Kép: www.greekreporter.com

Ropoto egykor virágzó falu volt a görögországi Thesszáliában található Trikala közelében, ahol háromszáz család élt, de egy 2012-es földcsuszamlás szellemvárossá változtatta a községet.

Ma, az emberek és a hatóságok által szinte elfeledve, Ropoto még mindig süllyed, mozgásban tartva a még félig álló épületeket. Az a néhány ember, aki úgy döntött, hogy itt marad, saját maga által épített kunyhókban és viskókban él.

Az 1960-as években repedések jelentek meg a falut körülvevő földeken, ami a település elhagyásának tervéhez vezetett. Az 1980-as évek elejére azonban ezt a döntést figyelmen kívül hagyták, és az építkezések gőzerővel folytak.

Ám 2012. április 12-én jelentős földmozgás történt, és háromszáz családot kellett nagyon rövid időn belül evakuálni a faluból. Ropotóban a károk mára olyan súlyosak lettek, hogy azokat már nem lehet egykönnyen orvosolni. A szakértők a gyenge alapokat és a meredek lejtőket okolják a katasztrófáért, amelyet először az váltott ki, hogy a falu nem tudta az esővizet a környező patakba vezetni.

Egy, a Greekreporter által készített riportban Ropoto egykori tanácselnöke kalauzolja végig az érdeklődőket a falun, bemutatva az összes olyan épületet is, amely már nem létezik. Ezek között volt szálloda, egy omladozó iskola, a falu kocsmájának helyén álló földterület, de még a saját régi, romos otthonát is megmutatja.

Az egykori lakos szerint az állam nem mérte fel a károkat, és a hatóságok nem nyújtottak segítséget az otthonukból kiszorultaknak. Még rosszabb a videóban szereplő állítás, miszerint a lakók egy részének annak ellenére kellett ingatlanadót fizetnie, hogy nem tudták betenni a lábukat az otthonukba.

Videó: Youtube - Greekreporter

Kép: www.greekreporter.com

Adrienne Mayor amerikai történész szerint az ókori Görögországban léteztek az amazonok néven ismert vad, félelmetes, harcra kész harcosnők.

A Stanford Egyetem történészének Az amazonok című könyve: Lives and Legends of Warrior Women Across the Ancient World (Az ókori világ harcos nőinek élete és legendái – a szerk.) című könyvéből kiderül, hogy ilyen nők valóban létezhettek az ókori világban, és valószínűleg az eurázsiai sztyeppéről származtak, amely Kelet-Európától Közép- és Észak-Ázsiáig terjedt.

"Eurázsiai sírok ásatásai során harci sebhelyekkel tarkított női csontvázakat tártak fel, amelyeket tunikába és nadrágba öltöztettek, és nyílvesszőkkel, csatabárdokkal, lándzsákkal és lószerszámokkal teli tárakkal temettek el" - mondta Mayor nemrég a CNN-nek.

"Tehát tudjuk, hogy valóban léteztek harcos nők az ókori görögök és más kultúrák által említett időben és helyeken" - tette hozzá.

Az amazonokat ókori műtárgyakon, például parfümös üvegekben és ékszerdobozokon örökítették meg.

Mayor azt állítja, hogy "az amazonok élete nagyban különbözött a görög nőkétől, akiket a házimunkák elvégzésére zártak be a házba". Az amazonok nomád harcos nők voltak, akik gyermekeiket otthon hagyták az apjukkal, ami teljesen ellentétes a világszerte általánosan elterjedt családi struktúrával.

"Az egzotikus földön élő, erős, független nők radikális elképzelése ambivalens érzelmeket váltott ki a görögökből: félelmet, tiszteletet és vágyat" - tette hozzá. Ugyanakkor nyugtalanná is tette a helléneket.

Könyvében a szerző lerombol néhány népszerű mítoszt a harcos nőkről, például azt, hogy levágták az egyik mellüket, hogy jobban tudjanak nyilat lőni, vagy hogy férfigyűlölők voltak.

Mayor valójában korabeli, sztyeppékről származó női íjászokat vizsgált, és megállapította, hogy nekik nem okozott gondot az íj és a nyíl használata lóháton, testi anatómiájuk érintetlenül hagyásával. Azt állítja továbbá, hogy az amazonok nem a görögök által kitalált fantázia szülöttei, és nem is a görögök voltak az egyetlen ókori nép, amely ilyen meséket mesélt.

Valószínű azonban, hogy az e harcos nőket övező mitológia egyes aspektusai a görögöknek a nőkkel kapcsolatos aggodalmaiból eredt, amely egyértelműen szembement az akkori kor nőkkel szemben támasztott elvárásaival.

Az ókori görög amazonokról számos mítosz és legenda kering, de talán a legismertebb történet e harcosokról Penthesilea, az amazonok királynője.

A harcos nő azután őrült meg, hogy egy vadászat során a húga halálát okozta. Az őt kísértő démonoktól hajtva úgy döntött, hogy öngyilkos küldetésre indul, hogy harcoljon a trójai háborúban.

Végül teljesült a kívánsága, de csak azután, hogy sok katonát lemészárolt. Még Ajax, a görög mitológia egyik legnagyobb hőse ellen is megállta a helyét. Végül a mitológia szerint a görög hős, Akhilleusz győzte le. Egy legenda szerint abban a pillanatban, amikor Akhilleusz megölte a lándzsájával, találkozott a tekintetük, és beleszeretett a lányba, de már túl késő volt.

Kép: Netflix

Lassan véget ér a várakozás a Netflix új, Nagy Sándor-sorozatára! A streaming platform hivatalos közleménye szerint az ALEXANDER: THE MAKING OF A GOD" 2024. január 31-én kerül bemutatásra.

A sorozat hat epizódból fog állni. A producere Tony Mitchell, aki korábban a "The Baxter's"-en, valamint a "The Bible"-n is dolgozott.

Az epizódok a történelmi és régészeti területen dolgozó szakértőkkel készített interjúk és a Nagy Sándor életét bemutató drámai jelenetek kombinációjából állnak majd. A sorozat középpontjában az ő mesteri vállalkozása és a perzsa birodalom meghódítása áll majd. Egy olyan hódítás, amelynek sikere még ma is csodálatot vált ki.

Az új sorozat hivatalos szinopszisa: "Ez a dokudráma szakértői interjúkat és lebilincselő újrajátszásokat ötvözve tárja fel Nagy Sándor életét a Perzsa Birodalom meghódításán keresztül."

A forgatás nagy része Marokkóban zajlott 2022 szeptemberében. Mido Hamada fogja alakítani Dareiosz királyt, Buck Braithwaite pedig Nagy Sándort.

A hódítóról bővebben ITT olvashattok.

Kép: Pixabay

Mindenki tudja, hogy Hellász a nyugati civilizáció bölcsője, a demokrácia szülőhelye, lenyűgözően szép tengerpartja van, és hogy a függetlenség napja március 25-e. Vannak azonban olyan tények, amelyekkel nincs mindenki tisztában. Nézzünk pár ilyet!

1. Görögországban körülbelül 2000 sziget és szigetecske található, de közülük csak 170 lakott. A legnagyobb, Kréta, melynek területe 8260 négyzetkilométer.
2. Az ország világelső a természetes szivacsok tenyésztésében.
3. Athén lakossága két évszázaddal ezelőtt mindössze 7000 fő volt, mára pedig meghaladja az 5 milliót, ami az állam csaknem fele.
4. A tengerrel körülvett Görögországban nincs olyan hely, amely 137 km-nél távolabb lenne a sós víztől. Hellász a tizedik leghosszabb tengerparttal rendelkező ország a világon.

Kép: www.greekreporter.com

Az észak-görögországi Pieria régióban tenyésztett kagylók - ahol az ország teljes tenyésztésének 60 százaléka található - nagy teret hódítanak az európai piacokon.

"Pieriában évente mintegy 10 500 tonna mediterrán kagylót - ahogyan a konkrét fajtát nevezik - tenyésztenek" - mondta az Athén-Macedón Hírügynökségnek (AMNA) Tasos Draganis, a Makrygialos Pieria Kagylótermelők Mezőgazdasági Szövetkezetének elnöke.

"Ennek legalább 95 százalékát a mediterrán országokba, például Olaszországba, Franciaországba és Spanyolországba exportálják, míg a fennmaradó 5 százalékot hazai fogyasztásra szánják" - tette hozzá.

2020 áprilisában, Pieria tengeri területén, Methoni, Makrygialos és Kitros városok között létrehozták Görögország első szervezett akvakultúra-fejlesztési területét (OAD) a kagylók számára.

"A kagylótelepek hektárszámát nem lehet növelni, mert a Thermaikos-öböl nem lesz képes táplálni őket" - mondta Draganis, és hozzátette, hogy "a kagylókat nem mi etetjük, hanem a tengerből származó mikroalgákkal táplálkoznak".

Görögország az uniós országok között a negyedik a kagylótenyésztés tekintetében. Az első helyen Spanyolország áll, majd Olaszország és Franciaország következik. A kagylót április és augusztus között gyűjtik össze, egy kagylónak összesen 12-14 hónapra van szüksége a növekedéshez.

"A Pieriai Kamara a tenyésztőkkel együttműködve egy sor intézkedést hozott annak érdekében, hogy a Pieriai kagylót Görögország határain kívül is megismerjék" - hangsúlyozta Anna Mani-Papadimitriou fejlesztési miniszterhelyettes.

A fejlesztési miniszterhelyettes a kagylóról szólva mint "kiváló tápértékű, minőségi termékekről" beszélt, hozzátéve, hogy "a célunk a vállalkozás megerősítése, erre fogunk törekedni, valamint, hogy a vállalkozóink mellett legyünk" - tette hozzá.

"A pieriai termelők következő célja egy kagylócsomagoló üzem megépítése" - mondta az AMNA-nak Ilias Hatzihristodoulou, a Pieriai Kereskedelmi Kamara elnöke.

Mint megjegyezte, a görög kagylót kilónként egy euróért exportálják Olaszországba. Ott csomagolják, és kilónként négy eurót is elérő áron szállítják vissza Görögországba. "Ezt a többletértéket szeretnénk megszerezni, ezért támogatjuk egy modern kagylócsomagoló üzem létrehozását" - mutatott rá.

A tenger hőmérsékletének emelkedése, amely az éghajlatváltozás következménye, problémákat okoz a kagylótenyésztésben, mivel 26-28 fokos hőmérsékleten a kagyló elpusztul, míg a kagylóivadék túléli. E probléma megoldására a kagylótenyésztők nagyobb mélységbe süllyesztik a tenyésztést, mivel a nagyobb mélység alacsonyabb vízhőmérsékletet jelent. Ezt speciális műszerek segítségével végzik, amelyekkel mérik a hőmérsékletet a különböző mélységekben, és keresik a legalacsonyabbat a kagylók elsüllyesztéséhez.

Idejét éreztük, hogy körülnézzünk a görög slágerlistán, kik állnak az élen. 

Az első helyet birtokló Antonis Remos számát korábban már megmutattuk Nektek, ide kattintva ismerhetitek meg.

Ma a második helyen álló Nikos Oikonomopoulos számára hívjuk fel a figyelmeteket.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - Νίκος Οικονομόπουλος Official YouTube

Kép: Pixabay

Miként az asztalos anyaga a fa, a szobrászé az érc, úgy minden egyes ember életművészetének anyaga a saját élete.

Euripidész

EGÖ

Kevesen vannak, akik egy helyben üldögélnének egy egész napot, vagy akár több órát, hogy megfigyeljék a körülöttük lévő környezet változását, a fények táncát.

Mi most egy ilyen videót mutatunk Nektek, mely a görög fővárosban, Athénban készült.

A time-lapse egy olyan fotózási technika, amikor a hosszabb idő alatt felvett képeket viszonylag rövid időn belül lejátsszák. Ez a nézőben az idő múlásának érzetét kelti, ezért nevezik az idő fotózásának is. Maga a terminus is ezt jelöli: az idő múlása.

Ugye, milyen gyönyörű?

Videó: Youtube - Travel HDefinition

A dél-peloponnészoszi Taigetos-hegy piramisszerű csúcsát teljes pompájában örökítette meg egy drónvideó.

A hegy neve az egyik legrégebbi feljegyzett európai név, amely már az Odüsszeiában is szerepel. A klasszikus mitológiában a hegyet Taygete nimfával hozták kapcsolatba, és róla nevezték el.

A Taigetos-masszívum mintegy 100 km hosszú, és a Peloponnészosz közepétől a Matapan-fokig, a félsziget legdélebbi pontjáig húzódik. Itt található a Peloponnészosz legmagasabb hegye, a Profitis Ilias, melynek csúcsa 2405 méter magas.

A Taigetos Spárta és Kalamata városaira néz. Lejtőit, amelyek legalább a mükénéi idők óta lakottak, sűrű erdők borítják, elsősorban görög fenyővel és fekete fenyővel tűzdelve. A 2005-ös és 2007-es pusztító tüzek a középső nyugati lejtők erdeinek nagy részét felemésztették, így azoknak csak körülbelül a fele maradt meg.

A legmagasabb pont, a Profitis Ilias népszerű kirándulóhely, és az E4 európai túraútvonal a hegység alsó lejtőin halad végig. A Profitis Iliasból nyíló kilátás az Evrotas-völgy nagy részét és a Parnon-hegységet öleli fel keleten, míg a nyugati kilátás Kalamatát és Messenia keleti felét foglalja magába. 

Ma a Taigetos az "érintetlen hegyek" listáján szerepel, és a környezet túlzott kizsákmányolásának megfékezése érdekében minden építési tevékenységet betiltottak ott.

Videó: Youtube - UP Stories