluból álló, hihetetlenül jól megőrzött hálózattal, nemzeti parkokkal, kolostorral, folyókkal és vízesésekkel.

A távoli és hegyvidéki Zagori hagyományos kőből épült falvai, amelyek Görögország legjobban megőrzött hagyományos települései közé tartoznak, olyan kivételes természeti szépségű területen találhatók, mint a Vikos-szurdok és a Voidomatis-folyó.

"Ez az első alkalom, hogy Görögországban egy olyan kulturális területet sorolnak a jegyzékbe, amely modern kulturális örökségünk kiemelkedő példáját foglalja magában" - mondta Lina Mendoni kulturális miniszter.

"Az összes eddigi görög lista az ókori Görögországhoz vagy Bizánchoz kapcsolódik" - tette hozzá.

Zagori jelölését a görög kulturális minisztérium terjesztette elő 2022-ben, és ez volt az ország első jelölése ebben a bizonyos kategóriában.

A dosszié kiterjedt jelentéseket tartalmazott Zagori biodiverzitásáról, állat- és növényvilágáról, valamint az ottani egyedülálló természeti környezetről, a folyókról, az egyedülálló geológiai képződményekről és a Vikos-szurdokról. Utóbbi a görögországi természeti világ egyik csodája, amelyet szédítő sziklái és lenyűgöző magassága miatt "görög Grand Canyon"-ként emlegetnek. Bár mélységében nem vetekszik az amerikai változatával, amely több mint hatezer láb mély, a Vikos-szurdok az ország egyik legszebb és legzöldebb szurdoka, mélysége meghaladja a 490 métert.

Az 1060 méteres magasságban fekvő, nemzeti műemléknek számító Monodendri Zagori egyik legfestőibb faluja. Gyönyörű, kétszintes kúriáknak és szűk utcáknak ad otthont, amelyek a falu kőudvarain haladnak át. A Szent Paraskevi kolostor már messziről megcsodálható, a központi térről induló sziklás ösvény pedig a Vikos-szurdokba vezet.

Az UNESCO a Pindos-hegység falvainak listázási leírásában azt írja, hogy a Pindos-hegység északnyugat-görögországi távoli vidéki táján fekvő, Zagorohoria néven ismert kis kőfalvak a Pindos-hegység északi részének nyugati lejtői mentén húzódnak.

"Ezek a hagyományos falvak, amelyek jellemzően egy platánfát tartalmazó központi tér köré szerveződnek, és amelyeket a helyi közösségek által fenntartott szent erdők vesznek körül, a hegyvidéki domborzathoz igazodó hagyományos építészetet mutatnak be. A falvakat összekötő kőíves hidak, macskaköves utak és kőlépcsők hálózata olyan rendszert alkotott, amely a Voïdomatis-folyó medencéjének közösségeit összekötő politikai és társadalmi egységként szolgált" - írja az UNESCO.

Az UNESCO szerint a kultúrtájak a természet és az emberiség együttes alkotásai, amelyek az emberek és a természeti környezetük közötti hosszú és bensőséges kapcsolatot fejezik ki.

Zagoriról bővebben itt olvashattok:.

A Vikos-szurdokról IDE KATTINTVA találtok érdekességeket.

A 92 éves görög nagypapa mutatványa

Giorgos Kagais egy 92 éves görög "pappou" Rodoszról, aki lenyűgöző tengeri ugrásával szerzett internetes hírnevet. A hatméteres ugródeszkáról való merész ugrásáról készült videó több mint 1,2 millió lájkot kapott az Instagramon.

Giorgos, aki 77 éve minden nap gyakorolja a búvárkodást, nemrég megosztotta a görög médiával hosszú életének és életfilozófiájának titkait. Szerinte a hosszú és egészséges élet receptje magában foglalja a rendszeres testmozgást és a pozitív gondolkodásmód fenntartását. Nagyra értékeli édesanyja bölcsességét, különösen azt a tanácsát, hogy kerülje a túlgondolkozást. Kagais megjegyezte egyértelmű életfilozófiáját, amelyet a felesleges stressz elkerülése jellemez. Hisz a helyes táplálkozásban és abban, hogy nem engedi, hogy a negatív hatások megzavarják a nyugalmát. Az ő szavaival élve: "Ha van egy ember, aki felzaklat, szabadulj meg tőle".

Hétéves kora óta kötődik a tengerhez, ekkor tanult meg úszni. Tizenöt éves korában már elkezdett trambulinról ugrálni - számol be a média. Ez a képessége végül felkeltette a turisták figyelmét, ami arra késztette őket, hogy dokumentálják figyelemre méltó merüléseit.

Napi rutinjához tartozik egy kora reggeli kirándulás a tengerpartra, majd úszás és vacsora egy helyi étteremben. A hazautazás fárasztó lehet, de Kagais továbbra is ragaszkodik a napi rutinjához. Minden egyes nap, az időjárástól függetlenül, kimegy a tengerre egy reggeli úszásra és egy kilenc merülésből álló sorozatra: három alacsony platformról, három magasabb platformról, kettő még magasabbról, majd egy utolsó merülés. Ez a rutin évtizedek óta az edzésprogramja.

Kagais teljes életet élt, tizenkilenc évet töltött Ausztráliában, és az ott eltöltött idő alatt különböző pozíciókban dolgozott. Az alkohollal kapcsolatban sajátos álláspontja van, miszerint az ivás közbeni felállás megelőzi a részegséget. Bár Kagais korábban házas volt, három éve megözvegyült, és nincs gyermeke.

A görög férfi lenyűgöző merüléséről készült videó nemcsak figyelemre méltó fizikai képességeit mutatja be, hanem tartós életkedvéről is tanúskodik. Története sokakat megérintett, emlékeztetve őket arra, hogy vállalják a kalandot és éljék az életet a legteljesebben.

Görögország rekordra számít 2023-ban

gorog_sziget_pb.jpg

Kép: Pixabay

Már, ami a turizmust illeti.

A görögországi turizmus 2023-ban rekordokat fog dönteni, annak ellenére, hogy a tüzek okozta problémák miatt turisták ezrei kényszerültek elmenekülni Rodoszról, az ország egyik legnépszerűbb úti céljáról.

A Görög Turisztikai Szövetség INSETE nevű intézete által közzétett adatok szerint az idén január és augusztus között az országba látogatók hivatalos száma 2022-hez és a koronavírus-járvány előtti utolsó, 2019-es évhez képest emelkedett.

2023 augusztusában például 4,2 millióan érkeztek nemzetközi légi úton, ami 2022 augusztusához képest 5,0%-os, 2019 augusztusához képest pedig 9,5%-os növekedést jelent.

A 2023. január-augusztus közötti időszakban 17,4 millió nemzetközi légi érkezést regisztráltak, ami meghaladja a 2022. január-augusztusi szintet, és 12,4%-os / +1,9 millió érkezést mutat. A 2019. január-augusztusi időszakhoz képest a növekedés 11%-osra becsülhető.

Annak ellenére, hogy a Kikládokba érkező turisták száma enyhe csökkenést mutatott, a többi népszerű úti cél esetében a teljesítmény bőven ellensúlyozta a veszteségeket.

Az INSETE szerint a január-augusztusi időszakban:

  • a Kikládokra 1 millió nemzetközi légi utas érkezett, ami 6,8%-os csökkenést mutat a 2022-es év azonos időszakához képest.
  • a Peloponnészoszi-félszigeten 146 ezer érkezést regisztráltak, ami 5,2%-os csökkenést mutat.
  • Krétán a nemzetközi légi érkezések száma elérte a 3,7 milliót, ami 5,8%-os növekedést jelent.
  • a dodekaniszoszi repülőtereken a nemzetközi légi érkezések száma elérte a 2,9 milliót, ami 2,9%-os növekedést eredményezett.
  • a Jón-szigetek földrajzi egységében 7,4%-os növekedést regisztráltak, 2,8 millió nemzetközi légi érkezés mellett.

A január és július közötti időszakban az idegenforgalmi bevételek 20,2%-os növekedést mutattak a 2022-es év hasonló időszakához képest, és 10 321 millió eurót tettek ki. A 2019-es év azonos időszakához képest 13,2%-os növekedést regisztráltak.

A Németországból származó bevételek 7,0%-kal 1716 millió euróra, míg a Franciaországból származó bevételek +23,9%-kal 782 millió euróra nőttek.

Ami az EU-27-en kívüli országokat illet, az Egyesült Királyságból származó bevételek 11,9%-kal, 1620 millió euróra emelkedtek. Az Egyesült Államokból származó bevételek 33,8%-kal 738 millió euróra, míg az Oroszországból származó bevételek 13,7%-kal 22 millió euróra nőttek.

Görögország nyeri a 2023-as szezonra szóló turisztikai fogadást - közölték az ágazat képviselői az AMNA-nak adott nyilatkozataikban, hozzátéve, hogy a 2019-ben regisztrált 18,2 milliárd eurós ágazati bevételt meg fogják haladni.

A Görög Nemzeti Turisztikai Szervezet (GNTO) főtitkára, Dimitris Fragakis elmondta: "Az ágazatra nemzetközileg jellemző strukturális problémák (pl. munkaerőhiány, inflációs nyomás), de a Görögországban váratlan tényezők, például a tűzvészek ellenére is rendkívül jól alakul a turisztikai év."

"A 2023-as év az első "normális" év a görög turizmus számára, három rendkívül nehéz év után. Ennek fényében kell megítélnünk a turizmus idei teljesítményét is".

A 2023-as idegenforgalmi számokra összpontosítva Fragakis kijelentette: "Az egész országban növekedtek a légi úton érkezők számai, de az utazási bevételek is, legalábbis az év első felében, amelyre vonatkozóan konkrét adatokkal rendelkezünk. A július és az augusztus is ennek megfelelően mozgott, mivel Görögország bebizonyította, hogy a világ egyik legnépszerűbb nyaralási célpontja. Következésképpen ez egy nagyon jó év ... de mindenesetre az év végén tisztább képet kapunk majd".

süti beállítások módosítása
Mobil