Kép: www.greekreporter.com

A görög kulturális minisztérium bejelentette, hogy a messiniai Peristeria régészeti lelőhelyének nagyszabású felújítását tervezik, hogy kiemeljék a több mint 35 évszázaddal ezelőtt virágzó, jelentős ókori várost.

A munkálatok a mükénéi boltozatos sírok és építészeti maradványok stabilizálását célzó beavatkozásokat, valamint a látogatókat kiszolgáló infrastruktúra javítását foglalják magukban.

„Peristeria fontos régészeti lelőhely, amely Messinia történelmét és őstörténetét dokumentálja” - mondta Lina Mendoni kulturális miniszter.

„A beavatkozás egyik legfontosabb prioritása a mükénéi boltozatos sírok, a helyszín fő régészeti maradványainak helyreállítása és népszerűsítése, az esztétikai és szerkezeti problémák megoldása, valamint a helyszín látogatóinak nyújtott szolgáltatások javítása. A régészeti lelőhely bejáratának és infrastruktúrájának korszerűsítésével ezek, a nagyrészt ismeretlen mükénéi emlékek dinamikusan bevezetik Peristeria régészeti lelőhelyét Messinia kulturális térképére” - tette hozzá Mendoni.

A Peristeria-hegy 8 kilométerre található Kyparissia városától. A korai mükénéi korszakban a nyugati Peloponnészosz leggazdagabb lakóközpontja volt.

A mükénéi korszak végéig (i. e. 1680-1180) lakott volt, és uralta Messziniát, mielőtt Pylos és Mükéné fejlődése dicsőségre emelkedett volna. A mükénéi mellett a korai római korból, Nero korából (Kr. u. 54-68) is azonosítottak maradványokat.

Peristeria leginkább tholosz-sírjairól, a mükénéi építészetre jellemző monumentális, kör alakú temetkezési építményekről híres. Ezek a sírok egy elit uralkodóosztály jelenlétére utalnak, és tükrözik a régió gazdagságát és kulturális kapcsolatait más mükénéi központokkal.

Az ásatások során számos leletet, köztük aranyékszereket, kerámiákat, pecsétköveket és szerszámokat tártak fel, amelyek a mükénéi kézművesség kifinomultságát mutatják. E leletek némelyike más régiókkal, többek között Krétával, a Kikládokkal, sőt valószínűleg Egyiptommal és a Közel-Kelettel fennálló kereskedelmi kapcsolatokra utal.

A régészek a Peristeria régészeti lelőhelyet a „nyugat-peloponnészoszi Mükéné”-nek nevezték el.

A Messiniai Régiségek Ephorátusa a peristeriai ókori várost „zsúfoltnak és kiterjedtnek” írja le, mivel a középső hellász korszaktól (i. e. 2050-1680) a mükénéi korszak végéig (i. e. 1680-1180) folyamatosan lakott volt.

Az egyik sír padlója alatt feltárt gazdag sírleleteket, a lelőhelyről származó katonai felszereléseket, aranyedényeket és ékszereket a közeli Filiatrában található Hora régészeti múzeumában állítják ki.

„Bár a boltozatos sírokat már az ókor óta fosztogatták, a megmentett értékes tárgyak a lakosok gazdagságáról és a minószi Krétával való kapcsolatról tanúskodnak. Emellett a házi istentisztelet gyakorlatáról és a mükénéiek társadalmi szerkezetéről is tájékoztatnak” - magyarázza honlapján az Ephorátus.

Kép: www.greekreporter.com

Görögország egykori királyi családjának tíz tagja kérvényezte görög állampolgárságának visszaállítását. Ettől megfosztották őket az 1974-es népszavazáson, amely eltörölte a monarchiát Görögországban.

A görög hatóságok első jóváhagyásukat már megadták, nem sokkal azután, hogy az athéni anyakönyvi hivatalban benyújtották a nyilatkozatot. A kérelmet továbbították a belügyminiszternek, akit felkértek, hogy vizsgálja meg, teljesülnek-e a törvényben előírt feltételek.

Most várhatóan hivatalosan is közzéteszik az aláírt határozatot a Kormányzati Közlönyben. A volt királyi család tagjainak be kell majd jelentkezniük az állampolgárok nyilvántartásába, ami lehetővé teszi számukra, hogy görög személyi igazolványt és útlevelet kapjanak, mivel eddig dán személyi igazolványuk volt. A sorköteles korú férfiaknak a többi görög állampolgárhoz hasonlóan katonai szolgálatot kell teljesíteniük.

A kérelmezők között van a néhai Konstantin király öt gyermeke és öt unokája, fia, Pavlos három gyermeke és lánya, Alexia két gyermeke.

Az állampolgársági eljárás részeként a kérelmezőknek nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amelyben elismerik Görögország politikai rendszerét, lemondanak minden, a korábbi monarchiához kötődő követelésről, és kiválasztják a vezetéknevet, amellyel bejegyzik őket az önkormányzati nyilvántartásba.

A nyilatkozatok benyújtását követően a görög belügyminiszter felülvizsgálja azokat, a nyilvántartásba vétel véglegesítése előtt biztosítja a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelést.

A volt királyi családtagok a „De Grece” (görögül: Ντε Γκρες) vezetéknevet választották, amely megegyezik a dán diplomata útlevelükben használt névvel. A jelentések szerint Anna-Mária, Konstantin király özvegye, elutasította a görög állampolgárság kérelmezését, mondván, hogy nem áll érdekében.

Pavlos volt görög herceg, az egykori Konstantin király legidősebb fia, a görög hercegi címet a mára már megszűnt görög trón szimbolikus örököseként viseli, és továbbra is elismert monarchista körök és a királyi családok iránt érdeklődők körében.

Pavlos apja királyi uralkodása idején született. Születésétől fogva Görögország trónörököse volt, és apja uralkodása alatt egészen a monarchia 1974-es eltörléséig az is maradt.

Családja az 1967-es katonai junta elleni sikertelen ellenpuccs után száműzetésbe vonult. Főként Rómában, Dániában és Londonban nőtt fel, és az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban járt iskolába. Pavlos a washingtoni Georgetown Egyetemen tanult, és nemzetközi kapcsolatokból szerzett diplomát.

Az 1990-es években a brit hadseregben szolgált, konkrétan a Royal Scots Dragoon Guardsnál. Pavlos üzletemberként is ismert, elsősorban befektetési és pénzügyi területen dolgozik. Ő és családja gyakran szerepel a globális társasági eseményeken, és Marie-Chantal Millerrel kötött házassága tovább növelte ismertségüket a divat és az üzleti világ gazdagsága és kapcsolatai miatt.

Bár Görögország köztársaság, egyes monarchisták az országban és külföldön Pavlos-t tekintik a királyi család fejének, apja 2023 januárjában bekövetkezett halála után. Konstantin 2023. január 10-én, 82 éves korában halt meg. Görögország több európai uralkodót látott vendégül, akik Athénba érkeztek az egykori király temetésére.

A gyászszertartást az athéni Metropoliszban tartották, míg a temetésre Konstantin őseinek sírjainál, az egykori Tatoi királyi palotában került sor.

Kikapcsolódáshoz, lélekvidítónak, munka alatt a háttérbe, nyaralástervezőnek, csak úgy - Görögország felülnézetből.

Nektek melyik a kedvenc helyetek Görögországban?

Videó: Youtube - Polychronis Drone

Kép: Pixabay

A görög Kulturális Minisztérium a közelmúltban jelentette be, hogy egy új projekt keretében javítja a látogatói élményt Athén két legikonikusabb régészeti helyszínén: az ókori Agorán és a Kerameikos-on.

Az 5,8 millió eurós összköltségvetésű, az Európai Unió (EU) helyreállítási alapjából finanszírozott kezdeményezést 2025 végére tervezik befejezni. A kezdeményezés fő célja a helyszínek állagának megóvása mellett, hogy minél többen látogathassák meg e történelmi emlékhelyeket.

A projekt középpontjában az ősi ösvények helyreállítása, a fogyatékkal élők számára kialakított új útvonalak létrehozása, valamint modern pihenő- és kilátóhelyek kialakítása áll.

Ezek a változások követik a Görögországban az elmúlt években tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy a történelmi integritás tiszteletben tartása mellett biztosítsa az egyedülálló régészeti helyszínek általános hozzáférhetőségét.

Kerameikos Athén ókori temetőjeként és fazekasnegyedeként ismert. Ezen a helyszínen a turistaútvonalakat eddig megközelíthetetlen területekre is kiterjesztik. Ez a bővítés megmutatja a hely többdimenziós történelmi jelentőségét a temetkezési emlékektől kezdve a fazekasságban betöltött ókori szerepéig.

Új rámpák és utak kötik majd össze a Kerameikos kulcsfontosságú pontjait, biztosítva, hogy a mozgáskorlátozott látogatók könnyedén felfedezhessék a területet. Hidraulikai kérdésekkel is foglalkoznak majd, hogy megvédjék a területet az áradásoktól.

Az ókori Agora egykor Athén közéletének központja volt. Itt is az a cél, hogy a megmaradt emlékek könnyebben megközelíthetővé váljanak. Kilátópontokat is terveznek, illetve a fogyatékkal élőknek szélesebb körű hozzáférést.

A kezdeményezés arra is törekszik, hogy megerősítse az ókori Agora, a Kerameikos és az Akropolis közötti kapcsolatot, így a látogatók szélesebb és holisztikusabb képet kaphatnak Athénról, mint egy összefüggő történelmi tájról, nem pedig mint egy olyan városról, amely egymáshoz nem „beszélő” helyszínekkel van tele.

Kép: www.greekreporter.com

A görög Evangelia Plataniotit nyilvánította a vizes sportokat felügyelő világszervezet, a World Aquatics a 2024-es év legjobb műúszó sportolójának.

A görög bajnok tavaly februárban, a dohai világbajnokságon szerezte meg pályafutása első világbajnoki címét, és ő lett az első görög sportoló, akinek ez sikerült. Az egyéni technikai számban szerzett arany mellett az egyéni szabadstílusban is ezüstérmet szerzett.

A Dohában aranyérmet nyerő 30 éves műúszó 272,9633 pontot gyűjtött, 3,6866 ponttal előzte meg a második helyen álló, kanadai Jacqueline Simoneau-t, 10,5933 ponttal pedig a harmadik helyen szereplő kínai Huiyan Xu-t.

A görög sportolónak félelmetes teljesítményt sikerült nyújtania, és olyan érzéssel lépett a dobogó legfelső fokára, amelyet szavakkal nem tudott leírni - mondta az ERT görög közszolgálati televíziónak.

„Szavakkal nem lehet leírni. Ez egy varázslatos pillanat, annyira izgatott vagyok” - mondta.

„Hogy őszinte legyek, tavaly nem akartam szólóban folytatni, mert a gyakorlásom nem volt elégséges” - mondta. „Azonban tudtam, hogy van bennem potenciál, és kiutaztam Dohába. Szeretnék köszönetet mondani az edzőimnek, mind a (görög) szövetségtől, mind a spanyolországi edzőmnek. Mind a négyen mellettem álltak, és erőt adtak ahhoz, hogy folytassam a szólót. Nagyon keményen dolgoztam, és az eredmény mindannyiunkat igazolt”.

Evangelia Platanioti 1994. augusztus 9-én született Athénban, és 2003-ban kezdett el műúszóként edzeni. 2007 óta tagja a görög válogatottnak. A londoni olimpiai játékokon való első részvételével, Despina Solomou-val duóban versenyzett.

2016-ban, a riói olimpián Evelina Papazoglouval duóban szerepelt, és a 10. helyen végzett. 2009-ben szólóban legyőzte a világ legnagyobb hatalmát, Oroszországot, két évvel később pedig duóban Európa-bajnoki érmet nyert.

Nem sokkal a 2020-as tokiói olimpia előtt pozitív lett a COVID-tesztje, de néhány nap múlva negatív lett, így kijutott Tokióba, és részt vehetett a játékokon. Néhány órával a duó technikai teljesítménye után azonban újabb eseteket jelentettek be a görög műúszócsapaton belül, ami azt eredményezte, hogy a teljes csapatot visszaléptették az olimpiáról.

2021-ben a vizes Európa-bajnokságon ezüstérmet nyert a művészeti szólóprogramban, valamint bronzérmet ugyanezen versenyszám szabadúszásában. A pireuszi egyetem üzleti adminisztráció szakán végzett.

Folytatjuk barangolásunkat A sziget zenésze című Netflix-sorozat zenei világában, ezúttal Maria Rizou dalát hallhatjátok.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - Maria Rizou

Kép: Pixabay

Az önhittség nyomán csak balsiker terem.

Szophoklész

Kép: Pixabay

Az év legfontosabb vallási ünnepe 2025. március 3-án kezdődik, amikor Görögországban a „Kathara Deftera”, görögül „Tiszta hétfő” ünnepét tartják.

Ez a dátum a Sarakosti nevű időszak kezdete, amely a 40 napos nagyböjtöt jelenti, és amely az április 20-i görög ortodox húsvétig vezet.

Idén az ortodox és a katolikus húsvét egy időpontra esik. A két egyház tárgyalásokat folytat arról, hogy ezentúl minden évben közösen ünnepeljenek.

Kép: Pixabay

Cikkünkben megpróbáljuk összefoglalni Nektek az elmúlt napok történéseit.

Szombat délutántól hétfő estig 37, egyenként 4-es erősséget meghaladó földrengést regisztráltak, valamint számos kisebb rengést.

Kedden kora reggel, 4,9-es erősségű földrengés volt helyi idő szerint 4 óra 46 perckor Santorini és Amorgos között, epicentruma az amorgos-i Arkesinitől 20 kilométerre dél-délnyugatra, 14,3 kilométeres mélységben volt - közölte a Geodinamikai Intézet. Ezt erős utórengések sorozata követte, amelyek a Richter-skála szerint 4,2; 3,9 és 4,0 erősségűek voltak.

Az eddigi legerősebb rengést Amorgos és Santorini között helyi idő szerint szerda este 21:09-kor mérték, ekkor 5,2-es erősségű rengést regisztráltak. Csütörtökön helyi idő szerint 07:50-kor 4,7-es erősségű földrengést mértek Amorgos-tól délnyugatra, éjfél és reggel fél 7 között összesen 57 rengés történt.

A folyamatos szeizmikus aktivitásra válaszul a görög hatóságok evakuálási tervet vezettek be, biztosítva a lakosok és a látogatók biztonságát és szükségállapotot hirdettek ki, mely várhatóan március 3-ig tart majd.

Az emberek tömegesen hagyják el a szigetet, 11 ezer utazót regisztráltak, akik közül 7 ezren komppal, 4 ezren repülővel indultak útnak. Sok utazó azonban arra panaszkodott, hogy nem találnak jegyet a kompokra. Azt is fájlalják, hogy a megmaradt jegyek túl drágák, akár 500 euróba is kerülhet egy út Pireus-ba. További kompokat is kérnek a Santorinit elhagyni kívánók evakuálására. 

A szeizmológusok két új megfigyelőállomást állítottak fel - egyet Anydros szigetén, ahol számos rengés keletkezett, és egy másikat Anafi szigetén -, hogy a szeizmikus tevékenységet szorosan nyomon követhessék.

„Közelről figyelemmel kísérjük a helyzetet, de jelenleg nincs okunk pánikra” - mondta Efthymios Lekkas, Görögország vezető szeizmológusa.

Hozzátette: „Bár ezek a földrengések aggasztóak, egyelőre nem utalnak közelgő vulkánkitörésre vagy katasztrofális eseményre”.

Vasilis Kikilias, az éghajlati válságért és polgári védelemért felelős miniszter hangsúlyozta a folyamatos megfigyelés fontosságát, és kijelentette: „Bár nem tapasztalunk semmi szokatlant, az éberség elengedhetetlen”.

Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök a tervek szerint pénteken utazik Santorinire.

A fejleményekről folyamatosan tájékoztatunk Benneteket.

Kép: Pixabay

Hétfőn Santorini polgármestere a Greek Reporter-nek azt mondta, hogy a sziget „biztonságos úti cél”.

„A rengés egy olyan jelenség, amely véget fog érni. Nem tarthat örökké. [Ezek a földrengések] néhány napig, néhány hétig tartanak majd, aztán abbamaradnak... Santorini olyan lesz, amilyen volt” - mondta Nikos Zorzos, Santorini polgármestere.

Zorzos véleménye egybecseng a legtöbb tudós véleményével, miszerint a mostani szeizmikus aktivitás egy ideig, néhány naptól akár hónapokig is eltarthat, ugyanakkor kizárták, hogy a Richter-skála szerinti 6-os erősséget meghaladó, hatalmas földrengésről van szó.

Santorini polgármestere elmondta, hogy a helyi hatóságok az illetékes minisztériummal együttműködve teljes mértékben felkészültek az elhúzódó szeizmikus tevékenység miatt esetlegesen fellépő vészhelyzet kezelésére.

Megjegyezte, hogy bár a helyiek számára nem jelentenek újdonságot a kisebb földrengések a térségben, érthető, hogy ezúttal a szeizmikus aktivitás időtartama miatt aggódnak. A görög médián keresztül terjednek a képek néhány pánikba esett látogatóról és helyi lakosról, akik repülővel vagy hajóval keresik a kiutat a szigetről, és Zorzos szerint „a pánik rossz tanácsadó”.

„Februárban vagyunk” - mondja. „Ebben az időszakban a szigeten a gazdasági tevékenység nagyon korlátozott. Ez azt jelenti, hogy több olyan ember van, aki munka nélkül marad itt. Ez az oka annak, hogy többen elmennek - tette hozzá.