Kép: www.greekreporter.com

... hogy Lord Byron volt az első, aki felemelte hangját az ellopott Parthenon szobrok érdekében?

Lord Byron volt az első, aki felvetette, hogy a Parthenon szobrait Lord Elgin elrabolta - mondta Hristos Dimas görög kulturális miniszterhelyettes.

A görög tisztviselőt a Cambridge-i Egyetem hívta meg a híres romantikus brit költőnek a görög függetlenségi háborúban való részvétele során, Missolonghiban bekövetkezett halálának 200. évfordulója alkalmából rendezett eseményre.

A Trinity College-ban tartott kétnapos rendezvényt a Cambridge-i Görög Tanulmányok Központja szervezte, mivel Lord Byron a Cambridge-i Egyetemen szerzett diplomát.

Az eseményen a görög miniszterhelyettes mellett részt vett Nikos Dendias görög védelmi miniszter is. A görög tisztviselők a görög kormány nevében koszorút helyeztek el. Beszéde során a görög miniszterhelyettes beszélt Lord Byron munkásságáról és életéről, Görögország iránti szeretetéről, az 1821-es forradalomban való részvételéről, valamint a görögök szeretetének intenzív nemzetközi terjesztéséről.

A görög tisztviselő külön kitért a Parthenon-szobrokra és a British Múzeumból való hazaszállításukra irányuló görög erőfeszítésekre is. Hristos Dimas hangsúlyozta, hogy „Lord Byron volt az első, aki felvetette a Parthenon-szobrok természetes élőhelyükről való elrablásának kérdését, és Lord Elgin nyilvános bírálatával ellenezte a cselekményt”. Emlékeztetett arra, hogy a (görög) kulturális minisztérium 2024-et Lord Byron évének nyilvánította.

A kétnapos rendezvény programjában tudományos előadások szerepeltek Lord Byron munkásságáról és életéről, valamint annak mai aktualitásáról, kortárs költemények felolvasása elismert és feltörekvő költők előadásában, valamint egy kifejezetten az évfordulóra írt zenei koncert.

Szeptembertől Görögország online iskolákat vezet be egyes távoli szigeteken élő diákok számára, hogy ne kelljen elköltözniük az oktatás folytatásához.

Ez az innovatív megközelítés szeptemberben az aprócska Gavdos szigetén kezdődik, és 2025 szeptemberében Arkoi szigetére is kiterjesztik.

Arkoi a Dodekaniszosz-szigetcsoporthoz tartozik, és közel van a török partokhoz.

Ez manapság talán egyszerűnek hangzik, de nem az. Sok görög gyermeknek és serdülőnek kellett a múltban a családjával együtt elköltöznie, amikor eljött az ideje, hogy középiskolába menjen. Idén először maradhatnak a szülővárosukban, mivel a Krétától délre fekvő Gavdos szigetén elindul az „Autonomes Taxeis” kezdeményezés, ami lefordítva „Autonóm osztálytermeket” jelent.

Az új törvény, amelyet a görög parlament a közelmúltban szavazott meg, előírja, hogy ez az új rendszer az ország bármely távoli, hegyvidéki vagy szigeti területén alkalmazható lenne, az egyes területek igényei alapján.

Mint tudjuk, Görögországnak körülbelül 2000 szigete és szigetecskéje van, amelyek közül 200 lakott. Ebbe a számba apró szigetek és szigetecskék is beletartoznak, amelyeken kevés lakos és még kevesebb gyermek él. Két példa erre Gavdos és Arkoi szigete. Gavdos-nak kevesebb mint 150 állandó lakosa van, Arkoi-t pedig körülbelül 40 ember lakja tartósan.

Az iskolák működtetése már csak azért is herkulesi feladat, mert a két sziget lakossága ilyen alacsony.

Először is, nem sok tanár akar áttelepülni és tartósan dolgozni ilyen apró szigeteken, ahol az infrastruktúra és a források korlátozottak. Másodszor, néhol a szigetek lakossága is annyira elöregedett, hogy alig maradtak gyerekek. Ez a rideg valóság arra késztette Görögországot, hogy új technológiákat alkalmazzon az ország legeldugottabb területein élő közösségek megsegítésére.

Idén szeptember 11-től - hagyományosan a görög diákok nyári szünet utáni iskolakezdésének napján - Gavdos szigete is részesül az új rendszer előnyeiből. Összesen három középiskolai tanár tartózkodik majd állandó jelleggel a szigeten, hogy az alaptantárgyakból személyes órákat tartsanak a diákoknak.

A tantervben szereplő többi tantárgyat az ország más részein tartózkodó, speciális tantárgyakra szakosodott tanárok fogják oktatni, akiknek az lesz a feladatuk, hogy online órákat tartsanak a gavdos-i diákoknak.

Az új rendszer nyilvánvaló előnyei ellenére a görögországi kritikusok szerint a távoli szigeteknek a tanulók számától függetlenül nappali tagozatos iskolákra van szükségük. Széles körben elfogadott, hogy a gyerekeknek teljes szocializációra van szükségük az iskolai környezetben, ezért a kritikusok szerint nem lesz elég a néhány órás személyes tanítás. Függetlenül attól, hogy ez az érv mennyire helytálló, mindenképpen előny, hogy a diákoknak nem kell majd átköltözniük egy másik szigetre vagy a szárazföldre, és ez nagy lépés a jó irányba.

Mai zenei ajánlónkban a két görög ikon, Giorgos Dalaras és Giannis Kotsiras közös számát ajánljuk figyelmetekbe.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - PanikRecordsTube

Kép: Pixabay

Bajban mutatkozik meg, hogy ki jó barát, hisz jó körülmények közt van barát elég.

Euripidész

Kép: Pixabay

A Görög Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (HNMS) rendkívüli időjárási figyelmeztetést adott ki, amelyben viharokról, jégesőről és villámlásról számoltak be a mai naptól kezdve egészen szombatig.

A HNMS szerint „a következő három napban hideg, instabil légtömegek borítják majd be Görögországot, ami viharos időjárást okozhat. Konkrétan csütörtöktől (2024. augusztus 29.) szombatig (2024. augusztus 31.) heves esőzésekre és viharokra kell számítani, gyakori villámlással és helyi jégesővel. Ezeket az időjárási jelenségeket erős szél is kísérheti.”

A HNMS azt is kifejti, hogy: „A légköri viszonyok a Földközi-tenger keleti része felett szokatlanok az évnek ebben az időszakában. Különösen egy levált hideg légtömeg érinti térségünket. A Balkánon, Dél-Olaszországban és Törökországban 2024. augusztus 31-ig, szombatig jelentős csapadék várható”.

Érdemes megjegyezni, hogy a „Hideg-tó” hatás olyan légköri viszonyokat eredményez, amelyeket az előrejelző modellek rendkívül nehezen tudnak nagy pontossággal megjósolni, ami bizonytalanságot okoz azzal kapcsolatban, hogy mely területek kapják a legnagyobb mennyiségű csapadékot

2024. augusztus 31-én, szombaton a reggeli viharok Thesszáliát, a Szporádokat és Eviát érintik. A nap második felében intenzívebb időjárásra számíthatunk Ipiroszban, Attika térségében és a Peloponnészoszon.

Az időjárás hatással lesz a szárazföldre, a Jón-tengerre, az Égei-tenger északi részére és esetleg Kréta hegyvidéki területeire. A hegyvidéki kontinentális területeken heves viharok és jégeső fordulhat elő. A tengerparti területek és strandok közelében élőket figyelmeztetik a Jón-tengeren és az Égei-tenger északi részén lehetséges rövid felhőszakadások miatt. A szélsőséges időjárási körülmények szombat kora estére várhatóan enyhülnek.

Thessalonikiben és főként Attika nyugati és északi részén esőre és helyi viharokra kell számítani.  A hőmérséklet a kontinentális területeken 33 és 35 °C között, a szigeteken pedig 31 és 34 °C között alakul. A tengeri szél általában 4-5 Beaufort alatt marad. Viharok idején erős széllökésekre kell számítani.

Görögországban már a meleg felszín fölött a hideg légtömegek jelenléte is instabil körülményeket teremt, azaz kedvez a viharok kialakulásának, főként a kontinentális területek fölött a délutáni órákban. Az árvízveszély fokozódik, mivel nagy gyorsaságú csapadék és nagyszámú elektromos kisülés várható.

Kép: www.greekreporter.com

Görögországban a január-júniusi időszakban 12,2 százalékkal nőttek az utazási bevételek az előző évhez képest, ami 6921,3 millió eurót jelent - közölte a Görög Nemzeti Bank (BoG).

A beutazó utasforgalom is 15,5 százalékkal (11 625,6 ezer euró) nőtt a 2023-as év azonos hat hónapjához képest (10 061,8 ezer euró).

Az előzetes adatok alapján az utazási szolgáltatások egyenlege 2024 júniusában 2 861,7 millió eurós többletet mutatott, szemben a 2023. júniusi 2 680,7 millió eurós többlettel. Pontosabban, az utazási bevételek 2024 júniusában 7,7 százalékkal 3 115 millió euróra emelkedtek a 2023. júniusi 2 891,3 millió euróról. Az utazási kifizetések szintén 20,2 százalékkal nőttek (2024. június: 253,3 millió euró; 2023. június: 210,6 millió euró).

Az utazási bevételek emelkedése a beutazó utasforgalom 8,8 százalékos növekedésének köszönhető, mivel az egy utazásra jutó átlagos kiadás 1,4 százalékkal csökkent. A nettó utazási bevételek a teljes nettó szolgáltatási bevétel 89,7 százalékát tették ki, és több mint ellensúlyozták az áruforgalmi hiány 115,6 százalékát.

Az első hat hónapban a legmagasabb bevételek a német turistáktól származtak, 7,4 százalékkal, 1223,3 millió euróra emelkedtek, akárcsak a francia utazóktól származó bevételek, melyek 2,5 százalékkal, 445,7 millió euróra nőttek. Az Egyesült Államokból származó bevételek 1,0 százalékkal, 540,1 millió euróra emelkedtek.

A Görög Statisztikai Hivatal (ELSTAT) adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal nőtt a görögországi szálláshelyekre érkező látogatók száma, a felmérés szerint 5 317 221 főre.

Az ELSTAT adataiból az is kiderül, hogy a turistaszállásokon eltöltött vendégéjszakák száma 23 128 841 volt, ami 2,5 százalékos növekedést jelent 2023 azonos hónapjához képest.

Konkrétan június hónapban - és 2023 megfelelő hónapjához képest - 4,1 százalékkal nőtt az érkezések száma és 2,7 százalékkal a külföldi utazók által eltöltött vendégéjszakák száma. Ennek megfelelően a belföldi utazók esetében 1,5 százalékos növekedést regisztráltak az érkezésekben és 1,4 százalékos növekedést a vendégéjszakákban. A külföldiek 81,9, illetve 89,4 százalékkal járultak hozzá a szálláshelyekre és a vendégéjszakákra érkezőkhöz. Az átlagos teljes tartózkodási idő 2024 júniusában 4,3 nap volt.

Ami a légi közlekedést illeti, a 14 görögországi regionális repülőteret üzemeltető német Fraport legfrissebb adatai szerint az utasforgalom 3,8 százalékkal nőtt a 2023-as év azonos hónapjához képest. Az utasok száma összesen 6 400 000 fő volt, ebből 905 000 utas belföldi célállomásra repült, 5 510 000 pedig nemzetközi járatokkal érkezett.

Öt repülőtéren volt csökkenés: Mykonos (-4,2 százalék), Kavala (-13,2 százalék), Aktio (-3,1 százalék) és Thessaloniki (-0,7 százalék), míg Santorini a nemzetközi járatmozgásokban marginális, -0,1 százalékos csökkenést, a belföldi járatoknak köszönhetően pedig összesen 0,9 százalékos növekedést mutatott.

Ezzel szemben Mytilini jelentős kétszámjegyű növekedést regisztrált, 17,5 százalékos ugrást az összes utasforgalomban, valamint 47,6 százalékos növekedést a külföldi utasok számában. Rodos szintén 13 százalékos össznövekedést és 14 százalékos emelkedést regisztrált a külföldi utasok számában. A következő növekedéseket is regisztrálták:

 Hania +6,4 százalék;

Zakynthos +4,8 százalék;

Korfu +4,1 százalék;

Samos +1,8 százalék;

Kefalonia +1,5 százalék;

Skiathos +1,4 százalék;

Kos +0,8 százalék.

Kréta Görögország legnagyobb szigete, s hogy mennyi szépséget is tartogat, győződjetek meg Ti magatok az alábbi videó segítségével!

Nektek van krétai élményetek?

Videó: Youtube - Polychronis Drone

Kép: Pixabay

Helyi források szerint Athén nagyvárosi területe a legújabb olyan része Görögországnak, amelyet vízhiány sújt.

A problémát a tartósan magas hőmérséklet és az éves csapadékmennyiség csökkenése okozza. Ezek a körülmények azt eredményezték, hogy a Mornos-tó felszíni vízszintje lecsökkent. A Közép-Görögországban található mesterséges tó Athén metropoliszának víztartalékául szolgál.

Az athéni Nemzeti Obszervatórium által elemzett műholdfelvételek azt mutatják, hogy a tó vízzel borított területe - amely 2023 júliusában 16,6 négyzetkilométer volt - jelenleg mindössze 12,8 négyzetkilométer.

A SKAI TV görög magántelevízió által készített vizsgálat során a tudósok elmondták, hogy hamarosan víztakarékossági intézkedéseket kell elfogadni, hogy a terület megbirkózzon a csökkent vízkészlettel. Ha a felszíni vízszint tovább csökken, hamarosan lehetetlen lesz vizet szivattyúzni - figyelmeztetnek.

Hasonló vízellátási válság sújtotta Athént az 1990-es évek elején, de akkor a problémát egy másik mesterséges tó létrehozásával oldották meg, amely viszont szükség szerint több vízzel látta el a Mornos-tavat.

A nyár elején az athéni Nemzeti Obszervatórium által készített és az Atmospheric Research című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány megdöbbentő részleteket tárt fel a vízhiány problémájáról Görögország különböző területein.

Tizennégy görög településen rendkívüli állapotot rendelt el a polgári védelemért felelős főtitkárság. Ezek között van öt település Kréta szigetén, valamint Serifos-on, Sifnos-on, Leros-on, Poros-on és Spetses-en. Ezenfelül a Kefalonián található Sami település is érintett, valamint Korinthos, Alexandroupolis és Xanthi területei.

A szigeteken a megoldást általában a sótalanító egységek működtetése jelenti, amelyek azonban gyakran nem elegendőek a folyamatosan növekvő igények kielégítésére, különösen a forgalmas idegenforgalmi szezonban. Az életminőség mellett a vízhiány hatással lehet Görögország mezőgazdasági termelésére és a termények minőségére is.

Dimitris Emmanouloudis, a hegyvidéki vízgazdálkodás professzora, aki az UNESCO parti és deltás ökoszisztémák kezelésével és védelmével foglalkozó tanszéken dolgozik, az AMNA-nak nemrégiben adott interjújában pozitívan nyilatkozott arról, hogy egy sor intézkedés végrehajtásával hatékonyan lehetne kezelni a kihívásokat.

Kép: www.greekreporter.com

Az Athos-hegyi Esphigmenou kolostor és 118 szerzetese az elmúlt 20 évben harmadszor került összetűzésbe a görög hatóságokkal és Bartolomaiosz pátriárkával.

A görög hatóságok ugyanis évek óta próbálják kilakoltatni a szerzeteseket, miután a bíróságok kimondták, hogy jogtalanul foglalják el a kolostor területét.

2006-ban és 2013-ban csúnya jelenetek zajlottak, amikor a rendőri erők megpróbálták eltávolítani a szerzeteseket. A 2013-as összecsapásokról készült, akkoriban vírusként terjedő fényképen egy szerzetes benzinbombát dobott a rendőrökre.

Esphigmenou az athonita kolostorok hierarchiájában a tizennyolcadik helyen áll, és az 1970-es évek eleje óta jogi és egyházi vitákba keveredett. Az Athos-hegyi szerzetesházak közül az egyik legkonzervatívabbnak tartják.

A legutóbbi összecsapás július elején kezdődött, amikor a rendőrség írásban kért engedélyt az Athos-i Szent Püspökségtől a szerzetesek kilakoltatására irányuló akcióra. A jelentések szerint több száz rendőr nehéz járművekkel állt a kolostor közelében, készen a rajtaütésre.

A kolostor keményen fellépett a konstantinápolyi pátriárkával szemben, akivel minden kapcsolatot megszakított. A szerzetesek többsége többek között nem ért egyet a római katolikus egyház képviselőivel való találkozókkal, valamint azzal, hogy a Szent Hegy megnyíljon a női látogatók előtt.

2002-ben a régi testvériséget illegálisnak nyilvánították, a szerzeteseket pedig „földfoglalóknak” minősítették, akiket felszólítottak, hogy hagyják el a kolostort, és kizárták őket az állami és európai támogatásokból. 2005-ben az Athosz-hegy fővárosában, Karyes-ben megalakult az Esphigmenou új testvériség, amelyet hivatalosan is törvényesnek ismertek el.

Elder Methodios, a 2013-as incidensek miatt elítéltek egyike, a ThessToday.gr-nak azt mondta, hogy egy esetleges rendőri akció esetén „készek vagyunk a halálunkig megvédeni a kolostort”.

„Ez a mi lelki hazánk. Itt születtünk lelkileg, és itt fogunk meghalni” - magyarázta.

Igazi nyári hangulatot idéz Natasa Theodoridou legújabb nyári száma, mely a Nyár (Kalokairi) nevet viseli.

Nektek hogy tetszik?

Videó: Youtube - Heaven Music