Kép: www.greekreporter.com
Az észak-görögországi Pieria régióban tenyésztett kagylók - ahol az ország teljes tenyésztésének 60 százaléka található - nagy teret hódítanak az európai piacokon.
"Pieriában évente mintegy 10 500 tonna mediterrán kagylót - ahogyan a konkrét fajtát nevezik - tenyésztenek" - mondta az Athén-Macedón Hírügynökségnek (AMNA) Tasos Draganis, a Makrygialos Pieria Kagylótermelők Mezőgazdasági Szövetkezetének elnöke.
"Ennek legalább 95 százalékát a mediterrán országokba, például Olaszországba, Franciaországba és Spanyolországba exportálják, míg a fennmaradó 5 százalékot hazai fogyasztásra szánják" - tette hozzá.
2020 áprilisában, Pieria tengeri területén, Methoni, Makrygialos és Kitros városok között létrehozták Görögország első szervezett akvakultúra-fejlesztési területét (OAD) a kagylók számára.
"A kagylótelepek hektárszámát nem lehet növelni, mert a Thermaikos-öböl nem lesz képes táplálni őket" - mondta Draganis, és hozzátette, hogy "a kagylókat nem mi etetjük, hanem a tengerből származó mikroalgákkal táplálkoznak".
Görögország az uniós országok között a negyedik a kagylótenyésztés tekintetében. Az első helyen Spanyolország áll, majd Olaszország és Franciaország következik. A kagylót április és augusztus között gyűjtik össze, egy kagylónak összesen 12-14 hónapra van szüksége a növekedéshez.
"A Pieriai Kamara a tenyésztőkkel együttműködve egy sor intézkedést hozott annak érdekében, hogy a Pieriai kagylót Görögország határain kívül is megismerjék" - hangsúlyozta Anna Mani-Papadimitriou fejlesztési miniszterhelyettes.
A fejlesztési miniszterhelyettes a kagylóról szólva mint "kiváló tápértékű, minőségi termékekről" beszélt, hozzátéve, hogy "a célunk a vállalkozás megerősítése, erre fogunk törekedni, valamint, hogy a vállalkozóink mellett legyünk" - tette hozzá.
"A pieriai termelők következő célja egy kagylócsomagoló üzem megépítése" - mondta az AMNA-nak Ilias Hatzihristodoulou, a Pieriai Kereskedelmi Kamara elnöke.
Mint megjegyezte, a görög kagylót kilónként egy euróért exportálják Olaszországba. Ott csomagolják, és kilónként négy eurót is elérő áron szállítják vissza Görögországba. "Ezt a többletértéket szeretnénk megszerezni, ezért támogatjuk egy modern kagylócsomagoló üzem létrehozását" - mutatott rá.
A tenger hőmérsékletének emelkedése, amely az éghajlatváltozás következménye, problémákat okoz a kagylótenyésztésben, mivel 26-28 fokos hőmérsékleten a kagyló elpusztul, míg a kagylóivadék túléli. E probléma megoldására a kagylótenyésztők nagyobb mélységbe süllyesztik a tenyésztést, mivel a nagyobb mélység alacsonyabb vízhőmérsékletet jelent. Ezt speciális műszerek segítségével végzik, amelyekkel mérik a hőmérsékletet a különböző mélységekben, és keresik a legalacsonyabbat a kagylók elsüllyesztéséhez.
