Kép: www.greekreporter.com

Sophia Loren, a legendás olasz színésznő volt a főszereplője az első hollywoodi filmnek, amelyet Görögországban, a fenséges Idra szigetén forgattak.

A Fiú a delfinen című filmet 1957-ben készítették, és ma már klasszikusnak számít.

"Soha nem fogom elfelejteni Idrát... a világ egyik legszebb helyét" - mondta Loren a The New York Times-nak adott interjújában.

"Görögországban, Idra szigetén, a világ egyik legszebb helyén forgattam a The Boy on a Dolphin című filmet. Tényleg nagy-nagy örömmel emlékszem rá" - jegyezte meg Loren.

"Mert számomra ez volt az amerikai filmművészetben való elindulás pillanata, és akkor kezdődött a románcom a férjemmel...és így kötődöm ahhoz is, amit a férjemben fedeztem fel. Ez egy gyönyörű, eufórikus pillanat volt számomra. Soha nem fogom elfelejteni Idrát".

A mű egy romantikus kalandfilm a 20th Century Fox-tól, Sophia Loren angol nyelvű debütálása. David Divine 1955-ös, azonos című regénye alapján készült.

A film nagy részét Idra szigetén forgatták. Az Athén, Rodosz és Delosz helyszínein készült képkockák a vérité-t erősítik, míg a matt felvételek és néhány belső tér a római Cinecittà-ban készültek. Az egyik jelenetben a Meteora keleti ortodox kolostoregyüttese is feltűnik, amelyet később a For Your Eyes Only című James Bond-filmben is felhasználtak helyszínként.

Sophia Loren játssza a főszerepet, mint Phaedra, egy szegény görög szivacsbúvár Idra szigetén. Véletlenül talál egy ókori görög szobrot, amely egy delfinen lovagló fiút ábrázol az Égei-tenger fenekén. A mintegy kétezer éve elveszett szobor büszkeséget hoz Idra városának. A műkincsért versengés indul, mely izgalmakat és szerelmet hoz.

Az 1950-es években Idra szigete egy kevéssé ismert szikla volt az Égei-tengeren. Lakosainak többsége halászatból élt, és a régi házakat Hora-ban egy fillérért meg lehetett venni.

Az 1960-as években Mykonos szintén még érintetlen volt a tömegturizmustól. Az egész szigeten összesen kilenc taxi és két busz közlekedett. Az utasszállító hajók nem futottak be a kikötőbe, hanem a tengeren horgonyoztak le, és az utazókat kompokkal szállították a szigetre.

Ez a Görögország - a hitelesség, a szépség és a vendégszeretet - fogadta Sophia Lorent, Elizabeth Taylort, Jackie Kennedyt és tucatnyi más sztárt, akik miatt Hollywood beleszeretett Görögországba, és hozzájárult a görög turizmus modernkori csodájának elindításához.

Ismeritek Anastasiát, a fiatal görög énekesnőt, aki több dalával is fent van a görög slágerlistákon?

Ma a Mystiko című számát ajánljuk figyelmetekbe.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - Golden Records

Kép: Pixabay

A zsebkésével minden ember bemetsz egy jelet az élet fájába. Vannak, akiknél rajzolás közben félrecsúszik a bicska, és megsérülnek. Azért, mert nagyon izgatottak abban a pillanatban. Mert remeg a kezük a temérdek álomtól. Mert káprázik a szemük a világ gyönyörűségétől. Az ördögbe is! A föld nem szűnt meg forogni, mi?

Alkyoni Papadaki

Kép: www.greekreporter.com

Görögországban négy olyan terület van, amelyet egy erős földrengés után nagy valószínűséggel szökőár érhet - figyelmeztetett nemrégiben egy görög szeizmológus.

Dr. Gerasimos Papadopulos, az UNESCO tudományos partnere elmondta, hogy a négy görögországi partvidék közé tartozik Kréta, a Korinthoszi-öböl, a keleti égei-tengeri Lesvos és Hios szigetek, valamint a Dodekaniszosz vidéke.

Papadopoulos megjegyezte, hogy Görögországban a legmagasabb a szeizmikus aktivitás az egész Földközi-tenger térségében, a híres hellén ív mentén. Az ív a Jón-szigetekről indul, a Peloponnészosztól délre halad át, és Krétától délre tartva Rodosznál ér véget.

Az Athéni Macedón Hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy egy erős víz alatti vagy part menti földrengés után szökőár keletkezhet.

A görög tudós a "Safe Thessaloniki" elnevezésű, a polgári védelem új technológiáiról szóló konferencián beszélt, ahol megjegyezte, hogy a mediterrán országok fokozzák együttműködésüket egy szökőár katasztrofális következményeinek megelőzése érdekében.

"Tudományos adatokból tudjuk, hogy a görög ív jelenti a legnagyobb kockázatot a Földközi-tenger egészét érintő cunami kialakulására" - mondta.

"A szökőár nagyon gyorsan terjed, nem »csendesedik« könnyen, és nagy távolságokra érhet el a part menti területeken" - mondta Papadopoulos.

Hozzátette, hogy a második terület Görögországban, ahol "nagyon nagy a cunami kockázata", a Korinthoszi-öböl.

"Szintén nagyon magas a szeizmikus aktivitása, de azzal a különbséggel, hogy ez egy zárt öböl, és még egy nagy cunami sem fenyegetheti a közeli területeket" - számolt be.

A görög szeizmológus szerint a Dodekaniszosz vidékét, valamint Lesvos-t és Hios-t kevésbé fenyegeti szökőárveszély.

A szeizmikus adatok alapján kevésbé valószínű, hogy a Földközi-tenger más országaiból kiinduló cunami elérné Görögországot. Ezzel szemben más országok, például Izrael és Olaszország szisztematikusan felkészülnek egy olyan szökőárra, amely a görög ívről indulhatna.

Kép: www.greekreporter.com

Egy ritka ókori görög érme rekordot döntött május elején, amikor 6 millió dollárért kelt el egy svájci árverésen.

Egy magángyűjtő szerezte meg a 2400 éves aranypénzt, amelyet körülbelül i. e. 340 és 25 között vertek. Egy krími ókori görög városból származik. Kivételesen magas ára kiváló minőségének, ritkaságának és a piacon kapható hasonló példányok ritkaságának tulajdonítható.

Az ókori görög érme egy Panticapaeum sztatér példánya, utalva a mai Krímben található ókori görög városra, bár maguk a görögök Taurika (görögül: Ταυρική) néven emlegették a települést.

Az érmét állítólag május 19-én a svájci Numismatica Ars Classica kiállításon adták el egy gazdag magángyűjtőnek. Az aukciósház úgy jellemzi magát, mint "A legszebb ókori érmék háza".

Arturo Russo, a Numismatica Ars Classica társigazgatója így nyilatkozott az eladásról: "Rendkívül elégedett vagyok a Panticapaeum-sztatér eladásának fenomenális eredményével, amelyet a legutóbbi zürichi aukciónkon értünk el. Ez annak a jele, hogy a numizmatika teljes piaca virágzik, és jelenleg különösen igaz ez az ókori pénzek esetében" - tette hozzá.

Az aukción eladott legdrágább ókori érme korábbi rekordját 2020-ban állította fel a három létező "Március idusa" érme egyike, amelyet i. e. 42-ben vertek Julius Caesar meggyilkolása alkalmából. Ezt a Roma Numismatics aukciósház 4,2 millió dollárért adta el.

Az új rekordert i. e. 340-25 körül verhették, előlapján egy tágra nyílt szemű szatír, hátlapján pedig egy lándzsát csőrében tartó griff látható. A görög mitológiából származó, lófülű és farkú emberként ábrázolt pajkos szatír szerepeltetése feltehetően I. Satyrus királyra utal. Ő uralkodott a Krím keleti részén fekvő görög-szkíta Boszporoszi Királyságban, Kr. e. 432 és 389 között.

Kép: www.greekreporter.com

A görög kormány és igazságügyi hatóságok reagáltak a strandok szabad látogathatóságáért indított egyre duzzadó mozgalomra, amelyet sok esetben a strandbárok és más, tengerparti nyugágyakat és napernyőket bérbeadó vállalkozások vettek át.

Kostis Hadzidakis pénzügyminiszter nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy a törvénysértéseket nem tűrik el. "Utasítást adtam ... az ellenőrzések fokozására" - mondta.

A kormány "senkit sem fog felmenteni" az ellenőrzések alól, hogy a strandbárok és a kapcsolódó vendéglátóhelyek betartják-e az előírásokat, és nem akadályozzák a nyilvánosság szabad hozzáférését a strandokon - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a görög alkotmány védi a görögországi strandok ingyenes látogathatóságát. Közben a legfelsőbb bíróság ügyésze, Georgia Adeilini vizsgálatot indított az ügyben.

A kampány a múlt hónapban kezdődött az égei-tengeri Paros szigetén. Több száz paros-i lakos gyűlt össze a népszerű Santa Maria strandon, hogy tiltakozzon a magánvállalkozók által üzemeltetett nyugágyak és napernyők ellen, amelyek ellenőrizetlenül terjednek a strandokon. Helyet követeltek, hogy letehessék a törölközőiket.

Néhány nappal később az akció sikerrel járt. A strand feléről eltávolították a magánkézben lévő nyugágyakat és napernyőket.

A Naxos és Serifos szigetekre is átterjedő tiltakozást "strandtörölköző-lázadásnak" nevezték el, utalva a strandolók által magukkal hozott tárgyakra, amelyekre a bérelt székek elterjedése előtt leültek. A kampányolók azonban elutasítják, hogy a mozgalom pusztán a törölközőkről szólna.

"Egyesít bennünket a közterületek zsugorodása és az országunk strandjairól való kiszorulásunk miatti aggodalom" - áll a Paros Polgári Mozgalom a Szabad Strandokért nevű szervezet közleményében.

"Aggódunk a paros-i strandokon a törvénytelenség miatt, amelyet a strandok egyes részeit kihasználó és a közterületet napozóágyakkal és napernyőkkel önkényesen elfoglaló cégek követnek el, messze túl az általuk aláírt koncessziós szerződésekben kiszabott határokon."

"Megvédjük a szigetünk polgárainak és látogatóinak jogát, hogy szabadon használhassák a szeretett strandokat. A görög nyár a lelkünk része, identitásunk része: nem hagyjuk, hogy bárki elvegye tőlünk" - áll a mozgalom közleményében.

A magánstrandok illegálisak Görögországban, az alkotmány szerint minden tengerparti sáv állami tulajdon, amelyhez garantáltan nyilvános hozzáférés biztosított. Az idegenforgalomtól függő országban azonban a nyaralók számának ugrásszerű növekedése megsokszorozta a napozóágyakat, a vendéglátóipari egységeket, az üdítőket, a harapnivalókat és - túl gyakran - a hangos zenét kínáló strandok iránti keresletet. A helyi hatóságok a strandok korlátozott szakaszait bérbe adják vállalkozóknak, akik a nyári hónapok alatt biztosítják a kényelmi szolgáltatásokat, és egyes esetekben több mint 100 eurót kérnek a vendégektől egy napernyőért és egy pár nyugágyért. Sok görög szigeten ma már nehéz olyan strandot találni, ahol a nyári turisztikai szezon csúcspontján nincsenek bérleti díjak.

A tiltakozók szerint egyes vállalkozók gyakran messze túllépik a bérleti szerződésükben foglaltakat, egész strandokat foglalnak el árujukkal, és néha megtiltják a nem fizető látogatóknak, hogy a területükön telepedjenek le.

Kép: www.greekreporter.com

A peloponnészoszi Nafplio kikötőjének közepén fekvő Bourtzi-szigeti erődítmény, egy velencei vár idén újra megnyílik a nagyközönség előtt - jelentették be a napokban.

A kulturális minisztérium és a Görög Közbirtokossági Társaság (ETAD) közös közleményében elárulta, hogy a műemlék átfogó restauráláson és karbantartáson esett át. Ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhetően a létesítményt a fogyatékkal élők számára is hozzáférhetővé tették, miközben megőrizték az erőd minden autentikus részét.

A látogatók hétfőtől vasárnapig, minden nap 9 és 20 óra között fedezhetik fel az erődöt. Augusztus 17-ig a belépés ingyenes. Augusztus 18-tól a látogatóknak jegyet kell váltaniuk. A jegyek árát azonban még nem hozták nyilvánosságra.

Bourtzi erődjét eredetileg Antonio Gambello bergamói építész tervezte 1471-ben. Az építkezést Brancaleone mérnök fejezte be. Eredetileg kis várként szolgált, ahol egy hóhér lakott, és ahol a halálra ítélt foglyokat kivégezték.

A "Bourtzi" szó a török-arab nyelvből származik és "szigeti erődöt" jelent, ami a Palamidi-várral együtt Nafplio védjegye.

Az erődöt úgy tervezték, hogy illeszkedjen a sziget keskeny alakjához. A középpontot egy kevésbé szabályos hatszög alakú torony foglalja el, amelynek két oldalán, az alacsonyabb szinteken fedett ágyúállások találhatók. A vár belseje háromszintes, amelyeket biztonsági okokból mozgatható lépcsőkkel kötöttek össze. A vízellátás egy nagy, kör alakú víztartályból történt, amely a pincében, a torony alatt helyezkedett el.

Északról és délről is volt bejárat. Az északkeleti oldalon egy kis kikötőt alakítottak ki, hogy biztonságosabban lehessen megközelíteni az erődöt. Az erőd és a tengeri fal között egy keskeny átjáró volt, amelyet lánccal lehetett lezárni, hogy megvédjék a kikötőt az ellenséges hajóktól.

Az épület számos, különböző korokból származó átalakítás és javítás nyomait viseli magán.

Az oszmánok az erődöt az úgynevezett "porporellával" vették körül, amely egy tenger alatti, kövekből épített barikád, így a nagy hajók számára lehetetlenné tették a megközelítést.

A 18. században a velenceiek folytatták a Bourtzi kiegészítéseit. Megemelték a központi torony magasságát, és szinte az egész szigetet védelmi állásokkal fedték be.

A görög forradalom idején a Bourtzi Casteli vagy Thalassopyrgos (görögül tengeri torony) néven volt ismert. Itt keresett rövid időre menedéket a görög kormány 1826-ban, amikor a lázadó nemzet polgárháborúba került.

1935-ben Wulf Schaeffer német építész átalakításai után szállodaként nyitotta meg kapuit.

Kép: Pixabay

Nemrégiben írtunk róla, hogy a tömeg szabályozása érdekében maximalizálják a látogatók számát az athéni nevezetességen.

Most pedig a hosszú sorban állást redukálandó, új, érintésmentes jegykiadó automatákat helyeztek el az Akropolisz főbejáratánál, mellyel egy újabb lehetőséget kínálnak a látogatóknak a jegyvásárlásra. Ez várhatóan segít majd megfékezni a főszezonban az emlékmű előtt kialakuló hosszú sorokat.

A görög Paytech Cardlink által megvalósított és a Visa által finanszírozott új szolgáltatás jelentősen megkönnyíti a bejutást és javítja a látogatók élményét a helyszínen, mivel azok elkerülhetik a hosszú várakozást, és kártyájukkal, telefonjukkal vagy okosórájukkal fizethetnek a jegyükért - áll a csütörtökön kiadott közleményben.

Az athéni Akropoliszon lévőkön kívül további három népszerű görögországi régészeti látványosság, az ókori Olümpia, Epidaurosz és Delphi régészeti múzeumának bejáratánál állítanak fel hasonló jegyautomatákat. A Cardlink és a Visa összesen tíz gépet biztosít majd a régészeti helyszíneken országszerte, amit "zászlóshajó projektnek tekintenek, amely turisták ezreinek élményét növeli, és segít az ország leglátogatottabb helyszíneinek digitalizálásában" - jegyzi meg az AMNA.

A jegykiadó automaták telepítése az ország néhány emblematikus régészeti helyszínén egy évvel azután történt, hogy a Visa megállapodást kötött a görög idegenforgalmi minisztériummal, hogy adatokat szolgáltasson a turisztikai költési trendekről. Mindez alig néhány héttel a "Visa for Athens" kezdeményezés második projektjének sikeres átadása után történt, amely az athéni városi projektek megújítását célozza - nyilatkozta Nikos Petrakis, a Visa Greece vezetője.

Az athéni Akropoliszra és a többi, korábban említett látnivalóra, ahol jegyautomatákat helyeztek el, belépőjegyek a hagyományos jegypénztárakban, a B2B jegyértékesítésen keresztül és online a hhticket.gr oldalon is megvásárolhatók. Ez utóbbi a Görög Kulturális Erőforrás-fejlesztési Szervezet (HOCRED) hivatalos jegyfoglalási honlapja, amely összesen huszonnyolc görög régészeti helyszínre és múzeumba biztosít jegyeket.

Naponta több ezer látogató áll sorban az athéni Akropolisz bejáratánál. Az Athén városára néző világhírű emlékmű a főszezonban naponta több mint húszezer látogatót vonz. A HOCRED a közelmúltban figyelmeztette a turistákat a megtévesztő "Skip the line" hirdetésekre, amelyek azt állítják, hogy a bejárathoz való gyorsabb bejutás érdekében rövidebb utakat kínálnak.

Anna Vissi Görögország egyik legismertebb énekesnője. A jelenleg 65 éves művésznő most új számmal jelentkezik, ezt mutatjuk meg ma.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - PanikRecordsTube

Kép: Pixabay

Tapasztalat a bölcsesség kezdete.

Alkman