EGÖ

Méltó módon emlékeztek meg róla.

Mikis Theodorakis 2021. szeptember 2-án hunyt el. A zeneszerző előtt tisztelegve egy lenyűgöző, ezer fős kórus - a valaha Görögországban összegyűlt legnagyobb kórus - és egy teljes zenekar, Panagis Barbatis vezényletével Theodorakis legismertebb és legkedveltebb dalait keltette életre.

Több mint ötvenezer rajongó néző töltötte meg a stadiont, hogy meghallgassa Theodorakis szerzeményeit az első modern olimpiai játékok helyszínén, a Panathinaikos Stadionban.

A zeneszerző írta a görög zene talán legismertebb darabját, a Zorba, a görög című filmzenét, amelyet a mai napig világszerte játszanak és táncolnak rá.

Mikis Theodorakis megdöbbentően sok zenei művet alkotott, amely magában foglalja mind a szimfonikus zenét, mind pedig - túlnyomórészt - a görög népzenét, amelyből a legtöbb inspirációt merítette, és amely világszerte híressé tette. Az érzelmeket és küzdelmet közvetítő zeneszerzői képessége talán a "Mauthauseni ballada" című kompozíciójában mutatkozik meg a legjobban. Ezt a zenét a holokausztról valaha írt egyik legszebb zeneműként jellemezték.

A páratlan Theodorakis nemcsak minden idők legnagyobb görög zeneszerzőjének hagyatékát hagyta hátra, hanem egy látnok humanitáriusét is. Szocialistaként indult, későbbi éveiben azonban politikai hovatartozásra való tekintet nélkül igyekezett egyesíteni a görög népet.

"Görögország lelkének egy részét veszítettük el" - mondta Lina Mendoni kulturális miniszter. "Mikis Theodorakis, mindannyiunk Mikis-e, a tanár, az értelmiségi, a radikális baloldali. Aki minden görögöt rábírt, hogy költeményeket énekeljen" - tette hozzá akkor.

Kép: www.greekreporter.com

Egy embert holtan találtak, több száz házat és utat elöntött a víz a közép-görögországi Volos kikötővárosban kedd reggelre, miután tíz órán át tartó viharok tomboltak a régióban. Az ítéletidő várhatóan még 24 órán át kitart.

Az idős férfi - egy pásztor - akkor halt meg, amikor a hatalmas vízmennyiség nyomása miatt rádőlt egy fal Ano Volos térségében, miközben megpróbált eljutni arra a területre, ahol a juhai voltak.

Magnesia régiójában az éjszaka folyamán több mint tíz órán át tartó heves vihar tombolt, mely várhatóan szerdáig folytatódik. Információk szerint Volos-ban az áramellátás időszakosan szakadozik. Hétfő éjféltől kedd reggel 9 óráig folyamatosan dörgött.

Autósok százai rekedtek kocsijaikban. A meredek utak hatalmas mennyiségű csapadékot engedtek le a Pelion-hegyről, amelyet a vízelvezető rendszer nem tudott elnyelni.

A hatóságokat a 12 kilométer hosszú Krafsidonas-patak emelkedő vízszintje is nagyon aggasztotta, amely a Pelionból gyűjti össze a vizet, és Volos több városrészén is áthalad, mielőtt a kikötő nyugati oldalán és a Pagasetik-öbölben köt ki. Kedd reggelre a vízszint három méterrel emelkedett, veszélyeztetve a szomszédos Agioi Anargyroi kerületet. Agria, Portaria, Tsangarada és Stagiates falvakból is árvizeket jelentettek. A közeli Szporádokat, különösen Skiathos szigetét szintén árvíz sújtotta.

Az időjárási front hétfő óta heves esőzésekkel és zivatarokkal sújtja Görögország egyes részeit. Ez várhatóan szerdáig tart. Az athéni Nemzeti Obszervatórium szerint többek között Thesszália, a Szporádok, Észak-Evia és a Peloponnészosz térségét érinti leginkább az esőzés.

Kép: Pixabay

Ambiciózus restaurálási projektet indítottak, hogy új életet leheljenek a görögországi Skiathos sziget északi csücskében található Skiathos várába.

Az épület, amely a Kr. u. 14. századból származik, de egy régebbi, a Kr. u. 6. vagy 7. században alapított települést vett körül, régóta megközelíthetetlen volt. Most azonban azt tervezik, hogy helyreállítják a helyszínen található történelmi emlékműveket, és a látogatók számára hozzáférhetőbbé teszik a gyalogösvényeket.

Az állami szolgálat számos munkatársa, valamint egy szakértői csapat szorgalmasan együttműködik, hogy a várat régi fényében állítsák helyre. Erőfeszítéseik kényes egyensúlyt teremtenek a haladás és a jelentős történelmi emlékhelyek, vallási helyszínek, valamint a sziget lélegzetelállító természeti tájainak megőrzése között.

Ez a helyreállítási projekt a Skiathos önkormányzati hatóság (alapvető kutatások elvégzése), a Thesszália Regionális Hatóság (szükséges források biztosítása) és a Kulturális Minisztérium (végrehajtás felügyelése) szoros együttműködésén alapszik. A projekt az Európai Unió által támogatott Thesszália Regionális Operatív Program 2014-2022 keretében megvalósuló sokoldalú kezdeményezést testesít meg.

Az ephorátus a kulturális minisztérium által a szigeten kezdeményezett kettős projekt egyikéért vállal felelősséget. A 900 000 eurós költségvetéssel ez a törekvés a vár belső műemlékeinek stabilizálása és helyreállítása létfontosságú feladatát foglalja magában. Ezek közé tartoznak a Krisztus, az Agios Nikolaos, a Panagia Prekla és a Panagia Megalomata templomok, valamint a mecset és a kancellária. A macskaköves utak felújítására és javítására tett összehangolt erőfeszítések célja, hogy a látogatók számára zökkenőmentes közlekedési élményt nyújtsanak.

Ezzel párhuzamosan a kulturális minisztérium és a bizánci, valamint a posztbizánci műemlékek helyreállításával foglalkozó osztály egy külön projektet is támogat, amelynek értéke 1,9 millió euró. Ez a kezdeményezés a várhoz vezető út újjáélesztésére összpontosít. A restaurálás magában foglalja a kapuhoz vezető hidat tartó kőpilléreket, egy új híd építését és a várkapu aprólékos restaurálását.

Csodálatos zenét hoztunk ma Nektek a zseniális görög zongoravirtuóz, Stelios Kerasidis közreműködésével, melynek címe: Fény és igazság.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - Stelios Kerasidis

Kép: Pixabay

Régi bajon nem kell új könnyet ontani.

Euripidész

Kép: www.greekreporter.com

A leucocarpa vagy leucolea egy ritka olajfafajta, amely főként Dél-Olaszországban, a történelmileg "Magna Graecia" vagy Nagy-Görögország néven ismert régióban található.

A leucocarpa vagy leucolea olajfa neve a fehér (leucos), az olajbogyó (elaea) és a gyümölcs (carpos) görög szavakból származik, és elsősorban kis mérete jellemzi. Az érési folyamat során a gyümölcsök finom elefántcsont vagy gyöngyházfehér színt vesznek fel.

A szakértők azt állítják, hogy ez a különleges növény valószínűleg az olasz félsziget és Szicília görög gyarmatosítása idején került először Dél-Olaszországba. Ez az egyedülálló fehér olajfa az olajbogyók tágabb értelemben vett családjába tartozik, amelyet a tudományos világ "olea Europea" néven ismer, ami azt jelenti, hogy "európai olajbogyó".

Dél-Olaszország nem az egyetlen hely, ahol ezt az ősi olajbogyót termesztik, de a modern korban ez a régió a leucocarpa olajbogyó fő termőterülete. Hasonló fehér olajbogyó ma Görögországban is található, de meglehetősen ritka. Észak-Afrika földközi-tengeri partvidékének egyes területein és egészen nyugatra, Portugália atlanti-óceáni partjai mentén is fellelhető.

A leucocarpa olajbogyót azonban többnyire különböző helyi neveken ismerik, és termékeit nem exportálják szervezett és rendszeres módon. A leucocarpa olajat az elmúlt évszázadokban hagyományosan a Földközi-tenger menti közösségek használták, főként vallási célokra, mivel fehér színe a tisztaság szinonimájává vált. Bizonyítékok utalnak arra, hogy még a térség keresztény egyházai is ismerték, valamint hogy az ebből a fajtából előállított különleges olívaolajat például császárok és királyok felkenésére használták.

Sajnos ismeretlen okokból a leucocarpa fajtát az évek során egyre kevésbé szaporították, így olajbogyója és olaja ma már ritka termék, de szépsége valóban lenyűgöző.

Akit érdekel, hogy milyen íze van ennek az ősi olajbogyónak vagy az ebből az olajbogyóból készült olívaolajnak, annak rendkívül kitartónak kell lennie, mivel ezek a termékek a legtöbb szupermarketben nem kaphatók.

Kép: www.greekreporter.com

Görögország legfelsőbb bíróságának döntése értelmében egy Athén központjában található szállodának három hónapja van arra, hogy lebontsa az Akropoliszra nyíló kilátást akadályozó két legfelső emeletét.

Az Akropolisz lábánál, a Koukaki negyedben található Coco-Mat Athens BC-t az Államtanács arra kötelezte, hogy végezze el a vonatkozó vizsgálatokat, és a következő három hónapon belül bontsa le az épület felső két emeletét. Az Idegenforgalmi Minisztérium emellett visszavonta a szálloda engedélyét, amíg nem hajtja végre a bírósági végzést.

A Ble Kedros, az épületet birtokló ingatlancég bejelentette, hogy fellebbezni fog a bírósági ítélet és az Idegenforgalmi Minisztérium döntése ellen.

A szálloda - amelynek "lélegzetelállító terasza" volt értékesítésének központja - 2019-ben nyitotta meg kapuit. A tízemeletes létesítmény miatt feldühödött polgárok - akik kilátása így megszűnt a fellegvárra -, a legmagasabb bíróság elé vitték az ügyet.

Görögország magassági korlátozásokat vezetett be az athéni Akropolisz közelében lévő épületekre. A különleges előírások és korlátozások célja az Akropolisz és környéke történelmi és esztétikai jelentőségének megőrzése. A szándék az, hogy megvédjék a fellegvárra nyíló kilátást, és biztosítsák, hogy a modern épületek ne árnyékolják be és ne rontsák az ország leghíresebb nevezetességének látványát.

A szálloda egyike volt annak a két fejlesztésnek, amely 2019 februárjában feldühítette a szomszédokat, miután 12,5 méterrel túllépte az övezet 24 méteres épületmagassági korlátozását.

Görögország legfelsőbb bírósága, az Államtanács azóta kimondta, hogy a jövőben a területen lévő építményeknek legfeljebb 21 méteresnek szabad lenniük. Az ítélet azután született, hogy a bíróság visszavonta egy még nagyobb szálloda építési engedélyét, amelyet három mélygarázzsal és egy medencés kerttel a tetején akartak felépíteni a területen.

A helyiek arra is hivatkoztak, hogy az építmény a fellegvár történelmi régiója, az UNESCO világörökség részeként ismert Akropolisz közelében található.

A 2019-es közfelháborodás arra sarkallta az illetékes minisztériumokat, hogy vizsgálják meg az övezeti előírások olyan kiskapuit, amelyek lehetővé tennék az ilyen jellegű intézkedéseket. "Amikor az Akropolisznak kárt okoznak, lényegében a mi civilizációnknak is kárt okoznak" - mondta akkor Lina Mendoni, görög kulturális miniszter. "Az Akropolisz egy szimbólum. Nem egyszerűen egy emlékmű".

Azóta az athéni várostervezés két bírságot szabott ki a Ble Kedrosra a szálloda miatt. Az első, 4,7 millió eurós bírság a szálloda legfelső emeleteinek megépítésére vonatkozik, a második 2,3 millió eurós a bontás késedelme miatt. Ez utóbbit várhatóan minden olyan évben, amikor az illegális építkezéseket nem bontják le, újra ki fogják szabni.

Utazzatok most velünk képzeletben Paros-ra, és ismerjétek meg a sziget néhány oldalát. A többit pedig fedezzétek fel élőben magatok! 

Videó: Youtube - Bear Scratch Production

Kép: www.greekreporter.com

Görögország a világ legnagyobb hajótulajdonosának számító országa - derül ki a Görög Hajótulajdonosok Szövetségének (UGS) legutóbbi éves jelentéséből.

A jelentés szerint a görög hajótulajdonosok birtokolják a világ kereskedelmi flottájának legnagyobb részét, 21%-át - a hordképes tonna tekintetében. A riport hozzáteszi, hogy az elmúlt tíz év során a görög kereskedelmi flotta teljes kapacitása, amely jelenleg 5520 hajóból áll, 50%-kal nőtt.

"A görög hajózás a hosszú ideje meglévő know-how-jával és kollektív dinamizmusával továbbra is sikeresen megfelel a jelenlegi kihívásoknak, megtartva vezető szerepünket mind a minőségi tonnatartalom, mind a piaci részesedés tekintetében, így továbbra is megbízható, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt a nemzetközi piacnak" - mondta Melina Travlos, az UGS elnöke.

2022 februárjában Travlos az UGS 106 éves történetében az első női elnöké avanzsált. A hölgy a Neptune Lines járműszállító tulajdonost és üzemeltetőt, valamint a Neptune Dry Management nevű száraz ömlesztettáru-szolgáltatót vezeti, Theodore Veniamis-t váltotta, aki 13 éve állt az UGS élén.

A jelentés szerint a görög hajózás az alapvető fontosságú áruk szállításának fő résztvevője (dwt-ben kifejezve >>hordképes tonna<<):

- a világ olajszállító tartályhajó-flottájának 31,27%-a;

- a világ ömlesztettáru-szállító hajóinak 25,32%-a;

- a világ cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítóhajóinak 22,65%-a;

- a világ vegyianyag- és termékszállító tartályhajóinak 15,79%-a;

- a világ cseppfolyósított propángáz (LPG) szállítóhajóinak 11,46%-a;

- a világ konténerszállító hajóinak 8,92%-a.

A görög hajótulajdonosok főként az ömlesztett/tömegcikkes hajózásban tevékenykednek, az iparágnak abban a szegmensében, amely az alapvető élelmiszerek, például gabona és egyéb mezőgazdasági termékek, olaj és gáz, vasérc, vegyi termékek, szén, műtrágya és erdészeti termékek szállítására specializálódott.

Egy átlagos görög tulajdonú hajó majdnem kétszer akkora, mint a globális szintű átlagos hajó. Különösen az elmúlt évtizedben a hellén tulajdonú hajók szokásos mérete jelentősen megnőtt, és ma 81 395 dwt, míg a világátlag jóval alatta marad, 45 337 dwt.