Kedves Olvasók!

Amikor 1998-ban első ízben megalakult az Egri Görög Önkormányzat, még magunk sem gondoltuk volna, hogy milyen izgalmas kaland veszi kezdetét. Hogy mennyi örömöt, emléket, feledhetetlen és megható pillanatot szereznek nekünk az Egri Görög Önkormányzat által szervezett rendezvények, programok, találkozások, az együtt töltött idő.

Ez is egy örömteli pillanat, hiszen hosszú hónapok ötletelését, munkáját mutathatom most be Önöknek/Nektek. Egy olyan blogot, melyet azért hoztunk létre, hogy otthont adjon mindennek, ami görög, olyan bejegyzéseken, cikkeken, értékes olvasnivalókon keresztül, melyek elgondolkodtatnak, szórakoztatnak, kikapcsolnak.

Az oldalon hosszabb és rövidebb írások, állandó rovatok és független cikkek egyaránt fellelhetőek, hogy mindenki megtalálja azt, ami számára az adott pillanatban a leginkább hasznos vagy szívmelengető, legyen az egy zeneszám, egy interjú, egy-egy bölcsesség nagy gondolkodóinktól, könyv-, film- vagy programajánló vagy egy úti kalauz gyönyörű hazánkba.

Gondoltunk azokra is, akik csak néhány percig tudnak időzni az oldalon, nekik szólnak rövidebb cikkeink, ám akik hosszabb ideig maradnak, tartalmas és hosszabb írások közül is válogathatnak.

Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki nélkül e blog nem jöhetett volna létre, valamint Eger városának, hogy ilyen szeretettel vesz körül minket immáron 19 éve.

Kívánom, hogy olyan szeretettel olvassák/olvassátok a blogot, ahogy mi készítettük, ehhez kívánok jó szórakozást, kellemes időtöltést és jó egészséget!

Kalimera Eger!

                                                                                  Tisztelettel:

                                                                                                  dr. Miliosz Kozmasz

                                                                                               Egri Görög Önkormányzat

                                                                                                             elnök

Az Egri Görög Önkormányzat november-decemberi kínálata

➡️2017. november-december: a "Görögország - Ahogy én látom" pályázatsorozat 9. része keretében "A kalikandzaroszok meséje" - rajzpályázat Heves megye óvodásai és általános iskolásai számára (határidő: 2017. december 10.) ♀️✍️
➡️2017. december 6. - Agios Nikolaos meglepetése, melyre hónapok óta készülünk
➡️2017. december 16. 17:30 - Az Egri Görög Önkormányzat közmeghallgatása (Bartakovics Béla Közösségi Ház - 3300 Eger, Knézich Károly u. 8.)
➡️2017. december 16. 18:30 - GÖRÖG SZERETET ÜNNEP (Bartakovics Béla Közösségi Ház - 3300 Eger, Knézich Károly u. 8.)
➡️2017. december 17. 16:00 - Görög kézműves foglalkozás (Szent Hedvig Leánykollégium) - készítsünk együtt görög ajándékokat karácsonyra - az alapanyagokat mi adjuk
Nagy szeretettel várunk mindenkit, programjaink INGYENESEK!

Fotó: Pinterest

Az Egri Görög Önkormányzat "A Görögország - ahogy én látom" pályázatsorozat kilencedik részeként rajzpályázatot hirdet  Heves megye óvodái, valamint általános iskolái alsó és felső tagozatos diákjai számára, amelynek témája a "Kalikandzaroszok meséje" című görög mese.

A rajzpályázathoz kapcsolódó történet az Egri Görög Önkormányzat facebook oldalán és alább olvasható.

Pályázók köre: pályázhat minden Heves megyei óvodás korú gyermek, valamint minden olyan diák, aki Heves megye bármely általános iskolájának alsó tagozatán (1-4. osztály) vagy felső tagozatán (5-8. osztály) tanul, nemzetiséghez való hovatartozásra tekintet nélkül.

Pályázati feltételek:

• a pályázók szabadon dönthetnek arról, hogy a mese mely részét rajzolják le
• 1 pályázó 1 alkotással pályázhat, egy osztályból több gyermek is pályázhat
• a rajzok bármilyen technikával készülhetnek (ceruza, toll,zsírkréta, festék stb.)
• az alkotások mérete: A/4-es rajzlap
• az alkotásokat nem kell bekereteztetni vagy kartonra ragasztani
• az alkotásoknak a célcsoport alkotóitól kell származnia, a célcsoporttól eltérő személy által készített, de egy célcsoporthoz tartozó gyermek nevében beadott pályázat automatikusan a pályázatból való kizárást vonja maga után
• az alkotó nevét, korát, óvodáját/ általános iskoláját és osztályát, valamint elérhetőségét (telefon és e-mail) az alkotás hátoldalán OLVASHATÓAN kérjük feltüntetni, ellenkező esetben nem tudjuk a nyertes pályázókat értesíteni

Nyeremény: A zsűri által legjobbnak ítélt 10-10-10 (óvodás, alsós és felsős kategória) alkotás készítőjét ajándékokkal jutalmazzuk meg. A nyeremények készpénzre nem válthatók.

A rajzokat a következő címre kérjük eljuttatni:

Egri Görög Önkormányzat-  3300 Eger, Kossuth u. 28.

A borítékra, kérjük,írják rá: Rajzpályázat 2017. december

A pályázatok beérkezési határideje: 2017. december 10.

A be nem érkezett vagy elkésett pályázatokért az Egri Görög Önkormányzat felelősséget nem vállal.

Eredményhirdetés: 2017. december 16. (szombat) 18:30

Az Egri Görög Önkormányzat által rendezett Görög Szeretet Ünnepen, személyesen történik. Az Egri Görög Önkormányzat minden díjazott alkotót e-mailben/telefonon értesít pályázata sikeréről.

A pályázók alkotásuk beküldésével hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egri Görög Önkormányzat a pályamunkák digitalizált változatát, illetve a pályázók nevét elektronikus oldalain megjelentesse, valamint az alkotásokból egy későbbi, az Egri Görög Önkormányzat által megjelölt időpontban esetlegesen egy kiállítást szervezzen.

További információk: egrigorog@gmail.com, valamint az Egri Görög Önkormányzat facebook oldalán.

Az Egri Görög Önkormányzat az alkotásokat nem küldi vissza a pályázóknak.

Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma

A történet

A kalikandzaroszok meséje

- Giagia, ma este a kalikandzaroszokról mesélj! - kérte Eleni a nagymamáját lefekvés előtt.

- Ó, ez egy nagyon régi történet! - kezdte Maria mama. - Egyszer volt, hol nem volt, még az Olimposz hegyen is túl, Görögországban, mélyen a föld alatt élnek a kalikandzaroszok. Apró, zöld vagy fekete színű, ráncos bőrű manók, akik egész évben azzal foglalatoskodnak, hogy az Élet Fájának törzsét fűrészelik. Ám akármilyen szorgosan is dolgoznak, csak nem akar a munkájuknak vége szakadni. Napról napra manókezek sokasága feszül neki a vastag törzsnek, fúrják, faragják, fűrészelik, ám mire a végére érnének, minden évben elérkezik a dodekaimero tizenkét napja, a karácsony után az újév, majd a vízkereszt, mikor felfüggesztik a munkát, előbújnak a föld alól, hogy a halandókat bosszantsák. Kifürkészik, hogy az emberek mikor nem tartózkodnak otthon, a kéményeken keresztül bemásznak a házakba, mert imádnak rosszalkodni. Felborítják a bútorokat, megeszik az ennivalót, összetörik a tányérokat, s mikor végeznek, örömükben táncra perdülnek. Imádják a palacsintát. Az emberek, hogy távol tartsák őket az otthonuktól, szentelt vizet tartanak házaikban, s folyamatosan törekednek arra, hogy a tűz ne aludjon ki ezen időszakban a családi tűzhelyen. Emlékszel még arra a finom spenótra, amit a szpanakopitába tettünk?

- Igen! - felelte Eleni, és a spenótos pitára gondolt, ami a kedvenc ételei közé tartozott.

- A manókat távoltartó tűznek varázsereje van, a hamut kiszórtuk Dimitrisz papával a kertbe, abban a földben növekedtek a zöldségeink. Ám a kalikandzaroszok nemcsak a tűztől félnek, a bazsalikommal átkötött fakeresztet sem szeretik, ahogy a Kefalonia szigetén szokásos tömjénégetés is nagyon piszkálja az orrukat. A kis manók éjszakai lények, de nem kell félned tőlük, csak akkor merészkednek elő, ha senki sincs otthon, nem kedvelik az emberek társaságát. Az a hír járja róluk, hogy csak kettőig tudnak számolni, a hármas szám kiejtésével ugyanis megsemmisítik magukat, ezért sokan tésztaszűrőt helyeznek a küszöbükre, mert a manók kíváncsiak, tudni akarják, hány lyuk van rajta, így nem bírják ki, hogy ne számolják meg. Mire azonban a hármas szám kihagyásával a végére érnének, reggel lesz, amikor kénytelenek elrejtőzni. Vízkeresztkor pedig a szentelt víz visszazavarja őket a föld alá, az otthonukba, ahol döbbenten látják, hogy az Élet Fája újra ép törzzsel várja őket. Ekkor újult erővel kezdenek neki a fűrészelésnek, egész évben a dodekaimero három ünnepére várva. De most már aludj, mert holnap kálándákat énekeltek a barátnőiddel. Biztos kapsz megint sok édességet és magot a szomszédoktól. - kívánt jó éjszakát Maria mama az unokájának. Miután betakargatta Elenit, kinézett az ablakon. A kavargó hóesés ezüstössé tette a tájat, a házak ablakaiból meleg fény szűrődött ki, s Maria mama azt kívánta, legyen mindenkinek békés, áldott, boldog karácsonya.

Izgatottan várjuk az alkotásokat!

Számos görög származású színész és színésznő mutatta már meg tehetségét a filmvásznon, gondoljunk például Irene Papas-ra, Jennifer Anistonra vagy Telly Savalas-ra. Ám Nia Vardalos más. A színésznő ugyanis híresen büszke görög gyökereire, s kiemelt feladatának tekinti, hogy munkáin és sajtószereplésein keresztül világszerte megismertesse és népszerűsítse a görög kultúrát.

A színésznő Antonia Eugenia Vardalos néven, 1962. szeptember 24-én született a kanadai Winnipegben. Szülei görög származásúak, édesanyja könyvelőként, édesapja területfejlesztőként dolgozott. Nia a Ryerson Egyetem elvégzése után színésznőként kezdett dolgozni, azonban csak kisebb szerepeket kapott. Az áttörést számára a "Bazi nagy görög lagzi" című mozi hozta meg, melyet 2001-2002-ben a Nia által írt forgatókönyv alapján készítettek el.

Bazi nagy forgatókönyv

A forgatókönyv elkészülte után Nia támogatók keresésébe fogott, ám kezdetben nem járt sikerrel. Habár a producerek az ötletet jónak találták, mindenáron meg akarták győzni Niát arról, hogy ne görögökhöz, hanem valamely más, általuk "eladhatóbbnak" titulált nemzethez kötődjön a történet fő vonala. Nia azonban nem engedett eredeti elképzeléséből, s ez a kitartás vezette el Tom Hanks-hez és feleségéhez, Rita Wilsonhoz (fotó: Pinterest), akik Gary Goetzmannal együtt aztán a film producerei lettek. Niának nem volt nehéz dolga, hiszen Rita és Tom is rajong a görögökért és a görög kultúráért.

Nia a forgatókönyv megírása során a saját életéből merített, ügyelve arra, hogy a film a görög hagyományokból minél többet mutasson meg a világnak. A történet központjában Tula Portokalos, egy görög-amerikai származású fiatal nő áll, aki élete szerelmét egy amerikai származású férfi személyében találja meg. Az út az esküvőig igencsak rögös, hiszen a lány családja - de legfőképpen az apja - görög férjet képzelt el imádott lánya számára. A történetet valójában az élet írta, hiszen Nia amerikai származású férje, akivel 1993-ban kötöttek házasságot, Nia kedvéért áttért a görög ortodox vallásra. A férj, Ian Gomez szerepel is a film mindkét részében, Mike-ot, a főszereplő Ian Miller tanár (majd rendőr) kollégáját alakítja. Nia a szereposztás során is ügyelt arra, hogy minél több görög származású színész vegyen részt a produkcióban, sőt, saját családját, barátnőit is bevonta a tömegjelenetek felvételeibe. Többek között a Tula apját játszó Michael Constantine, a Tula bátyját megszemélyesítő Louis Mandylor (eredeti nevén: Louis Theodosopoulos), valamint a Nikit játszó Gia Carides rendelkezik görög gyökerekkel.

A szereplők neveinek megválasztása sem a véletlen műve: a főszereplő Ian Miller nevét a színésznő férjéről, míg Tula apja, Kostas nevét a színésznő apjáról kapta.

Noha a történet Chicagóban játszódik, csak egy részét vették fel ott: a forgatási helyszínek közül többet Toronto adott, itt található a filmben is szereplő görög negyed, az egyetemi jeleneteket pedig ott vették fel, ahol a színésznő is végzett. Bár a filmben túlzásnak tűnik, Maria és Kostas Portokalos háza a valóságban is áll, East Yorkban található meg.

A váratlan fogadtatás

A "Bazi nagy görög lagzi" a megjelenése után váratlan sikert aratott. Mivel független filmként indult, viszonylag kis költségvetésből, mindösszesen 6 millió dollárból hívták életre, ennél azonban jóval többet, pontosan 368 millió dollárt hozott a konyhára, ezzel minden idők legjövedelmezőbb romantikus filmje lett. A haszon megközelítette a 6150%-ot. A sikeren felbuzdulva sorozat is készült "Bazi nagy görög élet" címmel, azonban ez 7 rész után lekerült a műsorról. A férfi főszereplőt alakító John Corbett egyéb szerződéses elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a sorozatban.

Hogyan tovább?

Bár Görögországban a film erős kritikákra talált, a világ közönsége pozitív véleménnyel fogadta a mozit, amely őszintén és kacagtatóan mutatta be a görög családok mindennapjait. Niát a legjobb női főszereplőnek járó Golden Globe-díjra is jelölték. Mind közül azonban a forgatókönyv kapta a legnagyobb pozitív elismerést, hiszen 2003-ban a "legjobb eredeti forgatókönyv" kategóriában Oscar-díj esélyes volt. Sajnos a szobrot végül nem kapta meg, de Niára felfigyelt a világ. Ő ezt az ismertséget kihasználva néhány évvel később elkészítette a "Görögbe fogadva" (Fotó: Pinterest) című moziját, ahol egy olyan idegenvezetőt játszik Görögországban, aki megcsömörlik attól, hogy a turistákat nem a görög kultúra, hanem csak a szórakozás érdekli. A film érdekessége, hogy ez volt az első amerikai film, amely forgatási engedélyt kapott az Akropoliszon. A filmben feltűnik Rita Wilson, és az Oscar-díjas Richard Dreyfuss is elvállalt egy szerepet.

Közben Nia magánélete is jelentős fordulatot vett, hiszen 2008-ban férjével örökbe fogadtak egy kislányt. Tapasztalatait akkor egy cikkben foglalta össze az örökbefogadás nehézségeiről, amely a "The Huffington Post"-ban jelent meg, de hozzátette, hogy amint lesz elég anyaga, filmben is megörökíti a gyerekes lét szépségeit és nehézségeit.

Bazi nagy görög lagzi 2.0

2015-ben fogtak hozzá a "Bazi nagy görög lagzi" második részének elkészítéséhez, mely a szülők, Maria és Kostas felé terelik a figyelmet. A történetben ugyanis véletlenül kiderül, hogy a szülők esküvője érvénytelen, így újabb bazi nagy görög lagzi van kibontakozóban. Ezzel párhuzamosan Tula és Ian is igyekszik felpezsdíteni ellaposodni látszó házasságát, lányuk, Paris pedig egyetemre készül. A család mindenhol ott van, hangosak, zajosak, de abszolút szerethetőek. A film sikere azon is alapszik, hogy az első részben játszó valamennyi szereplő elfogadta a második részre szóló felkérést, így a szereplői gárda teljesnek mondható, igaz, az idő múlása mindenkin tetten érhető, egy embert kivéve: a dédit alakító Bess Meier mintha semmit sem változott volna az elmúlt 14 évben. Az új részben Rita Wilson is szerepet kapott, az ugyancsak görög származású John Stamos feleségeként. A második rész produceri gárdája változatlan, mindössze a rendező személye változott.

A film megjelenése óta Nia és a stáb fáradhatatlanul népszerűsíti a filmet, facebook és instagram oldalain a színésznő folyamatosan kommunikál a rajongóival, kérve őket, hogy küldjenek olyan képet magukról, mely filmélményükkel kapcsolatos. A kapott fényképeket közzéteszi oldalán, s mindent elkövet, hogy ne ünnepelt színésznőként, hanem mindenki által elérhető "unokatestvérként" gondoljanak rá.

-mn-

Képek forrása: Pinterest

Fotó: Pinterest

A bölcs emberek azért beszélnek, mert van mondanivalójuk; a bolondok azért, mert mondaniuk kell valamit.

Platón

Fotó: Pinterest

... hogy a fejpánt és a gladiátorszandál szintén Görögországból származik? Téves elképzelés, hogy az utóbbi az ókori Rómából ered – ugyan neve is erre utal -, hiszen azt megelőzően már az ókori Hellászban is hordtak ilyet. Olyan jó és kedvelt lábbelinek bizonyult, hogy több ezer év múlva is divatban van.

-mk-

Fotó: Pinterest

A Grazi Egyetem visszaad Görögországnak 26 antik műtárgyat, amelyeket a délkelet-európai ország második világháborús náci megszállása idején tulajdonítottak el.

A műtárgyak közül 11 a mínoszi kultúra idejéből, hét a klasszikus hellenisztikus korból való, vannak közöttük agyagvázák és edények, valamint egy kicsiny bálványszobor.

A műtárgyakat Julius Ringel német tábornok csempészte ki 1941-ben a Kréta szigetén lévő knossos-i régészeti lelőhelyről, majd 1945-ben felajánlotta azokat a Grazi Egyetemnek.

Az intézmény a műtárgyak azonosítása után jelezte a görög kulturális tárcának, hogy vissza akarja adni azokat.

A műtárgyakat a krétai Iráklio régészeti múzeumában fogják kiállítani.

Forrás: innen