A Kalimera Görög Kulturális Egyesület blogja

Kalimera Eger!

A görög NEM újabb árnyalata

2018. november 22. - kalimeraeger

athens.jpg

Kép: Pinterest

Aki járt már az Akropoliszon Athénban, pontosan tudja, mennyire fenséges, gyönyörű és megismételhetetlen az ott szerzett élmény. Így gondolták ezt a Gucci luxusmárka szakemberei is, akik azzal keresték meg a Görög Központi Régészeti Bizottságot, hogy legújabb divatbemutatójukat az Akropoliszon tarthassák.

A 15 perces show-ért, melyre mindössze 300 szerencsést szerettek volna beengedni a Gucci szakemberei, 2 millió eurót kínáltak Görögországnak, ám a görögök nemet mondtak a nagylelkű ajánlatra, azzal indokolva döntésüket, hogy az Akropolisz kulturális jellege összeegyeztethetetlen egy ilyen természetű rendezvénnyel.

Egy falat nyár a télben

Ki mondta, hogy a hidegben nem lehet nyári ihletésű görög kaját enni? Mi biztosan nem, így most jól megmutatjuk, hogyan készül az isteni tiri saganaki (sült sajt), Akis Petretzikis konyhájában.

saganaki_1.jpgKép: www.akispetretzikis.com

Hozzávalók:

Saganaki:

  • 200 gramm görög graviera vagy kefalotiri sajt (ez egy keményebb, sós, fehér sajt, ha éppen ehhez nem jutunk hozzá, más hasonló állagú sajt is megfelelő)
  • 50 gramm liszt
  • 2 deciliter víz
  • 2 deciliter olívaolaj

Saláta:

  • 100 gramm koktélparadicsom (ha színes, még vidámabb lesz a végeredmény)
  • 1 uborka
  • fél lilahagyma
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanál méz
  • 1 evőkanál oregánó
  • ízlés szerint chili
  • egy fél citrom leve
  • egy fél csokor koriander (ha nincs friss, szárítottból egy evőkanál)
  • bors

Elkészítés:

  • A sajtot vágjuk háromszög alakúra, majd forgassuk meg a lisztben, gyorsan mártsuk bele a vízbe, majd újra liszt, újra víz és végül ismét liszt következik. A vizes öblítés nem azt jelenti, hogy mossuk le róla az előzőleg felvitt lisztet, hanem azt, hogy éppen csak mártsuk bele a vízbe. Miután ezzel megvagyunk, süssük ki a sajtot bő olívaolajban.
  • A salátához vágjuk össze a paradicsomot, az uborkát, a hagymát, adjuk hozzá az oregánót, a chilit (elhagyható), a koriandert, a mézet, a citromlevelet, majd sózzuk, borsozzuk ízlés szerint.
  • Készen is vagyunk, tálaljuk, és harapjunk bele a nyárba. Igen, télen is!

Jó étvágyat! Kali orexi!

Forrás: https://akispetretzikis.com

A kis görög zongorazseni

Stelios Kerasidis mindössze 6 esztendős, de máris hatalmas nyomott hagyott a világban, ugyanis a kisfiú számos díjat nyert és megannyi koncertteremben lépett már fel szerte Görögországban.

Stelios ugyanis Isten adta tehetséggel zongorázik, olyannyira ügyes, hogy 2018. október 31-én az a megtiszteltetés érte, hogy mint a valaha volt legfiatalabb görög művész, felléphetett a világhírű Carnegie Hallban, ami New Yorkban található. A Carnegie Hall nem akárkit enged előadói közé: ha valaki ott lehetőséget kap, biztosra vehető, hogy kiemelkedik az átlagos művészek közül.

Stelios mindössze három éves volt, mikor elindult édesapja nyomdokain, aki szintén zongoraművész és zenetanár. Édesapja szerint a kisfiú már babakorában nagy érdeklődést mutatott a zongoradallamok iránt, és három éves korában kapta első leckéjét az édesapjától. Stelios kedvenc zeneszerzői Bach, Chopin és Beethoven.

A kisfiút csodagyereknek tartják, ám ő az ezt firtató kérdésekre csak így válaszol: "Csodagyerek? Mi az? Szeretem a zenét és szeretem a zongorám."

A videón Stelios szereplése látható egy görög tehetségkutatóban, ahol nemcsak a zsűri, de a közönség is imádja a tehetséges, ám szerény kisfiút.

A világ legidősebb hölgye - görög!

ekaterini_karnarou.jpg

Forrás: greekpost

Ekaterini Karnarou-val érdemes lenne elcsevegni. Jelenleg ugyanis ő birtokolja "A világ legidősebb hölgye" címet, a maga 113 életévével, így biztos lenne mondanivalója arról, mi a hosszú élet titka.

Ekaterini jelenleg Krestenában, a Pelonnészoszon él, dokumentumai alapján 1905. július 25-én született. E megtisztelő posztot előtte egy japán hölgy, Nabi Tajima töltötte be, aki 117 éves korában hunyt el, így helyére Ekaterini léphetett.

Isten éltesse még sokáig!

7 érdekesség az ókori Görögországból

okori_gorogorszag.jpg

Kép: Pixabay

Túl azon, amit az ókori Görögországról általában olvashatunk, nap mint nap számos érdekesség lát napvilágot a témát kutató tudósok munkássága nyomán. Ezekből hoztunk egy csokorra valót.

1. Az ókori olimpiai játékok résztvevőinek nem kellett sokat gondolkodniuk azon, milyen mezt válasszanak a vetélkedéshez, ugyanis a játékokon anyaszült meztelenül (esetleg a nemi szervüket éppen takaró anyagdarabban) kellett megjelenniük és versenyezniük.

2. Statisztikák szerint még ma is 2000 olyan ember van a világon, aki még mindig azt a vallást gyakorolja, melyben Zeusznak és az olimposzi Isteneknek hódol.

3., Az ókorban használatos "fém bika" kínzási módszer a görögök találmánya. Az elítélteket a fém bika belsejébe zárták, majd tüzet raktak a bika alá, gyakorlatilag élve megégetve a benne lévőt.

4.Nem Kolumbusz volt az első, aki úgy gondolta, hogy a Föld gömb alakú, ugyanis a gondolat már 500 évvel Krisztus előtt Görögországban is megfogalmazódott. Erathosztenész görög matematikus feljegyzései között találtak ugyanis a Föld körméretére vonatkozó számításokat, amelyek egyáltalán nem jártak messze az azóta mért tényleges számoktól.

5. A tortára helyezett gyertyák szokása is Görögországból ered. A kör alakú tortákkal Artemisz, a vadászat és a Hold Istennője előtt tisztelegtek, ahol a gyertyák a Hold fényét szimbolizálták a tortán.

6. Ókori feljegyzések szerint a neves ókori tudós, Pithagorasz nem evett babot, mert szent zöldségnek tartotta. Nézetét számos tanítványa osztotta.

7. Az ókorban, Spártában a nők házasságkötésük napján leborotválták a fejüket, férfiruhába öltöztek, és egy sötét szobában várták leendő férjüket.

Hollywoodi görög hírességek, ha összefognak

lyreion_arvahaz_1png.jpg

Hollywood két görög származású híressége, Nia Vardalos és John Stamos összefogtak, ugyanis mélyen megérintette őket a hír, hogy a nyári görög tűzvész az Attika keleti részén található Lyreion árvaházat is lakhatatlanná tette.

lyreion_arvahaz_2.jpg

A két híresség gyűjtést kezdeményezett, hogy az így beérkezett adományokból új otthont tudjanak varázsolni azoknak a kis árváknak, akik szüleik után most új otthonukat is elveszítették. Amíg a gyűjtés és a helyreállítás folyik, a 45 gyermek másik otthonban kerül elhelyezésre. A gyűjtés a The Hellenic Initiative nevű szervezet keretein belül zajlik.

nia_vardalos3_1.jpg"A szívem szakad meg azokért az árva gyerekekért, akiket ki kellett költöztetni az otthonukból." - mondta el Nia. "A világ számos pontján élnek görögök, akik törődnek Görögországgal, és újjáépítik ezt az árvaházat, hogy segítsenek a szükséget szenvedő gyerekeknek."

 

john_stamos_1.jpg"Mint friss apukát, a gyerekek arcán megjelent riadalom nagyon szíven ütött." - mondta el John Stamos, akinek első gyermeke idén tavasszal született meg. "Létezik egy kifejezés, a philotimo, amit nem igazán lehet lefordítani, de különleges egyvelege a kötelességtudatnak, a tiszteletnek és a szükséget szenvedők támogatásának: ez motivált engem is."

Aki adakozni szeretne eme nemes ügy érdekében, angol nyelven IDE KATTINTVA találhat információkat.

Képek forrása: The Hellenic Initiative, Pinterest

A világ egyik legkülönlegesebb régészeti lelőhelye

pavlopetri_1.jpg

A Peloponnészoszi-régióban, Pavlopetri mellett igen különös régészeti lelőhely található. Aki el szeretne látogatni oda, búvárszemüveget kell öltenie, ugyanis ez a régészeti lelőhely - ami valójában egy település -  4 méterrel a víz alatt található.

Ezen városka régészeti jelentősége igen nagy, ugyanakkor úgy tartják, hogy ez a legrégebbi víz alá süllyedt település a világon, a maga 5000 éves múltjával.

pavlopetri_2.jpg

A városkában a víz csodálatosan konzerválta az építészeti megoldásokat: az utak, két tároló, templom, temető és egy komplett vízvezetékrendszer nyugszik a víz alatt.

A város szívében egy 40x20 méter nagyságú tér található, s a település érdekessége, hogy házai viszonylag nagyok: akár 12 szobát is rejtenek. Felépítése nem sokban különbözik a mai településektől.

A tudósok úgy tartják, hogy a városka Krisztus előtt 1000 körül süllyedt a tengerbe egy nagy földrengés következtében, neve sajnos nem ismert.

Képek: Pinterest

Tudtad-e...

20. rész

akropolisz.jpgFotó: Pinterest

... hogy Görögország gyönyörű fővárosa, Athén honnan kapta a nevét? A legenda szerint a bölcsesség és a tudomány Istennője, Pallasz Athéné és a tenger Istene, Poszeidon versengtek azért, hogy a várost róluk nevezzék el. A verseny az Akropoliszon volt, ahol Poszeidon szigonyával ráütött a kövekre, melyekből menten víz fakadt. Pallasz Athéné dárdájával hasonlóan járt el, ám ütése nyomán olajfa nőtt. A versengés győztese Athéné lett, hiszen az olajfa a béke jelképe, amelyre oly nagy szükség volt a viszályokkal tarkított időkben.

Rajzoljatok nekünk! :)

Avagy meghirdetjük a "Görögország - Ahogy én látom" pályázatsorozat újabb rajzpályázatát

rajz3.jpg

Az Egri Görög Önkormányzat "A Görögország - ahogy én látom" pályázatsorozat tizenegyedik részeként rajzpályázatot hirdet  Heves megye óvodái, valamint általános iskolái alsó és felső tagozatos diákjai számára, amelynek témája az "Amikor a Nap nyugaton kelt" című görög népmese.

A rajzpályázathoz kapcsolódó történet az Egri Görög Önkormányzat facebook oldalán és az Egri Görög Önkormányzat blogján, a  https://kalimeraeger.blog.hu oldalon olvasható.

Pályázók köre: pályázhat minden Heves megyei óvodás korú gyermek, valamint minden olyan diák, aki Heves megye bármely általános iskolájának alsó tagozatán (1-4. osztály) vagy felső tagozatán (5-8. osztály) tanul, nemzetiséghez való hovatartozásra tekintet nélkül.

Pályázati feltételek:

  • a pályázók szabadon dönthetnek arról, hogy a mese mely részét rajzolják le
  • 1 pályázó 1 alkotással pályázhat, egy osztályból több gyermek is pályázhat
  • a rajzok bármilyen technikával készülhetnek (ceruza, toll,zsírkréta, festék stb.)
  • az alkotások mérete: A/4-es rajzlap
  • az alkotásokat nem kell bekereteztetni vagy kartonra ragasztani
  • az alkotásoknak a célcsoport alkotóitól kell származnia, a célcsoporttól eltérő személy által készített, de egy célcsoporthoz tartozó gyermek nevében beadott pályázat automatikusan a pályázatból való kizárást vonja maga után
  • az alkotó nevét, korát, óvodáját/ általános iskoláját és osztályát, valamint elérhetőségét (telefon és e-mail) az alkotás hátoldalán OLVASHATÓAN kérjük feltüntetni, ellenkező esetben nem tudjuk a nyertes pályázókat értesíteni

Nyeremény: A zsűri által legjobbnak ítélt 10-10-10 (óvodás, alsós és felsős kategória) alkotás készítőjét ajándékokkal jutalmazzuk meg. A nyeremények készpénzre nem válthatók.

A rajzokat a következő címre kérjük eljuttatni:

Egri Görög Önkormányzat -  3300 Eger, Kossuth u. 28.

A borítékra, kérjük,írják rá: Rajzpályázat 2018. december

A pályázatok beérkezési határideje: 2018. december 7.

A be nem érkezett vagy elkésett pályázatokért az Egri Görög Önkormányzat felelősséget nem vállal.

Eredményhirdetés: 2018. december 15. 18:00

Az Egri Görög Önkormányzat által rendezett Görög Szeretet Ünnepen, személyesen történik. Az Egri Görög Önkormányzat minden díjazott alkotót e-mailben/telefonon értesít pályázata sikeréről.

A pályázók alkotásuk beküldésével hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egri Görög Önkormányzat a pályamunkák digitalizált változatát, illetve a pályázók nevét elektronikus oldalain megjelentesse, valamint az alkotásokból egy későbbi, az Egri Görög Önkormányzat által megjelölt időpontban esetlegesen egy kiállítást szervezzen.

További információk: egrigorog@gmail.com, valamint az Egri Görög Önkormányzat facebook oldalán.

Az Egri Görög Önkormányzat az alkotásokat nem küldi vissza a pályázóknak.

Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma

A MESE:

Amikor a Nap nyugaton kelt

görög népmese

 

Élt egyszer egy szegény ember, aki csodaszépen tudott furulyázni. Alig akadt pénze betevő falatra, mégis minden nap kiült a mezőre, és olyan szép dallamokat költött, hogy még a tücskök is inkább őt hallgatták. Történt egy napon, hogy meghallotta a muzsikát egy kígyó, és annyira megtetszett neki, hogy a föld alatti lakásából előhozott egy arany pénzérmét, és a szegény ember lába elé tette.

Megörült a szegény ember az aranypénznek, boldogan vitte haza a családjának. Másnap megint kiment a mezőre, és a kígyó megint csak előbújt, hogy a napon  sütkérezve hallgassa a furulyaszót. A zene végeztével ismét egy aranypénzt adott az embernek. Így ment ez nap, nap után, míg végül egy reggel így szólt a kígyó:

- Barátom, már nem sok időm van hátra ebben a világban. Amikor meghalok, temess el a kertedben, és meglásd, olyan fává változom, ami szerencsét hoz neked!

A szegény ember másnap valóban halva találta a kígyót. Megsiratta és eltemette - és láss csodát, a kertben hamarosan egy terebélyes fa nőtt. Minden egyes nap friss, érett gyümölcs csüngött rajta: birsalma a páros és narancs a páratlan napokon. Örvendezett a kis család a sok zamatos gyümölcsnek, és együtt gondozták a fát. Történt egy napon, hogy egy kereskedőhajó érkezett messzi földről a város kikötőjébe. A fedélzetről a kapitány meglátta a kis család kertjében magasodó fát, amiről messzire ragyogtak az érett, aranyszínű birsalmák. Amikor betért a város fogadójába, nagy hangon mondogatta, hogy milyen szép birsalmák nőnek ebben meg ebben a kertben. Meghallotta ezt a szegény ember, és odalépett a kapitányhoz:

- Nem birsalmák azok, hanem narancsok!

- Megbolondultál, ember? Távcső nélkül is láttam, hogy birsalmák, hiszen sárgák!

- Márpedig azok narancsok, kapitány úr!

Addig-addig veszekedtek, amíg a kapitány fogadást ajánlott:

- Márpedig nekem van igazam! A hajómat rá, hogy birsalmák!

- Hát akkor jöjjön el holnap reggel, kapitány úr, és nézze meg a fát!

Kezet ráztak, megkötötték a fogadást - és másnap reggelre, a kapitány legnagyobb döbbenetére, valóban érett narancsok himbálóztak a fán. Mit volt mit tennie, oda kellett adnia a hajóját rakományostul a szegény ember családjának.

A szegény ember attól a naptól kezdve gazdag ember lett. Hamar rájött a csodálatos fa hasznára: amikor kevés lett a pénze, fogadást kötött egy gazdag idegennel, hogy narancs nő-e a fán vagy birsalma, és minden alkalommal neki lett igaza (hiszen a fa titkát a messzi földről jött idegenek nem ismerték). Addig-addig gyarapodott a vagyona, amíg el nem bízta magát.

Történt egy napon, hogy egy idegen kereskedő érkezett a városba, aki üvegeket árult. Az első napon, amikor betért a fogadóba, ő is a titokzatos fogadás csapdájába esett, és minden pénzét elveszítette. Igen ám, de ez a kereskedő nem olyan ember volt, aki annyiban hagyta a vereséget. Amíg a férj nem volt otthon, meglátogatta a házikót a csodás fával, elbeszélgetett a feleséggel, édességet osztott a gyerekeknek, és addig-addig csevegett velük, míg az egyik gyerek kikotyogta a fa titkát. Másnap reggel a kereskedő visszament a fogadóba, és az utolsó garasát is feltette egy újabb fogadásra, a gazdag ember minden vagyona ellenében.

- Márpedig úgy gondolom, hogy azon a fán narancsok nőnek!

- Hát pedig birsalmák. Csak tudom, hiszen az én fám! De sebaj, ha már fogadtunk, gyere el hozzám holnap reggel, és nézd meg megint azt a fát!

- Miért várnék holnap reggelig? Nézzük meg most, rögtön! - javasolta ravaszul a kereskedő. Hiába ellenkezett a fa tulajdonosa, mégiscsak visszamentek a fához, és még az aznapi narancsokkal teli találták.

Egy csapásra elvesztette a család mindenét, és a gazdag emberből újra szegény ember lett. Kétségbeesetten siratta a könnyelműségét és a vagyonát. Annyira elkeseredett, hogy elhatározta, elbujdosik a nagyvilágba. Útnak is indult még aznap éjjel. Addig ment, vándorolt, míg el nem érkezett a világ szélére, ahol a Nap háza állt; a Nap éppen úton volt, de a szegény ember otthon találta az édesanyját.

- Kedves néném, könyörülj rajtam! - szólította meg a Nap anyját, és elsírta neki az egész történetet a kígyóról, a csodálatos fáról, meg a fogadásról.

- Ejnye-ejnye - ingatta a fejét a Nap anyja. - Jobban át kellett volna gondolnod a dolgokat! De mivel családod van, és megtanultad a leckét, segítek neked. Bújj el, amíg a fiam haza nem jön! Majd szólok, ha előjöhetsz.

El is bújt a szegény ember, és hamarosan hazaért a Nap. Az anyja bőséges vacsorát tálalt neki, és addig etette-itatta, amíg már moccanni sem tudott. Amikor a Nap jóllakott, előállt a szegény ember, és elmesélte, mi járatban van.

- Szerencséd, hogy megvártad, amíg megvacsorázom, mert különben felfaltalak volna! - mondta a Nap. - De mert jókedvemben találtál, és udvarias voltál az édesanyámmal, segítek neked. Menj haza, köss fogadást a kereskedővel, hogy három nap múlva nyugaton fogok kelni. A többit bízd rám!

A szegény ember boldogan hazament, és szaladt egyenesen a fogadóba.

- Újabb fogadást jöttem kötni! - mondta a kereskedőnek.

- És ugyan mit tennél fel rá? Már minden vagyonod az enyém!

- Ha elveszítem a fogadást, örökre a szolgád leszek a gyerekeimmel együtt - ígérte a szegény ember. - De ma különösen szerencsésnek érzem magam! Annyira szerencsésnek, hogy még abban is szívesen fogadnék, hogy holnap nyugaton kel fel a Nap!

- Ki hallott már ilyet? Még hogy a Nap nyugaton kel? Hát jól van, nem bánom - bólintott a kereskedő, és megkötötték a fogadást az összes vendég szeme láttára.

Nagy volt aztán a kereskedő döbbenete, amikor másnap reggel nyugaton kelt fel a Nap. Mit volt mit tenni, vissza kellett adnia a szegény ember teljes vagyonát az utolsó centig. A szegény emberből ismét gazdag ember lett. Lett annyi kincse, hogy élete végéig kényelmesen élhetett a családjával, ami jó is volt, mert fogadást bizony soha többé nem kötött senkivel. A kis család boldogan élt a csodálatos fa árnyékában, és mindennap jól laktak - hol naranccsal, hol pedig birsalmával.

süti beállítások módosítása