Svájci régészek megtalálták Artemisz görög istennő több mint száz éve keresett szentélyét a görögországi Evia szigetén fekvő Amarintos falu közelében - közölte szeptember végén a görög kulturális minisztérium.

Az Artemisz-szentély (Artemiszion) létezése az ókori görög dokumentumokból, köztük Sztrabón görög földrajzi író műveiből ismert volt, de maradványainak helyét egész ez év nyaráig nem tudták biztosan azonosítani. A templom maradványai mintegy 10 kilométerre fekszenek attól a helytől, ahol korábban feltételezték.

Az elmúlt tíz évben svájci régészek Karl Rebernek, a Lausanne-i Egyetem professzorának vezetésével próbálták meghatározni a templom helyét. A feltárások során találtak egy vastag falat, amely a templom melletti oszlopcsarnok része volt, és az épület egy nagyobb részét is sikerült feltárni. Görög hírportálok szerint az idei ásatásokon bukkantak a régészek olyan bizonyítékra, amely véglegesen megerősítette, hogy az Artemiszion maradványait találták meg Evia szigetén.

Az épületeket a Kr. e. 6. és 2. század közötti időszakban emelték. Találtak egy szökőkutat, Artemisz-feliratokat, Artemisznek és ikertestvérének, Apollónnak és anyjuknak, Létónak szóló felajánlásokat. Ez az Artemisz-szentély volt az istennő fő kultuszhelye az Athénhoz közeli térségben.

Az ókori Hellászban Artemiszt, a Hold és a vadászat szűz istennőjét, a nők és gyermekek védelmezőjét sokfelé tisztelték, nagy ünnepségeket rendeztek számára. Amikor a leányok elérték a pubertás kort, akkor Artemisznek ajánlották őket, mint szüzeket. Amikor férjhez mentek, egy áldozati máglyán fel kellett áldozniuk addigi szűz gyermekéletük holmijait, így a babákat, játékokat és hajfürtjüket.

Forrás: innen

Fotó: Pinterest

....hogy Görögország legmagasabb pontja az istenek lakhelyén, az Olimposz-hegyen található (2917 méter)?

-mk-

Fotó: Pinterest

Gondoltad volna, hogy mint oly sok minden, a lekvár is görög eredetű?

A görögök az első lekvárt birsalmából készítették, felismerve a tényt, hogy a mézzel lassú tűzön összeforralt gyümölcs a tűzről levéve kocsonyás állagúvá válik. A főzetet melimilonnak (μελίμηλον) nevezték el, mely valójában egy szóösszetétel a görög méz és alma szavakból.  A lekvárfőzés szokását a rómaiak is átvették, majd szépen lassan elterjedt ez a hagyomány szerte Európában és a világban.

Ma már a görögök sem kizárólag birsalmából készítik a lekvárt, vagy ahogy ők nevezik, a marmeládát (μαρμελάδα). Felhasználási módja sem tér el a hazánkban szokásostól: süteménybe teszik, kenyérre, pirítósra kenik, de önmagában, kis joghurttal elkeverve is fogyasztják.

A görögök szívesen készítenek lekvárt citrusfélékből (narancs, bergamott, citrom, grépfrút, mandarin) is, amelynek ízvilága kicsit eltér a Magyarországon megszokottól. A citrusfélékből készített lekvár ugyanis kicsit kesernyés ízű, ugyanis a lekvárba a gyümölcs héját is beledolgozzák, az abban található illóolaj idézi elő ezt az ízhatást.

-mn-

Bár már hosszabb ideje tartózkodott Magyarországon, nevét és végtelenül pozitív egyéniségét Friderikusz Sándor „Fantasztikus Európa” című műsorában ismerte meg az ország. Rendkívül sokoldalú művész: operaénekesnő, ének- és zongoratanár, gasztronómiai cikkek írója, szórakoztató műsorok rendszeres résztvevője. Programja, a babáknak és totyogóknak szervezett "Sing Along Kids" egyre sikeresebb. Mitilineou Cleoval beszélgettünk.

A "Fantasztikus Európa" című, hetente jelentkező műsor az Európai Unió országainak kulturális sokszínűségét volt hivatott bemutatni. Az állandó műsorvezető, Friderikusz Sándor mellett különböző nemzetiségű társműsorvezetők foglaltak helyet, akik országaik szokásairól, hagyományairól meséltek. Milyen emlékeket őrzöl erről a műsorról?

Bár hosszú évek teltek el a műsor óta, mégis olyan, mintha csak tegnap történt volna. Ami hihetetlen számomra, hogy még mindig felismernek az emberek, tudják,hogy én vagyok a görög lány a műsorból. Csodálatos élményeket, emlékeket őrzök a show-ról, ami nekünk nemcsak szórakozást, hanem kőkemény munkát is jelentett. Hatalmas kihívás volt, hiszen függetlenül attól, hogy éppen fáradt voltam vagy beteg, mindig keményen kellett készülni, s kifogástalanul teljesíteni. Az utolsó felvétel, mely anyák napja alkalmából készült, több okból is emlékezetes számomra. Magas lázam volt, énekelnem is kellett, így különösen nagy koncentrációra volt szükségem ahhoz, hogy a nézők semmit se vegyenek észre a betegségemből. Ebben az adásban lepett meg Friderikusz Sándor azzal, hogy elhívta a műsorba Ciprusról a szüleimet. Könnyek között üdvözöltük egymást, s amint megláttam őket, azonnal meggyógyultam. 

Hogyan talált meg a lehetőség, hogy szerepelj ebben a műsorban?

A Zeneakadémia Nemzetközi Osztályának vezetője - aki egyébként 1995 óta a barátnőm is-, mesélt nekem először erről a show-ról, és ösztönzött arra, hogy jelentkezzek, hiszen ez egy olyan műsor, ami igazán nekem való. Kezdetben nem tetszett a lehetőség, hiszen kezdő operaénekesként nem szerettem volna tv-ben, hasonló műsorokban szerepelni, és abban sem voltam biztos, hogy menne ez nekem. Később a műsor szerkesztői interjúra hívtak, ahol rögtön ki is választottak, én pedig a kezdeti aggályaim ellenére éltem a lehetőséggel, s nem bántam meg. Boldog voltam, mert Friderikusz Sándor nagyon megkedvelt engem, sőt, én voltam az, aki az összes adásban szerepelt.

Emlékszem, álltam egy halász előtt, és egy népszerű görög dalt énekeltem, a 4. évemet sem töltöttem akkor még be.

Hogy emlékszel vissza a gyermekkorodra?

Thessalonikiben születtem, majd a szüleimmel Ciprusra költöztünk. Átlagos, boldog gyerekkorom volt, Pafoson nőttem fel. Emlékszem, mindig énekeltem, imádtam szerepelni. Az első énekesi emlékem Kefaloniához kötődik, ahol édesanyám tanárként dolgozott. Emlékszem, álltam egy halász előtt, és egy népszerű görög dalt énekeltem, a 4. évemet sem töltöttem akkor még be.

Emellett kitűnő tanuló voltam, zongoráztam, így az énektanári, valamint az operaénekesi diplomán kívül a zongoratanári diplomát is megszereztem. Ünnepek alatt, valamint nyáron, amikor nem volt iskola, édesapám virágüzletében segédkeztem.

Mi hozott és miért éppen Magyarországra?

1995-ben egy barátnőm ösztönzött, aki itt akart továbbtanulni. Sajnos neki nem sikerült a felvételi, nekem viszont igen, Debrecenbe és Budapestre is felvettek a Zeneakadémiára, emiatt tönkre is ment a barátságunk. A két város közül természetesen Budapestet választottam, mert nagyon megtetszett a város, valamint a Zeneakadémia épülete.

Említetted, hogy gyakorlatilag kisgyermekkorodtól kezdve folyamatosan énekeltél. Mikor kezdett kikristályosodni számodra, hogy több lesz ez, mint hobbi?

Cipruson 11 évesen kezdtem énekórákra járni, egy másik városba, Limassolba. Ioli Mousteri volt a mesterem, nagyon szerettem őt. Nála szereztem az első diplomámat.

Ezt követően jöttem a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol Ónody Mártánál és Nádor Magdánál tanultam. Sok kurzusra jártam, részt vettem Margarita Lilova, Virginia Zeani, Ileana Cotrubas, Renatta Scotto, Sherill Milnes, Nicholas Clapton, Hamary Júlia, Marton Éva, Anna Reynolds és Antoine Palloc mesterkurzusán. Folyamatosan képzem magam.

Mikor végeztél a Zeneakadémián, nem vágytál vissza Görögországba vagy Ciprusra?

Valahogy nem, a szívem itt ragadt. Egyrészt, mert imádom a Magyar Állami Operaházat, Budapestet és a férjemet is, akivel itt kezdtünk közös életet. Szerencsére mindig voltak fellépéseim, akár az Operaházban, akár koncerténekesnőként,megbecsülik a munkám.

Számos díjat, elismerést tudhatsz magadénak. Melyek ezek?

2003-ban megnyertem a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál első díját (itt Marton Éva volt a zsűri elnöke), és a Szombathelyi Nemzetközi Haydn Verseny második díját (elsőt ekkor nem osztottak). Olaszországban, Veronában, a Don Giovanni Énekversenyen különdíjat nyertem. Középdöntős voltam a híres Cardiffi énekversenyen és döntős az olaszországi Franco Corelli Operaversenyen. 

Mely szerepeid álltak a legközelebb hozzád?

Úgy gondolom, hogy minden szerepet, ami nekem való, elénekeltem már. Alakítottam: Júliát (Gounod: Rómeó és Júlia), Suzannát (Mozart: Figaró házassága), Zerlinát (Mozart: Don Giovanni), Norinát (Donizetti: Don Pasquale), Adinát (Donizetti: Szerelmi bájital), Clorindát (Rossini: Hamupipőke), Frasquitát (Bizet: Carmen ). 2005-ben Ausztriában a Gars am Kamp nyári operafesztiválon Zerlina szerepét, 2008-ban a Kolozsvári Magyar Operában pedig Musetta szerepét énekeltem el.

Jelenleg a Sing Along Kids gyermekkurzusokat tartom, ahová 3 éves korig várom a babákat és totyogókat. A foglakozások angol nyelven folynak.

Nemcsak énekelsz, tanítod is…

A tanítás nagyon fontos számomra, már Ciprusra is hívtak mesterkurzusokat tartani. Jelenleg a Sing Along Kids gyermekkurzusokat tartom, ahová 3 éves korig várom a babákat és totyogókat. A foglakozások angol nyelven folynak.

Mivel foglalkozol a legszívesebben szabadidődben?

Igazi rendmániás háziasszony vagyok, főzök, takarítok. Nemcsak a családom miatt fontos ez, hanem azért is, mert tanítványokat fogadok.

A Fantasztikus Európán kívül más műsorokban is láthattak a nézők. Megkedvelted a tv-s szerepléseket?

Szerepeltem már a Dalnokok Ligájában, a Reggeliben, a Csak csajokban és a Ridikülben is. Igazából ezek a csajos, beszélgetős műsorok állnak hozzám a legközelebb, a Ridikül felvételét nagyon élveztem!

Igazi multikulturális család a tietek: a férjed palesztin származású. Hol ismerkedtetek meg?

A férjem magyar állampolgár is, a családja Kuvaitban él. Az egyetemi évek alatt, 1997 szilveszterén ismerkedtünk meg a Váci utcában, azóta is imádom ezt az utcát. Még aznap éjszaka újra összefutottunk egy szórakozóhelyen, ám akkor csak egy csók csattant el. Másnap hívott, pedig én nem adtam meg neki a telefonszámomat, kiderült, ő maga nyomozta ki közös ismerősök révén. Rögtön beleszerettem, s arról álmodoztam, bárcsak ő lenne a férjem, s a gyerekeim apja. Nagyon imponált, ahogy a szüleivel, bátyjával, családjával viselkedett, s az is, hogy komoly, felelősségteljes férfi, aki a fogorvosi egyetemen tanul. 11 év után házasodtunk össze. Két gyönyörű gyermekünk van, Zakariás és Leila.

A kultúrák, amelyekből érkeztünk, nagyon közel vannak egymáshoz, én hagyományos nő vagyok, foglalkozom az otthonunkkal, ő keresi a pénzt. Én is, de az az enyém. (nevet)

Gyermekeitek igazi multikulturális közegben nőnek fel. Milyen nyelven beszéltek hozzájuk?

Négy nyelvet hallanak párhuzamosan. Én görögül beszélek velük, az apjuk arabul, mi a férjemmel egymás között angolul, a magyar nyelvvel pedig ugye mindenhol találkoznak.

Az Ellinizmosz magazinban hónapokon keresztül olvashattuk a receptjeidet. A főzés is a szenvedélyed?

Szeretek főzni, ám ennél is jobban szeretek enni. Mondjuk, jobb lenne enni és nem hízni, de ilyen nincs.

Honnan merítesz ötleteket, hogy mi kerüljön az asztalra?

Anyukám receptjei a legjobbak, ezenfelül az interneten szoktam újabbak után kutatni.

Vannak specialitásaid? Mit készítesz a legszívesebben?

Mousakát, pastitsiót, revanit, finikotát, gemistát, mindet imádom, de arab ételeket is szívesen készítek: molokhiát, malobát, hydrát. Rajongunk a húsos ételekért.

Imádok itt élni!

Most már ideköt a családod, a munkád. Mit jelent számodra Magyarország?

Hálás vagyok ennek az országnak, mert itt tudtam érvényesülni, úgyis, mint ember, és úgyis, mint művész. Sok magyar barátom van, nagyon kötődöm hozzájuk. Imádom a kollégaimat, a tanáromat, az egész várost. Imádok itt élni!

Cleo programja, a Sing Along Kids egyre sikeresebb.

Bővebb információ: itt

dr. Miliosz Nikolett

Abban egyetérthetünk, hogy bármerre járunk is Görögországban, ragyogó napfény, kedves emberek, gyönyörű tájak és fantasztikus ízek várnak ránk. Nincs ez másképp akkor sem, ha Rodoszra látogatunk. A Dodekaniszosz-szigetcsoport legnagyobb tagja nemcsak szépségével, fenséges strandjaival, hanem kulturális örökségeivel is ámulatba ejti az ide kirándulót. Rodosz nevét világszerte már gyermekkorban hallják a nebulók, hiszen történelem órán sokszor említésre kerül az ókori világ hét csodája közül a Hélioszt ábrázoló Rodoszi Kolosszus, amely sajnos még abban az időben, földrengés következtében elpusztult.

Abban az esetben, ha úgy döntünk, mellőzzük a fakultatív programokat, és saját magunk barangoljuk be a szigetet, úgy is jó döntést hozunk. Mivel egy kb. 80 km hosszú földdarabról van szó, minden probléma és fáradtság nélkül tehetjük meg ezt egy bérelt autóval vagy motorral.

Repülőgépünk Rodosz fővárosban, a Diagoras nemzetközi repülőtéren fog landolni. A legnagyobb és legtöbb lakossal rendelkező településen több kultúra is otthagyta a keze nyomát. Erről mi magunk is saját szemünkkel győződhetünk meg, mikor a csodálatos állapotban fennmaradt, mai formáját a johannita lovagrend által elnyert óvárosba látogatunk el, mely 1988 óta a Világörökség része.

Az Várkapun átjutva, az északi részen találjuk meg a lovagoknak emelt részeket, mint például a máltai lovagrend által épített Nagymester Palotáját, mely a sziget legismertebb épülete, ma múzeumként funkcionál. A városfalakon belül található még a Várbeli Miasszonyunk-templom, mely jelenleg a bizánci művészet múzeuma. A Palazzo dell’Armeria rendkórházi és fegyverraktári szerepkört is betöltött, de most a régészeti intézet, illetve a népművészeti múzeum kapott benne helyet. A Szulejmán-mecset ma is imaház, turistáknak azonban tilos a belépés. Érdemes sétát tenni a török- és zsidónegyedekben, hiszen rengeteg szépen fennmaradt épületet vehetünk szemügyre. Óvárosi sétánkat (fotó: Pinterest) fejezzük be a Lovagok utcájában, mely fekete kavicsmozaikjaival rí ki a többi utca közül.

Természetesen az Újváros is rengeteg szépséget rejt. Páratlan hangulatú kikötői adnak otthont többek között annak a három középkori szélmalomnak, melyek oly sok képeslapon megjelennek, vagy a Szent Miklós toronynak, mely a Kolosszus egykori feltételezett helyén magasodik. A nap bármely szakában fantasztikus látványt nyújtanak.

Ilissos felé véve az irányt rengeteg mükénei sírhelyet tártak fel. A Filerimos-hegy csúcsa felé még több emlékkel találkozhatunk. Szintén régészeti leletek tekinthetőek meg az ősi Kamiros településnél, melynek többször elpusztult és újjáépített emlékei a Rodoszi Régészeti Múzeumban kerültek kiállításra.

Mesebeli élményben lesz részünk, ha az Akriamitis-hegy és a tenger találkozásához érünk Monolithos-nál. Egy magányosan álló hegy csúcsán helyezkedik el egy keresztes lovagi kastély, mely lentről nézve megközelíthetetlennek tűnik. Érdemes itt megvárni a naplementét, mikor a táj egy teljesen más arcát mutatja meg.

A túrázni vágyók is megtalálhatják a számításaikat: kiránduljanak el az Epta Piges-hez, vagyis a Hét Forráshoz: ez a név arra a hét patakra utal, melyek egy kis tavat és vízesést táplálnak egy csodálatos oázist létrehozván.

Kihagyhatatlan a Lindos-ban (fotó: Pinterest) álló Akropolisz, mely nemcsak a benne található emlékek miatt varázslatos, de onnan letekintve páratlan látvány terül elénk. A magaslatot szamárháton elérve lesz igazán teljes az élmény.

A Parasonis-i fok a sziget legdélebbi csücske, mely elkülönülve a parttól, egy keskeny földnyelven átkelve közelíthető meg. A hullámok és szél játékának köszönhetően ez a terület a szörfösök és a széllovasok paradicsoma.

Nagy vétek lenne valakinek úgy elhagynia a szigetet, hogy nem járt Petaloudes-ben, a Pillangók völgyében. A szűk völgyet patak szeli át, ahol a látogatók a legnagyobb csendben gyönyörködhetnek a szebbnél szebb színben pompázó pillangókban.

A helyi bort kóstolni vágyóknak érdemes ellátogatnia Embonas-ba, Rodosz bortermelő központjába, ahol nemcsak a finom nedűt, de a kiváló helyi szőlőt is megízlelhetjük.

A bulizni vágyóknak kétségtelenül Faliraki a legmegfelelőbb választás, hiszen rengeteg klubjával és szórakozóhelyével egy percre sem hagy minket unatkozni.

Akik voltak már Rodoszon, egyöntetűen felejthetetlennek ítélik meg az ott eltöltött időt, legtöbbjük pedig meg is fogadta, hogy egyszer még visszatér. Remélem, hogy az előbbi pár sorral sikerült felébresztenem néhány kellemes emléket azok számára, akik már ellátogattak a szigetre, és esetleg a jövőben még egy utat terveznek ide. Azoknak, akik még nem voltak, pedig csak tanácsolni tudom: erősítsék ők is a Rodoszra (vagy a Dodekaniszosz-szigetcsoporthoz tartozó más szigetek egyikére) visszatérők táborát!

Káprázatos Görögország

Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak a kifejezetten felnőtteknek készült színezők, melyek aprólékos kidolgozottságú, általunk kifestendő képeket kínálnak.

A felnőtt színezők célja a kikapcsolódás, a napi stressz könnyebb levezetése.

Lee Il-Sun könyve, a Káprázatos Görögország a csodálatos Görögország tájait eleveníti meg, melyeket olyan színekbe öltöztethetünk, amilyenbe csak akarunk.

Fotó: Pinterest

A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.

Plutarkhosz

Fotó: kulturpart.hu

amerikai-kanadai romantikus vígjáték, 95 percben

Rendezte: Joel Zwick

Forgatókönyvíró: Nia Vardalos

Főszereplők: Nia Vardalos, John Corbett, Michael Constantine, Lainie Kazan

Tartalom: Mire vágyik egy apa? Természetesen arra, hogy a lánya menjen férjhez valami rendes, megbízható férfihoz. Mire vágyik egy görög apa? Természetesen arra, hogy a lánya menjen hozzá egy görög férfihoz, aki lehetőleg még rendes is.
Toula (Nia Vardalos) 30 éves, szülei chicagói éttermében, a Táncoló Zorbában dolgozik, elhanyagolja magát, és családja legnagyobb rémületére semmi jelét nem mutatja, hogy kedve volna végre megházasodni és gyerekeket szülni. Az apja már bármilyen vővel kiegyezne. Pontosabban: majdnem bármilyennel. De Toula, az örök lázadó egyszer csak megszabadul a szemüvegétől, egyre szexibben öltözik, senkinek nem árulja el, mivel tölti az estéit, és végül bemutatja álmai férfiát, Iant, aki szőke, nem görög, és még vegetáriánus is. Elszabadul a pokol! De nincs mese: az apának el kell viselnie Iant, Iannek el kell viselnie új családját, és Toulának el kell viselnie, hogy szerettei képtelenek elviselni egymást.