A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja

Kalimera Eger!

Görög portrék - 3. rész

Eleni Foureira

2018. június 06. - kalimeraeger

Jött, látott és majdnem győzelemre vitte Ciprust az idei Eurovíziós dalfesztiválon. Erotikától túlfűtött előadásmódja mellett hangi adottságai sem elhanyagolhatók, hiszen évek óta sikeres énekesnő Görögországban, valamint hazájában, Albániában is. Hölgyeim és uraim, Eleni Foureira.

foureira_1.jpg

Születési hely: Albánia

Eleni Entela Fureraj néven, Albániában látta meg a napvilágot 1987-ben. Édesanyja, Marjeta varrónő, édesapja, Kristaq kőműves munkakörben dolgozott az akkor nem éppen nyugodt országban. Entelának három testvére született, Giorgos, Ioanna és Margareta. A család az országban dúló polgárháború eredményeképpen költözött át Görögországba, így a gyerekek Kallitheában nőttek fel.

A zene szárnyán

A kis Entela zenei vénája nagyon hamar megmutatkozott, előbb gitározni tanult, majd három éven keresztül színházban is játszott. Első igazi sikereit a Mystique nevű görög formációval érte el, a banda 2009-ben bomlott fel. A szétválás jót tett Foureira zenei karrierjének, hiszen nem sokkal később szerződést kötött az Universal Music Greece-szel. Eleni szólóalbuma 2010 decemberében jött ki, és hamar platinalemezzé vált. Ezután kiadót váltott, a Minos EMI-hez került, ahol kijött második (Ti poniro mou zitas ), majd harmadik albuma (Anemos agapis). 2015-16-ban a neves musicalben, a Barbarella: a '80-as évek zenéi-ben kapott szerepet, olyan kedvelt előadókkal egyetemben, mint Katie Garbi vagy Ivi Adamou .Harmadik albuma után ismét átigazolt: a Panic Records előadója lett. Közben a televízió is magába szippantotta: három éven keresztül zsűrizett a So you think you can dance elnevezésű realityben, melyet magyarra fordítva Táncolj, ha tudsz! elnevezéssel sugárzott az AXN csatorna. Negyedik albuma 2017-ben jött ki, és a Vasilissa nevet viseli. 2018-ban ismét váltott: a Sony Music csábította magához.

foureira2.jpg

Nemzetközi hírnév

Eleni több alkalommal próbálkozott már azzal, hogy képviselje Görögországot az Eurovíziós Dalfesztiválon. 2010-ben majdnem sikerült is neki, ám akkor Giorgos Alkaios énekelte be magát a görögök első helyére. Foureira 2016-ban újra próbálkozott, ám ekkor Come Tiki Tam című számát kizárták a versenyből. 2017-ben ugyanez történt. 2018 februárjában jelentették be, hogy ő fogja képviselni Ciprust a fesztiválon, a görög-svéd származású zeneszerző, Alex Papakonstantinou dalával, a Fuegoval. 2018. május 8-án Fureira bejutott a döntőbe, ahol egészen a második helyig énekelte magát, ezzel megszerezve a valaha volt legjobb helyet Ciprus számára.

Pletykák kereszttüzében

Foureira származása mindig nagyon izgatta a közvéleményt, ezzel kapcsolatban számos pletyka látott napvilágot, voltak, akik brazil vagy mexikói felmenőket vizualizáltak, a pletykákat sokáig Foureira sem erősítette meg. 2014-ben vallott színt albán gyökereiről, mondván, a kései beismerés abbéli félelméből fakadt, hogy származása miatt ne lökje ki magából a görög zeneipar. Elmondta, hogy görögnek érzi és vallja magát, hiszen egész életében görög képzést kapott, görög iskolába járt. A pletykákra Andreas Giatrakos, aki annak idején felfedezte Foureirát, úgy reagált, hogy számára nem volt fontos Eleni származása, nem érte volna őt hátrány albán gyökerei miatt, sőt bátorította őt, hogy legyen büszke a gyökereire. 2018-ban fénykép készült róla és az Albániát képviselő versenyzővel, amely mind Albániát, mind Görögországot bejárta. Foureira valójában ezzel vallott színt származása és hovatartozása iránti érzelmei vonatkozásában, mondván, az Eurovíziós Dalfesztivál egyesíti a nemzeteket, így minden megkülönböztetés felesleges.

-mn-

Fotók: Pinterest

Souvlaki? Alap!

A görög nyársak meghatározó szereplői a görög gasztronómiának. Akár vers is lehetne, de nem az, készítsen souvlakit minden kamasz... És nem kamasz. Na jó, vicceltünk. A recept viszont komolyan nagyon finom.

Akis Petrezikis remeke következik.

souvlaki.jpg

Fotó: Akis Petretzikis

Hozzávalók:

  • 2 csirkemellfilé
  • baromfipác
  • pitakenyér (receptet ITT találsz)
  • zöldségek ízlés szerint
  • olívaolaj

A baromfipác összetevői:

  • 550 ml víz
  • fél citrom
  • 3 babérlevél
  • ½ csokor petrezselyem
  • ½ teáskanál szárított kakukkfű vagy  ½ csokor friss
  • 1 evőkanál méz
  • 35 g durva szemű só
  • 2 gerezd fokhagyma, pucolatlanul, összenyomva
  • 1 evőkanál bors

A szósz összetevői:

  • 4 evőkanál görög joghurt
  • 1 evőkanál mustár
  • 1 evőkanál méz
  • egy lime reszelt héja
  • 1 evőkanál limelé

Elkészítés:

  • Melegítsük elő a sütőt 180 fokra!
  • A baromfipác hozzávalóit keverjük össze egy tálban.
  • Tegyük a tűzhelyre, és melegítsük a keveréket. Mikor felforr, vegyük le a tűzről, tegyük félre egy órára, majd az egy óra elteltével keverjük meg. Hagyjuk teljesen kihűlni.
  • Vágjuk fel a csirkehúst kis falatokra, majd tegyük bele a pácba, és hagyjuk pihenni körülbelül egy órát.
  • Ezután vegyük ki a húst, és szárítsuk meg egy papírtörlővel, minden nedvességet fel kell itatnunk. Ezután szúrjuk fel a húst hurkapálcákra.
  • Adjunk kis mennyiségű olívaolajat egy nagyon forró serpenyőbe, majd 3-4 perc alatt süssük meg a csirke minden oldalát.
  • Amikor megpirultak, 5 percig süssük őket sütőben.
  • A szószhoz keverjünk össze minden hozzávalót.
  • Tálaljuk a souvlakit pitakenyéren, vágott paradicsommal, salátával, szósszal. Tzatzikit is adhatunk hozzá. (Receptet ITT találtok.)

Eredeti recept: ITT

Kali orexi! Jó étvágyat!

Magyarországi görög portrék - 14. rész

Kollonay Zoltán

Olyan magától értetődő az, ahogyan a zenéről beszél, ahogy azt meséli, hogy hogyan születik a magyarságából, a görögségéből és a világból szerzett élményeiből egységes új zene. Kollonay Zoltán nem szokványosan áll a zenéhez, mert mint mondja, nem az érdekli már, hogy el tud-e játszani egy adott művet, hanem az, hogy milyen új inspirációkat válthatnak ki belőle az őt ért hatások, hogy hogyan tud új zenei élményt adni a közönségének.

 kollonay_zoltan1.jpg

Hogyan alakult ki benned ez a szemlélet?

Nyíregyházán születtem, ott nőttem fel. Már gyermekként vonzott a zene világa, otthon volt egy zongoránk, amit elég szorgalmasan „püföltem”, ez a tény pedig a szüleim számára is világossá tette, hogy „van valami ebben a gyerekben”. Elvittek a zeneiskolába, ahol Sára Jenőhöz, egy olyan tanárhoz, mesterhez kerültem, aki egy életre szóló képzéssel tett gazdagabbá. Tőle tanultam meg a zeneművészet alapjait, egészen mesteri szintig. Ez követően felvételiztem Debrecenbe, a Zeneművészeti Főiskolára, ahol zongora szakot végeztem. Tanulmányaimat a Budapesti Zeneakadémián folytattam, majd dolgozni kezdtem, voltam zenei vezető színházban, tanítottam művészeti szakközépiskolában, voltam szimfonikus zenekar karmestere, klasszikus zongoraművészi koncerteket adtam. Hogy csiszoljam a tudásomat, a Bécsi Zeneegyetemen és a Zenekonzervatóriumban is tanultam, harmadik diplomámat pedig az ELTE-n, kulturális menedzserképző szakon szereztem. Ebben az időben még klasszikus zenével foglalkoztam, de átgondolva azt, hogy mi számomra az igazán fontos, fokozatosan más irányt kezdett venni az életem. Azt kezdtem el keresni, hogy mi az, amit szívesen csinálok, mit tudok hozzáadni a világhoz. Erősen vonzódtam a kompozíciókhoz, ahhoz, hogy olyan zenét alkossak, amit a saját gondolataim szülnek. Klasszikus művészként már három zongoraverseny első helyezettje voltam Magyarországon, az ország számos pontján felléptem. Közben Nagykanizsára költöztem, és mással is foglalkoztam, de addigra kezdett belőlem kikíváncsiskodni a második identitásom, a görögségem.

Elkezdtem keresni az utat a görög zene felé, bár távol volt, de nagyon izgatott. Az áttörés akkor történt, amikor egy olyan élethelyzetben, mikor nem tanulmányi céllal fordultam a görög zenéhez, hanem csak hallgattam egy görög ünnep alkalmával, és önfeledt állapotban egy tánc lépéseit próbáltam, egyszer csak spontán megnyílt előttem a görög zene világa. Ilyen módon elkezdtem a görög zenével is foglalkozni, hallgattam, nézegettem, próbálgattam, elkezdtek a ritmusok mozogni bennem.

Mondhatni, hogy ez mérföldkő volt az életedben?

Nyíregyházán elég elszigetelten éltünk, nem bukott a felszínre a görög származásom, bár nagyon erősen vonzódtam mindenhez, ami görög. Elkezdtem keresni az utat a görög zene felé, bár távol volt, de nagyon izgatott. Az áttörés akkor történt, amikor egy olyan élethelyzetben, mikor nem tanulmányi céllal fordultam a görög zenéhez, hanem csak hallgattam egy görög ünnep alkalmával, és önfeledt állapotban egy tánc lépéseit próbáltam, egyszer csak spontán megnyílt előttem a görög zene világa. Ilyen módon elkezdtem a görög zenével is foglalkozni, hallgattam, nézegettem, próbálgattam, elkezdtek a ritmusok mozogni bennem. Addigra már kikristályosodott, hogy a saját zenémmel szeretnék foglalkozni, fokozatosan rátaláltam saját magamra. A zeném, amit kitaláltam „Görög koncert” címmel, ez egy egyéni megvalósítás. Hozom a klasszikus zene esszenciáját, a drámaiságot, a karaktereket, a dinamikát, de olyan módon, hogy a közönség könnyen megértse, és a zongora szólót dobokkal, basszusgitárral, szintetizátorral, zenekarral kísérve adom elő, immár egybekomponálva a görög ritmus és dallamvilággal.

Kiből merítesz?

Theodorakis számait nagyon szeretem, könnyen is lehet őket játszani. Foglalkoztam görög előadók műveinek bemutatásával is, de sokkal jobban érdekelt, hogy kialakítsam a saját stílusom. Egy dolgot nem akarok, hogy kifejezetten népzenei, vagy kifejezetten tánczenei legyen az előadás. Én úgysem tudom úgy játszani a görög zenét, mint egy görög muzsikus, de nem is akarom, azt szeretném, hogy a zene az én alkotói világomon keresztülfolyva alakuljon, fejlődjön.

 kollonay_zoltan4.jpg

Van-e görögséget meghatározó emléked a gyerekkorodból?

Sajnos konkrét dolgok nincsenek, nem volt görög közösség, eléggé be volt szűkülve akkor ez a kelet-magyarországi terület. Az viszont óriási dolog volt, amikor görög rokonok érkeztek hozzánk látogatóba, azt pedig sosem felejtem el, mikor gimnazista koromban először jártam Görögországban, először ettem igazi görög ételt, először láttam a tengert. Akkor már régóta csodáltam az ókori emlékeket, megvolt bennem a vágy, hogy felfedezzem a másik hazámat. Úgy éreztem, kirándultam egy szép országba, de olyan volt, mintha hazamentem volna, nagyon erősen vonzott magához az ország. Meghatározó élmény volt az is, mikor a saját, két éves gyermekemet vittem Görögországba, hogy még életében bemutathassam a nagypapámnak. Látni, hogyan fogta a dédunokáját a kezében, hallani, ahogy énekelt neki, elképesztő élmény volt. Jó lenne Görögországban is élni néhány évet, és koncertezni, sajnos eddig erre nem volt lehetőségem. Nagyon el tudnám képzelni a koncertemet az Akropolisz lábánál, a Dionisszosz színházban, vagy bármelyik görög koncertteremben.

Fellépések okán merre jártál már a világban?

Mindenhová megyek, ahol szívesen fogadnak, kezdve a legkisebb koncerttermektől a legnagyobbakig. Az a fontos nekem, amikor megérinti a közönségemet a zeném, zenéltem már Angliában, Németországban, Dániában, Ausztriában, Szlovéniában is Magyarországon kívül.

Zongora mellett orgonán is játszol. Melyik a kedvenced?

A zongora a kedvencem, azon tudom magam a legjobban kifejezni, zongorán mozgok a legotthonosabban, azt tanultam. Az orgona számomra merőben más élmény, a hatalmas katedrálisok világa, az orgona patetikussága, magasztossága megihletett. Az orgona hangját mindig is szerettem, bejártam templomokba orgonálni, darabokat írtam orgonára. A régi zenei stílusok, korok előadóinak hagyományait követem, akik megadják az improvizáció lehetőségét, a dallamok ismétlésénél díszítenek. Minden orgona más, át kell egy kicsit hangszerelni a zenét, ezek mindig izgalmas dolgok. Nem játszok klasszikus orgonadarabokat, hanem megengedem magamnak azt, hogy a saját zenémet, saját variációmat játsszam rajta.

Bármit is csinálok, mindenütt a kreativitást keresem, azokat a lehetőségeket, ahol újat lehet alkotni. Ilyen a „Vizek zenéje” nevű koncertem is, amit általában templomokban vagy érdekesebb akusztikus termekben adok elő. Ez egyfajta zenei varázslás, ahol engedem, hogy rajtam keresztül áramoljon át a zene.

Említetted, hogy a zenével kapcsolatban mennyi mindent csinálsz: kórust vezetsz, zenét szerzel, játszol. Melyikkel tudod a leginkább kifejezni magad?

Bármit is csinálok, mindenütt a kreativitást keresem, azokat a lehetőségeket, ahol újat lehet alkotni. Ilyen a „Vizek zenéje” nevű koncertem is, amit általában templomokban vagy érdekesebb akusztikus termekben adok elő. Ez egyfajta zenei varázslás, ahol engedem, hogy rajtam keresztül áramoljon át a zene. Az előadás kisebb apparátust igényel, amikor is a komolyzenei és a popzenei terület határán mozgok. Ez egy nagyon alaposan felépített koncert, egy vízcsepp életét követjük végig, ahogy a patakon keresztül lefolyik, áthalad a reménytelenség tengerén, a vér tengerén, majd a megpróbáltatások tengerén keresztül eljut a boldogság tengerébe. Az ember útját szimbolizálja, ahogy keresztülhalad az életen. Ennek a megjelenítéséhez egy csúcskategóriás szintetizátor kell, varázslatos dolog, ahogy irányíthatom a zenét a különböző hangzásokon keresztül. Ez sokszor kiegészül fénytechnikai hatásokkal, színek keverésével, három színből keverem ki az árnyalatokat, lézerágyúkat, projektorokat használok. Keresem, hogyan tudom megerősíteni a zenei élményt vizuálisan is.

kollonay_zoltan3.jpg

Az 50 éves születésnapom alkalmából úgy gondoltam, hogy az eddigi nagyobb ötleteimet megpróbálom felvonultatni, és a közönség elé tárni. Egy görög barátom egyszer megkérdezte tőlem, tudnék-e magyar számot görögösen játszani. Sokáig gondolkodtam ennek a gyakorlati megvalósításán, míg rájöttem, nem kell ezt túlgondolni, hanem hagyni kell, hogy magától jöjjön ki belőlem a dallam. A Tavaszi szél vizet áraszt című dalt választottam, amit eljátszottam magyarosan és görögösen is. Magyar és görög táncospár is volt, akik eltáncolták ezt az érzést magyar és görög gondolat szerint. A zenében tehát ez a két dolog így kapcsolódott össze, egységes egészet alkotva, ez volt a koncert csúcspontja. Mindig büszke vagyok arra, amikor egy kis ötlet így szárba szökik, és valami önálló, nem megszokott születik belőle. A zenének azt az energiáját szeretném visszaadni, amit én kapok ettől a világtól.

Mit jelent neked a zene?

Azt a szabadságot, ahogy élhetem az életem, ahogy gondolkozhatok, ahogy nézhetem a világot, és ahogy elmesélhetem a nézőpontomat, felhívhatom az emberek figyelmét dolgokra. Lehetőséget ad, hogy alkotási folyamaton keresztül fejezhetem ki önmagam. Számomra az a legfontosabb, hogy nemcsak előadom, de alkotom is a zenét, ezért mindig az újat keresem a stílusok, lehetőségek között a szépség, az érzékenység és a szenvedélyek hullámain keresztül.

 kollonay_zoltan2.JPG

 Mi az a görögségedből, amit a fiadnak át szeretnél adni?

A kultúra, a hagyományok ápolásának fontosságát, a görögsége megtapasztalását. Szeretném, ha részese lenne ennek az érzésnek ő is, azt szeretném, ha ő is megismerné azt, ami benne van. Nagyon fogékony és tehetséges a zenére, de ő inkább a sportban éli ki magát.

Köszönöm, hogy beszélgettünk!

dr. Miliosz Nikolett

Tudtad-e...

14. rész

napozoagy.jpg

Fotó: Pinterest

... hogy a napozóárnyak és ernyők bérlése nemcsak egy újabb pénzkeresési forrás a görögök számára? Görögországban nagyon sok strand magánkézben van, ami magában hordozza a tisztán tartás kötelességét. A part megtisztítása természetesen mindenki érdeke, de az árakat a közelben lévő éttermek, bárok gyakorisága is befolyásolja. A legtöbb helyen két ágyat és ernyőt egy napra 5-10 €-ért kaphatunk. Sőt, a legtöbb strandról ki se kell mozdulnunk egész nap, hiszen mozgóárusok kínálják portékájukat: gyümölcsöt, jégkrémet, cukros fánkot, csak győzzünk válogatni.

Miliosz Katalin

Görög művek, melyek megváltoztatták a világot

odusszeia.jpg

Fotó: Pinterest

A BBC kulturális rovata arra volt kíváncsi, hogy melyek azok az irodalmi művek, melyek kiemelkedő hatást gyakoroltak a világra. Ennek érdekében áprilisban felmérést indítottak: 35 ország íróit, költőit, egyetemi professzorait, újságíróit, kritikusait kérdezték meg a témában. A felmérés eredményeként össze is állt egy százas lista, melynek előkelő első helyén görög mű, Homérosz Odüsszeiája végzett.  Az Odüsszeia azonban nem az egyetlen görög alkotás, mely a listán helyet kapott: az Iliász (Homérosz) a százas lista előkelő 10. helyét, Aesopus meséi a 29. helyet, a Medea (Euripidész) a lista 31. helyét, az Oidipusz király (Szofoklész) a 49. helyet, az Antigoné (Szofoklész) a 70. helyet szerezte meg.

Lássuk az első 10 helyezettet!

1. Odüsszeia (Homérosz, Kr.e. 8.sz)
2. Tamás bátya kunyhója (Harriet Beecher Stowe, 1852)
3. Frankenstein (Mary Shelley, 1818)
4. 1984 (George Orwell, 1949)
5. Széthulló világ (Chinua Achebe, 1958)
6. Az Ezeregyéjszaka meséi (Arab/perzsa szerzők, 8-18. század)
7. Don Quijote (Miguel de Cervantes, 1605-1615)
8. Hamlet (William Shakespeare, 1603)
9. Száz év magány (Gabriel García Márquez, 1967)
10. Iliász (Homérosz, Kr.e 8. század)

Te melyik görög művet raknád még fel a listára?

-mn-

süti beállítások módosítása