Kép: Pixabay

... hogy Görögországban sokan ma is a több évtizeddel, évszázaddal ezelőtt kialakult hagyományt követik, ha névadásról van szó?

Sok újdonsült szülő ugyanis a mai napig a csecsemő nagyszülőjéről nevezi el a gyermekét. De az is megfigyelhető, hogy lány esetében sokszor a nagyapa nevének női változata kerül be az anyakönyvbe.

Az ókorban nagyon sok nevet fizikai és erkölcsi tulajdonság alapján választottak – természetesen ezek a jellemzők születéskor leginkább a szülők reményeinek adtak hangot. Akkoriban a legkedveltebb nevek a Nikomahos (csatát nyerő), illetve a Xanthos (szőke) voltak.

Több évezreddel ezelőtt az is jellemző volt, hogy a szülők az istenek kedvében akartak járni, így sok gyermek utánuk kapta a nevét – sokszor apró módosítással. Aki például Dionüszosz előtt akart a névválasztással tisztelegni, babáját Dionisziosznak vagy Dionoszodorosznak keresztelte.

Amikor a kereszténység elterjedt, az istenek neveit a szentek nevei váltották fel, és ez az újabb generáció névadásában is szerepet játszott. Kialakultak a névnapok ünneplési rituáléi is, amelyek Görögországban különleges hangsúlyt kapnak.

Az 1800-as években, a modern görög állam létrejöttével sokan nyúltak vissza az ókori szokásokhoz, és adták újra a görög istenek neveit gyermekeiknek, ahogy teszik ezt többen napjainkban is.