Kép: greekreporter.com

Különleges szobor replikája erősíti a görög-katari kapcsolatokat.

Lina Mendoni görög kulturális miniszter kétnapos katari látogatáson vett részt, ahol többek között Ahmad Al-Namlával, a Katari Múzeum igazgatójával találkozott. A két ország közötti kulturális kapcsolat erősítéseként Görögország a Delphiből ismert szekérhajtó szobrának másolatát adományozta ugyanis Katarnak.

A szobor eredetijére 1896-ban találtak rá francia régészek, ugyanabban az évben, amikor Athén megrendezte az első újkori olimpiai játékokat. Az 1,8 méter magas Henioklos az egyik legismertebb szobor, amely fennmaradt az ókori Görögországból, és az ősi bronzszobrok egyik legszebb példája. A szobor szinte ép, a bal alkar és a fej néhány részlete hiányzik csak, de a féldrágakőből és üvegből készült szemei épen maradtak.

Az ókorban készült bronzszobrok nagy részét később beolvasztották, a Henioklos azért menekült meg, mert egy sziklaomlás maga alá temette, és majdnem ép formában konzerválta az utókornak.

Ennek a szobornak a másolata így tehát Doha egyik metróállomását díszíti, felhívva a figyelmet a görög művészet örök szépségére.

Kép: Pixabay

...hogy a világ legnagyobb befolyással bíró története Homérosz Odüsszeiája?

Az ókori Görögország jól ismert költeménye hivatalosan is a Földet leginkább formáló irodalmi műnek számít – ahogy arra egy 100 nemzetközi szerző, akadémikus, újságíró és kritikus által történt szavazás rávilágított.

A kutatást a brit BBC vezényelte, ahol azt a 100 történetet keresték, melyek világot formáló erővel bírnak. A szavazás kimutatta, hogy Homérosz több ezer éves műve a mai generációkat is nagyban befolyásolja.

Natalie Haynes, az Egyesült Királyság egyik elismert írója és műsorvezetője elmondta, miért szavazott erre a műre: „Ez a nyugati kultúra egyik alapvető mítosza, mert megválaszolja, mit jelent hősnek lenni. Nagyszerű női és férfi karakterek vannak benne, tele van istenekkel és szörnyekkel, egy nagyszerű eposz, és arra ösztönöz bennünket, hogy megkérdőjelezzük a keresésről, a háborúról és az örökzöld témáról, a hazatérésről való feltételezéseinket."

Bethanne Patrick, a Lit Hub szerkesztője mindehhez hozzátette: „Úgy gondolom, Odüsszeusz utazása megteremtette az egyéniség kultuszát a nyugati kultúrában, ami túl sok változáshoz vezetett: jóhoz és rosszhoz egyaránt”.

Az Odüsszeia jelenleg kötelező tananyag a világ iskoláiban, és a görög nemzeti tanterv egyik fő pillére.

Kép: greekreporter.com

A Messolonghi városában élő Georgios Alevras halász gondolt egy nagyot, és a válság sújtotta Görögországból 2016-ban feleségével, Kyriaki Sarigiannidou-val Izlandra költözött.

A költözés oka azonban nemcsak a válság volt, hanem a tény is, hogy Georgios szeretett volna hivatásában előrébb jutni, és új technikákat, fogásokat megismerni a halászat területén.

Siglufjörðurban, Izland egyik legészakibb városában telepedtek le, ahol elmondásuk szerint nagyon más körülmények uralkodnak, mint a napsütötte Görögországban. A legnehezebb dolguk télen van - mondják -, mikor a zord időjárás napokra az otthonukba kényszeríti őket.

Georgios szerint Görögországban évek óta jelentős probléma a túlhalászat, amelyre nincs megfelelő ellenőrzés. Ez nemcsak a természet kizsákmányolásához, hanem a halpopuláció gyors kimerüléséhez is vezet.

Izlandon viszont más a helyzet: ott amint kiköt a halászhajó, azonnali hatósági ellenőrzésre lehet számítani. Arra a Görögországban mindennapos gyakorlatra, miszerint "tévesen" adná meg egy halász a kifogott mennyiséget, Izlandon esély sincs.

Az izlandi hatóságok műholdas nyomkövető rendszerekkel is felszereltek, ez arra is lehetőséget ad, hogy a tiltott helyeken történő halászatot is észleljék. Görögországban is van ilyen rendszer, de annak használata heves tiltakozást váltott ki a görög halászok körében.

Habár a rendszer a szigeten sokkal jobban működik, Alevras és felesége szeretnének visszatérni Görögországba. Georgios még a politikai erőket is megkereste, hogy javaslatokat tegyen a válság miatt külföldre költözött görög fiatalok visszacsábítását segítő politika kidolgozására.

Álma nemcsak az, hogy hivatását Görögországban folytassa, hanem az is, hogy egész napos programokat szervezzen a turisták számára, akik egy napot töltenének vele a tengeren, és este megsüthetnék az aznapi fogást. Szívesen látná az izlandiakat is, akik rajonganak Görögországért: a legtöbb izlandi már járt is ott.

Ma Nikos Vertis új dalát mutatjuk meg Nektek, melynek címe: Koita, azaz Nézd!

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - Nikos Vertis Official

Kép: Pixabay

18 nemzetközi produkciót forgatnak idén görög földön, ezzel is igazolva, hogy a filmipar mennyire tökéletes helyszínnek ítéli meg az ország végtelen számú szebbél szebb táját.

Az Görög Moziközpont igazgatója, Venia Vergou elmondta, hogy a külföldi produkciókból befolyó bevétel 2021-ben várhatóan eléri a 90 millió eurót. Hozzátette, hogy ez egyben egy dominó effektust is elindíthat, hisz egyéb stábok is kedvet kaphatnak hozzá, hogy Hellászt válasszák forgatási helyszínül.

„Nagyon sok projekt már tavasszal elindul, köszönhetően annak, hogy Görögország sikeresen vette fel a harcot a koronavírus ellen” – mondta Vergou.

Hellász egy továbbra is fennálló problémája azonban, hogy híján van a nagy filmstúdióknak, melyeket az olyan nagy gyártók, mint például a Netflix is elvárnak. De jó hír, hogy van rá esély, hogy ez a közeljövőben megváltozzon, görög-amerikai üzletemberek ugyanis két javaslattal is előálltak egy ilyesféle infrastruktúra kiépítésére vonatkozólag.

„A nagy filmstúdiók megépítése minden bizonnyal forgatási úti céllá tenné Görögországot, ahogy ez történt Romániával, Bulgáriával, Magyarországgal vagy Csehországgal is” – mondta Panos Kouanis, a Görög Nemzeti Audiovizuális Média- és Kommunikációs Központ elnöke és vezérigazgatója. Hangsúlyozta még abbéli aggályát, hogy Görögországban sajnos az ebben az iparágban ténykedők száma is kevés. „A nemzetközi produkciók helyi, szakképzett stáb meglétét várják el, de ha nálunk már két ilyen projekt fut párhuzamosan, máris kifutottunk a szakemberekből” – tette hozzá.

Kép: Pixabay

Soha ne várj az utánpótlással addig, amíg a szükség szorongat, bőség idején gondolj az ínség megelőzésére.

Xenophón

Mindig mondtuk, hogy Athén egy soha nem alvó, nyüzsgő metropolisz. Hogy mennyire, azt ezen a time-lapse típusú (az idő múlását érzékeltető) videón ti is láthatjátok.

Athén különféle arcai - hamisítatlanul.

Videó: Youtube - Little Big World

Kép: www.greekreporter.com

A lehetőségekhez mérten ünnepi keretek között.

Hétfőn zárt körű rendezvényen avatták fel az athéni Kallimarmaro új világítását. Az eseményen részt vett Katerina Sakellaropoulou köztársasági elnök, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach, a Görög Olimpiai Bizottság elnöke és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, Spyros Kapralos is.

Este 8 órakor elhangzott a görög, majd az olimpiai himnusz, majd meggyújtották a 3600 ledes égőből álló fényáradatot, mely csodásan hangsúlyozza a márványból épült stadiont, az 1896-ban megrendezésre került első modern olimpiai játékok színhelyét.

Szakértők azt mondják, az új világítás 70%-kal csökkenti a stadion eddig okozott fényszennyezését, és felére redukálja az építmény energiaszükségletét.

Aznap, valamivel korábban sor került a Görög Olimpiai Bizottság központjában egy digitális kiállítás megnyitójára is, mely bemutatja a kortárs görög olimpiai játékok atlétáit, és az olimpiai láng történetét.

Kép: www.greekreporter.com

A csodaszép Tilos az egész mediterrán vidék első szigete, mely teljes egészében az itt termelt energiából táplálkozik, köszönhetően a közelmúltban véghez vitt fejlesztéseknek

A mindössze 500 lakossal bíró cseppnyi sziget évente körülbelül 13000 turistát lát vendégül, és az első volt, ami elnyerte a Horizon 2020 nevű EU-s program támogatását.

A projekt fő célja az volt, hogy megalkossák Görögország első hibrid erőművét, mely saját szél- és napenergiájával töltött generátorokat állít elő, melyeket később elemekké alakítanak. A terv sikerült, Tilos már teljes mértékben a saját energiájára támaszkodik.

“Nagyon büszke vagyok arra, amit elértünk” – mondta a sziget polgármestere, Maria Kamma-Aliferi. “A mi sikerünk példa a többi görög sziget számára is.”

Tilos egészen eddig a közeli Kos áramkörére csatlakozott, és nagyon gyakoriak voltak az áramkimaradások, mely nemcsak bosszantó volt, de komoly károkat is okozott az infrastruktúrában és a turisztikai szektorban. Az új rendszernek köszönhetően azonban ez már nem probléma többé.

“Megépítettünk egy töltőállomást az elektromos autók számára, mely ingyenesen használható. A napenergia egy részét pedig közterületek és középületek megvilágítására is használjuk” – folytatta a polgármester.

Sőt, mi több, Tilos már olyan pozícióba került, hogy felesleges energiáját eladásra kínálja. A sziget egyébként 2006 óta a Natura 2000 tagja. A lakók örülnek a változásoknak, de persze nagyon vigyáznak rá, hogy csak olyan újítások történjenek szeretett szigetükön, mely óvja a természetet és nincs hatással a kultúrájukra.

Kép: Naflio - Pixabay

... hogy mi volt a modern Görögország első fővárosa?

Nem más, mint a gyönyörű Nafplio. A több ezer éves, változatos történelemmel bíró település egyedi karakterének, stílusának és szépségének köszönheti báját.

A város 1823. január 18-án vált a forradalmi görög kormány székhelyévé, kevesebb, mint két évvel azután, hogy megkezdődött a törökök elleni szabadságharc.

Négy esztendővel ezután, 1827-ben Nafpliot a “kormány katedrálisának” kiáltották ki, ezzel hivatalosan a modern Görögország első fővárosává téve azt.

Ebben az időben a hellén forradalmi csapatok egymással is összetűzésbe keveredtek, és a polgárháború következtében az a döntés született, hogy a görög kormány székhelyét Aegina szigetére helyezzék át, mert a kikötőváros többé már nem biztonságos. Ez az állapot egészen 1829-ig tartott, habár Nafplio továbbra is a “kormány katedrálisa” és az ország fővárosa maradt 1834-ig, mikor is Athén "leváltotta" ezen posztjáról.