Fotó: Pinterest

... hogy csupán 1982 óta ismerik el a polgári szertartást az egybekelés legális formájának? Annak ellenére, hogy egyre inkább terjed ez a változat is, a mélyen vallásos Görögországban az ifjú párok 95%-a még mindig templomban esküszik örök hűséget egymásnak.

Miliosz Katalin

Kép:  Alexsei Vonigradov

Ha fetától illatozó salátadarabot találsz a pénztárcádban, tudod, hogy görög vagy.

Nia Vardalos

A görög húsvéti szokásokat bemutató minisorozatunk 2. része következik.

A nagyhéten nagyon sokan rendkívül komolyan veszik a böjtöt, a kenyér és a fokhagyma kombinációjában sokszor kimerül a napi menü. Nagypénteken az idős asszonyok pedig már csak ecetes vizet hajlandóak fogyasztani.

Nagycsütörtök reggelén a háziasszonyok már korán megkezdik a tojások festését. A leggyakrabban használt szín ilyenkor a piros, mely Krisztus vérét szimbolizálja. Ugyanekkor sütik a tradicionális húsvéti édes kenyeret, a koulouriát. Este megannyian a templomokba sietnek, ahol a négy evangéliumból olvasnak fel tizenkét részletet. Az első hat után egy keresztre feszített Jézust helyeznek az oltár elé - halálának napjára emlékezve-, majd folytatják a felolvasást. Sok helyen az imádkozás egész éjjel zajlik.

Nagypéntek a gyász napja, az egyedüli nap, amikor nincs liturgia. A szerzetes és a kórus ilyenkor bizánci himnuszokat kántál Krisztus virágokkal díszített sírja körül. Eközben a szerzetes az előző nap az oltár elé kihelyezett keresztet lepelbe csomagolja, majd 50 napra szentélybe helyezi, hogy aztán visszavihessék eredeti helyére. Ezt követően a férfiak vállukra helyezik Jézus sírját, az Epitafios-t, és körmenettel kiviszik a temetőbe, ahol mindannyian gyertyát gyújtanak, majd visszamennek a templomba, melynek harangjai ritmusosan kísérik a gyászolókat. Visszaérkezéskor a hívők egyenként a ravatalhoz járulnak, és megcsókolják a rá helyezett Krisztus képet.

Ezen a napon a hiedelem szerint tilos a hajmosás, mert ellenkező esetben kihullik a hajunk, illetve bármiféle házimunka végzése is szerencsétlenséget hozhat ránk. Sokan állva táplálkoznak, és mindennemű ételt már előző nap felszeletelnek, mert nagypénteken nem ajánlott semmiféle éles szerszámhoz, késhez vagy ollóhoz nyúlni.

Nagyszombaton már újra teljes üzemmódban tesznek-vesznek az asszonyok a konyhában, majd ünneplő ruháikban a templomba sietnek. Ezen a napon érkezik meg az örök láng Jeruzsálemből, melyet a papok lámpáikba helyezve továbbítanak templomaikba. Este korra és nemre való tekintet nélkül mindenki összegyűlik, hogy együtt imádkozzanak. Kicsivel éjfél előtt minden fényt eloltanak, egyedül az örök láng világít az oltár belsejében. Amint éjfélt üt az óra, a szerzetes innen gyújtja meg gyertyáját, majd „Krisztus feltámadt!” kiáltás mellett a láng továbbadására buzdít, így pár percen belül újra teljes a világosság. Éjfélkor minden életre kel: az épületek fényárban úsznak, a harangok folyamatosan kongatnak, a falusiak puskájukkal a levegőbe pirítanak, a nagyobb települések pedig tűzijátékkal színezik be az eget. A hívők piros tojással távoznak a templomból. Az emberek az utcán ünnepelnek, a levegőt a „Hristos Anesti!” (Krisztus feltámadt!) és a válaszként érkező „Alithos Anesti!” (Valóban feltámadt!) minden irányból érkező egyvelege tölti be. Hazaérve gyertyájukkal keresztet vetnek az ajtóra, mely egész évre a feltámadás szellemét költözteti a házba. A lángot az ikonosztázok előtt hagyják, de elkíséri őket a késői vacsorával megpakolt asztalhoz is. A menü magiritsa leves, tsoureki és húsvéti sültek, édességek. Ilyenkor kerül sor a tojástörésre, mikor is az összegyűltek összeütik egymással a tojásukat, akié pedig a legvégén is épségben marad, az egész évben szerencsés lesz.

A húsvét vasárnapot családi, illetve baráti körben, báránysütögetés mellett szokás tölteni. Evés, ivás, zene és tánc teszi teljessé és tökéletessé ezt a napot.

A húsvét hétfőt követő hét keddtől ugyan munkahét, viszont teljes hosszában liturgiák övezik, ilyenkor templomról templomra járva különböző szenteknek róják le a hellének a tiszteletüket. A feltámadás ünnepsége egészen péntekig tart, amikor Szűz Mária ünnepe van, és országszerte a legnagyobb ünnepségeken vehetünk részt.

Hristos Anesti!

Miliosz Katalin

Fotók: Pinterest

Melyek a görög húsvéti hagyományok? Milyen szokásokat ápolnak a görögök a világ minden táján? Ezt mutatja be minisorozatunk.

Kevés olyan keresztény ország létezik, ahol nem a karácsonyé a leghangsúlyosabb szerep. Márpedig a hellén kultúrában a karácsonyt megelőzi a húsvét, melyet elejétől a végéig mély áhítat és tradíciók sokasága követ nyomon. Azonban mielőtt megismerkednénk a húsvéti hagyományokkal, tekintsük át az azokat megelőző, tavaszköszöntő hagyományokat is!

A tavasz köszöntéséhez rengeteg hagyomány társul, melyek tájegységenként változnak. Ilyenkor sokan friss forrásvízzel mosdanak meg, mások pedig nagytakarítás keretében szabadulnak régi kacatjaiktól, hogy helyet adjanak az újnak. Ha ezen tradíciókat nem is sok helyen tartják manapság, a martis hordása még mindig országszerte jellemző. Március első napján teszik fel ezt a fehér és piros színből álló karkötőt, melyet néhol fiatalok, idősebbek, férfiak és nők is egyaránt hordanak, máshol viszont csak az ifjú lányok, akiknek a már elkelt feleségek küldik szerencsehozóként. Nemcsak a férjfogásban segíthet azonban ez a fonaldarabka, de az egészséget és szerencsét is bevonzhatja. A martis-t sokan az első megpillantott fecske alkalmával oldozzák le magukról, mások március végén hagyják el, de sokan feltámadáskor, az örök lánggal égetik el.

Ahogy az ismeretes, az ortodox vallás húsvétja nem mindig esik egybe más vallás húsvéti időpontjával. Ennek egyszerű oka, hogy még a keleti vallás az ó-naptárat használja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap meghatározására, addig a nyugati a Julián-naptár szerint kalkulál.

A húshagyó keddig (ez Görögországban a Tiszta Hétfő – Kathara Deftera) tartó karnevál által megnyitott és felvezetett ünnepkör a nagyböjttel folytatódik. Ez az időszak (Megali Sarakosti és a Megali Evdomada) a római katolikus egyházzal ellentétben tovább,összesen hét hétig tart. Első napját sok család a szabadban töltve ünnepli, friss zöldségeket, salátákat, kenyeret, kagylót, polipot, tintahalat és halvát fogyasztva, a húsokat, halakat és tejtermékeket mellőzve, mely a farsangi dínom-dánom után jól is esik a szervezetnek. Az egész hét a megtisztulás jegyében telik, ami nemcsak a táplálkozást érinti, de az otthonra és a közvetlen környezetre is vonatkozik. A Tiszta Hétfő előtti estéhez szintén tartozik néhány népszokás. Sok helyen ilyenkor a lányok jó sok sóval megszórt kalácsot készítenek, hogy azt elfogyasztva egész éjjel folyadékra vágyjanak. A hiedelem szerint, aki ilyenkor álmukban vízzel kínálja meg őket, az lesz a férjük. Az ilyenkor fogyasztott vacsora alkalmával figyeljünk arra, hogy aki tüsszent, annak valószínűleg nemsokára a menyegzőjén fogunk ülni. Erre a napra a fiatalemberek is készülnek: a tüzet háromszor átugorva annak a lánynak a nevét ismétlik, akit nőül akarnak venni.

A böjt első szombatját, a Psihosavatot, amolyan halottak napjaként tartják számon. Ilyenkor szabadon kószálnak az elhunyt lelkek. A hiedelem szerint ilyenkor nagyon kell vigyázni, nehogy feldühítsük őket, így kerülni kell a mosást és ezáltal a szappan használatát, hisz az a szemükbe kerülve bosszanthatja őket. Ez a nap szintén kapcsolódik a jövendőbeli megtalálásához, hiszen mind a jóslás, mind a tükör megsúghatja a keresett személy kilétét.

Még a nagyhét előtt, szombaton megemlékeznek Lázár feltámadásáról is. Ilyenkor a gyerekek dalolva járnak házról házra, és gyűjtik be az előadásukért kiérdemelt édességeket. Van, ahol tojást kapnak, amit később majd maguk festhetnek be. Nemcsak a kicsik, az ifjú lányok is útra kelnek, és dalban beszélik el Lázár történetét, halálának körülményeit, feltámadását.

Virágvasárnap jelzi a nagyhét kezdetét (Megali Evdomada), mely egyben Jézus Jeruzsálembe történő megérkezésére is emlékeztet. A fiatalasszonyok ilyenkor fűzfavesszőkkel díszítik a templomot, melyből a liturgia végén mindenki egy-egy ágacskával távozik. A gyermektelen asszonyoknak ez hozhatja meg a szerencsét, a már várandós feleségeknek pedig könnyű szülést ígér. Hazaérve az ikonnál helyezik el a vesszőcskét, így egészség és boldogság tölti be a házat.

Miliosz Katalin

Folytatjuk!

Képek forrása: Pinterest

Bár legtöbbször buzukival a kezében látjuk, rendkívül sokoldalú és szerény görög fiatalról van szó, aki rajong a görög faluért, és ahányszor csak teheti, hazajár, noha a munkája Budapesthez, a fellépések pedig az ország megannyi pontjához kötik. Olyan szeretettel és lelkesedéssel tud mesélni Beloianniszról, hogy annak is kedve támad oda ellátogatni, aki még sosem járt ott.

Sztavropulosz Nikolaosszal beszélgettünk.

Milyen gyakran tudsz hazamenni?

Bár Dunaújvárosban születtem, Beloianniszban nőttem fel, ott jártam általános iskolába. A falu a mai napig nagyon fontos része az életemnek, bárhol is járok, meleg szívvel gondolok rá, nagyon hiányzik, ha éppen nem ott vagyok, sokszor jár a fejemben, vajon mi történik otthon. Hiányzik a családom, a gyerekkori barátaim, így amikor csak tudok, hazamegyek. Sosem voltam kollégista, inkább bejárós, számomra nagy élményt jelentett vonatozni. A vonaton mindig nagy társaság verődött össze, görögül-magyarul beszélgettünk, sokat nevettünk, emiatt sokan csapódtak hozzánk, tanultak tőlünk. Óriási előrelépés, hogy már a falu sem olyan elszigetelt, mint korábban volt, hiszen az autópályának köszönhetően már kevesebb, mint egy óra alatt elérhető a főváros, és a vonatközlekedés is sokat javult.

Hogyan vált a zene az életed szerves részévé?

Táncoltam a beloianniszi tánccsoportban, de botlábú voltam. A próbák és fellépések során azonban sokszor a Taverna zenekar kísérte a tánccsoportot, engem pedig elbűvölt a zenéjük, különösen a buzuki. Az első buzukimat az általános iskolai ballagásomra kaptam a szüleimtől, s nyomban el is kezdtem rajta gyakorolni. A buzuki mellett gitáron játszom, de nem nevezem magam gitárosnak, hiszen annyi tehetséges gitárost ismerek, az én tudásom pedig eltörpül az övéik mellett. Nagyon tetszik a zongora hangja is, de az számomra egy másik világ. Nem célom az, hogy minél több hangszeren játsszak, inkább a már meglévő tudásomat szeretném fejleszteni minél magasabb szintre.

Emlékszel még, melyik volt az első szám, amit megtanultál eljátszani?

Természetesen igen: a Giati glykia mou kles.

Kiktől tanultál?

Nagyon sokat köszönhetek a faluban engem tanító és a Budapesten velem foglalkozó buzukisoknak, de sokat tanultam autodidakta módon kazettákról is. Ma pedig már azzal, hogy az internet napi szinten az ember rendelkezésére áll, számos lehetőség van új számokkal megismerkedni, vagy a már megtanultakat tökéletesíteni. Hálás vagyok a Mydros zenekar többi tagjának is, tőlük is folyamatosan tanulok.

Egy nemzeti ünnepen játszottunk, amikor az akkori Mydros tagjai felfigyeltek rám, s elhívtak egy nagyon baráti hangulatú próbára.

Hol kezdtél zenélni?

Eleinte zenéltem a Taverna zenekarban, nekik köszönhetően kerültem a Mydrosba is. Egy nemzeti ünnepen játszottunk, amikor az akkori Mydros tagjai felfigyeltek rám, s elhívtak egy nagyon baráti hangulatú próbára. Ezt követően sorra jöttek a felkérések, még egy fellépés, majd még egy, még egy, s végül aktív tagja lettem a zenekarnak.

Kik inspirálnak a zenében?

Egyik legnagyobb példaképem Hristos Nikolopoulos, aki nemcsak mint buzukiművész, hanem mint zeneszerző is elvarázsol, de megemlíteném Glykeriát és Jorgos Dalarast is, akiknek a zenéin nőttem fel. A modern zenék közül előszeretettel hallgatom Nikos Vertis zenéit és több hazai popzenekar slágerét is.

Amikor otthon leülsz, és kedvtelésből kézbe veszed a buzukit, szoktál-e saját szerzeményeken gondolkodni?

Igazából nincsenek ilyen ambícióim, hiszen a görög zene olyan gazdag és annyira sokrétű, hogy nem győzök a már létező görög számok közül válogatni, melyiket tanuljam meg.

Említetted, hogy többek között Glykeria zenéjén nőttél fel. Milyen érzés volt 2011 májusában az előzenekara tagjának lenni?

Szinte felfoghatatlan élmény számomra mind a mai napig az, hogy egy színpadon zenélhettem vele. Sosem fogom elfelejteni a pillanatot, amikor a színfalak mögött kezet fogtunk egymással és gratulált nekünk.

A hazai zenekarok közül kiemelten sokat foglalkoztok azzal, milyen számokat szeretne hallani tőletek a közönség. Hogy tapasztaltad, melyek azok a dalok, amelyeket a legtöbben kérnek tőletek?

Ami döntően meghatározza azt, hogy a közönségünk milyen számokat kér tőlünk, az a tánc. A görög néptánc rendkívül sokszínű, ám vannak olyan táncok, amelyekhez tartozó zenét nem sűrűn játszanak a hazai zenekarok, így a pondoszi, szigeti, ipiroszi tájak speciálisabb, kevesebbet játszott zenéit kérik tőlünk a leginkább. A közönségünk másik fele viszont a rembetikoért rajong, ők az ezen csokorba tartozó zenét hallgatják szívesebben.  Magam is ez utóbbi zenét kedvelem jobban, hiszen ezekben a számokban a buzuki a meghatározó hangszer, az előbbi számokban inkább gitározok.  

Mi határozza meg azt, hogy mely dal kerüljön fel újként a Mydros repertoárjába?

Leginkább az, hogy a zenekar tagjainak mely számok tetszenek meg. Folyamatosan nyitott füllel járunk a világban, s ha megtetszik egy dal, akkor elvisszük a próbára, közösen meghallgatjuk, mindenki elmondja a véleményét, s ha mindenkinek tetszik, akkor ki-ki megtanulja belőle a saját részét, majd összeadjuk ezeket, begyakoroljuk, s végül színpadra állunk vele.

A Mydros zenekarral bejártátok már szinte az egész országot. Külföldön merre zenéltetek?

A zenekar tagjai jártak már Írországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és természetesen Görögországban is. Mindig nagyon várom a nyári Mydros nyaralásokat, amikor egy kisebb csoporttal Görögországba indulunk, ahol mindig hatalmas szeretettel fogadnak minket a helyiek.

A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán végeztem, mint építőmérnök.

Sokan nem tudják, hogy a zenei karriered mellett civil foglalkozásod is van. Mi is ez?

A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán végeztem, mint építőmérnök. Jelenleg Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő kerületében dolgozom, főként mélyépítéssel, útépítéssel foglalkozunk. A hétköznapjaimat ez a munka teszi ki, és alig várom a hétvégéket, hogy végre hangszert foghassak a kezembe.

Miért pont ezt a foglalkozást választottad?

Édesapámhoz hasonlóan kiskorom óta én is műszaki beállítottságú vagyok, mindig is nagyon érdekeltek a műszaki rajzok, az utcákon is mindig nagy érdeklődéssel figyeltem a műszaki létesítményeket, épületeket.

Hogyan látod magad 20 év múlva?

Nagyon családcentrikus vagyok, ez az egyik legfontosabb dolog számomra. A munka terén pedig azt szeretném, hogy továbbra is ilyen jól menjen a zenekar, ennyire jól tudjunk együtt dolgozni és ilyen fantasztikus hangulatban teljenek a közös próbák, fellépések, nyaralások, s a közönség is ennyire szeressen bennünket, mint amekkora figyelmet és szeretet most kapunk tőlük.

Hol szeretnél élni? Említetted, hogy Beloiannisz a szíved csücske, de Budapesten dolgozol. Eljátszottál esetleg a gondolattal, hogy Görögországban is kipróbáld magad?

Igaz, ami igaz, Görögországba is húz a szívem, ám a családom, a barátaim és a zenekar is itt van, Magyarországon. Szeretnék többet kijárni, akár évente többször is, de ez ugye anyagiaktól is nagymértékben függő dolog.

Gondolkoztál már azon, hogy részese légy a hazai nemzetiségi politikának?

Érkezett már megkeresés hozzám erre vonatkozóan, azonban időhiány miatt sajnos nem tudtam ennek eleget tenni. Igyekszem azonban a hozzám érkező társadalmi munkákra vonatkozó felkéréseket elvállalni, tanácsaimmal, munkámmal segíteni azt, hogy a hazai görögség minél egységesebb egész legyen. Ez nagyon fontos számomra.

Szüleid révén görög is és magyar is vagy. Hogyan keveredik ez benned?

A zene, a zenekar és az otthoni beszélgetések egy része inkább a görög vonalamat, míg a civil munkám a magyar vonalamat erősíti. Nem tudom igazán a két dolgot kettéválasztani magamban, hiszen az életemben ez már szorosan összefonódott, attól a pillanattól kedve, hogy a világra jöttem.

Számomra egy csoda, hogy görög vér is csörgedezik az ereimben...

Hogyan éled meg a görögségedet?

Számomra egy csoda, hogy görög vér is csörgedezik az ereimben, szerencsére mindenhol azt tapasztaltam, hogy szeretik a görögöket, az embereknek rengeteg kérdésük van Görögországról. Sok vicces szituációt is őrzök azokból az időkből, mikor egy-egy névsorolvasás során nem tudták kimondani a nevem, de alapvetően sok ismeretséget kötöttem, sok barátot köszönhetek annak, hogy görög is vagyok.

Mennyire áll hozzád közel a görög gasztronómia? Hogy állsz a fakanállal?

Sokat kísérletezek a sütés-főzés terén, és szerencsére a legtöbbször pozitív visszajelzéseket kapok. Főleg a sütőben készült ételeket szeretem és részesítem előnyben, ám arra figyelek, hogy sok görög alapanyagot, fűszert, olívabogyót, oregánót, fetát használjak fel. Specialitásom – ha fogalmazhatok így – a citromos-sajtos csirkemell, de nem követem szigorúan a recepteket, általában abból dobok össze valamit, ami éppen otthon van.

Mik azok az értékek, amelyeket majd szeretnél átadni a gyermekeidnek?

A görög zene szeretetét mindenképpen. Jó volna, ha felfedeznék, mekkora öröm hangszeren játszani, de ezt nem erőltetném. Szeretném, ha megismernék a magyarországi görögség történetét, történelmét, hogyan, miért kerültünk ide, hogyan élünk. Szeretném, ha megértenék, mennyi előnnyel jár több anyanyelvűnek lenni, több kultúrát a magunkénak tudni. Én is így nőttem fel és imádom ezt az életet.

Köszönöm, hogy beszélgettünk.