A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja

Kalimera Eger!

Az elmúlt 60 év legalacsonyabb bortermelése az idei

2023. november 13. - kalimeraeger

grapes-3550733_1920.jpg

Kép: Pixabay

Görögországban 45%-os a visszaesés.

A világ bortermelése 2023-ban várhatóan 60 éve nem látott mélypontra esik vissza, Görögországban pedig jelentős, 45 százalékos csökkenés várható 2022-hez képest - közölte a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV).

Ennek oka a déli féltekén és néhány nagy európai termelőnél, köztük Görögországban is a gyenge termés.

A huszonkilenc országról gyűjtött információk alapján, amelyek a 2022-es globális termelés 94 százalékát adják, a világ bortermelését (a gyümölcslevek és mustok nélkül) 2023-ban 241,7 mhl és 246,6 mhl közé becsülik. Ez 7 százalékos csökkenést jelent a 2022-es, már így is átlag alatti mennyiséghez képest - közölte az OIV. Ez lenne a legkisebb termelés 1961 óta (214 mhl), és még a 2017-es történelmi jelentőségű, alacsony termelési mennyiségnél is alacsonyabb (248 mhl). Ez a negatív forgatókönyv a két félteke fő bortermelő országaiban bekövetkezett jelentős visszaesésnek tudható be.

"Míg a déli féltekén Ausztrália, Argentína, Chile, Dél-Afrika és Brazília -10 és -30 százalék közötti eltéréseket regisztrált az előző évhez képest, addig az északi féltekén Olaszország, Spanyolország és Görögország azok az országok, amelyek a leginkább megszenvedték a rossz éghajlati viszonyokat a vegetációs időszakban" - közölte az OIV.

Csak az Egyesült Államokban és néhány uniós országban, például Németországban, Portugáliában és Romániában uralkodtak kedvező éghajlati viszonyok, amelyek átlagos vagy átlagon felüli mennyiséget eredményeztek.

A 2022-es évhez képest a legnagyobb negatív eltérést mutató országok egyike Görögország, ahol a 2023-as várható bortermelés 1,1 mhl lesz. Ez a mennyiség nemcsak a tavalyi évhez (-45 százalék), hanem az utolsó ötéves átlaghoz (-50 százalék) képest is jelentős csökkenést jelent.

Szeptember elején a Görög Borászok Szövetségének vezetője, Yiannis Voyatzis azt mondta, hogy a bortermelés 2023-ban várhatóan 30 százalékkal csökken, ami elsősorban a lisztharmat elterjedésének köszönhető.

Bölcs görög gondolatok - 188. rész

boats-5645356_1920.jpg

Kép: Pixabay

Háromfajta embertípus van, de az is lehet, tévedek. Azok, akiknek életcélja önnön életük, az evés-ivás, csókolódzás, meggazdagodás, megdicsőülés... aztán azok, akiknek nem a saját, hanem valamennyi ember élete a céljuk, úgy érzik, minden ember egyenlő, és azért harcolnak, hogy fölvilágosítsák az embereket: szeressék egymást, ne ártsanak egymásnak. És végül azok, akik azt a célt tűzik maguk elé, hogy a mindenség életét éljék: emberek, állatok, növények, csillagok, mindnyájan egyek vagyunk, egyazon lények, mely ugyanazt a rettentő harcot vívja.

Nikos Kazantzakis

Okos olajbogyó

olivafa_3_pb.jpg

Kép: Pixabay

Görög gazdák GPS-szel követik az olajbogyólopásokat.

A krétai gazdák fákra akasztott olajbogyókba épített GPS-chip technológiát kezdtek használni, hogy a jelenlegi betakarítási szezonban minimálisra csökkentsék az olajbogyó-lopások számát.

Az elmúlt hetekben Krétán és Görögország más részein is több lopásról érkezett jelentés, mivel a "folyékony arany" - amely az ország kultúrájának és konyhájának alapvető része - ára az egekbe szökött.

Október elején több tonna olívaolajat loptak el egy észak-görögországi raktárból. Az akció egy olívaolaj-termelő szövetkezetben történt a halkidiki Polygyrosban, ahol mintegy kétszáz helyi termelőt tartanak nyilván. A hatóságok szerint ötvenkét tonna olívaolajat loptak el a raktárból, a kár meghaladja a 370 000 eurót.

Myros Hiletzakis, a Heraklioni Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének alelnöke az Athén-Macedón Hírügynökségnek (AMNA) elmondta, hogy a módszert 2019-ben Spanyolországban sikeresen alkalmazták, és a krétai gazdák sikeresen tesztelték, mielőtt a megrendelés mellett döntöttek.

"A spanyolok 2019-ben találták fel ezt a megoldást, abban az évben, amikor a termelésük elérte a két millió tonnát" - mondja Hiletzakis.

"Az olívaolaj annak idején olyan szélhámosok célpontjává vált, akik vagy éjszaka lopakodtak be a gyümölcsösökbe, és botokkal verték az olajbogyókkal teli fákat, vagy - ami még rosszabb - olajbogyókkal teli nagy ágakat vágtak le, és azokat raktárhelyiségekbe szállították, ahol az olajbogyókat szüretelték, ami visszahatott a fák termelési képességére" - magyarázta Hiletzakis.

Az egyesület négy GPS-chipes olajbogyót vásárolt, és sikeresen tesztelte őket - mondta. A kütyü "egy alkalmazáson keresztül csatlakozik a mobiltelefonhoz, és amikor az olajbogyót leveszik a fáról, három-négy méterrel arrébb egy üzenetet küld, amely értesíti a tulajdonost az eltávolításról" - magyarázta Hiletzakis.

"Egy céggel közösen dolgozunk egy olyan applikációra vonatkozó javaslaton, amely a GPS segítségével nyomon követi a teljes útvonalat, a teljes folyamatot: honnan és mikor távolították el, milyen útvonalat járt be, és hová került az eszköz, s vele együtt a többi olajbogyó" - tette hozzá. A chip vízálló, és akár olívaolajos tartályokba is elhelyezhető - tette hozzá.

A krétai gazdák Görögország egyik legnagyobb olívaolaj-termelői, nagyon érdeklődnek a megoldás iránt, és remélik, hogy hamarosan megkapják az első megrendelést a most zajló olívaolaj-szezonra, mivel a lopások száma folyamatosan emelkedik.

"Minden lehetséges módon meg kell védenünk az olívaolajat" - mondták. "A gazdasági válságot követően megnőttek a lopások, különösen most, hogy az olívaolaj az árképzés miatt olyan drága lett, mint az arany."

"A krétai termelőkről köztudott, hogy a nagy termésű években éjszakánként ébren maradnak, hogy megakadályozzák a lopásokat" - mondta Hiletzakis. "Hadd emlékeztessem önöket, hogy ilyenkor 100 kiló olaj 1000 euróba kerül".

Hozzátette, a szövetség azt is megpróbálja kideríteni, hogy Krétának összességében hány GPS-készülékre lehet szüksége szövetségenként vagy szövetkezetenként, hogy a jövőben több termelő számára kiszámíthassák a végső költséget és a megrendelendő darabszámot.

A kythirai tengeri só egyre népszerűbb az egészségre gyakorolt jótékony hatása miatt

A görög Kythira szigetéről származó természetes tengeri só, amely egykor exkluzív csemegének számított, mostanában újra nagy figyelmet kap tápértéke miatt.

Ennek a sónak a begyűjtési folyamata különösen igényes, kitartást és türelmet igényel. A hagyományos módszer során tengervizet pumpálnak a természetes sziklaüregekbe, és hagyják, hogy az több héten keresztül elpárologjon.

kythira_pb.jpg

Kép: Pixabay

A só begyűjtésének folyamata a régi helyi hagyományok alapján több fázisból áll. A régió sziklás partjain található természetes üregekben rejlik az értékes só. Télen a heves hullámok ezeket az üregeket tengervízzel töltik meg, amely július közepétől szeptemberig fokozatosan elpárolog. A halászok és a sóbegyűjtők türelmesen és óvatosan fonott kosarakba gyűjtik a sót, és hagyják, hogy a napon sütkérezzen, ami évszázadok óta bevett szokás.

Évente mintegy harminc, természetes sótartalmú teknőt bocsátanak árverésre. Az érdeklődők ezeket a területeket az angol megszállás idején létrehozott intézménytől, a Kythira és Antikythira Belföldi Vagyonkezelőtől bérlik sóbegyűjtésre.

Ez az ősi begyűjtési folyamat eredményezi a híres kythirai tengeri kősót. Jótékony elemek és ásványi anyagok gazdagsága jellemzi, többek között magasabb kálium- és magnézium, valamint alacsonyabb nátrium-klorid-koncentrációja, ami kevésbé káros a magas vérnyomásban szenvedők számára. A tengeri növényzet finom infúziója, mint például az algák és a moha, egyedi és kellemes ízt kölcsönöz ennek a kivételes terméknek.

Minőségének megőrzése érdekében ajánlott a sót fedeles, lehetőleg nem fémből készült üvegekben vagy speciális sótartályokban tárolni. Ez megvédi a nedvességtől és a napfénytől, így biztosítva a minőségének megőrzését.

A Peloponnészosz délkeleti csücskével szemben található Kythira szigete lenyűgöző strandokkal és buja hegyvidéki tájakkal büszkélkedhet.

Kythiráról bővebben ITT olvashattok.

Szarvas támadott meg egy turistát Aegina szigetén

Kép: www.greekreporter.com

Szarvas támadott meg egy mexikói turistát, aki a görögországi Aegina szigetén nyaralva fényképezni próbálta az állatot. A 42 éves Gian Carlo Triacca több bordáját is eltörte, miközben feleségével, Ericával nyaralt. A videóra rögzített és azóta vírusként terjedő jelenet azt mutatja, ahogy a gyanútlan turistát az agancsos jószág megtámadja.

Triacca elmondása szerint, miközben egy fiatal szarvast próbált fotózni, egy nagy, 12-es szarvú bak fenyegetően rárontott. "Mélyen megdöbbentem és nagy fájdalmat éreztem" – nyilatkozta.

Az incidens során több bordatörést szenvedett - számolt be róla a New York Post. Triacca azonban úgy döntött, hogy egyedül gyógyul meg, gyógyszerekkel és jéggel kezeli a fájdalmat, anélkül, hogy orvosi segítséget kérne.

A támadás helyszínét konkrétan nem említették. Az Aegina szigetétől kőhajításnyira fekvő Moni sziget azonban híres arról, hogy általában szelíd szarvasok és más vadállatok populációjának ad otthont. Ez a hely a világ különböző részeiről vonzza a turistákat gazdag látnivalóinak és állatetetési lehetőségeinek köszönhetően.

Az állatszakértők általában azt tanácsolják, hogy a vadon élő állatokkal való érintkezéskor tartsunk biztonságos távolságot, és hangsúlyozzák azt is, hogy tartsuk tiszteletben az állatok természetes viselkedését.

süti beállítások módosítása
Mobil