Kép: Pixabay

Görögországban 45%-os a visszaesés.

A világ bortermelése 2023-ban várhatóan 60 éve nem látott mélypontra esik vissza, Görögországban pedig jelentős, 45 százalékos csökkenés várható 2022-hez képest - közölte a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV).

Ennek oka a déli féltekén és néhány nagy európai termelőnél, köztük Görögországban is a gyenge termés.

A huszonkilenc országról gyűjtött információk alapján, amelyek a 2022-es globális termelés 94 százalékát adják, a világ bortermelését (a gyümölcslevek és mustok nélkül) 2023-ban 241,7 mhl és 246,6 mhl közé becsülik. Ez 7 százalékos csökkenést jelent a 2022-es, már így is átlag alatti mennyiséghez képest - közölte az OIV. Ez lenne a legkisebb termelés 1961 óta (214 mhl), és még a 2017-es történelmi jelentőségű, alacsony termelési mennyiségnél is alacsonyabb (248 mhl). Ez a negatív forgatókönyv a két félteke fő bortermelő országaiban bekövetkezett jelentős visszaesésnek tudható be.

"Míg a déli féltekén Ausztrália, Argentína, Chile, Dél-Afrika és Brazília -10 és -30 százalék közötti eltéréseket regisztrált az előző évhez képest, addig az északi féltekén Olaszország, Spanyolország és Görögország azok az országok, amelyek a leginkább megszenvedték a rossz éghajlati viszonyokat a vegetációs időszakban" - közölte az OIV.

Csak az Egyesült Államokban és néhány uniós országban, például Németországban, Portugáliában és Romániában uralkodtak kedvező éghajlati viszonyok, amelyek átlagos vagy átlagon felüli mennyiséget eredményeztek.

A 2022-es évhez képest a legnagyobb negatív eltérést mutató országok egyike Görögország, ahol a 2023-as várható bortermelés 1,1 mhl lesz. Ez a mennyiség nemcsak a tavalyi évhez (-45 százalék), hanem az utolsó ötéves átlaghoz (-50 százalék) képest is jelentős csökkenést jelent.

Szeptember elején a Görög Borászok Szövetségének vezetője, Yiannis Voyatzis azt mondta, hogy a bortermelés 2023-ban várhatóan 30 százalékkal csökken, ami elsősorban a lisztharmat elterjedésének köszönhető.