Kép: Pella
A Kulturális Minisztérium úgy saccolja, hogy a következő nyáron már fogadhatja látogatóit az a palota, ahol a nagy hódító meglátta a napvilágot.
Amikor a pellai épület mozaikjait 1957-ben felfedezték, senki nem tudta, hogy ez az a palota, ahol az uralkodó felcseperedett. Az épülettől nem messze található arénában a többi gyerekkel játszott, sportolt, edzett a trónörökös, a világ későbbi meghódítója.
„A palota kívülről nem keltett különösebb feltűnést, belső terében tartották a különböző rendezvényeket, illetve itt volt a trónterem, ha használhatom ezt a kifejezést” – nyilatkozta Elisavet Tsigarida, a pellai múzeum igazgatója. A munkálatokat 2021 nyarára le szeretnék zárni, hogy a nevezetesség megnyithasson az érdeklődők előtt.
A látogatók az épület földszintjét vehetik szemügyre, de tervben van egy digitális túra kidolgozása is, melyet 2023-tól élvezhetnek az ide érkezők. Ezen a virtuális sétán nemcsak a palotát, de az egész, hét épületből álló komplexumot is szemügyre lehet majd venni.
„A teljes terület 70 hektár. Pella akkoriban a Makedón Királyság fővárosa volt. Az eredeti palota kisebb volt, de Nagy Sándor hadjárata után kibővítették. A Kr.e. 320-250 közötti időszak Makedónia fénykora volt, a palota fényűzést sugallt, a birodalom pedig az akkori világ egyik legfontosabb állama volt.” – mondta Tsigarida.
Az épületet a rómaiak fosztották ki Kr.e. 168-ban, mikor leigázták a makedónokat.
„A rómaiak nem tették tönkre a várost, de kirabolták a palotát, ahol természetesen értékes kincsek lapultak. Sőt, hogy erejüket fitogtassák, a királyi családot rabszolgákként Rómába hurcolták” – mesélte az igazgatónő.
Ezt követően a valamikor csillogó palota elhagyatottá vált. A város a római idők alatt is lakott maradt, itt haladt keresztül a nyugatot kelettel összekötő út (Egnetia Odos = modern út).
