Kép: www.greekreporter.com

Matt Damon fogja alakítani Odüsszeuszt Christopher Nolan készülő „Odüsszeia” című eposzában. A filmben olyan színészek mellett fog szerepelni, mint Tom Holland, Mia Goth, Zendaya, Anne Hathaway, Lupita Nyong'o, Robert Pattinson, Charlize Theron, Benny Safdie, Jon Bernthal és John Leguizamo.

Az Odüsszeia a görög hős, Odüsszeusz viharos hazautazását követi a trójai háború után.

Homérosz, az ókori görög költő írta az Odüsszeiát, az egyik legismertebb epikus költeményt, amelyet a mai napig olvas és tanulmányoz a közönség. Neki tulajdonítják az Iliász megírását is, amely szintén a nyugati irodalom alapműve.

A trójai háború után Odüsszeusz előtt egy évtizedes út állt, hogy visszatérjen Ithakába, ahol mitikus lényekkel és istenekkel találkozott, köztük Polüphénosz küklposszal, Kirkével, a szirénekkel, valamint Szküllával és Kharübdisszel.

A többi görög hőssel ellentétben, akiket a nyers erőről ismertek, Odüsszeuszt az eszéért és a stratégiai gondolkodásáért ünnepelték.

Évekig tartó megpróbáltatások után végül visszatért Ithakába, ahol legyőzte a felesége kezéért versengő kérőket, és visszaszerezte trónját. Története a kitartásról, az ellenállóképességről és az intellektusról szól, ami a mitológia egyik legmaradandóbb alakjává tette őt.

A Variety szerint Nolan részben Szicíliában fogja forgatni az Odüsszeiát, méghozzá a „kecskesziget” néven ismert Favignana szigetén, amely egyes tudósok szerint Homérosz eposza egyes részeinek helyszíne lehet. A további forgatási helyszínek között szerepel az Egyesült Királyság és Marokkó.

Az olasz Favignana szigetét, amely a Szicília nyugati partjainál fekvő Aegadiai-szigetek egyike, Homérosz Odüsszeiájának értelmezésében gyakran hozzák kapcsolatba Odüsszeusz Ithakába való visszautazásával. Bár Homérosz nem nevezi meg konkrétan Favignanát, a szigetet földrajzi és mitológiai megfontolások alapján Odüsszeusz utazásának bizonyos epizódjaihoz kapcsolják.

A hírek szerint néhány jelenetet Görögországban is forgatnak majd. Az ERT szerint egy fából készült ókori trirex érkezése a nyugat-peloponnészoszi Katakolóba azt jelzi, hogy a film forgatása abban az országban kezdődik, ahol Homérosz eposza játszódott.

A görög állami műsorszolgáltató jelentése szerint a 200 éves trirex Norvégiából érkezett Katakolo kikötőjébe, és Nolan új filmjében fog szerepelni. A hajó február 14-én, pénteken tartott a kelet-peloponnészoszi Messinia szigetére, a forgatás tengeri helyszínének közelébe. Ott három hasonló hajót használnak majd a film készítése során..

Ideje volt már körülnéznünk a görög slágerlistán, s elhozni Nektek az első helyezett számot, amely nem más, mint Anna Vissi Σε Περίπτωση Που (Abban az esetben, ha...) című száma.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - PanikRecordsTube

Kép: Pixabay

A dolgok éppenséggel egyszerűek, s a bonyolultságot nem mindig oldja meg, ha átvágjuk a csomót.

Anaxagorasz

Kép: Pixabay

A Görög Munkavállalók Általános Szövetségének Munkaügyi Intézete (INE-GSEE) új tanulmányában megnevezte a fizikailag legmegterhelőbb munkaköröket Görögországban, ezzel összefüggésben pedig a munkahelyi fáradtság és kiégés aggasztó mintázatát tárta fel.

Az eredmények azt sugallják, hogy Görögország gazdasági modellje - amely nagyrészt a munkaigényes iparágakon és a hosszú munkaidőn alapul - túlhajszolt munkavállalókat eredményez, akik megterhelő körülményeket viselnek el, gyakran az egészségük rovására.

A tanulmány egyik legriasztóbb következtetése a munkával kapcsolatos betegségek és sérülések magas előfordulási gyakorisága, amelyek közül sokat vagy aluljelentettek, vagy egyáltalán nem dokumentáltak.

Ez egy olyan rendszerszintű problémát tükröz, amelyben a munkaigényes szakmák, különösen az idegenforgalom és az élelmiszer-szolgáltatás területén a munkavállalók a fizikai határaikat feszegetik.

A Prorata kutatócéggel együttműködésben készült tanulmányban a magánszektorban dolgozó 1.305 munkavállalót kérdeztek meg. A válaszadók közel 40 százaléka a kiskereskedelemben, a vendéglátásban és az élelmiszer-szolgáltatásban dolgozott.

Az eredmények szerint a magánszektorban dolgozók több mint fele jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve, ami magában foglalja a hosszú ideig tartó állómunkát, a nehéz súlyok emelését és a szélsőséges hőmérsékletnek való kitettséget. Ezek a körülmények különösen gyakoriak a turizmussal kapcsolatos munkakörökben, amelyek központi szerepet játszanak a görög gazdaságban.

A kutatás szerint a vendéglátás a fizikailag leginkább megterhelő iparág, az ezen ágazatban dolgozók 64 százaléka számolt be magas szintű fizikai kimerültségről. A közlekedési ágazatban dolgozók szorosan követik őket, 56 százalékuk állította, hogy munkájuk jelentős fizikai erőfeszítést igényel.

A nagy fizikai megterhelést jelentő iparágak közé tartozik még az építőipar, a feldolgozóipar, az egészségügy és az oktatás is, bár valamivel kisebb mértékben.

Ennek a fárasztó munkarendnek a hatása a munkavállalók által jelzett kimerültségi szintben nyilvánul meg. A vendéglátásban dolgozók 83 százaléka mondta azt, hogy teljesen kimerülten tér haza a munkából.

A kiskereskedelmi és közlekedési ágazatban ez az arány 76 százalék volt, míg az építőiparban és az oktatásban dolgozók 72 százaléka hasonló kimerülésről nyilatkozott. Még az olyan, hagyományosan fizikailag kevésbé megterhelő területeken is, mint a média, a kommunikáció és a tudományos kutatás, a munkavállalók jelentős százaléka számolt be rendkívüli fáradtságról.

A kimerültségen túl a tanulmány a fizikailag megterhelő munkák hosszú távú egészségügyi következményeit is kiemeli.

A kiskereskedelemben és a járműjavításban dolgozók számoltak be a legnagyobb mértékű munkahelyi egészségromlásról, 67 százalékuk állította, hogy munkájuk negatívan befolyásolta fizikai jólétüket. A szállítás és raktározás területén ez az arány 66 százalék volt, míg az építőiparban 64 százalék. A vendéglátásban dolgozók szintén a leginkább érintettek közé tartoztak, 63 százalékuk hivatkozott a munkájával kapcsolatos egészségügyi problémákra. Hasonló aggodalmakat fogalmaztak meg az egészségügyben, a médiában és a tudományos szakmákban dolgozók is.

Kép: www.greekreporter.com

Február 11-én, 95 éves korában elhunyt Giorgos Roubanis, Görögország legidősebb élő olimpiai érmes sportolója.

Giorgos Roubanis az 1956-os melbourne-i olimpián nyert bronzérmet rúdugrásban, ezzel megszerezve Görögország első háború utáni olimpiai érmét, ami a második világháborúból és az azt követő polgárháborúból még mindig lábadozó nemzet számára a nagyon szükséges öröm pillanata volt.

Roubanis 4,50 méteres ugrással szerezte meg a bronzérmet, ami akkoriban országos rekordot jelentett.

Athénba való visszatérésekor Roubanis-t hősként üdvözölték. A görög sportrajongók elárasztották a repülőteret, hogy megünnepeljék a sportolót, aki a nemzeti fellendülés idején büszkeséget és örömet szerzett nekik. A rúdugrásban aratott diadala több volt, mint személyes győzelem - ez volt az ellenállóképesség és a remény szimbóluma egy olyan ország számára, amely még mindig a véres polgárháború pusztításaitól szenvedett.

Zászlók lengtek, éljenzés visszhangzott a tömegben, a rajongók pedig összegyűltek, hogy megpillantsák a bajnokot, aki felemelte a lelküket a világszínpadon. Roubanis sikere nemcsak az ő elhivatottságát és ügyességét bizonyította, hanem egyben egyesítő pillanat is volt egy olyan nemzet számára, amely a gyógyulásra és a továbblépésre törekedett.

Roubanis egy tornász fia volt, aki arra ösztönözte gyermekeit, hogy sportoljanak, és kezdetben bokszolt, kosárlabdázott és atlétikázott, mielőtt felfedezte kivételes tehetségét a rúdugrásban.

Roubanis, aki a melbourne-i olimpián Görögország zászlóvivője volt, az Egyesült Államokból utazott Ausztráliába, ahová át is települt. Később részt vett az 1960-as római olimpián, de nem ért el sikereket, és a következő évben visszavonult az atlétikától.

Roubanis az Egyesült Államokban maradt, ahol reklámcéget alapított, és szorosan együttműködött a görög-amerikai filmipar úttörőjével, Spyros Skouras-szal, aki 1942 és 1962 között a 20th Century-Fox elnöke volt.

Görögországba visszatérve Roubanis saját filmforgalmazó céget alapított.

A sport iránti szenvedélye későbbi éveiben is megmaradt, rendszeresen látogatta a Panellinios klubot, hogy annak minden szakosztályát támogassa. 1985-ben Roubanis társalapítója volt a Görög Olimpikonok Szövetségének.

Görögország a héten súlyos havazásokra készül - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (EMY) a kedden kiadott rendkívüli időjárási közleményében.

A Coral elnevezésű hideg időjárási jelenség a tágabb értelemben vett délkelet-európai és közel-keleti térségben jövő hétfőig uralkodik majd.

A hőmérséklet várhatóan 3-6 Celsius-fokkal csökken a februárban megszokott értékekhez képest a kelet-mediterrán országban, vagyis 10-12 fokkal alacsonyabb lesz, mint az előző héten.

Attikában, Athén-Pireusz térségében vasárnapig egyszámjegyű Celsius-fokos hőmérsékletet jósolnak. Attika egyes részein, beleértve az athéni medencét is, havazás lehetséges. Klearhos Marousakis az OPEN TV-től azt mondta, 80 százalékos esély van arra, hogy szerda estétől csütörtök reggelig, majd péntek délig tartó jelentős havazásra lehessen számítani Attika egész területén.

Az instabil időjárási körülmények kialakulásáért az alacsony légnyomás, a páratartalom és a hideg hőmérséklet kombinációját nevezték meg.

Csütörtökön és pénteken Macedónia többi részén is havazás várható, ez továbbra is érinti Thesszáliát, Krétát, az Égei-tenger északi és keleti részét, Közép-Görögországot, Attikát, Eviát és a Peloponnészosz keleti részét.

Az alacsonyabban fekvő területeken a helyi viszonyoktól függően havazhat, a hőmérséklet azonban az esetleges havazást havas esőre vagy esőre változtathatja.

A hatóságok figyelmeztetést adtak ki az érintett területek vezetőinek és lakosainak, hogy készüljenek fel a jeges utakra és a hófelhalmozódás miatti fennakadásokra. Várhatóan a közúti közlekedést is megtiltják egyes súlyosan érintett területeken, kivéve, ha a járművek fel vannak szerelve téli gumikkal vagy láncokkal.

Legutóbb, amikor Görögországot havazás sújtotta, hosszú sorok alakultak ki a hegyvidéki területeken, ahol az autók nem voltak felszerelve téli gumival vagy lánccal.

Eközben a görögországi síközpontok az idei tél kedvező időjárási viszonyainak köszönhetően megteltek hóval és látogatókkal.

A Peloponnészoszon, a Helmos-hegyen található Kalavryta síközpontba rekordszámú ember utazott, naponta több mint 15 000-en. Külföldi turisták árasztották el a Parnasszoszt is, Görögország legnagyobb síközpontját, amelyet sokan az ország legjobbjának tartanak.

Kép: Pixabay

A görög köztársasági elnök többnyire ceremoniális, reprezentatív szerepet tölt be.

Az Alkotmány 30. cikkének (1) bekezdése szerint szabályozza a köztársasági intézmények feladatait. A megválasztott személy azonban nem rendelkezik tényleges végrehajtó hatalommal.

A Görög Köztársaság Elnökségének intézményét 1975-ben hozták létre, egy évvel azután, hogy az 1967 és 1974 között tartó, hétéves katonai diktatúrát követően Görögországban helyreállt a demokrácia.

A köztársasági elnököt a parlament ötéves időtartamra választja. Csak egyszer lehet újraválasztani.

A görög parlament február 12-én Konstantinos Tasoulas-t választotta meg a következő köztársasági elnöknek.

A szavazás negyedik fordulójában Tasoulas 160 szavazatot kapott a 300-ból. A megválasztásához 151 szavazatra volt szükség. A kormányzó Új Demokrácia párt mind a 156 képviselője Tasoulasra szavazott, Antonis Samaras volt miniszterelnök és három független törvényhozó mellett.

Tasoulas 2025. március 13-án, a leköszönő elnök, Katerina Sakellaropoulou mandátuma lejártával, a parlament előtt teszi le esküjét.

Tasoulas 1959. július 17-én született a görögországi Ioannina városában. Az athéni Nemzeti és Kapodisztriánus Egyetem jogi karán tanult, 1981-ben szerzett jogi diplomát.

Ügyvédként is dolgozott Athénban és Londonban, 1981 és 1990 között pedig Evangelos Averoff különleges titkára volt, mielőtt Kifisia polgármesterévé választották.

Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök januárban jelentette be Tasoulas jelölését. Elmondta, hogy Tasoulas széles körben elfogadott politikus, akit a görög parlament háromszor választott meg elnöknek a modern görög történelem legerősebb többségével: 283, 270 és 249 szavazattal.

Kedvcsinálónak vagy az újranézés kedvéért, ezen a héten is egy dalt hoztunk Nektek A sziget zenésze című népszerű Netflix-sorozatból. A dalt szintén a sorozat egyik főszereplője, Haris Alexiou jegyzi.

Láttátok már?

Nektek hogy tetszett?

Videó: Youtube - Haris Alexiou

Kép: Pixabay

A művészet célja nem a dolgok külsejének, hanem belső jelentésüknek az ábrázolása.

Arisztotelész