Kép: Pixabay

Mégis csak rajtunk múlik, hogy derék emberekké legyünk-e, vagy hitványak.

Arisztotelész

Kép: Pixabay

A Görögországban élő 11 500 veszélyeztetett állat-, növény- és gombafaj több mint egyötöde „súlyosan veszélyeztetett”, tehát a kihalás veszélye fenyegeti - derült ki az ország vörös listájának újraértékeléséből.

A környezetvédelmi minisztérium a Natura 2000 európai nap alkalmából tette közzé a felülvizsgált listát, amely a világ ma már legnagyobb összehangolt védett terület-hálózata 1992-es létrehozásának évfordulója, amely napjainkban több mint 27 000 területet foglal magában.

A Görögország vörös listáján szereplő fajokat a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által meghatározott kritériumok alapján értékelték. Az IUCN Vörös Listájához kapcsolódó helyi Vörös Lista egy nyíltan hozzáférhető adatbázisként működik, amely lehetővé teszi a növény- és állatvilágra vonatkozó tudományos információkhoz való hozzáférést.

Világszerte az IUCN által értékelt fajok 28 százalékát fenyegeti veszély, Görögországban ez az arány 21,5 százalék. A listán szereplő növények 18,7 százalékát, az állatok 22,6 százalékát, a gombák 34,8 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye.

Ami a konkrétumokat illeti, a listán szereplő madarak 28,3 százalékát, az emlősök 31,3 százalékát, a hüllők 13,3 százalékát, a kétéltűek 34,6 százalékát és a gerinctelenek 21,5 százalékát fenyegeti kihalás. A griff keselyű, a Görögországban és Európában előforduló négy keselyűfaj közül a legkisebb, szintén a „kritikusan veszélyeztetett” fajok közé tartozik.

Bizonyos védelmi és természetvédelmi intézkedések végrehajtásának eredményeképpen néhány, korábban kihalással fenyegetett, veszélyeztetett fajt alacsony kockázati kategóriába soroltak át. E pozitív átmenet példái közé tartozik a Caretta Caretta tengeri teknős és a fehérkarmú vércse. A Görög Ornitológiai Társaság külön bejelentette, hogy az Athén melletti Parnitha-hegyen idén telelő két keselyű párzott és fészkelt ott - ez a faj első megerősített költése a területen az 1970-es évek óta.

Görögország állatvilága hihetetlenül változatos, sokféle fajjal. Az ország hegyvidéki régióiban, különösen az erdőkben medvék, vadmacskák, barna mókusok, sakálok, farkasok, rókák, szarvasok és hiúzok élnek. Kréta hegyvidéki régióiban él egy ritka vadkecskefaj, a kri-kri.

Görögországban 116 emlősfaj él, és közülük 57 a veszélyeztetett fajok közé tartozik, mint például az ipiroszi barnamedve. A barnamedvék, farkasok, kígyók és más veszélyeztetett fajok védelmére számos környezetvédelmi szervezet alakult, például az Arcturos, amely a vadon élő állatok és a természeti környezet megőrzésén dolgozik.

Görögországban mintegy 422 madárfajt tartanak nyilván, és ezek mintegy 70 százaléka vándormadár. Az északi országokból a déli országokba tartó útjuk során sok madár néhány hétre megáll a tavakban vagy a folyódeltákban, ritka ökoszisztémát létrehozva.

Kép: Pixabay

Ciprus a fürdővizek minősége tekintetében 2023-ban az európai élmezőnybe tartozik, Görögország pedig a negyedik helyen áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az Európai Bizottság által kedden közzétett értékelés szerint.

A szigeten tavaly vizsgált fürdővizek 97,6 százaléka „kiváló” minősítést kapott. Összesen 123 fürdővizet vizsgáltak, amelyek mindegyike tengerparti (strandok) volt. A 123 helyszínről összesen 1150 mintát vettek.

Az EEA szerint a fürdővizeket a fürdővizekről szóló irányelvben meghatározott két mikrobiológiai paraméter (Escherichia coli és bélbaktériumok) alapján osztályozzák.

„A ciprusi fürdővizek minőségével kapcsolatos kivételes eredmények nemcsak a fürdőzők egészsége és a környezet szempontjából jelentősek, hanem a sziget gazdasága szempontjából is, amely szorosan kapcsolódik tengereink minőségéhez és a turisztikai tevékenységhez” - mondta Maria Panayiotou mezőgazdasági miniszter a nap folyamán kiadott nyilatkozatában.

Görögország, ahol a vizsgált 1731 strand 95,8 százalékát (1659) kiválónak minősítették az egészségügyi paraméterek tekintetében, az európai rangsorban a 4. helyen állt, csak Ciprus, Ausztria ( 96,9 százalék) és Horvátország (96,7 százalék) előzi meg.

Görögországban egyetlen rossz minőségű fürdőhelyet sem jegyeztek fel, 17 volt jó minőségű, 4 volt kielégítő, 51 pedig nem volt besorolva.

A múlt héten jelentették be, hogy Görögországban van a világon a második legtöbb kék zászlós strand, amely elismerés garantálja a káprázatos szépségű strandokat, valamint a fenntarthatóság és a kényelem iránti elkötelezettséget.

Görögország a világ országai közül a második helyen áll a kék zászlós strandok számát tekintve, és 596 stranddal büszkélkedhet, amelyek közül 94 az ország északi részén fekvő Halkidiki régióban található.

Az európai fürdőhelyek túlnyomó többsége 2023-ban megfelelt az EU legszigorúbb, „kiváló” fürdővízminőségi előírásainak. Ez Európa népszerű fürdővizeinek 85 százalékát jelenti. Az EU-ban hivatalosan azonosított fürdővizek 96 százaléka megfelelt a minimális minőségi előírásoknak, és mindössze 1,5 százalékuk minősült „rossznak”.

Az értékelés rávilágít arra, hogy a fürdőzők hol találhatnak biztonságos fürdőhelyeket idén nyáron Európában. A felmérés nem az általános vízminőségre, hanem kifejezetten a fürdőzés biztonságára összpontosít, mégpedig a súlyos betegségeket okozó baktériumok ellenőrzése révén.

Kép: Pinterest

Az előrejelzések szerint a csapadékmennyiség a felére csökken idén a tavalyihoz képest.

Görögország számos részén, különösen az égei-tengeri szigeteken szárazságra kell számítani, mivel az elmúlt évtizedben a felére csökkent a csapadékmennyiség, és a vízkészletek kimerülőben vannak - figyelmeztetnek a tudósok.

Az athéni Nemzeti Obszervatórium hálózatának és a Meteo.gr csapatának kutatása szerint Görögország számos területén az elmúlt hónapokban akár 50 százalékkal is csökkent a csapadékmennyiség az elmúlt évtized átlagához képest.

A kutatás szerint a legtöbb területen jelentősen csökkent a csapadék 2023 októbere és 2024 áprilisa között, amikor a legtöbb eső esik Görögországban. A tendencia alól csak Ipirosz és Nyugat-Macedónia egyes részei jelentenek kivételt. Az összehasonlítást a 2012-2022-es évtized megfelelő, hét hónapos időszakának átlagával végezték.

A jelenség kedvezőtlenül hat a vízkészletekre, miközben kedvezőbb feltételeket teremt az erdőtüzek számára, de vízhiányhoz is vezet az égei-tengeri szigeteken és Krétán.

Több, a Kikládokhoz tartozó szigetnek fogytán van a vize. „Az Égei-tengeren a bőséges esőzések utolsó éve 2019-ben volt” - mondja Kostas Lagouvardos meteorológus, az athéni Nemzeti Obszervatórium kutatási igazgatója. A tavalyi volt a harmadik egymást követő év, amikor átlag alatti csapadékmennyiség hullott.

Naxos szigetén a két tározó egy évvel ezelőtt 375 000 köbméter vizet tárolt. Most 30 000 köbmétert tartalmaznak - mondja a sziget polgármestere.

„Miközben az esőzések csökkennek, a vízigény növekszik a turistaforgalom, de a több nyaraló miatt is” - mondta Lagouvardos.

Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ előrejelzése szerint az idei európai nyár az egyik legmelegebb lesz 1993 óta.

A hőmérséklet várhatóan 2,5 Celsius-fokkal meghaladja az 1993 és 2016 közötti, megfelelő időszakok átlagát. Ez az első alkalom, hogy egyetlen lehetséges forgatókönyv sem jósol alacsonyabb hőmérsékletet Európa egyetlen részén sem.

A 2022-es nyár jelenleg az elmúlt évek legmelegebb nyara.

Görögország azon öt ország közé tartozik, amelyet a Földközi-tenger térségében az éghajlatváltozás miatt aszály fog sújtani - derül ki az Európai Bizottság által közzétett tudományos előrejelzésekből, amelyek az Európai Aszálykockázati Atlasz alapján készültek, amely a vízhiány következményeit értékeli a következő évtizedek 1,5, 2 vagy 3 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésének három forgatókönyve alapján.

A kockázat a mezőgazdasági termelést, az ivóvíz elérhetőségét, a tavak és folyók állapotát, valamint a vízerőművekben történő villamosenergia-termelés lehetőségét érinti. A becslések szerint Görögországban az éves búzatermelés már most 2,5-7,5%-kal csökken az előző évtizedekhez képest.

Ha a globális átlaghőmérséklet az évszázad végére 1,5 Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, akkor a görögországi búzatermesztés veszteségei 10 százalékkal magasabbak lesznek a már most  mértnél. A veszteség 20%-ra emelkedhet, ha a hőmérséklet-emelkedés végül eléri a 3 Celsius-fokot.

Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy az európai fővárosok közül Athén lesz a legsúlyosabban érintett a jövőbeni aszályok és hőhullámok által. A Newcastle-i Egyetem kutatói az összes rendelkezésre álló éghajlati modellt (három forgatókönyv alapján) felhasználták, hogy megjósolják, hogyan alakulnak az időjárási viszonyok 571 európai városban 2050-re vagy 2100-ra.

Kép: www.greekreporter.com

Egy görög étterem tulajdonosa egyedi módját választotta vállalkozása reklámozásának. Egy ingyenes iPhone 15-öt ad annak, aki megeszi az általa készített óriási gyros-t.

A grillház tulajdonosa elmondta, eddig még senki sem állt elébe a kihívásnak.

A Gyropoleion nevű vendéglátóipari egység Neo Iraklioban, egy észak- athéni külvárosban található. Egy központi helyen áll, népszerű hely, de a reklámfogás után az óriásgyros kihívás vírusként terjedt el a közösségi médiában, különösen a TikTok-on, ahol sokan kijelentették, hogy készek vállalni a kockázatot.

Az kihívást nehezíti azonban az, hogy ezt a mamut méretű gyrost, sült krumplival, paradicsommal, hagymával és három nagy pitával 20 perc alatt kell befejezni. Ahogy a tulajdonos az Ant1 televízióban elmondta, többen is megpróbálták már befejezni a tálat, de senkinek sem sikerült 20 perc alatt, így egyelőre nincs ingyenes iPhone elvitel.

Az egész tál átlagosan hat kilogrammot nyom, így a szánknak keményen és gyorsan kell dolgoznia, ha ingyen mobiltelefont akarunk.

Kép: Pixabay

Bár Görögország a világ egyik leglátogatottabb úti célja, a turisták általában az ország néhány pontján gyűlnek össze: leginkább Athénban, Mykonos-on és Santorini-n. Mivel azonban egyre több utazó merészkedik le a kitaposott ösvényekről, Görögország néhány feltörekvő úti célja egyre nagyobb turistaforgalmat bonyolít le.

A Kiklád-szigetek valószínűleg egy ideig még megtartják a nemzetközi sziget-turizmus legnagyobb részét. Sok utazó azonban megpróbál némileg más élményeket szerezni, kevésbé ismert úti célokat felkeresni, vagy akár megnézni, milyen Görögország télen. 

A Greek Reporter iparági bennfentesekkel beszélt, akik rámutattak számos gyorsan növekvő úti célra a több mint 200 görög szigeten és a szárazföldön. Minisorozatunkban ezeket mutatjuk be.

Paros: Mykonos alternatívája

Az Égei-tenger középső részének szívében fekvő Paros a Kikládok szigetcsoport ékköve. A Kikládokra jellemző fehér és kék színárnyalatokkal díszített sziget festői bájával ejti rabul a látogatókat, idilli menedéket kínálva, ahol a csodálatos strandok pompájában sütkérezhetünk, és rendkívüli kulináris fogásokat kóstolhatunk. Minden egyes év új létesítményeket tár elénk, köztük figyelemre méltó éjszakai klubokat és éttermeket, amelyek Mykonos-ra emlékeztető mértékben versengenek a figyelemért. Paros még mindig őrzi varázsát anélkül, hogy a híresebb Mykonos-on tapasztalható rendkívül magas árakkal kellene számolnia - legalábbis egyelőre. Kulináris és festői kínálatán túl Paros a szörfözés szerelmeseinek is áhított helyet biztosít a térképen, mivel a vízi sportok ideális célpontjaként tartják számon. Görögország legjobb szörfiskoláinak egyikével büszkélkedve Paros a kalandokat kedvelőket is hívogatja, hogy kihasználják az égei-tengeri szeleket, és páratlan szépségű környezetben lovagolják meg a hullámokat.

Klikkeljetek IDE, ha többet olvasnátok Paros-ról!

Anna Vissiről már írtunk Nektek egy remek portrét, így azt is ajánlva mutatjuk most Nektek legújabb számát.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - PanikRecordsTube

Kép: Pixabay

Sokat ártanak a balgáknak az ő dicsérőik.

Démokritosz

Kép: Pixabay

Görögország legidősebb asszonya, Irini Baroulakis 119 éves korában hunyt el Haniában. Sokan azon tűnődnek, mi volt a hosszú életének titka.

Baroulakis asszony, aki Paidohori településén élt, május 14-én hunyta le örökre a szemét. Az önkormányzat közleményt adott ki a halálával kapcsolatban, megemlékezve az értékekre, amelyekben az asszony felnőtt, és amelyeket átadott a gyermekeinek, akik az utolsó pillanatig mellette voltak.

Apokoronas önkormányzata közleményében így fogalmaz: „Tisztelettel búcsúzunk Görögország legidősebb emberétől, Irini Baroulakis-tól, aki 119 éves korában hagyott itt minket. Az elhunyt községünkben, Paidohori Apokoronas-ban született, családot alapított, és egész életében ott élt. Életmódja és erényei példaképül szolgálnak számunkra. Részvétünket fejezzük ki hozzátartozóinak, és legyen könnyű számára a föld, amely befogadja őt. Örökké éljen az emléke."

Baroulakis asszony a médiának köszönhetően vált meglehetősen ismertté néhány évvel ezelőtt, amikor a haniai kórházban műtéten esett át. A beavatkozás előrehaladott kora ellenére jól sikerült, és hazatért gyermekeihez és unokáihoz.

„Valóban, a nagymamának a csípőjét műtötte meg a kórházunk két ortopéd orvosa, akik elvégezték a vizsgálatokat, amelyek pozitív eredményt mutattak, mielőtt hazaengedték volna” - mondta akkor a kórház vezetője, George Beas a zarpanews.gr-nak.

Baroulakis asszony, amint arról a haniotikanea.gr beszámolt, egy négy lányt és két fiút számláló nagycsalád második gyermeke volt. Jó génekkel rendelkezett. Édesapja 107 éves korában halt meg, édesanyja pedig 100 éves volt.

1939-ben ment férjhez az 1911-ben született Stilianos Spyros Baroulakis-hoz. Öt gyermekük született, három fiú és két lány. Nehézségek és szegénység közepette nevelte fel őket férje csekély rokkantnyugdíjából, aki Albániából származott és az egyik lábujját amputálni kellett, miután fagyási sérüléseket szenvedett.

Hosszú életéről és hosszú életének „titkáról” 2019-ben beszélt a Haniotiko Neo Petros Panigirakis egyik munkatársának. Akkor azt mondta: „Krisztus és Szent György segítségét kértem. Amikor bajban voltam, azt mondtam: Szent György, segíts rajtam! Majd hallottam egy hangot, amely azt mondta nekem: Segítek."

Mint mondja, ragaszkodott a krétai étrendhez, sok zöldséggel és zöldfűszerekkel. Egy sérvet és egy kéztörést leszámítva nem került kórházba semmilyen betegség miatt. Nem szedett gyógyszert, egyedüli panasza, hogy elvesztette a szeme világát, és nem látta a gyermekeit, unokáit és dédunokáit.

Kép: www.greekreporter.com

Egy három hónapos medvebocsot mentett meg egy helyi házaspár az észak-görögországi Kozani közelében, miután elválasztották az anyjától.

A kis medve Pavlos és Martha kertjében talált menedéket, akik ideiglenes szállásadójává váltak, mielőtt értesítették a Kozani Erdészeti Szolgálatot és az „Arcturos” nonprofit szervezetet, amely a vadon élő állatok és a természetes élőhelyek védelmére összpontosít.

A szakemberek megnyugtatták a rémült kölyköt, adtak neki némi élelmet és vizet, majd elkezdték keresni az anyját egy erdős területen, közel ahhoz a helyszínhez, ahol megtalálták.

A kölyköt egy rögtönzött építményben helyezték el, ahonnan nem tudott kiszabadulni, de az anyának könnyű dolga lett volna kihozni onnan. Sajnos ez nem történt meg, ezért az „Arctouros” másnap reggel újra felvette a medvét, és a vadon élő állatok visszatelepítési központjába vitte, ahol eltölt majd egy kis időt, mielőtt megpróbálják visszaengedni a vadonba.

2023 májusában egy Thomas nevű elárvult medvét engedtek vissza a vadonba, akit egy évvel korábban találtak, amint egyedül kóborol az észak-görögországi Florina területén. A vadon élő állat visszatelepítését önkéntesek és állatorvosok gondosan megtervezték. Miután a szükséges állatorvosi vizsgálatokhoz elaltatták, jeladó nyakörvet szereltek rá, és a Vitsi-hegy egyik erdőterületére vitték. A ketrec ajtaja kinyílt, és Thomas elrohant a szabad életbe, az erdőbe.

Görögországban jelenleg mintegy 450 barnamedve él. E medvék többsége Észak-Görögország hegyvidéki régióiban lelhető fel, beleértve a Pindos-t és a Rodope-hegységet.

A görögországi medvepopuláció az elmúlt években számos kihívással nézett szembe, többek között az élőhely elvesztésével, az orvvadászattal és az emberekkel való konfliktusokkal. A görög kormány és számos nem kormányzati szervezet, köztük az Arcturos azonban különböző természetvédelmi intézkedéseket hajtott végre a faj védelme és e kihívások enyhítése érdekében. Ezek közé tartoznak a kijelölt védett területek, mint például a Pindos Nemzeti Park, illetve a méhcsaládok elektromos kerítéssel történő körbevétele a helyi méhészekkel való konfliktusok csökkentése érdekében.

2023 márciusában egy másik medve került a címlapokra Görögországban, amikor látták, amint mézzel lakmározik és méhkaptárakat pusztít. A pajkos medve állítólag 40 kg mézet evett meg. A termetes állatot váratlanul rögzítették az automatikus kamerák, amelyeket a „Kallisto” környezetvédelmi csoport tagjai állítottak fel. A csoportot a helyi lakosok figyelmeztették az élőlény által Goumenissa tágabb térségében okozott pusztításra.