Új sorozatunkban különleges görög 2 eurós érmékkel foglalkozunk, melyek ritkaságnak számítanak a piacon, s melyek valamilyen kiemelkedő alkalomból születtek.

Korábban már ITT bemutattuk a "hagyományosnak" számító görög 2 euróst, mely 2002 óta minősül Görögországban eurótársaival együtt hivatalos fizetőeszköznek.

Az alábbi speciális görög 2 eurós 2017-ben készült, Nikos Kazantzakis halálának 60. évfordulója alkalmából. A világhírű író képmását tartalmazó érme 750.000 példányban került kibocsátásra.

Kép: Pixabay

Teremteni jöttél. Életed minden egyes napja a teremtés pillanata, és életed minden pillanata egy világ teremtése.

Tatios

Kép: Facebook - Giorgos Patou

A vívmány a koronavírus ellen folytatott harcban is nagy segítség lehet.

Két krétai diák saját otthonában alkotta meg azt az olcsó, hordozható lélegeztetőt, amit már ki is nyomtattak 3D-ben. Sotiris Kalaitzakis és Giorgos Patou, a Hellén Mediterrán Egyetem tanulói olyan eszközt hoztak létre, melynek előállítása mindössze 70-80 euróba kerül, míg a gyógyszerészeti cégek hasonló készülékekért több száz, sőt ezer eurót kérnek el.

A két diák már felvette a kapcsolatot egy egészségügyi iskolával, hogy végezzék el az eszköz szükséges vizsgálatát. A nyomtatható orvosi lélegeztetőgép megtervezése és 3D-ben történő kinyomtatása mindössze három hetébe telt a fiúknak, az első tesztelések pedig 48 órás stabil működésről adtak tanúbizonyságot. A készülék mérete 210 x 180 x 220 mm, 12 Volt-os elemmel működtethető, így minden gond nélkül alkalmazható betegek szállításakor.

A fiatalok a jelenleg kialakult helyzeten szeretnének segíteni, hiszen rengeteg kórháznak lenne szüksége lélegeztetőgépre. Szerettek volna alkotni egy egyszerűen és gyorsan előállítható ilyen gépet, mely egyben hordozható, és persze egyáltalán nem drága. Sőt, mi több, minden egyes része nyomtatással elkészíthető, emberi beavatkozás nélkül. Az eszköz üzemeltetőjének lehetősége van szabályozni a betegnek szánt levegő erősségét, a másodpercenkénti levegők számát, és a belégzés, kilégzés szabályosságát.

Az újdonsült feltalálók máris a készülék fejlesztésén dolgoznak, hogy minél több funkciót biztosítsanak találmányuk számára.

Eljött a játék ideje, s mivel húsvét van, arra gondoltunk, hogy a húsvéttal kapcsolatos tudásotokat teszteljük.

Játékra fel!

1. kérdés

Kitől kapják a gyerekek a lampadát, vagyis azt a díszített gyertyát, melynek segítségével a szombat éjféli liturgián kapott szent lángot vihetik haza?

2. kérdés

Mit készít, aki doksariát süt húsvétra?

3. kérdés

Mit szimbolizál a tojástöréshez használt tojás piros színe?

4. kérdés

Melyik naptár alapján számítják ki a görögök a húsvét időpontját?

5. kérdés

A babona szerint a nagyhét melyik napján tilos a hajmosás és a házimunka végzése?

Köszönjük, hogy velünk játszottál!

Fotó: Pinterest

Sok népszokás kötődik a görög húsvéthoz, ezek közül az egyik legnépszerűbb a tojáskoccintás hagyománya, melyre húsvét vasárnap kerül sor.

Ezzel a szokással a görögök egyrészt a feltámadás és az újjászületés felé mutatják ki tiszteletüket, másrészt kiváló családi program is annak eldöntésre, kinek a tojása marad épen.

A tojáskoccintáshoz a tojásokat pirosra festik, a szín Krisztus vérét, és megfőzik, így a kemény héj pedig Jézus sírját szimbolizálja. A két tojás egymáshoz ütése a feltámadásra emlékeztet.

De hogyan is tegyük ezt?

A játékot magát tsougrisma-nak hívják (τσουγκρισμα), egyszerre két résztvevő és két tojás szükségeltetik hozzá. Egyikőjük a tojása tetejét vagy alját a másikéhoz üti. A cél, hogy a másikénak a héja megrepedjen. Akié egyben marad, mehet tovább az esetleges többi játékban résztvevő piros tojására, és megismételheti az előbbit. A győztes az lesz természetesen, akinek a játék végére eredeti állapotban marad a választott tojása. Úgy tartják, őt egész évben szerencse kíséri majd.

Kép: Greekreporter

... hogy Görögországban a gyerekek a keresztszülőjüktől húsvéti gyertyát (λαμπάδα) kapnak ajándékba? A gyertya díszített, fehér színű, hosszú és vékony, arra szolgál, hogy a gyerekek ennek segítségével vihessék haza az "örök lángot", mellyel a szombat éjféli liturgián gyújtják meg a gyertyájukat.

Kép: Pixabay.com

A járványhelyzet miatti utazáskorlátozásoknak egy pozitív hatása van: a természet újjászületése.

Ez történik a tengeri élővilággal is. A hajósforgalom csökkenése következtében a pozitív hatás már most érzékelhető.

„A természet is elcsendesedett. – mondja Elena Touloupaki, a MEDASSET projekt munkatársa. – Nemrégiben láttuk, hogy a delfinek visszatértek a Thessalonikinél található Thermaikos-öbölbe. A helyzet egyik legnagyobb nyertesei a tengeri teknősök, akik májustól augusztusig rakják le a tojásaikat, vagyis ilyentájt párzanak, így a természetes élővilágukba való emberi beavatkozás megcsappanása ugyancsak hasznos számukra, ahogy ez elmondható az összes többi vadon élő állatfajról is.”

Thanassis Tsikliras, a Thessaloniki Egyetem biológia professzora elmondta, hogy már egy hónap alatt is sokat javult a szennyezettségi szint és a tengeri szemét mennyisége is csökkent, mely mindenképpen pozitív. Ugyan a halászat nem állt le teljesen, a mértéke azonban fokozódott, így Tsikliras szerint az elkövetkezendő 2-3 évben a halak száma ugrásszerű növekedést fog mutatni, és a méretük is nagyobb lesz.

Korábban ITT már írtunk Nektek a Görögországban a turisták által hátrahagyott szemét mennyiségéről, cikkünket IDE KATTINTVA találhatjátok meg.

Világszerte megfigyelhető, hogy a karantén miatt elnéptelenedett utcákon egyre több vadon élő állat jelenik meg.

Ez történt most Görögország északi részén, Kastoria-ban is. Hellász ezen részén él az ország legnagyobb medvepopulációja, melyből ezúttal egy anya és két bocsa tett egy kis kirándulást az emberektől elnéptelenedett utcákon. A sétát egy térfigyelő kamera örökítette meg.

Forrás: Youtube - alphafm.gr