Fotó: www.akispetretzikis.com
Aki járt már Görögországban, ismeri a pitába csavart gyros semmivel össze nem hasonlítható ízét, melyet tzatzikivel, sült krumplival, paradicsommal, lilahagymával dobnak fel.
Aki szeretné ezt az ételt nyaraláson kívül is elkészíteni, nemcsak a jó gyros serpenyős reprodukálásával, de az igazán jó pitakenyér elkészítésével is meggyűlhet a baja. Eddig. Most azonban egy tuti pitarecept következik, mely éppen annyira ropogós és levegős, amennyire kell, és garantáltan tartósítószermentes.
A tzatziki receptjét itt találod.
A recept ismét Akis Petretzikis-é.
Hozzávalók (6 darab):
- 2 teáskanál szárított élesztő
- 1 teáskanál cukor
- 160 ml szobahőmérsékletű tej
- 80 ml szobahőmérsékletű víz
- 320 g liszt
- 1 teáskanál só
- 1 teáskanál morzsolt kakukkfű (ízlés szerint)
- 1 teáskanál olívaolaj + extra a kenéshez
Elkészítés:
- Keverjük össze a cukrot, az élesztőt, a vizet és a tejet egy tálban. Tegyük félre 5 percre, amíg az élesztő fel nem fut.
- Egy másik tálban keverjük össze a lisztet, a sót és a szárított kakukkfüvet.
- Adjuk az 1 tk. olívaolajat az élesztős keverékhez, és keverjük össze (természetesen a felfutás után).
- Adjuk hozzá több részletben az élesztős keveréket a lisztes keverékhez, és jól dolgozzunk el minden részletet, mielőtt hozzáadjuk a másikat. Eleinte fakanállal, majd kézzel könnyebb dolgoznunk.
- Tegyük át a tésztát egy lisztezett gyúródeszkára, és 4-5 percig alaposan gyúrjuk át.
- Kenjünk ki olívaolajjal egy tiszta tálat, ebbe helyezzük bele a tésztát, és egy tiszta konyharuhával letakarva hagyjuk kelni 40 percig.
- Közepesen hevítsünk fel egy serpenyőt, kevés olívaolajjal.
- Nyomkodjuk meg a megkelt tésztát, hogy a felesleges levegő eltávozzon belőle, majd vágjuk 6 egyenlő részre.
- Kicsit olajozzuk meg a gyúródeszkánkat, és mindegyik darabot nyújtsunk ki kb. 20 centiméter átmérőjű körré. Nem baj, ha nem szabályos.
- Mindkét oldalán 1-2 percig pirítsuk a tésztát. (Két pita között olajozzuk újra a serpenyőt.)
Jó étvágyat! Kali orexi!
A nagyhéten nagyon sokan rendkívül komolyan veszik a böjtöt, a kenyér és a fokhagyma kombinációjában sokszor kimerül a napi menü. Nagypénteken az idős asszonyok pedig már csak ecetes vizet hajlandóak fogyasztani.
Nagyszombaton már újra teljes üzemmódban tesznek-vesznek az asszonyok a konyhában, majd ünneplő ruháikban a templomba sietnek. Ezen a napon érkezik meg az örök láng Jeruzsálemből, melyet a papok lámpáikba helyezve továbbítanak templomaikba. Este korra és nemre való tekintet nélkül mindenki összegyűlik, hogy együtt imádkozzanak. Kicsivel éjfél előtt minden fényt eloltanak, egyedül az örök láng világít az oltár belsejében. Amint éjfélt üt az óra, a szerzetes innen gyújtja meg gyertyáját, majd „Krisztus feltámadt!” kiáltás mellett a láng továbbadására buzdít, így pár percen belül újra teljes a világosság. Éjfélkor minden életre kel: az épületek fényárban úsznak, a harangok folyamatosan kongatnak, a falusiak puskájukkal a levegőbe pirítanak, a nagyobb települések pedig tűzijátékkal színezik be az eget. A hívők piros tojással távoznak a templomból. Az emberek az utcán ünnepelnek, a levegőt a „Hristos Anesti!” (Krisztus feltámadt!) és a válaszként érkező „Alithos Anesti!” (Valóban feltámadt!) minden irányból érkező egyvelege tölti be. Hazaérve gyertyájukkal keresztet vetnek az ajtóra, mely egész évre a feltámadás szellemét költözteti a házba. A lángot az ikonosztázok előtt hagyják, de elkíséri őket a késői vacsorával megpakolt asztalhoz is. A menü magiritsa leves, tsoureki és húsvéti sültek, édességek. Ilyenkor kerül sor a tojástörésre, mikor is az összegyűltek összeütik egymással a tojásukat, akié pedig a legvégén is épségben marad, az egész évben szerencsés lesz.
Kevés olyan keresztény ország létezik, ahol nem a karácsonyé a leghangsúlyosabb szerep. Márpedig a hellén kultúrában a karácsonyt megelőzi a húsvét, melyet elejétől a végéig mély áhítat és tradíciók sokasága követ nyomon. Azonban mielőtt megismerkednénk a húsvéti hagyományokkal, tekintsük át az azokat megelőző, tavaszköszöntő hagyományokat is!
A húshagyó keddig (ez Görögországban a Tiszta Hétfő – Kathara Deftera) tartó karnevál által megnyitott és felvezetett ünnepkör a nagyböjttel folytatódik. Ez az időszak (Megali Sarakosti és a Megali Evdomada) a római katolikus egyházzal ellentétben tovább,összesen hét hétig tart. Első napját sok család a szabadban töltve ünnepli, friss zöldségeket, salátákat, kenyeret, kagylót, polipot, tintahalat és halvát fogyasztva, a húsokat, halakat és tejtermékeket mellőzve, mely a farsangi dínom-dánom után jól is esik a szervezetnek. Az egész hét a megtisztulás jegyében telik, ami nemcsak a táplálkozást érinti, de az otthonra és a közvetlen környezetre is vonatkozik. A Tiszta Hétfő előtti estéhez szintén tartozik néhány népszokás. Sok helyen ilyenkor a lányok jó sok sóval megszórt kalácsot készítenek, hogy azt elfogyasztva egész éjjel folyadékra vágyjanak. A hiedelem szerint, aki ilyenkor álmukban vízzel kínálja meg őket, az lesz a férjük. Az ilyenkor fogyasztott vacsora alkalmával figyeljünk arra, hogy aki tüsszent, annak valószínűleg nemsokára a menyegzőjén fogunk ülni. Erre a napra a fiatalemberek is készülnek: a tüzet háromszor átugorva annak a lánynak a nevét ismétlik, akit nőül akarnak venni.