Kép: www.greekreporter.com

A jövő hónapban az ókori Olimpiában megrendezésre kerülő olimpiai lánggyújtási ünnepségen, amely a 2024-es párizsi olimpiai játékokat megnyitó olimpiai fáklya váltófutását indítja el, számos változás lesz, többek között új főpapnő, újratervezett jelmezek és új zeneszerző.

A változásokat a Görög Olimpiai Bizottságban tartott nagyszabású rendezvényen jelentették be, ahol a Görög Olimpiai Bizottság (HOC) bemutatta Mary Mina főpapnőt és Dimitris Papadimitriou-t, a szertartások új zeneszerzőjét, valamint az új fekete-fehér ruhákat, amelyeket a papnők a megújult szertartáson fognak viselni.

Ezenkívül hat férfi és női sportoló mutatta be a 4F cég által a párizsi játékokra készített új Team Greece ruházatot.

A NOB elnöke, Spyros Kapralos azzal kezdte az estét, hogy köszönetet mondott a szponzoroknak a támogatásért, amely lehetővé tette, hogy Görögország több mint 200 sportolónak segítsen az olimpiai felkészülésben. A NOB Olimpiai Fáklyaváltó Bizottságának elnöke, Thanassis Vasiliadis ezután bemutatta az ünnepség új főpapnőjét, Mary Mina díjnyertes színésznőt és a nemzetközileg elismert zeneszerzőt, Dimitris Papadimitriou-t, miközben bejelentette az ünnepségen részt vevő csapat többi tagját, köztük Nikos Aliagas műsorvezetőt, Joyce DiDonato szopránt, Artemis Ignatiou koreográfust, Myrsini Margariti szopránt, Babis Velissarios tenort, Fokas Evaggelinos művészeti vezetőt, az ERT zenei együtteseit és kórusát, a gyermekkórusokat, a Chores női kórust és a WolvesTeam-et. A HOC tisztelgett az előző főpapnő, Xanthi Georgiou, valamint az előző zeneszerző és jelmeztervező, Yiannis Psimadas és Eleni Kyriakou előtt is. Az ókori Görögország által inspirált és Mary Katrantzou által tervezett új jelmezeket ezután egy előadáson mutatták be, amelyben két papnő és egy kurosz (fiatal ifjú) szerepelt.

Az olimpiai láng meggyújtásának ünnepségére április 16-án kerül sor, amikor Mina a hagyományos görbe tükör és a napsugarak segítségével meggyújtja az olimpiai fáklyát. A főpapnő ezután átadja az olimpiai lángot a fáklyás staféta első futójának, az evezős olimpiai érmes Stefanos Douskos-nak az ókori olimpiai stadion szélén, és ezzel kezdetét veszi a 11 napos görögországi staféta.

Az olimpiai lángot április 26-án, Athénban adják át a párizsi játékok szervezőinek, az éjszakát a francia nagykövetségen töltik, majd másnap a "Belem" nevű hajóval indulnak Franciaországba.

A hajó május 8-án érkezik Marseille kikötőjébe, ahol megkezdődik a fáklyafutás franciaországi szakasza, amely 68 napig tart, és amelynek csúcspontja az olimpiai láng meggyújtása lesz a 2024-es párizsi játékok megnyitó ünnepségén, július 26-án.

Mivel a természetben nincsenek határok, a Visit Greece imidzsfilmje arra buzdít, hogy fedezzük fel Görögország északi részét, összekapcsolva a határ másik oldalán lévő, Észak-Macedóniához tartozó vidékkel együtt.

A görög részen többek között a Prespa-tó és Nymfaio kerül többször említésre, azonban a macedón természet sem kevésbé gyönyörű.

Ti jártatok már azon a vidéken?

Videó: Youtube - Visit Greece

Kép: www.greekreporter.com

1821. március 25-én - amikor III. Germanosz beszédet mondott az "Eleftheria I Thanatos" (Szabadság vagy halál) címmel - kezdődött a görög forradalom az országot 400 évig fogva tartó török megszállás ellen. A felkelés Dél-Görögországból indult, ahol a görög forradalom legtöbb hőse lakott.

A görögök felszabadulásáról, amely az ország történelmének egyik legfontosabb pillanata volt, a filmművészetben többször is megemlékeztek. Számos mű világítja meg a görögök szabadságharcát. Ezek a "klasszikusok" jó lehetőséget nyújtanak a fiatalok számára, hogy megismerjék országuk történelmét, és emlékezzenek elődeik erőfeszítéseire és küzdelmeire.

Az 1821-es forradalomról szóló egyik legnagyobb görög film a "Bouboulina", amelyet 1959-ben forgattak, Kostas Andritsos rendezésében, Irene Papas és Andreas Barkoulis főszereplésével. Ez egy történelmi életrajzi dráma Laskarina Bouboulina tengerészparancsnoknőről, a görög forradalom hősnőjéről, aki összegyűjtötte csapatait és elindította a felkelést Spetses szigetén. Vagyonának és pénzének nagy részét is felajánlotta a görög függetlenségi háborúra, és maga is harcolt az ellenség ellen. Ez a film nagyon pontos, úgy ábrázolja a történelmi tényeket, ahogy azok megtörténtek.

Egy másik említésre méltó film az 1965-ös "I Exodos tou Mesolongiou" (A kijárat Missolonghiból), amelyet Dimitris Doukas rendezett, és amelyben a korszak számos nagy színésze játszott, mint például Manos Katrakis, Tzavalas Karousos és Anna Iasonidou. 1826 áprilisában a görögök felkelést indítottak a törökök ellen, a bátor kivonulást a "szent városból, Missolonghiból". A film a görögök hősiességét és áldozatvállalását mutatja be, hogy felszabadítsák hazájukat az ellenségtől.

A következő a listánkon a híres "Manto Mavrogenous" című film, amelyet Kostas Karagiannis rendezett 1971-ben. Tzeni Karezi, az egyik legismertebb görög színésznő vállalta Manto Mavrogenous szerepét, Petros Fyssoun pedig Demetrios Ypsilantis, a görög forradalom másik nagy alakját alakította. Manto Mavrogenous - néhány évvel a felkelés után, amelyben aktívan részt vett - kéri, hogy kapjon katonai nyugdíjat, és visszaemlékezik a múltjára, Demetrios Ypsilantis herceg iránti szerelmére és ellenségei cselszövéseire. Ez volt az első kísérlet arra, hogy görög epikus háborús filmet készítsenek az 1821-es forradalomról, nagyszerű alakításokkal és történelmi pontossággal.

Végül, de nem utolsósorban az "I megali stigmi tou '21: Papaflessas" (Egy nagy 1821-es pillanat: Papaflessas) című film az egyik legfontosabb görög háborús filmes produkció, amelyet Errikos Andreou rendezett, a főszerepekben Dimitris Papamichael és Alekos Alexandrakis látható. A film az 1821-es görög hős, Gregorios Flessas, azaz Papaflessas életét és munkásságát mutatja be. Ő egy pap volt, aki a görögök törökök elleni felszabadító harca során megszervezte a csapatokat és hadat üzent az ellenségnek.

Ma Sakis Rouvas legújabb számára hívjuk fel a figyelmeteket.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - Sakis Rouvas

Kép: Pixabay

A belső bölcsesség csak fájdalommal szerezhető meg.

Alkyoni Papadaki

Kép: Pixabay

Görögországban idén volt a legmelegebb a tél, a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) előzetes adatai szerint, amelyeket a meteo.gr tudományos csapata elemzett.

A 2023-2024-es telet (2023 decembere, 2023 januárja és 2024 februárja) Görögországban hosszabb ideig tartó magas hőmérsékleti időszakok jellemezték, amelyek jelentősen meghaladták az évszakos normákat.

A Meteo jelentése szerint a 2023-2024-es telet a görög történelem legmelegebbjeként jegyezték fel, felülmúlva a 2015-2016-os telet.

Görögországban a téli időszakban a maximális átlaghőmérséklet 1960 és 2024 között 1,8°C-kal emelkedett.

Észak-Görögországban a 2023-2024-es téli időszak átlagos maximális hőmérséklete 2-3°C-kal haladta meg az 1991-2020-as időszak átlagát, míg az ország többi részén 1-2°C-kal volt magasabb. Görögország egyetlen részén sem csökkent az átlagos maximális hőmérséklet eltérése +0,5 °C alá.

A C3S adatai szerint 2024 januárja volt a legmelegebb január, amelyet globálisan feljegyeztek, a felszíni levegő átlagos hőmérséklete 13,14°C volt, ami 0,70°C-kal meghaladta az 1991-2020-as időszak januári átlagát, és 0,12°C-kal az előző, 2020-as legmelegebb januári hőmérsékletét.

A hónap 1,66°C-kal volt melegebb, mint az 1850-1900 közötti időszakra, az iparosodás előtti referencia-időszakra vonatkozó becsült januári átlag.

Az európai hőmérsékleti értékek 2024 januárjában az 1991-2020-as átlag alatti hőmérsékleti értékektől az északi országokban az átlagot jóval meghaladó értékekig terjedtek a kontinens déli részén.

Kép: Pixabay

Az Európai Parlament adatai szerint Görögországban a legkevésbé biztonságosak az utak egész Európában. Az Európai Parlament Mobilitási és Közlekedési Főigazgatósága által tavaly év végén közzétett adatok szerint 2022-ben 635 ember halt meg közúti balesetben Görögországban.

Ez 61 halálos áldozatot jelent egymillió lakosra vetítve, míg az európai átlag 2022-ben 46 halálos áldozat, ugyanennyi főre számolva. Emellett az Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Megfigyelőközpont által közzétett adatok azt mutatják, hogy 2020-ban a görögországi közúti balesetek 56 százaléka városi utakon történt. E tekintetben az uniós átlag 38 százalék volt.

Görögországban nagy hagyománya van a turizmusnak és a vendéglátásnak. Az utóbbi években az ország túljutott a gazdasági válságon, és a Covid-járvány okozta zárlatokat követően ismét jelentős turisztikai célpontként jelent meg.

A Keleti Szövetség a Biztonságos és Fenntartható Közlekedésért "Nemzetközi turizmus és közúti biztonság Görögországban" című jelentése rávilágít a közlekedésbiztonsági problémáknak az ország turizmusára gyakorolt hatására.

A jelentés megállapítja: "A népszerű turisztikai célpontok közúti biztonsági problémáját, amely a látogatókat és a lakosokat egyaránt érinti, nem kezelték megfelelően. A turistákat érintő általános kockázatok jelentős mértékben függnek a helyi közlekedésbiztonsági környezettől, a vezetési körülményektől és a végrehajtás általános szintjétől".

"Az infrastruktúra és a járművek biztonsága, valamint a járművezetők viselkedése, azaz a gyorshajtás, illetve az alkohol vagy kábítószer hatása alatt történő vezetés szintén befolyásolja a közúti kockázatok szintjét" - áll a jelentésben.

"Ugyanakkor a turistáknak számos további kockázati tényezővel is számolniuk kell, ilyenek például az úthálózat rossz ismerete, a helyi közlekedési szabályok és jelzések nem megfelelő ismerete, nem megfelelő vezetési készségek az ismeretlen körülmények között, a tájékozatlanság, a figyelemelterelés és a fáradtság".

A Görög Statisztikai Hivatal adatai szerint 2007 és 2016 között a közúti balesetek halálos áldozatainak száma Görögországban csaknem 50 százalékkal csökkent, a 100 000 lakosra jutó 14,6 halálos áldozatról 7,6-ra.

Ugyanebben az időszakban a közúti balesetekből eredő súlyos sérülések száma 52 százalékkal, 1821-ről 879-re csökkent, a közúti balesetek száma pedig 27 százalékkal, 15 499-ről 11 318-ra.

A Keleti Szövetség a Biztonságos és Fenntartható Közlekedésért jelentése szerint, bár a 2007 és 2016 közötti időszakban csökkent a közúti balesetek száma, Görögország közlekedésbiztonsági teljesítménye jelentősen elmaradt az európai átlagtól, Olaszország, Portugália, Horvátország és Málta mögött jár.

A jelentés becslése szerint a közúti balesetek és sérülések pénzügyi és társadalmi hatása Görögországban évente több mint hárommilliárd euróba kerül. Az uniós országok közül Görögországban a legmagasabb a motorkerékpárosok halálos áldozatainak aránya is, amely az összes közúti haláleset több mint 30 százalékát teszi ki 2019-ben.

Kép: Pixabay

Egyre több a kérdés az idegenforgalom számára oly fontos hajóroncs állapotával kapcsolatban, akadémikusok és helyi politikusok sürgős intézkedéseket követelnek a látványosság megőrzése érdekében.

Néhány nappal ezelőtt Zakynthos új polgármestere, Giorgos Stasinopoulos memorandumot nyújtott be, amelyben miniszteri határozatot kért, hogy a tengerparti zóna és a Navagio tágabb területének, előpartjainak kezelése kerüljön át az Idegenforgalmi Minisztériumtól Zakynthos önkormányzatához.

A helyi médiának nyilatkozva Stasinopoulos elmondta: "A hajóért felelős személyt ki kell jelölni, mert jelenleg nincs ilyen személy. Ha valami történik, senkit sem fognak felelősségre vonni a kárért, amelyet nemcsak itt Zakynthos-on, hanem az egész országban elszenvedünk. Nyáron legalább 1,5 millió turista érkezik, hogy megnézze a hajóroncsot. Gondoljunk arra, hogy lehet, hogy nem jönnek el, mert nem lesz hajó, amit megnézhetnének".

Efthymios Lekkas professzornak, az Athéni Nemzeti és Kapodisztrian Egyetem geológiai és geokörnyezeti tanszéke elnökének azonban aggályai vannak a strand megmentésével kapcsolatban.

"A hajó mólót hozott létre, amely megakadályozta, hogy a homok a tengerfenékre kerüljön. Így négy-öt év alatt megnőtt a strand, és kialakult a terület mai állapota. Ha a hajó megsemmisül, a terület el fogja nyerni a korábbi állapotokat, és nem lesz strand" - jelentette ki egy nemrégiben adott interjúban.

Lekkas biztonsági okokból javasolja a strand lezárását a nyilvánosság elől.

A Panagiotis hajó roncsa 1980 októbere óta van a parton, a hajó akkor futott zátonyra. Jelenleg félig a homokba temetkezett, a hajótest súlyosan megsérült, és számos darabját elvitte a tenger.

A Navagio strandot és a hajóroncsot 2018-ban ideiglenesen lezárták a látogatók elől, miután egy 6,8-as erősségű földrengés után felülről leomlott egy szikla. 2022 szeptemberében egy 5,4-es földrengést követően földcsuszamlás volt a területen.

A THEMA görög hírportál szerint Zakynthos-on tanulmányt készítenek arról, hogy mit kellene tenni a hajó megmaradt darabjaival. "Jelenleg az az elsődleges célunk, hogy mindent megmentsünk a hajóból, amit csak lehet. A nyári szezonnak el kell telnie, mielőtt bármilyen munkát elvégezhetnénk. Természetesen, amit a nyári szezonban nézni fogunk, az a turisták biztonsága."  - mondta a polgármester a hírportálnak.

"A látogatók védelme érdekében a strand továbbra is zárva marad, és csak a hajók számára lesz nyitva. De annyi éven át, amíg a turisták számára hozzáférhető volt, ők sajnos felszálltak a hajóra, darabokat vettek szuvenírnek, fényképeket készítettek, majd távoztak, és a közeli strandokra mentek fürdeni."

Kép: Pixabay

A TasteAtlas "Burgonya" kategóriájában egy olyan burgonya végzett az élen, amely Észak-Görögország több településén is terem.

A TasteAtlas a hagyományos ételek élményszerű online útikalauza, amely autentikus recepteket, ételkritikusok véleményeit és a népszerű alapanyagokról és ételekről szóló kutatási cikkeket gyűjti össze.

A Kato Nevrokopiou burgonyát a névadó településen, valamint Kato Vrontos, Perithori, Dasoto, Lefkogia, Hhrisokefalos, Okhiro, Vathitopos és Katafitos településeken az 1920-as évek óta termesztik.

A termény az élelmiszereket rangsoroló weboldalon a "legjobbnak ítélt" burgonya kategória élén végzett, amit több mint százezer, 6119 élelmiszeripari termékre és összetevőre adott értékelés eredményezett.

A görög burgonya az 5 csillagból 4,4 pontot ért el, és a kolumbiai "Papa Criolla" burgonya követte a kolumbiai hírportál szerint. A TasteAtlas azt állítja, hogy a Kato Nevrokopiou burgonya magas szénhidrát-, keményítő- és fehérjetartalmú, köszönhetően a régió "kiváló éghajlati viszonyainak és homokos talajának". A burgonyát nyáron termesztik, hogy szeptemberben betakarítsák, amikor alacsonyabb a hőmérséklet és több a csapadék.

A burgonyát Görögországban nagyra értékelik az íze miatt, és számos étel alapját képezi. Ugyanakkor iparilag is feldolgozható különféle termékekké, például burgonyalisztté és chipsekké.

A görög ételek a TasteAtlas elismeréseiből is bőven részesültek már. Tavaly az élelmiszereket rangsoroló oldal a görög konyhát a világ harmadik legjobb konyhájaként tartotta számon.

A legtutibb görög tepsis burgonya receptjét pedig ide kattintva éritek el.

Kép: Kefalonia (Pixabay)

A Conde Nast Traveller luxus utazási magazin a görög szigeteket vette górcső alá. Összegyűjtötte ugyanis azt a huszonkilenc görög szigetet, amit mindenképpen utazásra ajánl 2024-ben.

A szigeteket külön "best for...", azaz "arra a legjobb, hogy..." kategóriákba osztotta. A döntés nem volt egyszerű, hiszen több mint 200, szebbnél szebb sziget várja az utazókat.

Most következő minisorozatunkban ezeket a szigeteket mutatjuk be Nektek, ebben a részben a 6-10. helyezetteket. A szigetekről készült cikkeinket a szigetek nevére kattintva találjátok.

10. Kefalonia

9. Naxos

8. Korfu

7. Kréta

6. Folegandros