A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja

Kalimera Eger!

Felháborodást váltott ki a görög zenei kvótákról szóló törvényjavaslat

2024. március 07. - kalimeraeger

gramofon_pb.jpg

Kép: Pixabay

A Görög Kulturális Minisztérium görög zenei kvótákat akar bevezetni a szállodák, bevásárlóközpontok, kaszinók, repülőterek és kikötők közös helyiségeiben egy törvényjavaslat szerint, amelyről a parlamentben fognak szavazni.

"A Minisztérium törvényjavaslata ösztönzőleg hat arra, hogy a görög nyelvű dalok gyakrabban kerüljenek lejátszásra. A törvényjavaslat a görög zenei alkotókat is támogatja" - mondta Lina Mendoni miniszter a Skai-nak adott interjúban.

"A globalizált környezetben az angol nyelvű zenét szinte ránk kényszerítették. A görög nyelvű zene terjedése korlátozott. Nekünk, a Minisztériumnak az alkotmány értelmében kötelességünk a művészet védelme. A törvényjavaslat ösztönzők sorozata, és nem  kötelező jellegű" - állította a miniszter.

A kezdeményezés célja a törvényjavaslat szerint "a görög nyelvű zene védelmének és népszerűsítése kereteinek megerősítése", valamint "a görög nyelv védelme és terjesztése".

A törvényjavaslat szerint a közös helyiségekben játszott zene több mint 45 százalékának görög nyelvűnek kell lennie. Mendoni tisztázta, hogy a törvényjavaslat csak arra a zenére vonatkozik, amelyet a szálloda vagy a szállás tulajdonosa a várakozásra alkalmas helyiségekben és a liftekben kíván játszani.

"Ez egy nagyon korlátozott intézkedés" - mondta Mendoni. "Senki sem fog beavatkozni a kávézókban, az étkezőkben, vagy a szobákban történtekbe".

A törvényjavaslat emellett 5 százalékos reklámidő-növelést ír elő azoknak a rádióállomásoknak, amelyek 20 százalékkal növelik a görög zene sugárzását, az állam által finanszírozott filmeket pedig arra kötelezi, hogy 70 százalékban görög nyelvű zenét játsszanak.

Kimondja, hogy az állam által finanszírozott görög audiovizuális és mozifilmek "kötelesek görög nyelvű dalokat vagy görög nyelvű dal zenekari előadását beépíteni a produkció vagy a film teljes zenei beruházásának legalább hetven százalékába".

A március 14-ig konzultáció alatt álló törvényjavaslatban 2000 és 20 000 euró közötti pénzbírsággal sújtják majd azokat, akik megszegik a vonatkozó rendelkezéseket.

A törvényjavaslatot az idegenforgalmi ágazat felháborodással fogadta.

"Kellemetlen meglepetés a Kulturális Minisztérium szabályozása. [...] Ez állami intervencionalizmus, amely sok évvel vet vissza minket" - fogalmazott hétfő reggeli sajtóközleményében a Görög Szállodások Szövetsége.

A közösségi médiában közzétett kommentekben egyesek azt állítják, hogy a törvényjavaslat célja egyszerűen a szellemi tulajdonhoz kötődő díjakat beszedő cég bevételeinek növelése. A fent említett szervezet pozitívan reagált ugyanis a törvényjavaslatra, amely a görög zeneszerzők és szövegírók, előadók és általában a görög nyelvű dalok közreműködői számára előnyösebbé válik.

Más közösségi médiafelhasználók cinikusabbak voltak: "Mendoni majd a Spotify-on létrehozza a megfelelő listákat", és egyesek arra számítanak, hogy a kulturális miniszter más ágazatokra is kiterjeszti az intézkedést.

"Az olasz éttermek kötelesek lesznek hetente egyszer muszakát felszolgálni, a kínaiak pedig tzatzikit".

Egy internetező felidézte, hogy "az utolsó görög kulturális miniszter Mendoni előtt, aki 1972-ben (azaz két évvel az ezredes diktatúra bukása előtt) a szállodákban kényszert alkalmazott, hogy azok milyen zenét játsszanak, Konstantinos Panagiotakis volt".

Tovább dagad a botrány a görög strandokon

kythnos_1_u.jpg

Kép: Unsplash

Mégpedig egy építkezéssel kapcsolatos új rendelkezés miatt.

Környezetvédelmi szervezetek most arra szólítják fel a kormányt, hogy vonja vissza a görög strandokról szóló törvényjavaslat vitatott rendelkezéseit. A kezdeményezést szerdán terjesztették be egy parlamenti bizottság elé.

Az új törvényjavaslat ugyanis eltörli a partvonaltól számított 30 méteres minimális védelmi határt, és így lehetővé teszi az építkezést közvetlenül a tengerparton.

A rendelkezés támadói azt mondják, hogy mivel más mediterrán országok, például Franciaország és Spanyolország olyan védett part menti övezeteket alakítanak ki, amelyek 100 métertől kezdődnek és a parttól 250 méterig terjednek, Görögország ennek éppen az ellenkezőjét teszi.

A Földközi-tengeri parti övezetek integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyvet - amelyet az Európai Unió ratifikált, de Görögország nem - aláíró országok mindegyike előírja a legalább 100 méteres visszahúzódó zónákat.

A törvényjavaslat emellett eltörli a "kis part menti területek" (5 méternél kisebb hosszúságú vagy szélességű, illetve 150 négyzetméternél kisebb területű) koncesszióba adásának tilalmát.

Még ezeknek a kis, elszigetelt strandoknak a használatát is a szállodák kapják meg.

A csoportok szerint a törvényjavaslat nem vezet be semmilyen érdemi pozitív intézkedést a part menti övezet hatékony védelme és kezelése érdekében, miközben hiányoznak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kulcsfontosságú rendelkezések (pl. nincs utalás a part menti és parti övezetet fenyegető egyéb természeti vagy ember okozta kockázatokra, árvízkockázatokra).

A törvényjavaslat nem rendelkezik továbbá a szükséges biztosítékokról és nem javítja a part menti illegális épületek azonnali eltávolításának kereteit.

Az éghajlati válság idején az egészséges partvonalak védőpajzsot jelentenek az emberek és a gazdaság számára az egyre gyakoribbá váló katasztrófákkal szemben.

"A part menti és tengeri ökoszisztémák védelme az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség leghatékonyabb és leghatásosabb eszköze. Sajnos Görögországban a part menti ökoszisztémákat lakásépítésre és turisztikai fejlesztésre szánt területként kezelik" - mondta a nyolc csoport.

"A tudományos ismeretek és a közelmúlt megmutatta, hogy a part menti övezet folyamatos romlása csak drámai katasztrófákat és felbecsülhetetlen költségeket okozhat a nemzetgazdaságnak az utólag fizetendő kártérítések tekintetében".

Arra is felszólították a kormányt, hogy kifejezetten tiltsa meg az illegális építkezésekért felelős magánszemélyek és vállalkozások számára az állami támogatás igénylésének jogát, valamint a támogatások és egyéb gazdasági ösztönzők igénybevételének lehetőségét.

A nyilatkozatot a WWF Görögország, a Greenpeace, a MEDASSET, a Prespa Védelmi Társaság, a Görög Természetvédelmi Társaság, a Görög Ornitológiai Társaság, a Callisto és az Ökológiai Újrahasznosítási Társaság írta alá.

Miltiadis Tentoglou aranyérmet nyert a világbajnokságon

miltiadis_tenoglu_gr.jpg

Kép. www.greekreporter.com

Miltiadis Tentoglou 8,22 méterrel megőrizte távolugró koronáját a skóciai Glasgow-ban zajló fedett pályás atlétikai világbajnokságon.

A 26 éves görög sportoló az olasz Mattia Furlanival vívott küzdelmes csatát követően nyerte meg az aranyérmet. Legjobb ugrását az első próbálkozása során érte el, második próbálkozása 8 méter alatt maradt, a harmadik pedig hibás volt.

Tentoglou, valamint a 19 éves Furlani egyaránt 8,22 métert ugrott a nyitóugrásaikon. A holtverseny Tentoglou javára dőlt el, mivel a második legjobb eredménye jobb volt Furlaninál. A jamaicai Carey McLeod 8,21 méterrel bronzérmes lett.

A szabálytalan ugrások hamarosan a múlté lehetnek. Az Atlétikai Világszövetség egy olyan rendszer kipróbálását tervezi, amely a "felszállási" zóna bevezetésével kiküszöbölné ezeket. A tervezett, új szabályok az ugrásokat a sportoló "felszállási" és "leszállási" pozíciójától mérnék.

Arra a tényre hivatkozva, hogy a 2023-as szabadtéri világbajnokságon az összes ugrás egyharmada nem volt szabályos ugrás, a World Athletics szerint a javasolt új szabályok vonzóbbá tennék az eseményt a szurkolók számára.

Tentoglou a tavalyi isztambuli fedett pályás atlétikai világbajnokságon is aranyérmet nyert, néhány nappal a görögországi Tempi-völgyben történt vasúti katasztrófa után.

Az akkori örömét mérsékelte, hogy az aranyérem megszerzése után vegyes érzésekkel jelent meg az ERT állami televízió előtt.

"Ami történt, az tragikus volt. Szégyellem magam, hogy beszélhetek. Amit Nyfantopulos mondott, az volt a legjobb: hogy lehet, hogy itt versenyzünk, de senki sem tudja enyhíteni ezeknek az embereknek a fájdalmát. Nem tudom, hogy ezt a győzelmet hová ajánljam" - mondta tavaly.

Tentoglou, aki tavaly augusztusban a Budapesten megrendezett atlétikai világbajnokságon 8,52 méteres kiváló eredménnyel aranyérmet nyert, most ismét történelmet írt választott sportágában.

Melyik görög szigetre utazz 2024-ben a Condé Nast Traveller szerint? - 3. rész

ithaka.jpg

Kép: Ithaka (Pixabay)

A Conde Nast Traveller luxus utazási magazin a görög szigeteket vette górcső alá. Összegyűjtötte ugyanis azt a huszonkilenc görög szigetet, amit mindenképpen utazásra ajánl 2024-ben.

A szigeteket külön "best for...", azaz "arra a legjobb, hogy..." kategóriákba osztotta. A döntés nem volt egyszerű, hiszen több mint 200, szebbnél szebb sziget várja az utazókat.

Most következő minisorozatunkban ezeket a szigeteket mutatjuk be Nektek, ebben a részben a 16-20. helyezetteket. A szigetekről készült cikkeinket a szigetek nevére kattintva találjátok.

20. Patmos

19. Tinos

18. Ithaka

17. Lefkada

16. Paxos 

Aristotelis Onassis történelmi Olympic Airways repülőgépét Athénban állították ki

aristotelis_onassis_1.jpg
A néhai görög mágnás, Aristotelis Onassis szeretett repülőgépét, az Olympic Airways Boeing 747-esét, az Olympic Eagle-t (SX-OAB) nemrégiben végleges helyére szállították. Ez a helyszín pedig nem más, mint Athén egykori repülőtere, amelyet most Görögország legnagyobb nagyvárosi parkjává alakítanak át.

Athén egykori repülőterét Eero Saarinen, finn származású amerikai építész tervezte, aki többek között a New York-i TWA utasterminál és a Washington melletti Dulles nemzetközi repülőtér megtervezésével szerzett magának nemzetközi hírnevet.

A Saarinen-épületet 1969-ben avatták fel, ugyanabban az évben, amikor Aristotelis Onassis megrendelte a Boeingtől ezt a repülőgépet. Ez az oka annak is, hogy "Aristotelis Onassis repülőgépének" nevezték el.

Több mint 32 millió turista látogatott Görögországba 2023-ban

kreta_5_pb_1.jpg

Kép: Pixabay

A Görög Nemzeti Bank (BoG) frissen közzétett adatai szerint 2023-ban több mint 32 millió turista látogatott Görögországba, ami nagyjából 20,5 milliárd eurós bevételt eredményezett.

Az utazási bevételek 15,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2022-ben - közölte a BoG.

Ebben jelentős szerepet játszik az Európai Unió országainak lakosaiból származó bevételek növekedése, amely több mint 11 milliárd eurót tett ki, valamint a nem uniós országokból érkező turisták számának növekedése, amely 8,5 milliárd eurót jelentett.

A jelentés szerint az euróövezeten kívüli országok lakosaitól származó bevételek 9 milliárd eurót tettek ki, ami 12,4 százalékos növekedést jelent, míg az euróövezeten kívüli uniós országok lakosaitól származó bevételek 7,8 százalékos növekedést mutattak, és valamivel több mint 2 milliárd euró összegűek.

A német látogatók 3,5 milliárd euróval járultak hozzá a bevételhez, ami 9,5 százalékos növekedést jelent, a francia turisták pedig 1,4 milliárd eurót költöttek itt, ami 11,6 százalékos növekedést eredményezett.

Az EU-n kívüli országok közül az Egyesült Királyság 3,3 milliárd euróval (5,8 százalékos növekedés), az Egyesült Államok pedig 1,3 milliárd euróval (14 százalékos növekedés) járult hozzá az eredményhez.

Az Oroszországból származó bevétel érthető módon 20,8 százalékkal csökkent, de 32,8 millió eurót hozott a görög konyhára.

Az utazási forgalom 17,6 százalékkal, 32,7 millió turistára nőtt a 2022-es 27,8 millió turistához képest.

A repülőtereken átmenő forgalom 12,7 százalékkal, míg a közúti határállomásokon átmenő forgalom 34,9 százalékkal nőtt. Az uniós országokból érkező utazási forgalom 19,6 millió utazót tett ki, ami 15,6 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest, míg az EU-n kívüli országokból érkező utazási forgalom 20,8 százalékkal nőtt, és 13 millió utazót jelentett.

Az euróövezet országaiból érkező utazási forgalom 11,5 százalékkal nőtt, ahogy az euróövezeten kívüli országokból érkező forgalom is, amely 24,4 százalékkal emelkedett.

A Németországból érkező turistaforgalom 9,5 százalékkal nőtt és elérte a 4,7 millió utast, míg a Franciaországból érkező forgalom 4,2 százalékkal emelkedett és elérte az 1,831 millió utast.

Ami az EU-n kívüli országokat illeti, az Egyesült Királyságból érkező utazási forgalom 2,4 százalékkal, 4,5 millió utazóra nőtt. Az Egyesült Államokból a forgalom 29,2 százalékos növekedést ért el, konkrétan 1,4 millió utazót.

Görögország 2024-ben új turisztikai rekordév elé néz, állítják az iparági tisztviselők, ezzel a korai foglalásokra utalnak.

A légitársasági foglalások jelenlegi pályája - amely magában foglalja mind az eladott jegyeket, mind a légitársaságok által a következő szezonra kiosztott helyeket - azt jelzi, hogy a 2023-ban elért figyelemre méltó csúcsokhoz képest 2024-ben akár 10 százalékkal is megugorhat a turizmus.

"Görögország minden idők legmagasabb teljesítménye felé tart 2024-ben" - mondta Aage Dünhaupt, a TUI turisztikai csoport kommunikációs vezetője az Athén-Macedón Hírügynökségnek (AMNA).

Kiemelte, hogy Kréta, Rodosz és Kos továbbra is a legjobb úti célok a társaság ügyfelei számára, amely idén minden korábbi évnél előbb kezdi meg a nyári szezont Görögországban.

Megugrott az Airbnb foglalások száma a Netflix sorozat után

paros_u_2_1.jpg

Kép: Unsplash

Az Airbnb 32 százalékos növekedést tapasztalt az egyik görög szigetre foglalt nyaralások számában, köszönhetően a Netflix Egy nap című drámájának, amely két barát húszéves szerelmi történetét meséli el tizennégy epizódon keresztül. A jeleneteket Rómában, Görögországban, Londonban és Edinburgh-ban forgatták.

A Netflix Egy nap című minisorozatának év eleji megjelenését követően különösen egy bizonyos görög sziget keltette fel a nyaralni vágyók nagy érdeklődését, mivel a sorozatban szereplő pár a negyedik epizódban ott tölti az idejét. Az Égei-tenger közepén fekvő kis szigetet gyakran figyelmen kívül hagyják, de az Airbnb adatai azt mutatják, hogy az Egyesült Királyságban a vendégek által a szigeten található szálláshelyek utáni keresések csaknem harmadával nőttek a sorozat bemutatása óta.

Az Airbnb a Paros északi részén, az idilli Naousa halászfaluban található buja kerti rezidenciától kezdve a Parikia macskaköves utcáin található szellős kiklád apartmanig összegyűjtötte a legkeresettebb otthonokat, amelyek egy Egy nap-ihlette kiruccanás helyszínéül szolgálhatnak a szigeten.

"Az Egy nap a világ egyik legcsendesebben romantikus görög szigetére, Paros-ra hívta fel a nézők figyelmét" - mondta Amanda Cupples, az Airbnb brit és észak-európai általános igazgatója a Gloucestershire Live-nak.

"Mivel a sikersorozat jelenleg éli aranykorát - mondta Cupples - a vándorlási vágyat bárki életre keltheti egy ittléttel az Airbnb egyik csodálatos szállásajánlatában. Emma és Dexter karakterei által motiválva a vendégek belevághatnak a saját Egy nap ihlette kalandjukba, és olyan értékes emlékeket szerezhetnek, amelyek egy életen át megmaradnak."

Az ókorban Paros a fehér márványbányáiról volt ismert, amelyeket párizsi márványnak neveztek. Az anyagot annak minőségéért nagyon keresték, különösen az építészetben és a szobrászatban, főként a klasszikus görög korban.

Ezt a tiszta fehér építőanyagot használták az ókori Görögország néhány szobrászati remekművének megalkotásához, köztük Praxitelész Hermész-szobrának, a Milói Vénusznak, a samothrakiai Nikének, a paioniosi Nikének és az athéni Akropoliszon található Erechtheion kariatidáinak.

A Netflix Egy nap című sorozata Dex és Em évtizedeken átívelő szerelmi történetét meséli el, ahogy minden évben ugyanazon a napon újra találkoznak. A regényből 2011-ben Anne Hathaway és Jim Sturgess főszereplésével játékfilm is készült. Jelenleg tizennégy epizódos a brit sorozat.

A Netflix története 1988-ban, a két diák főszereplő ballagásának estéjén kezdődik, és bár az egyetem a végéhez közeledik, a páros aznap beszélget először. A sorozat követi őket, ahogy minden évben ugyanazon a napon találkoznak, hogy minél többet felfedezzenek egymás életéből.

Paros-ról bővebben ITT írtunk nektek.

Görögország - megváltoztatja az életed

A Visit Greece nevű oldal számos Görögországot népszerűsítő videót készít, hogy azoknak is meghozza a kedvét az országba való ellátogatáshoz, akik eddig nem igazán gondoltak erre.

A fenti videó főszereplője annak jár utána, hogy Görögországba menni vajon tényleg jó ötlet-e, ha nyaralni szeretne az ember. Miután kipróbál számos - talán kellemetlennek tűnő - elfogaltságot, megállapítja, hogy nemcsak, hogy jó ötlet, de egyenesen egy életet megváltoztató momentum.

Ti jártatok már Görögországban? És ha igen, Nektek az volt?

Videó: Youtube - Visit Greece

süti beállítások módosítása
Mobil